Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-07 / 284. szám
Moszkvai üzenet NA T O-válasz Brit belépés és „fuvarlevél »> EGY HÉT II VILÁGPOLITIKÁBAN AZ ELMŰLT napok legnevezetesebb eseménye, a hét szocialista ország párt- és állami vezetőinek december 3—4-i moszkvai tanácskozása hosszútávon befolyásolja mind az európai, mind a világhelyzetet. Ezen a találkozón a béke és a nemzetközi biztonság megerősítésével összefüggő problémák széles köréről tanácskoztak, s az eszmecsere középpontjába az európai biztonság problémakörét állították. Az értekezletről kiadott közlemény már azért is óriási izgalmat keltett világszerte, mert megelőzte, s ezzel óhatatlanul is befolyásolta az ugyanebben az időpontban Brüsszelben ülésező NATO miniszteri tanács határozathozatalát. Röviden úgy jellemezhetjük a moszkvai tanácskozás eredményét, hogy a szocialista országok felelős párt- és állami vezetői megerősítették a „nyitott kapu” politikáját, országainknak a budapesti felhívásban javasolt európai biztonsági értekezletről vallott álláspontját, még szélesebbre nyitották az értekezlet mielőbbi eredményes előkészítésének a lehetőségeit. Kétségtelen, hogy Nyu- gat-Európa több országában erősödnek olyan reálpolitikai tendenciák, amelyek, ha kibontakoznak, konstruktívan járulhatnak hozzá egy intézményes európai biztonsági rendszer létrehozásához. Ezek a tendenciák ma már annyira jelentékenyek, hogy azokat a NATO-ta- nácskozáson „ellengőzt” adó angolszász politikusok sem hagyhatták figyelmen kívül. A brüsszeli NATO- értekealeten az állt a vita középpontjában, hogy milyen érdemleges választ adjanak az európai biztonsági értekezlet kezdeményező budapesti felhívására. A december 3—4-i moszkvai találkozó dokumentumainak különös jelentőséget ad, hogy azokat a hét európai szocialista ország vezetői teljes egyetértésben fogadták el. A találkozó megerősítette résztvevői nézeteinek egységét a barátság, az elvtársi együttműködés légkörében. A tanácskozáson képviselt országok ismét kifejezték azt az óhajukat, hogy a jövőben is konzultálnak egymással a nemzetközi problémákról, abból a célból, hogy egyeztessék közös akcióik végrehajtását. A NATO miniszteri tanácsának brüsszeli értekezletére a résztvevők legtöbbje egyenesen Hágából, a Közös Piac csúcsértekezletéről érkezett. A hosszadalmas brüsszeli vitákban bizonyára annak is szerepe volt, hogy több nyugateurópai kormány között az ellentétek már Hágában kiéleződtek. Ezt a hágai kompromisszum nem takarhatja eL MIRŐL volt szó a közös piaci csúcstalálkozón? Két, esztendők óta húzódó probléma rendezésére vállalkoztak a résztvevők, egyesek közülük azzal a valósággal ultimátumszerű igénnyel, hogy megoldás nélkül nem térnek haza. Az egyik a britek közös piaci felvétele, a másik az agrárfinanszírozási rendszer életbe léptetése. A magukat nagyon erőseknek érző nyugatnémetek úgy gondolták, hogy FranÉRTEKE2LET ciaország meggyengült gazdasági, politikai helyzete lehetővé teszi számukra a saját feltételeik dik- tálását. Brandt kijelentette, hogy nem tér haza a konferenciáról, amíg ott nem fogadtak el konkrét határidőt az angol csatlakozási tárgyalások megkez. déséről. A franciák — akik a de gaullei évtizedben sorompót állítottak Anglia belépése elé — azt remélték: ha valamit engednek az angolok befogadása ügyében, cserébe megkapják a mezőgazdasági termékeik elhelyezése szempontjából létfontosságú „fuvarleveleket”, vagyis a számukra kedvező agrármegegyezést. Ki győzött, Pompidou vagy Brandt? Tulajdonképpen egyikük sem. Az elkeseredett viták eredményeként létrejött kompromisszum csak szépségflastrom, amely alatt tovább feszülnek a mindössze homályos ígéretekkel lecsendesített ellentétek. Igaz, elfogadták Pompidou hatnapos elvi programját a Közös Piac továbbfejlesztésére, de ezek nem érintik a leglényegesebb kérdéseket. Brandt nem kapta meg az angol csatlakozási tárgyalások határidejét; az értekezlet ehelyett fél évben szabott meg egy előkészítő szakaszt, amelynek során a Hatoknak tisztáziuk kellene az Angliával szemben támasztott feltételeket, s ami a legfontosabb, közös álláspontjukat. Franciaország is csak ígéretet kapott arra, hogy partnerei az év végéig tető alá hozzák az agrárfinanszírozási rendszert, de azokat a továbbiakban — határidők nélkül — a hat ország parlamentjeinek kell ratifikálniuk. A HOSSZÜ idő óta rendszeresen szereplő nemzetközi problémák között a legnagyobb élénkséget a héten a közel-keleti kérdésben tapasztalhattuk. A Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország ENSZ- nagyköveteinek részvételével újra kezdődtek a közel-keleti helyzet rendezéséről korábban megszakadt négyhatalmi tárgyalások. Emlékezetes, hogy az első négyhatalmi megbeszélést az idén áprilisban tartották, de 15 munkaülés után berekesztették azzal, hogy lehetőséget adnak a Szovjetunió és az Egyesült Államok között kéthatalmi KÖZÖS PIACI megbeszélésekre, vagyis arra, hogy a két nagyhatalom próbálja meg áthidalni az álláspontja közötti különbséget. E tény fényében komoly jelentősége van annak, hogy most újra felvették a négyes tanácskozások fonalát. Az első értkezletről kiadott közlemény szerint a tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy az arab—izraeli ellentéteket minél előbb békés úton kell rendezni, s a rendezés alapja csakis a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozata lehet. A négy nagyhatalom képviselői készek arra, hogy a BT határozatával összefüggő minden részletkérdést együttesen, a diplomácia nyelvén, tehát „csomagtervként” tanulmányozzanak. Ezzel, mintegy jeladásra, élénk diplomáciai tevékenység indult meg az arab fővárosokban. Nasszer személyes megbízottat küldött a Szíriái és az iraki államfőhöz, részben a ra- bati csúcsértekezlet sikerének biztosítása, részben pedig az EAK—iraki kapcsolatok szorosabbra fűzése érdekében. Megmozdult a Közel-Keleten az amerikai diplomáciai gépezet is, elsősorban az arab monarchiákban. A New York-i tárgyalások újrakezdésekor látott például napvilágot az a feltűnő híresztelés, hogy Jordánia tárgyalásokba bocsátkozott az Egyesült Államokkal az Izraelt érintő amerikai rendezési javaslatról. Az sem véletlen, hogy éppen a tárgyalások kezdetére időzítve szaúd- arábiai csapatok hatoltak be Dél-Jemen területére. Az ott lezajlott véres incidens szervezői nagyon is jól értik, hogy éppen ebben a helyzetben van a legnagyobb szükség a különböző társadalmi berendezésű arab államok közti ellentétek háttérbe szorítására, az arab egységre, amely a térség problémái megoldásának az egyik legfontosabb tényezője. VÉGÜL hadd említsük meg, hogy a héten is folytatódtak azok a fontos nemzetközi tárgyalások, amelytől oly sokat vár a világ: a szovjet—kínai határügyi tárgyalás Pe- kingben, és a szovjet—amerikai előkészítő értekezlet a stratégiai fegyverek korlátozásáról Helsinkiben. E tárgyalások egyikéről sem szivárognak ki információk, ami arra mutat, hogy a felek nem akarnak külső, propagandisztikus tényező, két bevonni, valóban érdemben tárgyalnak az illető országokat — s a problémák horderejét tekintve — az egész nemzetközi életet, érintő fontos kérdésekről. A Közös Piac tagországainak kormányfői, miniszterei, Hágában tanácskoztak. Képünkön Willy Brandt nyugatnémet kancellár Georges Pompidou francia köztársasági elnök és a házigazda. Piet de Jong holland miniszter- elnök. A MAY LAI TÖMEGGYILKOSSÄG LEZUHANT EGY UTASSZÁLLÍTÓ GÉP Az AFP francia hírügynökség e felvételén a dél-vietnami falucskában történt mészárlás néhány túlélője a betolakodók kegyetlenkedéseinek nyomait kutatja. (Telefoto AFP) A venezuelai La Guaira térségében lezuhant az AIR FRANCE francia légiforgalmi társaság Boeing "07-es típusú lökhajtásos repülőgépe. A gép személyzete és 62 utasa életét vesztette. Képünkön a venezuelai hatóságok elszállítják az áldozatokat. HAZÁNK KÜLDÖTTSÉGE MOSZKVÁBAN A hét európai szocialista ország párt- és állami vezetőinek találkozóján Kádár János vezetésével küldöttség képviselte hazánkat. Képünkön Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára köszönti Kádár Jánost, az MSZMP KB első titkárát a szovjet fővárosban. Bal oldalt Alek- szej Koszigin, szovjet miniszterelnök. NGUYEN THI BINH ASSZONY LÁTOGATÁSA Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja fogadta Nguyen Thi Binh asszonyt, a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának külügyminiszterét. A beszélgetésen részt vett Fehér l.ajos, az MSZMP PB tagja, valamint Péter János külügyminiszter is. A Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának külügyminisztere és kísérete Budapest nevezetességeivel ismerkedett. Képünkön a miniszterasszony Hídvégi Károllyal, a Földalatti Vasút Vállalat vezérigazgatójával a Metro Blaha Lujza téri állomásán, TANÁCSKOZÁS AZ EURÓPAI BIZTONSÁGRÓL Becsben véget ért az európai biztonság kérdéseivel foglalkozó háromnapos (■‘.nácékozís, amelyen számos országból, közöttük !■ :í ű-bót is neves közéleti személyiségek vettek részt. A felvétel a konferencia záróülésén készült.
