Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-31 / 302. szám
4. oldat IÍ)S!>. december 31. szerda I sikerei forrása: a járás dolgozóinak szorgalma 1971-75 Foglalkoztatás a bajjal járásban NÉHÁNY nap múlva beköszönt az új esztendő. Ilyenkor sokféle számvetés* * készül az elvégzett munkáról, kudarcokról, sikerekről egyaránt. Lapunk hasábjain rendszeresen hírt adtunk a dunavecsei járás munkájáról, az itt élő emberek alkotó tevékenységéről. Az év végéhez érkezve felkerestük Boza Józsefet, a járási pártbizottság első titkárát és Horváth Józsefet, a járási tanács vb- elnökét, hogy tájékoztassák olvasóinkat a járás politikai és gazdasági eredményeiről, valamint a következő év célkitűzéseiről. BOZA JÓZSEF: — Egyik legfontosabb feladatunk volt egész évben a gazdaságirányítás új rendszerének széles körű'magyarásása és megértetése. E munkában a kezdeményező szerep a pártszervezeteké volt, de számottevő segítséget kaptunk a társadalmi és tömegszervezetektől is. A növekvő gazdasági eredmények bizonyítják: a járás dolgozói, a gazdasági szervek vezetői, értik és alkalmazzák is az új módszereket. Növekedett minden területen a kezdeményezőkészség, de ezzél együtt a felelősség mértéke is. A községek helyi gazdaságpolitikai célkitűzései, — melyeket a pártszervek dolgoztak ki a .szakemberek bevonásával — kiállták a próbát. A közvélemény helyesli és támogatja ezeket a programokat. Véleményem szerint ebben az évben tovább növekedett a lakosság politikai, társadalmi aktivitása, nagyobb tömegeket tudtunk bevonni a feladatok kidolgozásában és végrehajtásába. Eredményeink között megemlítem, hogy az idén jelentősen megerősödtek a pártalapszervezetek, szélesedett a párton belüli demokrácia, egészséges kritikai légkör alakult ki. A jövő célkitűzéseinket így összegezném: a gazdasági hozamok növelésével együtt az eddigieknél komolyabb erőfeszítéseket kell tennünk, a szociális és művelődési igények jobb kielégítéséért. HORVATH JÓZSEF: — Az év végi értékelést még néhány ágazatban nem fejeztük be, de az eddigi eredmények alapján joggal várható, hogy sikeres gazdasági évet zárunk. A többséget kitevő paraszti lakosság pénzbevétele a közösből 11—12 százalékkal, a háztáji gazdaságból pedig 3—4 százalékkal növekszik. A közös gazdaságok árbevétele az idén is meghaladja az 500 millió forintot, s ez azt jelenti, hogy a tagság jövedelmének gyarapodása mellett a tartalékolás arányai sem csökkennek. Ebben az évben a tsz-etk közösen közel 60 milliós beruházás valósítottak meg saját erőből. Településfejlesztési terveink többsége valóra vált. Erre a célra 1969-ben 30 miliőt fordítottunk. Sajnos, a vízművesítés megrekedt, mert a Kiskunhalasi Vízmű Vállalat az igényelt 6 milliós hálózatfejlesztés helyett csak 70 ezer forintot érő munkát tudott végezni. A lakosság szorgalmát jelzi az alábbi adat: egy lakosra 150—170 forint értékű társadalmi munka jut. örvendetes a járás iparának fejlődése, 'az idén már 30—35 százalékban részesedik a bruttó termelési értékből. A jövő évben továbbra is a mérsékelt és differenciált ipar- fejlesztés tűztük ki célul. A kereskedelem forgalma ugyan növekedett az idén is 10—15 százalékkal, de az igényeket teljes mértékben nem sikerült kielégíteni. Jövőre a szociális gondoskodás ütemét gyorsít- I juk, sor keiül a nagycsaládosok gondjainak enyhítésére és javítani akarjuk a művelődés eszközelliá- tottságát. Egyedül az iskolai szemléltető eszközöknél több mint ötmilliós hiányt kellene pótolnunk. A BESZÉLGETÉS végén mindkét járási vezető hangsúlyozta, hogy az eredmények elérésében a közös összefogásnak, a járás szorgalmas dolgozóinak kiemelkedő szerep«1 van — majd hozzátették: — Biztos, hogy a következő év újabb sikerek forrása lesz. A hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára és Lenin születésének 100. évfordulójára kiírt jubileumi versenyben a Győri Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyár is részt vesz. A gyárnak közel 2500 dolgozója van, amelynek fele 95 szocialista brigádba tömörült. A jubileumi versenyben különösen a szocialista brigádok járnak élen. A vállalat a 25 milIVépgazdatágnnk az adott irányítási rendszerben is tervgazdálkodá. son alapul azzal a nagyon lényeges belső módosítással, hogy a közvetlen utasítások helyett a kialakított szabályozók ösztönöznek a célok megvalósítására. At Országos Tervhivatalban készül a soron következő ötéves terv, s immár két évvel ezelőtt hozzáláttak az 1985-íg szóló távlati népgazdasági terv kidólgozásához. Az országos munkát helyi kezdeményezések is kísérik. így a Bajai Járási Tanács Végrehajtó Bizottlió forintos megtakarítást gazdaságosabb anyagfelhasználással, jobb munka- szervezéssel szándékozik elérni. Képünkön: a gyár egyik keresett terméke a textil- hatású műanyagterítő, amelynek minőségét Walter Zita üzemtechnikus és Horváth Tibomé vegyész- technikus ellenőrzi. (MTI fotó — Hadas János felvétele) sága a közelmúltban megvitatta a foglalkoztatottság várható alakulását és feladatait a negyedik ötéves terv időszakára vonatkozóan. Az előkészületek során fölmérték a népesség és a keresők számának alakulását, tájékozódtak az üzemeli, gazdaságok munkaerőigényeiről. A járás népességének száma az utóbbi években enyhén csökkent, ami a fiatalok elvándorlásának, illetve egyes családok városba költözésének a következménye. A tendencia előreláthatóan 1971—75 között sem szűnik meg. Egyedüli kivétel Bácsalmás. A nagyközség 5—7 év leforgása alatt várossá fejlődhet. A* új munkahelyek létrehozása, a meglevők bővítése lehetővé tette a keresők számának növekedését. Míg az évtized elején 28 ezer 300-an álltak munkaviszonyban, ma 7 ezerrel többen 'dolgoznak. Az utóbbi időben további 1500—2000 háztartásbeli nő szeretné kiegészíteni a család jövedelmét munkavállalással, s napi 4—6 órás elfoglaltságot keres. Igényeiknek a bedolgozói forma felelne meg legjobban. A munkaerő kereslet és -kínálat egyensúlyi helyzetének megteremtésében nagy feladatok hárulnak a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre a soron következő ötéves terv esztendeiben. A tsz-ek jelenleg a munkaképes népesség felét foglalkoztatják a járásban. Az élőmunka iránti igény csökken, mivel a gépesítés révén kevesebben képesek teljesíteni a fokozódó termelési feladatokat. Bár a szövetkezetek tagjai közül sokan nyugdíjba vonulnak, többletlétszámként mégis körülbelül kétezer ember foglalkoztatása vár rájuk 1975-ig. Ez megkívánja, hogy a népgazdaságba- kossági igényeket kielégítő újabb, jövedelmező segédSz. A. Plusz 25 millió forint a jubileumi évfordulókra Imrehegyi tanyák a télben Imrehegy egyebek között, arról nevezetes, hogy a statisztikai hivatal — komplex mutatók alapján — a városiasodás szempontjából legkevésbé fejlett helységnek tüntette fel a megyében. Hazai viszonyaink között ez úgy értendő, hogy a falusias jegyek is hiányoznak. Im- rehegy község van — Im- rehegy falu nincs. • Csak a tanyavitág van, több mint 12 ezer holdon. Decemberi havas pusztaság, úttalan utakkal. De akkor hogyan illik az összképbe ~az a két sor ház, amelyik egyik városunk villanegyedének sem válna szégyenére? Ügy, hogy erről még nem tudhat az adatokat lassúan összegező statisztika. Mert ez a 42 belterület lakóházból álló képződmény nem az új Imrehegy —, hanem a legújabb. — Azóta van — mondja Bélák Katalin tanácselnök •—, mióta villanyt kaptunk. Vagyis csak lP6G-ban Indult meg a betelepülés. Azóta a lakosság fogyása ts megállt, 1960-ban még 2100 volt Imrehegy összlélekszáma, most nem egészen 1800. Kilátástalan volt itt az élet, sokan elköltöztek Kiskunhalasra, és Kecelre. Ám' újabban már ideköltöznek. Mert a napokban — a villany után — elkészült a vízmű is. (Mire e sorok napvilágot látnak, talán már a helyére is kerül a 25 köbméteres hidroglóbusz, amely két évtizedre biztosan kielégíti az igényeket.) S nagyon sokan, akik még a tanyákon laknak, alig várják az újabb 38 házhely kisajátítását. Az önálló községi létnek a gazdasági alapjai megvannak, s a település létrejöttének folyamatában ez a döntő. Több mint ezer hold nagyüzemi szőlő- és gyümölcsültetvény van Im- rehegv határában: a helybeli Űj Élet Szakszövetkezeté, a Kunfehértói Állami Gazdaságé és a császártöltési Űj Barázda Tsz-é. Ez utóbbinak már 250 vagonos, nagy hűtőháza is van a területen. Ezenkívül munkaalkalmat nyújt a két erdészet ösz- szesen 4200 holdas erdősége is. És a nagyüzemi telepítések területe sem érte el még a végleges nagyságot. További előkészületek folynak az új gyümölcsösök, szőlők létesítésére. Az új építkezők nagyobbrészt már az új ültetvények művelői közül kerülnek ki, akik mindenképpen szakítani kívánnak a tanyai életmód hátrányaival. A korábbi takarékoskodások eredménye a mostani építkezésekben jön a felszínre. A központban nincs olyan új ház, amelynek „bekerülési” költsége 200 ezer forint alatt volna, ehhez képest OTP-kölcsönt igen csekély mértékben vettek és vesznek igénybe. De a kivitelezést tekintve mindegyik ház kollektív munkának a gyümölcse; kalákában fognák össze az utca lakói, nyilvántartják, ki mikor kinek és mennyit segített, s ezt sorra-rendre vissza is adják. Egy-egy ház építésén olykor 30-an, 40-en is dolgoznak. Sok ház már a garázzsal együtt készül, még ha nincs is meg a „belevaló”. Mindez azonban nem feledtetheti, hogy a területen még mindig 570 tanya van, s ezeknek, alig tíz százaléka felel meg — nem a korszerű —, hanem csak az alapvető higiéniai követelményeknek. Kevés helyen találkozni jól szigetelt falakkal, padlózott szobákkal. A többiek máig is a homokvilág szükséglakásai. Leggyorsabban a Polgár- di részen pusztulnak a tanyák. Sok üresen áll már közöttük, s lakói még akkor elköltöztek Kecelre. amikor Imrehegyet még nem villamosították. Másfelé, a belterülethez közeleső részeken, illetve a kövesút mentén újabban mód nyílt a tanyai villanyhálózat bővítésére is. Senki nem sajnálta a háromezer forintos hozzájárulást. De voltak a hálózattól félreeső tanyai gazdák, akik a 15 ezer forintos teljes odavezetési költ. séget is kifizették, csakhogy közvetlen részesei legyenek végre a huszadik század fényének, s a tanács ezek után, voltaképp „szabályellenesen”, de annál nagyobb emberséggel tekint el a büntetéstől, ha a tanyán helyrerenoválják az omladozó falakat, cseréppel cserélik ki a nádat, s új nagyobb ablakot tesznek fel. A korszerűbb szellemi légáramlatok számára még mindig igen aprócska rések ezek a tanyai ablakok. Több mint 70 napilapot járatnak Imrehegy- re — felerészben országosat, felerészben megyeit —, de ezeknek csak kisebb hányada jut még el mindig a tanyákra. S alapvető szolgáltatási nehézségek vannak. A lámpaüveg például évek óta hiánycikk, s petróleum is hol van. hol nincs. Nemrég a tüskösi részen megszűnt egy tanyai bolt, azóta az erre élőknek akár egy doboz gyufáért is 5—6 kilométert kell gyalogolniuk. A tél kissé összezár bennünket önmagunkkal. A tanyavilágban — ezerszeresen! H. D. üzemek jöjjenek létre, bővüljön az élelmiszeripari előfeldolgozó, vagy csomagoló, értékesítő telepek hálózata. A tsz-ek szerepe különösen fontos, hiszen az elkövetkező években jelentősebb ipari fejlesztés a járásban nem várható. Ugyanakkor csökken az állami gazdaságok munkásainak a száma is. A járás mezőgazdaságában jelenleg a keresők 70 százaléka dolgozik, ami 1975-re a számítások szerint 50 százalékra csökken. , Nyilvánvaló, hogy a munkaerő-szükségletnek megfelelően befolyásolható a munkaerő-kínálat, annak összetétele. Lényeges, hogy mind több szakképzett, a mesterségét szerető fiatal kerüljön ki a gyakorlatba. Ezért a járási tanács vb helyesnek tartja és támogatja a bácsalmási és a környékbeli üzemek igényeire épülő önálló szakmunkástanuló iskola létrehozását a nagyközségben. A bajai járásban a teljes foglalkoztatás elérése a cél továbbra is, ami azt jelenti, hogy az elhelyezkedni kívánók szakképzettségüknek megfelelő munkát találjanak. A népgazdaságnak többletköltséget jelentő, személyileg pedig fárasztó ingázások csökkenését eredményezhetné, ha mind többen maradnának helyben, vagy a vonzáskörzetben. Ehhez az szükséges, hogy megfelelő legyen a szociális gondoskodás, javuljanak a munkakörülmények. A csávolyi példához hasonlóan megoldandó feladat például a tsz- ek állattenyésztő ágazataiban a 8 órás munkaidő be. vezetése, vagy az üzemi étkeztetés kiszélesítése. A vonzó klubélet, a művelődési otthonok színes programja, ami kialakult Csá- volyon, Bátmonostoron, vagy Tataházán, ugyancsak megtartó erő, akárcsak az egészségügyi ellátás javítása. Az utóbbit szolgálja a Bácsalmáson felépítendő új SZTK rendelőintézet. A járás vállalatai, gazdaságai és szövetkezetei most a saját távlati munkaerőgazdálkodási terveiket dolgozzák ki. Az elképzeléseket egyeztetik a társvállalatokkal, a kooperációs partnerek céljaival. Az önálló foglalkoztatás-politika végrehajtásában megnőtt a községi tanácsok felelőssége is. Az üzemek vezetői nyilván felfedeznek a jelenlegi létszámban olyan tartalékot, amely hatékonyabban is kivehetné részét a termelékenység növeléséből. A jelenleginél több embert — az igények hatására — a szolgáltató, az építő- és szerelőipar, valamint az élelmiszer-feldolgozás követel maid. Ehhez hovatovább elengedhetetlen, hogy egyes, kevés tagot, számláló, gyenge, toyábbfejlődésre kéntelen ktsz-ek korszerűsítsék a munkájukat, akár úgy, hogy más szövetkezetekkel egyesülnek. A népszámlálást adatok, a beruházási elképzelések ismeretében a Bajai Járási Tanács V. B. részletes tanulmányt készített a soron következő ötéves terv foglalkoztatási koncepciójának kialakítására. Halász Ferenc
