Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-07 / 284. szám
1969. december 7, vasárnap CL oldal ÜJ ÉLET HAJNALÁN Három nemzedék ELŐDEINK Negyedszázada az ország nyugati felében még tombolt a fasiszta rémuralom. A felszabadított területeken azonban már megindult az élet. Az újjáéledés, a rendezés élharcosai között ott voltak a sajtó munkásai is: újságírók, nyomdászok, értelmiségiek és írástudó munkások, a párt és a mozgalom régi és új katonái, akik felvilágosító szavukkal, a betű meggyőző erejével akarták szolgálni a kibontakozást. Nehéz körülmények között készültek az első lapok. Mégis egymás után láttak napvilágot, alighogy megindult az áramszolgáltatás, kijavították a gépeket és összeszedtek néhány szekrényre való betűt. Hamarosan volt lapja minden városnak, s ezek a helyi újságok jó fegyvernek bizonyultak az új rend, a néphatalom kezében. A sajtónap alkalmából tisztelgünk most előttük. Elődeinktől idézünk, mert ők vallhatnak leghitelesebben a negyedszázaddal ezelőtti időkről. Kézzel faragta a betűket Legendák keringenek róla a kecskeméti nyomdában még ma is, pedig már tíz éve nyugdíjas. Állítólag megesett, hogy Sebők Pista bácsi fejből szedte ki a veévek közepén, de a legfontosabb alkatrészek eltűntek róla ... Aztán amikor úgy- ahogy készen lettünk, dolgozni szerettünk volna. M,on- dom az igazgatónknak, Tóth mm • ' ; pif»i HALASI HÍREK ft nass*»í »*»*«<!. r-»»«p ft •':» ■■ <$>■ ••><-4 ill m mi tÉÉSÉ&t W 3*1* WWW '*!*: Tóth Miklós neve ma is gyakran szerepel lapunkban. Nyugdíjas nyomdász, a Félegyházi Közlöny helyi tudósítója. Aláírása ott szerepel már a felszabadulás utáni első kiskunfélegyházi újság riportjai, tudósításai, vezércikkei alatt is. Lakásán polcokat töltenek meg a bekötött régi évfolyomok. — ’ Nálunk kicsit késön, 1945 tavaszán indult meg az újság — mondja. — Amikor először bementünk a nyomdába, térdig gázoltunk a betűkben. Hónapokig tartott, míg sikerült annyit kiválogatni, hogy szedni tudtunk belőle. Előbb plakátokra, hirdetményekre volt szükség. Csak azután gondolhattunk újságra... Kisalakú, négyoldalas újság volt. — Engedélyünk sem volt rá. Ráírtuk, hogy; Kézirat gyanánt. Akkortól fogva közölhettük a lakossággal a legfontosabb intézkedéseket. a közélet híreit és kommentálhattuk a rendeleteket. Sokat töprengtünk a címén. Tele voltunk bizakodással és örömmel, hogy megindult végre az élet. Gondoltuk: legyen Elet. Végül Félegyházi Életben egyeztünk meg. Mi volt a legemlékezetesebb munkája akkoriban? — Egyszer megrendelést kaptunk a szovjet parancsnokságtól cirillbetűs nyomtatványra. De csak latin betűnk volt. Megszámoltam, mennyi kell. s a betűink ólomtalpára rajz után faragtam ki a cirill- betűket... 'Steffi* Egység és helytállás Egy nagygyűlés margójára Két újság Félegyházán Az natifasiszta nagygyűlés iránt olyan érdeklődés nyilvánult meg, amire eddig alig volt példa a város politikai életében. A különböző fasiszta szólamokkal. ígéretekkel és ámításokkal elhalmozott tömeg ugyanis a rendszer alkonyának idején már semmiféle érdeklődést nem mutatott a politika iránt, tisztában lévén azzal, hogy minden, amiről a Budapestről kiküldött snejdig szónokok fecsegtek, valótlanság és porhintés csupán. Annál kellemesebben hatott tehát most a zsúfolásig megtelt színházterem, melynek közönsége fegyelmezetlen de annál nagyobb lelkesedéssel zárta a nagygyűlés szónokainak megnyilatkozását. A polgárságnak a nagygyűlés iránt mutatkozó érdeklődése amellett bizonyít, hogy igenis meg akarja hallani a szabad világ szónokainak szavát: érezve, tudva azt, hogy azok a feltámadás előhírnökei. Jólesett látni a fejkendős néniket, a komoly arcú kunokat, a munkásokat, tisztviselőket, akik ott voltak. s eggyéforrva. szinte áhitatos figyelemmel hallgatták a szabad világ szónokait. Igen. itt valóban egység volt. de nem olyan, mint amilyent az előző rendszer vezetői durva erőszakkal akartak összehozni. Mert a reakciós politikusok egységének semmi köze sem volt a nemzethez. Az igazi nemzeti egység a munka üteméből születik meg. és a verejték tartja azt össze, míg a politikai egység a rafinál tan szerkesztett '"mólókban mutatkozik jTc’vesebben az egység ■ ■ ő:ben él, csak fel kel1 ébreszteni és tudatossá kell tenni. Nekünk azoknak az egységére van szükségünk, akik karjuk és szellemük ereiével, szerszámukkal és műszerükkel, a munkapad, vagy az íróasztal fölé hajolva napról napra te-emtik meg azt, ami mindannyiunk életéhez szükséges Ne legyen ma az országban olyan, aki maga kisebb vagy nagyobb pecsenyéjét akarja megsütni a szabadság felizzó parazsánál. Ez a parázs, ha lángra kap. az új Magyar- ország oltártüze lesz, irányt mutat és lelkesít, de nem ülhetik azt körül a nemzet hiénái. Nincs idő a sok vitára, meredek széléről rántottak vissza bennünket óvó kezek és most már csak rajtunk múlik, hogy miként alakuljon további életünk. Mindegyikünk erejére szükség van. de senki sem követelőzhet. Ha minden faluban. városban, járásban és megyében összefognak azok, akik valóban jót akarnak, akkor meglesz az egység anélkül, hogy azt folytonosan hirdetni kellene Mindenki álljon tehát oda. ahol lelkiismerete, képességei szerint segíteni tud. Ha elsősorban mindig a magyarság érdekeit tartjuk szem előtt, ha népünk összekötő erejét nézzük. akkor nem lesz nehéz a fasiszta lelkiség romboló hatásától megszabadított Magyarországon megteremteni azt a népi államot, amelyről mindig álmodtunk: a valóban független demokratikus népi Magyar- országot. A sokgyermekes magyar falvak, a jól megművelt földek, a termő kertgazdaságok, a virágzó városok, s az emberséges életet biztosító ipartelepek szabad Magyarországát. Viharban állunk, mely tör és tépdes, felkavarja az avart, magával hordozza a pernyét és megborzolja a lelkeket. Háború van. A Vörös Hadsereg üldözi, hajtja országunkból az elnyomókat és nekünk nemcsak hálásnak kell lenni, hanem tettekkel is bizonyítani kell. hogy együttér- zünk felszabadítóinkkal. A munka Magyarországában, ma csak olyanokra van szükség, akik helytállnak, aki nem áll helyt, annak nincs joga az élethez, mert elárulta azt. Ságody (Az 1944. december 6-án először megjelenő Halasi Hírek vezércikke, amely a város első antifasiszta népgyűlését kommentálja. — Szerzője a ma is író, alkotó Ságody Győző.) te» j A Sebők „dinasztia”: A szedőgépnél if,j. Sebők Mihály, középen Sebők István, mellette öccse. Sebők Mihály művezető. ÄiFiSiöt Kiskunfélegyházán egy második lap is megszületett 1945 nyarán: az Alföldi Szakszervezeti Üjság. Nagyobb, mutatósabb volt, mint idősebb testvére, a Félegyházi Élet. Kézirat gyanánt terjesztették. Idézzük a beköszöntőt: Első szavunk a köszönet és hála szava városunk nemesen és emberien gondolkodó városparancsnoksága, különösen Abramov gárda- őrnagy városparancsnok elvtárs felé száll. Köszönjük neki, hogy annyira szívén viselte vá. rosunk nyugalmát, hogy immár újsággal állhat elő a félegyházi szervezett munkásság. Soha nem múló hála fogja kísérni az ő szigorú, de igazságos ténykedését az egész város lakossága részéről. Midőn ennek kifejezést adunk, kívánjuk, hogy még hosszú ideig szolgálhassa az emberiség szociális jólétét. A szerkesztő bizottság. Kohut Béla a Magyar Kommunista Párt helybeli titkára így üdvözölte az új lapot az első oldalon közölt cikkében: Annál is inkább szükséges egy ilyen lap megindítása, mivel gazdaság’ téren olyan nagy tájékozatlanság mutatkozik, hogy senki sem találja mag a helyes utat. Reméljük, a gazdasági élet útmutatójakénpen fog szolgálni e lap és mindenki meg fogta ér'eni e^vek szükségességét Egyébként, örülünk hogy végre eyszer városunkban is megindul a saitn, ha egyelőre csak razdasáni és kulturális kér. désekkel foglalkozik is Munkáinkhoz sok srernn.- "sét kívánunk és ne csak az, a célt szolnália honu mint anvszerű lapot veavük a t.oniípi’ha kanom teUrntsünk bele hogy eovűttal tanuljunk is abból. A gazdasági élet sok kívánnivalót hagy maga után, legyen e lap útmutató és tanácsadó. Ha ezt magunkévá tesszük, a súlyos gazdasági helyzetből sokkal hamarább kilábalhatunk és biztosabb úton haladhatunk az új demokratikus Magyarország felé. zércikket, amikor nem küldött kéziratot a szerkesztőség. Legyint, nem mond rá se igent, se nemet: — Régen volt. Hogyan született az első kecskeméti újság a felszabadulás után? — A nyilasok kiürítették a várost, négy napig én is egy tanyán húztam meg magam. Gondolhatni mit találtunk, amikor visszajöttünk. Másfél hónapig csak rendcsinálás. Volt nekünk itt szedőgépünk már a 30-as Lászlónak: Nem lehetne most már valami újságot? Előbb csak egy oldalt nyomtunk, csupa hirdetést. Aztán keltő lett. Végül négy. Az már újság volt __ P ista bácsi csaknem ötven évig volt nyomdász. 1919-ben, 22 évesen ő meg a katonatársai a Várban valóságos romhalmazból csináltak nyomdát, mert szüksége volt rá a proletárdiktatúrának. — Le is ültettek érte. 1922- ben kerültem Kecskemétre, még itt is évekig rendőri felügyelet alatt álltam.,. Vízálló újság, könyvek színes alapon •• Minél finomabb és ritkább papírból készül egy könyv, annál drágább, és így a merített, tartós papírokból ma már inkább csak kis példányszámban megjelent, bibliofil kiadványok készülnek. A nyomás általában fehér papíron fekete festékkel történik. ■Az okot abban kereshetjük, hogy a sík felületen a belük felfoghatósága éles megkülönböztetést kíván, s ennek legjobban a fehér és a fekete felel meg. A színes papírra nyomott könyvek közül is kiemelkedik a francia Louis Antoine Caraccioli 1760 körül kiadott könyve, amely vörös, kék, narancs és lila színű papíron jelent meg; a kiválasztat színek a négy évszak hangulatát voltak hivatva visz- szaadni — nem nagy meggyőző erővel! * Az udvari kama- rilla II. Vilmos német császárt teljesen elzárta a közvéleménytől, s a számára egy példányban készült újságba csak olyan hírek kerülhettek be, amelyek kedvezőek voltak a császár számára. Ezt az újságot — arany betűkkel és festékkel nyomták. * Színes papírra nyomtatott könyvekkel napjainkban is találkozhatunk. Jean Dayros francia költő verseskönyvét például fekete csomagolópapíron fehér festékkel nyomták — mindössze huszonöt példányban. E fordított színellentét egyébként napjaink magyar kiállítási katalógusainak némelyikében is visszatér. Régóta kísérleteztek vízálló újság előállításával, bár sok értelme nem volt, mert az emberek vízben általában nem szoktak olvasni. A vízálló újságok sorát Aurelien Schell „La Naiade”- j a nyitotta meg, amelyet kaucsukra nyomtak. A másik vízálló újság is Párizsban született. A huszas évek végén a Champs-Élysées közelében földalatti fürdőt építettek. A Lidónak nevezett fürdő rövid ideig vízálló újságot is megjelentetett látogatói részére, amelyet igen vékony acéllemezekre nyomtak. Mindkét újság példányai ma már keresett ritkaságok. * A papír mellett nyomtattak könyvet selyemre és gyapjú- szövetre is. Az előbbiek közül legérdekesebb a múlt század végén Bécsben, francia nyelven kiadott díszalbum. Európa uralkodóiról. A gyapjúszövetre nyomott első sajtótermék 1831-ben az angol papírvám emelésének köszönhette a megszületését. A Political Diary című lap olcsóbbnak vélte, ha gyapjú* szöveten jelenik meg. * Különlegességekkel a könyvkötészetben is találkozhatunk. A középkor amúgy is drága kódexeit néha drágaköves ötvösmű kötésekkel látták el. Ezek ritka példányait darabonként tartják számon a könyvkötép tudós búvárai. E ritkaságok közé tartozik a Grazi Egyetemi Könyvtár 1481-ből származó, ötvösmű, drágakövekkel sűrűn kirakott bibliája, amelyet 1904- ben egy kötéstörténeti kiállításon mutattak be a közönségnek. Hazánkban a legrégibb, drága köves díszítésű könyv egy bizánc kódex a XI. század bál, az Esztergom Főszékesegyházi Könyvtár tulajdona A Magyar Nemze’ Múzeum régiségtá rában több, XVI.— XVII. századi ezüst, vagy arany ozov ezüst kötéstábla található. G. F. (
