Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-09 / 285. szám

4. oldal 1969. ilrocmbor 9, kedd Az Igények gyorsabb fejlődést sürgetnek Homokhátsági tapasztalatok „Természetes“ karácsonyfák Szinte törvényszerűen je­lentkezett a termelőszövet­kezetek megalakulása után a segédüzemek létrehozásá­nak szükségessége. Annyira kapcsolódtak az alaptevé­kenység segítéséhez, hogy létjogosultságukat senki sem vitatta. A kovács, bog­nár és a különböző javító műhelyek a gazdaság napi munkájának viteléhez nél­külözhetetlenek. Gyorsan és sok esetben olcsóbban Elég ha csak azt említjük meg, hogy árkiegészítést nem kapnak kiskereskedel­mi értékesítés esetén. Kény­telenek tehát a nagykeres­kedelemnek eladni az áru­jukat. A gondok ellenére né­hány kezdeményezés tör tént. A lászlófalvi Uj Ta­vasz Termelőszövetkezet pa rád i cső mié előállítására lé tesített üzemet. A kecske­méti Magyar-Szovjet Ba dolgoznak ezek a kis egy- rútság és a kiskunfélegyhá- ségek, mintha szolgáltató! Zi Lenin Termelőszövetke- iizemeket venne igénybe a zet péküzemet létesített, az szövetkezet. utóbbi közös gazdaság sa­A gazdasági reform elő- ját sertésfeldolgozóval is segítette a termelőszövet­kezetek tevékenységi köré­nek bővülését. Lehetőség nyílt a melléküzemágak lét­rehozására is. Ezek más kapcsolatban vannak az alaptevékenységgel. Ame­lyek közvetlenül a termé­kek feldogozását végzik, azokat általában az élelmi­szeripari tevékenységhez soroljuk. Az egyéb mellék­üzemágak egy része szol­gáltatás jellegű, más része rendelkezik. Természetesen csak töltelék- és füsíöltárut készít a melléküzem. Tőke hús értékesítésére ugyanis nincs lehetőség á jelenlegi jogszabályok miatt. Az összes melléktevé­kenységnek csak kis ré szét adja az élelmiszeripari feldolgozás, összehasonlítá­sul érdemes megemlíteni, hogy lf)R7-bcn 123, tavaly 338 millió forint volt melléktevékenységből szár­az ipar egyes ágazataihoz i mazó összes árbevétel a kapcsolódik. Nem minden j körzet termelőszövetkezetei­ben. Ezen belül az élelmi- szeripari feldolgozásból szárrtiazó árbevétel alig esetben vannak összefüg­gésben az alaptevékenység­gel, amely a termelőszövet­kezetek esetében: a mező- gazdasági termelés. Nemrégiben vizsgálta a 16,1 millió forint volt az elmúlt esztendőben. Az idén sem változott jelentősebben homokhátság! tei-melőszö- i ez az arány, vetkezetek melléküzemági j tevékenységét a körzet te- j riileti szövetsége, a gazda­ságok javaslatára. Bénító akadályok A legszorosabban össze­függ a mezőgazdasági ter­meléssel az élelmiszeripar. j van szó — könnyebben ad Ahol könnyebb Az egyéb ipari tevékeny­ség viszonylag gyorsabban fejlődött. Ennek számos oka van. Először is az ipari nagyüzemek — ez esetben nem az élelmiszeriparról E tekintetben alig van elő­rehaladás, számos akadály nehezíti a fejlődést. Kezdő­dik ott, hogy nincsenek megfelelő élelmiszeripari kisgépek. Az ezzel foglalko­zó tervező vállalatnak tak kisebb gépeket, fő­ként olyanokat, amelyek alkalmazása náluk mai- nem gazdaságos. Segítették a termelőszövetkezeteket, hogy megtanítsák tagjaikat ezek kezelésére. Minden na­van ugyan ajánlata, de az : gyobb ipari üzemnek szük- nohezen valósítható meg.! sége van olyan alkatrészek. Egy 3000 tonna kapacitású 1 vagy cikkek gyártására, kisüzem például 2!) millió amelyek nagyüzemi előállí- forintba kerül, ami bizony tása nem gazdaságos már, igen drága. Egy termelőszö- de egy tcrmelőszövetkezet- vetkezet nehezen vállalhat | ben melléküzemági tevé- ilyert beruházást. Ha pedig | kenységként érdemes vele összefog más gazdaságok- ! foglalkozni. Sok esetben hi- k&, ismét számos akadály- ! ánycikkckről -van szó, a me­lyei keli megküzdeni: Példa ! lyek gyártását nagyüzemek/ erre a Tiszamenti Terme- i már nem vállalják. 1 őszövetkezetek Közös Vál- j A szolgáltatások közül ér-' Lalkozása. ILt is az bénítja domes megemlíteni az autói meg az előrehaladást, hogy javítást. Közismert, hogy ar. nincs gép és sok anyagi kö- : állami javító üzemek és a tüttség nehezíti a termelést. 1 kisipari termelőszövetkeze­Deccmlier 15-én kezdődnek a gyermekbénulás elleni védőoltások Az egészségügyi minisz­ter utasításban szabályozta a járványos gyermekbénu­lás elleni 1969—1970. évi vé­dőoltásokat. Az oltásokat — korábbi évekhez hasonlóan — három alkalommal szá­jon át adott vakcinával kell elvégezni. A vírus 1-es tí­pusát tartalmazó vakcinát december 15—20. között, a 2-es típusát 1970. február 9—14. között végül a 3-as típusát március 23—28. kö­zött kell az oltásra kötele­zett gyermekeknek beadni. A most következő oltáso­kon azokat a gyerekeket kell beoltani, akik 1966. szeptember 1. és 1989. szep­tember 30-a közötti időben születtek. Ezenkívül a 2-es típusú vakcinával az 1969. október 1—december 31. kö- I sem. zöft született csecsemőket is' nem immunizálni kelL Az olló- adni. anyagot az Országos Köz­egészségügyi Intézet bocsát­ja a közegészségügyi-jár­ványügyi állomások rendel­kezésére, amelyek az oltás végrehajtásáról gondoskod­nak. A himlő- és a di-per-te ol­tás Után csak négy hét el­teltével adható a gyermek- bénulás elleni élő vakcina, himlő- és di-per-te oltást csak a gyermekbénulás el­leni oltás után következő két hét múlva szabad a gyermeknek beadni. A gamma-globulin oltást a fer­tőzésnek kitett gyermek vé­delme érdekében a vakéi- náiás idején is alkalmazni kell. Nem esik korlátozás tek nem tudnak lépést tar­tani a növekvő igényekkel. Javító szolgálatuk messze elmaradt a növekvő gépko­csiparktól, ezért a terme­lőszövetkezeti műhelyek alig győzik kielégíteni a megrendeléseket. Rendkívül megnövekedett a szállítási igény. A körzet termelőszövetkezeteinek a fuvarozásból jelentős bevé­telük származik. Ez is jó- vál több mint az élelmi- szeripari tevékenység. Intézkedéseket várnak Mindent összevetve, tart­hatatlan, hogy az élelmi- szeripari tevékenység fej­lődik a legnehezebben a termelőszövetkezetekben. Tudomásunk szerint több intézkedés van születőben a fejlődést akadályozó té­nyezők megszüntetésére, amit elsősorban az egyre növekvő terméshozamok, az értékesítés gondjai, az áru- választék növelése, a gaz­dálkodás bevételeinek eme­lése, korszerűsítése indo­kolnak. Külön gond a termelő- szövetkezetek közvetlen ér­tékesítő tevékenységének a megszervezése. Az elmúlt esztendőben a körzetben 95 élelmiszer-, zöldség- és gyümölcselárusító helyük volt a közös gazdaságok­nak. Az ebből származó árbevétel csaknem 60 mil­lió forintot ért el. A köz­vetlen értékesítésnek szá­mos akadálya van, többek között megfelelő boltok kellenének, hiányzik a szakember és sok egyéb. A területi szövetség szá­mos javaslatot tesz a ta­pasztalatok alapján a ter­melőszövetkezeteknek és a felsőbb szerveknek. K. S. Bevalljuk, a címet csak részben sugallja a határ decemberi hangulata; a szemünk elé táruló látvány — valahol Kiskőrös kör­nyékén, az egyik' termelő­gok közgazdasági szintjén is — vannak fogalmaink, sőt információink. Mégis, úgy véljük, jogos a kérdés: a válság megoldásának csak az az egyetlen útja szövetkezet gyümölcsösé­ben — valóban a feldíszí­tett karácsonyfák özönére emlékeztet. Lombjukat az almafák már elhullatták, s így a jonatán pirossága teljese pompájában érvé­nyesül. Valahogy az egész mégsem alkalmas az eszté­tikai gyönyör felkeltésére. Természetesen az idei almadömping körülményei­ről, fogyasztói és piaci kö­vetkezményeiről — a dol­kínálkozott, hogy a ter­mést a fákon hagyják? Mintegy tíz holdnyi terü­leten. Máris hallani véljük a tsz-vezetők önmagukban jól megalapozott kifogá­sait: egyáltalán nem kel­lett az alma, vagy csak olyan áron, amennyiért tényleg nem volt érdemes hozzáfogni a munkához. Azonkívül a munkerő dol­gában sem a legjobban álltak egy—másfél hónap­pal ezelőtt. De az ellenér­vek is könnyen megfogal­mazhatók: ha másként nem, az alma takarmány­nak sem utolsó, másrészt a szövetkezet saját szesz­főzdével is rendelkezik. De részes szedésre is kiadhat­ta volna a tsz, kívülállók­nak, vagy valamelyik kis­kőrösi üzem, hivatal dol­gozóinak. Az érvek már a gyümöl­csös láttán megfogalma­zódtak bennünk, pár óra múlva azonban olyan té­nyeknek jutottunk birtoká­ba, amelyek méginkább érthetetlenné tették a sze­dés elmulasztását. A kis­kőrösi szakszövetkezeti te­rületi szövetség titkára, úgy november közepe tá­ján, kétszer is felhívta a tsz elnökét, megkérdezve tőle, van-e még szedetlen almájuk, mert a főváros­ban új piaci lehetőségek nyíltak, s vannak napok, amikor több vagon termés elhelyezésére van mód. Azonkívül a Kecskeméti Konzervgyár is átveszi az almát, méghozzá kilóját 4,50-ért, noha ezért hely­beszállítást és felébe vá­gott, csumázott almát kí­ván. Ám ha a plusz mun­kák ráfordítását leszámít­juk, még akkor is elérhe­tett volna a tsz 2,00 forin­tos kilónkénti átlagárat. Ügy látszik, erre a bevé­telre már nem volt szük­sége a szövetkezetnek. Mi a véleménye erről a tsz- gazdáknak? — kíváncsiak vagyunk. Minthogy vála­szában az elnök letagadta a tényt. S vajon egyedülálló lát­vány-e a szóban forgó Kis­kőrös környéki almás. Ezért kérnénk olvasóinkat, ha a megyében máshol is tudnak hasonló ..karácsony­fákról", írják meg címünk­re. Bármilyen valós infor­mációt köszönettel foga­dunk. (Hatvani—Pásztor) ösztönző intézkedés A KÖZVÉLEMÉNYT már vetkeznie, hogy ugyanilyen-----------­-----, --------- kedvezően alakul az allat­h onapok óta élénkén fog- tenyésztés, az állati termé- lalkoztatja a húsellátás; előállítása is. Mégsem szárny räkelt tobbiele talal- eZ történt. Az állattenyész- gatús, híresztelés. Nem Kell t^s nem Yvette a növény- mezőgazdasagi szakember- termeszt£s biztató fejlődé­nek vagy Jól képzett közgáz. sgt egyes ágazatokban dasznak lenni ahhoz, hogy bizonyos időszakokban érezzük: az allal.tcmesztes stagnálást, vagy éppen ki­fejlődésében. s ennek kö­vetkezményeképpen a hús- -gazdálkodasban valami nincs rendben. A Minisztertanács most határozatot hozott, az állat­tenyésztés fejlődésével ösz- szefüggő kérdésekben. A sebb visszaesést tapasztal­hatunk. A jelenség okait elemez­ve a következő megállapí­tásokra juthatunk; A mezőgazdaság állatte­nyésztési ágában a korsze­állított állati termékek minden kilójának termelői arába. így keletkezett az a helyzet, hogy jelenleg az állattenyésztésben rendkí­vül alacsony és egyáltalán nem ösztönző a jövedelme­zőség. Pontosan: 1968-ban a növénytermesztés jöve­delmezőségi mutatója 3—9,. viszont az állattenyésztés jövedelmezőségi rátája át­lagosan csak 0,3 százalék volt. De még aggasztóbban szembetűnő, hogy a szarvas­marha-tenyésztés. a marha­hús-előállítás és a tejter­melés jelenleg a mezőgaz­dasági üzemekben ráfizeté­ses. döntést sokoldalú elemzés rű, nagyüzemi fejlesztésnek előzte meg. amelynek so- még csak az eleién tartunk, rán nemcsak a pontos hely- Az állami gazdaságoknak zetet derítjették fel, hanem és különösen a termelőszö- a változtatás többféle mó- vetkezeteknek többnyire dozatót is i mérlegelték. most és még ezután kell Mi híát a gond? felépíteniük azdkat a jól A legutóbbi években, de gépesített, tartós, a kor kö- különösen a gazdaságira- vetelmenyeinek megfelelő nyitási reform bevezetése nagyüzemi allatferohelye- óta megfigyelhető, hogy a ke*. amelyekben ésszerűen mezőgazdaságban a növény- ff gazdaságosán lehet az termesztési ágazat jó ütem- ellátókat felnevelni, allati ben. kiegyensúiyozottan termeiteket előállítani. Az fejlődik A tervezettnél na- IS nyilvánvaló hogy e be- gyobb ütembon növekedtek ^teázások .terhet — min- a terméshozamok és a jő- állami támogatást is vedelmezőség is mind ked- beleszámítva — íoreszt a vezőbben alakul. Már ta- niezogazda^agi üzemeknek valy is. de az idén kü- k?U viselmok. Koztudoma­alá a bcg-oltás és a tuber-] Ionosén gazdaságos, kifize- su- a. lél felszerelt kulinérzékenységi próba tődő körülmények között nagyüzemi aljattenyesztote­sem. Lázas gyermeknek' bőségesen termett szálas- lepek felépítésé c.cg kolt- szubad élő vakcinát és szemestakarmány. Ebből séges. Ezek a költségek pe- i logikusan annak kellene kö- dig beleszámítódnak az elő­E TÉNYEKET mérlegel­ve intézkedett most a kor­mány, hogy 1970. január 1-től emeli a szarvasmarha, a vágósertés, a vágójuh és a tej hatósági felvásárlási árát. Ezzel egy időben sza­baddá válik mindenféle ta­karmányforgalom. így a hazai előállítása és az im­portból származó fehérje- takarmányok és koncentrá- tumok forgalma is. Talán sokan úgy vélik, hogy ez a felvásárlási ár­emelés egy újabb állami támogatás a mezőgazdaság­nak. Nem erről van szó. Hiszen a Minisztertanács úgy döntött, hogy a felvá­sárlási árak emelését pénz­ügyileg magának a mező- gazdaságnak kell fedeznie. Ezért az árrendezéssel egy- időben a nagyüzemi állat- tenyésztési telepek építésé­nek állami támogatása a költségek eddigi 70 száza­lékáról 50 százalékra csök­ken; megszűnik a gépjaví­tási kedvezmény; a terme­lőszövetkezeti alkalmazot­taknál a munkabér után megnövelt és a népgazda­ság más területein 'foglalj koztatottakéval azonos mér­tékű: 8 százalékos adót ve­zetnek be; továbbá meg­szűnik a fehérjetakarmá­nyok eddigi állami ártá­mogatása. Ilyen módon te­hát a felvásárlási árnöve­kedés nem terheli sem az állami költségvetést, sem a lakosságot, mért a fo­gyasztói húsárak 1970-ben nem változnak. A gazdaságirányítási re­form bevezetése óla kü­lönösen sok szó esik az árarányok helyes alakulá­sáról. Végeredményben itt is arról van szó. hogy köz- gazdasági eszközökkel az eddiginél kedvezőbb felté­teleket teremtsünk az ál­lattenyésztés fejlődéséhez. Egyes számítások szerint a mostani árintézkedés nyo­mán pl. a szarvasmarha­tartás jövedelmezősége vár­hatóan 6,5—7,5 százalékra növekszik. TERMÉSZETESEN illú­zió lenne azt hinni, hogy ez az egyetlen kormányha­tározat teljesen megoldja azt a sokféle gondot, amely az állattenyésztés fejlődé­sét, a hús- és tejtermelés növelését gátolja. De re­mélhetőleg arra ösztönöz, bogy a nagyobb jövedelme­zőség láttán gyarapodjék íz állatállomány a nagy­üzemi telepeken és a ház- 'táii gazdaságokban egy­aránt. H. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents