Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-31 / 302. szám

HM. december 31, nerd» t «Mal Pedagógia — 1969 Pár hónapja történt, hogy a megyei hatáskörű hivatal egyik ajtójáról el­tűnt a nagy feketebetűs tábla; mely hosszú évek óta messziről hirdette: IGAZGATÓ. A változás nagy feltűnést keltett az itt dolgozók körében. Ha ketten-hárman találkoz­tak a folyosón, a „kopasz” ajtóra, majd egymásra pil­lantva ezt kérdezte a te­kintetük: Mi történt? Aztán az irodákban is elkezdődött a találgatás: mit jelentsen ez? Lemon­dott az igazgató, vagy va­lami baj van körülötte? Mígnem az egyik bátor osztályvezető rá nem szán­ta magát, hogy végére jár a rejtélynek: — Elnézést, igazgató elvtárs ... — lépett a nagy­főnök elébe. — Megbocsáss, de... Nem értjük, hová lett ajtódról a... — Ja, igen — állt fel székéről a főnök. — Sa- játkezűleg szedtem le. Rá­döbbentem ugyanis, hogy én tulajdonképpen nem igazgató, hanem mindenes vagyok. Sajnálatos, de amíg a munkatársaim he­lyett kell gondolkoznom, feladatkörükbe vágó ügyekkel kényszerülök fog­lalkozni, hatáskörükbe tar­tozó ügyekben dönteni, egyszerűen képtelen va­gyok igazgatói teendőimet ellátni. Ugye, érted? A magyarázatnak alig­hanem híre terjedt. Mert teltek * napok, múltak a hetek, s feltűnően meg­csappant a nagyfőnöki iro­da házon belüli forgalma. December elején viszont munkaértekezletet tartot­tak a hivatalban. De olyat ám, amilyenre kevés pél­da akadt még! Az osztá­lyok munkáját értékelő, magvas főnöki bevezető Után pezsgő, érdekfeszítő volt a tanácskozás. Szá­mos figyelemre méltó ész­revétel, s a munkát egy­szerűsíteni célzó okos ja­vaslat hangzott el. Egy­szóval, szinte nekitüzesed- tek a részvevők. S akkor, a tanácskozás zárszavában jólesön, derűsen így szólt a főnök: — Kedves munkatársa­im, Az utóbbi hetekben végzett munkánk és ez a mai tanácskozás egyaránt meggyőzek róla: Hivata­lunkban ki-ki jól érti a dolgát, ismeri és él hatás­körével. Nemcsak tud, de mer is igent, vagy nemet mondani a hozzá tartozó ügyekben. Köszönet ezért mindannyiuknak! Csak így, vagy még jobban to­vább! ügy érzem, most már igazgatónak tekinthe­tem magam... Azt talán felesleges te hozzátenni az igaz törté­nethez, hogy másnap reg­gelre ismét a helyén volt a nagybetűs tábla. Vizsgáztak a Tegnap délelőtt 8 órai kezdettel Baján a KIOSZ épületében került sor a megyei tanács vb mező- gazdasági osztálya és a já­noshalmi gépészképző szakiskola által szervezett növényvédelmi szakmun­kásképző tanfolyam hall­gatóinak vizsgáira. A kéthónapos tanfolyam­nak 29 résztvevője volt, 21 termelőszövetkezeti tag, három vízügyi és öt erdő- gazdasági dolgozó. Hason­Holnapután kezdődik az 1970. évi népszámlálás Mi újság a Vajdaságban? Az úi év első napjaiban több mint három és fél ezer számlálóbiztos és fe­lülvizsgáló — többségében pedagógus — indul útnak megyénkben is. hogy a mostoha időjárással dacol­va, megkezdje és végre­hajtsa az 1970. évi nép- számlálás nagy jelentőségű adatfelvételét. A népszámlálás 1970, ja­nuár 2-án kezdődik, s 10— 12 nap alatt a megye te­rületén mintegy 570 ezer személyt kell összeírni. Az adatfelvétel általában ki­kérdezés alapján történik, tehát a számlálóbiztosok az általuk feltett kérdésekre kapott válaszok alapján töl­tik ki a kérdőívet. A népszámlálás nem csu­pán a népesség számbavé­telére terjed ki. hanem ada­tokat gyűjt és szolgáltat a helyi, illetve országos ter­vezéshez. az államigazgatás különböző területein felve­tődő igények kielégítéséhez is. A párt és az állam ve­zetőit a gazdasági adatok mellett egyre inkább ér­deklik a népesség társadal­mi. kulturális és lakásvi­szonyai is. Ezért olyan megoldást kellett keresni, amely lehetővé teszi a sok­rétű tájékoztatást úgy, hogy a lakosság többségé­től (75 százalék.) viszony­lag kevesebb, kisebb részé­től több kérdésre kérnek választ. Ez a módszer le­hetővé teszi, hogy az 1970. évi népszámlálás a koráb­biaknál részletesebb adato­kat és bővebb elemzést ad­jon a népesség demográfiai, társadalmi-gazdasági jel­lemzőiről. a lakosság szak- képzettségéről, népgazdasá­gi ágankénti foglalkozta­tottságáról, a vándorlások­ról stb. Nagyon fontos az ada­toknak egy úgynevezett esz­mei időpontra. 1970. január 1. nulla órájára való rög­zítése. A számlálóbiztosok­nak tehát nem az össze­írás időpontja szerinti, ha­nem az eszmei időpontban levő állapotot kell bevalla­Tanáeskozás az állattenyésztést érintő árintézkedésekről Ismeretes, hogy a kor­mány több határozatot ho­zott az állattenyésztés fej­lesztésére Emelkednek a felvásárlási árak 1970. janu­ár 1-től, változnak az álla­mi dotációk. Ugyanakkor , az importból származó ke­verék-takarmányok ára is emelkedik. Kedden a témával kap­csolatosan a megyei tanács végrehajtó bizottságának kezdeményezésére, a mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályon, az érdekeit fel­vásárló vállalatok igazga­tóinak, vezetőinek részvé­telével tanácskozást tartot­tak. Dr. Maár András osz­tályvezető bevezetőjében elmondotta, hogy az üze­mekkel közösen már készül­tek számítások az árintéz­kedések hatását illetően. A vita során megállapí­tották, hogy a szarvasmar­ha-tenyésztést érintő intéz­kedések egyértelműen elő­segítik a fejlesztést. A ser­téstenyésztésben igen nagy gondok vannak. Az intéz­kedések elsősorban a ház­táji hizlalást serkentik, s máris érezhető a kedvező hatás. A megyei Állatfor­galmi- és Húsipari Vállalat már több mint ezer kocát helyezett ki a háztáji és egyéni gazdaságokba az in­tézkedés megjelenése óta. A nagyüzemekben, ahol fő­képpen keveréktakarmány- nyal etetnek, a felvásárlási áremelés éppen hogy fede­zi a magasabb költségeket, ami a takarmánykeverékek árának emeléséből jelent­kezik. Ezért ez az üzemág több gazdaságban még min­dig nem lesz nyereséges. A baromfinál ágazaton­ként más-más az intézkedé­sek hatása. Általában jöve­delmező marad továbbra is a csirke-, pecsenyekacsa- és pulykatenyésztés. A máj- libatenyésztésnél nem egy­értelmű az ármódosítások hatása. A tanácskozás résztvevői észrevételeiket továbbítják az illetékesekhez. ni. Tehát, ha valaki 1979. január 1-én 0 órakor még élt. de az összeírás időpont­jáig elhunyt, azt a személyt még életben levőként kell összeírni. Ugyanez az elv vonatkozik az egyéb nép­mozgalmi eseményekre (születés, házasságkötés stb.) Ha valamely családban, vagy háztartásban a szám­lálóbiztos nem talál olyan személyt, aki a család, ház­tartás valamennyi tagjára vonatkozóan pontos, rész­letes adatokat tudna szol­gáltatni, a lakásban, vagy a szomszédban „Értesítést” hagy hátra, hogy a család­tagok elfoglaltságának fi­gyelembe vételével mikor keresi fel újból a lakás háztartásfőjét, vagy annak hozzátartozóját. A népszámlálás országos érdek. amelynek sikere részben attól függ, hogy a lakosság hogyan segíti számlálóbiztosaink és az ebben közreműködő szemé­lyek munkáját. Ennek ér­dekében. akik nem az ál­landó bejelentett, lakásuk­kal azonos községben (vá­rosban) dolgoznak, ideigle­nes lakásuk pontos címét (megyei jogú városokban a kerület megjelölésével), foglalkozásuk, munkakörük részletes megjelölését, mun­kaadójuk és munkahelyük címét és pontos meghatá­rozását hagyják hátra ál­landó lakóhelyükön, hogy ezzel is segítsék az össze­írás teljességét és pontos­ságát. A külterületi lakosságtól azt kérik tanácsaink veze­tői. hogy a népszámlálás tartama alatt (január 2— 14-ig) kutyáikat tartsák kötve, mert a haragos — még ha nem is harapós — kutyák megfélemlítik a jő szándékkal, sok fáradsággal közeledő számlálóbiztoso­kat. A népszámlálás adatai titkosak, azokat kizárólag csak statisztikai célokra szabad felhasználni. Az adatfelvételben résztvevők megbízólevéllel rendelkez­nek, s hivatali titoktartásra kötelezettek. A zrenjanini kalapgyár a földrengés sújtottakért Az utóbbi napokban mind több felhívás hangzik el a Szocialista Szövetség részéről, hogy a munkaszer­vezetek az újévi üdvözle­tek előirányzott költségeit fordítsák a Bánj Luka-i föld­rengés károsultjainak meg­segítésére. Ennek nyomán a zrenjanini Begej Kalap­gyár munkaközössége egye­dülálló határozatot hozott, amely az emberi együttér­zés újabb megnyilvánulása. Egy üresen álló egyszobás összkomfortos lakásukat fel­ajánlották egy Banja Luka-i munkás családnak jövő év májusáig. A családot saját költségükön átköltöztetik, két vagy három tagját al­kalmazzák a gyárban, a la­kást, fűtést, világítást díj­mentesen bocsátják rendel­kezésükre, amíg Banja Lu­kén rendbe hozzák lakását Visszaköltöztetésüket is a munkaközösség vállalja magára. Ékezerkiáliítás Szabadkán A jövő év elején -Sza­badkán ékszerkiállítást ren­deznek. A szervezők arra törekednek, hogy nemzet­közi jelleget adjanak a ki­állításnak és ezért meghív­tak svájci, olasz, francia, csehszlovák stb. aranymű­veseket is. A számítások szerint mintegy 100 ezer ék­szert és arany dísztárgyat mutatnak be, több mint 20 millió dinár értékben. A legjobb kiállítók arany Mer- kur-díjat kapnak. Tovább csökkennek a sertésárak Az újvidéki termény- tőzsde legutóbbi összejöve­telén csupán gabonaféléből, éspedig búzából és kukori­cából volt jelentősebb ela­dás Habár a sertéskínálat most már némileg nagyobb a keresletnél, s az ára to­vábbra is lanyhán alakul, a kereslet meglehetősen óvatos, s így nem is volt eladás. A hússertésért a tőzs­dén még 8—8,10 dinárt kér­tek, de a vidéken már csak Bolgárkertészet 13 miöiő dinár beruhá­zással bolgár- típusú kony­hakertészetet létesít a ka­nizsai földművesszövetkezet. A felszerelést, a berende­zést a Bolgár Népköztársa­ságból hozza be, s bolgár szakértők jönnek a Tlsza- vidékre megszervezni és megindítani a termelést. Hozzáfűzhetjük. hogy a konyhakertészet;, amely de­cembertől júniusig friss pa­radicsomot, paprikát és uborkát szállít majd a ha­zai és külföldi piacra, egyelőre csak tervekben lé­tezik, mégis egész évi ter­melésére talált már vevőt! 7,40—7,50 dinárt fizetnek a* élősúly kilójáért Jelentős érdeklődés és ajánlat volt a jövő évre ütemezett híz- lalási szerződésekre, de egyelőre kötés nélkül. A sertés árának érezhető csök­kenése ellenére a malac ára továbbra is ezer diná­ron felül alakult. A növen­dékmarha ára változatlanul magas, az üszőért 7,20 di­nárt kínálnak, de kínálat nincs. a Tisza vidéken A kanizsai kertészet nem lesz egyedülálló az ország­ban, hiszen Macedóniában már van ilyen, sőt Arand- jelovac mellett is egy körül­belül fél hektár terjedelmű, a kanizsaiak azonban egy­általán nem félnek' a kon- kurrenciától; A külföldi és hazai tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a primőrnek különösen a téli hónapok­ban igen nagy a keletje, s jő árat lehet kapni érte. A termelés ahhoz igazodik majd, hogy a piac milyen lehetőségeket kínál és fő­ként milyen feltételeket diktál. K. A. 40 órás szolgálat is előfordul A MÁV és az AKÖV küzdelme a hóval Hárommillió forint útépítésre Az időn 1212 méter szi­lárd burkolatú utat építet­tek Dunavecsén. Az útépí­tés költsége meghaladja a 3 millió forintot. Különö­sen jelentős beruházás volt növényvédők ló jellegű tanfolyam már december végén in­dult Dávodon a termelő­szövetkezetek szervesésé­ben, január 5-én pedig is­mét megindítják Baján a járási tanfolyamot. E tan­folyamok szervezésénél azt tartották szem előtt első­sorban, hogy a vizsgák 1970. márciusáig befejeződ­jenek, mivel akkor lép életbe a növónyvédőszerek kezelésével kapcsolatos új rendelet. a Zrínyi utcai korszerű, csatornahálózattal egybe­kötött útépítés, ugyanis ezzel az útszaíkasszal sike­rült tehermentesíteni az 51-es országos főútvonal községein áthaladó szaka­szát. Nem kevésbé jelentős a Platán vendéglőnél meg­épített parkolóhely, ame­lyet a községi tanács a Dunavecse és Vidéke Kör­zeti ÁFÉSZ-szel közös be­ruházásban hozott létre. Az elkövetkezendő idő­szakban továbbra is nagy gondot fordít a helyi ta­nács útépítési programja megvalósítására. Ebben néhány a helyi termelő- szövetkezetek belső szállí­tását megkönnyítő út meg­építése is szerepel. J. M. Érthető az idegeskedés, ami mindannyiunkat elfog, ha késik a vonat, a busz, Bár a türelmetlenség eleve kizárja a megértést, mégis látnunk kell azt az erőfe­szítést. amivel a vasút és az autóközlekedési vállalat dolgozói a minimumra szó- rítják le a késéseket amel­lett, hogy gondoskodnak a mindennapi élet feltételeit jelentő áruk megérkezésé­ről. Ez utóbbi az út- és pályaviszonyok állandó vál­tozásainak a gyors felisme. rését, valamint felelősség­teljes intézkedéseket köve­tel. Gyakran megesik, hogy szükségmegoldásként szét­bontják a teherszerelvénye- ket, átcsoportosítják a va­gonokat. Szinte kioperálják a hóból az élelmiszerekkel, romlandó cikkekkel meg­rakott kocsikat, hogy min­denekelőtt ezeket, küldhes- sék tovább. Külön gond a közúti szállítás, amikor a vegyiárukat, háztartási cik­keket, illetve élelmiszereket a tanyaközpontokba, eldu­gott kis szövetkezeti üzle­tekbe kell eljuttatni. Ilyen helyzetben eleve pótkocsi nélkül indulnak a jármű­vek a központi raktáraktól, s még a végcél előtt sze­kérre vagy szánra rakják át róluk a termékeket. Mindezek tudatában nagy szó. hogy az „export-pálya­udvarról”. a kecskeméti vasútállomásról szilveszter­re kifutottak a legnagyobb megrendelők — a konzerv­gyár, a Baromfiipari Or­szágos Vállalat kecskeméti gyára, a MÉK — idei utol­só tételei. A MÁV kecske­méti állomásáról decem­berben naponta 30—50 va­gon indult útnak, amelyek­nek a háromnegyed része külföldre ment. A feldol­gozott baromfi, lőtt vad, illetve a gyümölcs hűtőko­csikban utazik. Ezeknek a vagonoknak a szigetelése a zimankós időben a fagyás- tól védi meg az árut. A megyeszékhelyre naponta 30 vagon áru érkezik. A kira­kott cikkek listája a vajtól, hústól a tüzelőkig terjed.! A forgalom zavartalansága.! és biztonsága, a váltók pre­cíz kezelése szükségessé te­szi. hogy a pályafenntartá­si dolgozók 24. sőt olykor 40 órás szolgálatot teljesít­senek. Az otthontól való kény­szerű távoliét nem isme­retlen ezekben a hetekben a gépkocsivezetők előtt sem: megesik, hogy vidéken kell tölteniük a pihenőidejüket. A 9. számú Autóközlekedé­si vállalatnak jelenleg 410 tehergépkocsija dolgozik, elsősorban a lakossági el­látásról gondoskodó FŰ­SZERT Vállalat szolgálatá­ban. illetve a szolnoki ég ercsi cukorgyáraknak szál­lítanak cukorrépát. A kecs­keméti központban, a fő­nökségeken, s a kirendelt­ségeken fagybrigádokat szerveztek, amelyeknek a tagjai éjjelente nem hagy-' ják lehűlni a motorokat.. A rendkívüli segítségnyújtás­ra négy nagy teherbírású .Skoda gépkocsi áll készen­létben. H. F-

Next

/
Thumbnails
Contents