Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-04 / 281. szám

J9#9. december 4. csütörtök S, oldal A Hazafias népfront Országos Tanácsának ünnepi ülése Szegeden A Szegedi Nemzeti Szín­házban 25 évvel ezelőtt, 1944. december 3-án a Pol­gári Demokrata Párt, a Független Kisgazdapárt, a Magyar Kommunista Párt, a Nemzeti Parasztpárt, a Szociáldemokrata Párt és a szegedi szabad szakszer­vezetek együttes ülésén hirdették meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programját. Az ország felszabadításá­ra és demokratikus újjá­építésére irányuló törté­nelmi összefogás negyed- százados jubileuma alkal­mából a Hazafias Népfront Országos Tanácsa szerdán ünnepi ülést rendezett a Szegedi Nemzeti Színház­ban. Az eseményre délelőtt különvonattal Szegedre ér­kezett Losonczi Pált, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnö­két, a párt- és kormány­vezetőket, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának, továbbá a megyék nép­frontküldöttségeinek tag­jait a pályaudvaron a már korábban Szegedre érke­zett Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese kö­szöntötte. Fél 11 órakor a városba érkezett vendégek jelenlé­tében a Szegedi Nemzeti Színház falán emléktáblát avattak. Negyedszázada eb­ben az épületben bontott zászlót a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. A színházban 11 órákor kezdődött az ünnepi ülés. A nézőtéren számosán vol­tak jelen azok közül, akik 1944. december 3-án ugyan­itt részt vettek a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front alakuló ülésén. Az ünnepi ülést Apró Antal, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese nyitotta meg. Ezt követően Erdei Fe­renc akadémikus, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mon­dott ünnepi beszédet. A jubileumi megemlé­kezés Apró Antal zársza­vával fejeződött be. Honismereti és helytörténeti tanácskozás A megyei honismereti és helytörténeti bizottság ked­den délelőtt Hartán me­gyei tanácskozást tartott. A tanácskozás témája volt a megyében élő nemzetiségi csoportok népi hagyomá­nyainak gyűjtése és ápo­lása. A konferencián Vészi Margit A délszláv nemzeti­ségek hagyományai, Har- math Lajosné A hajósi honismereti szakkör mun­kája. Rétfalvi Teofil A har- tai német nemzetiség kul­túrája és Tóth-Szőllős Mi­hály A szlovák nemzetiség kultúrája címmel tartott előadást. A megbeszélést követően a jelenlevők megtekintették a hartai falumúzeumot. Anyanyelvi oktatás, népművelés a nemzetségi községekben Beszélgetés dr. Kővágó Lászlóval, a Művelődésügyi Minisztérium osztályvezetőjével Miről ír a külföldi sástó Nagy tanulság A l’Humanité-ben Yves Moreau azt hangsúlyozza, hogy Pompidou kétségkí- vül elhibázta belépőjét a hágai csúcsértekezleten. Ezen az értkezleten ugyanis egyetlen általa fontosnak nyilvánított pontban sem érte el azt az eredményt, amit óhajtott. Nincs szó már az általa hangoztatott előfeltételekről sem. Pompidou nem­csak abba volt kénytelen beleegyezni, hogy a „végleges mezőgazdasági rendezést” később hozzáigazítsák a brit belépés követelményeihez, hanem a francia delegációhoz közelálló körök szerint ennek a megállapodásnak a ra­tifikálására a különböző társországok parlamentjei által nem nagyon kerülhet sor rövid időn belül. Ez azt je­lenti, hogy ez a ratifikálás csak óikor történhet meg, ha^ Franciaország elég bizonyítékát adta már jószándéká­nak a brit belépés tekintetében. A hágai értekezlet nagy tanulsága, hogy a kis Európában Franciaország többé nem hangadó. Picasso nemet mondott Francának Pablo Picasso, a művész és a harcos, meghívást ka­pott a Franco-hatóságoktól. Felkérték, jöjjön el Spa­nyolországba és a kortárs-művészet bemutatására hiva­tott új madridi múzeumban állítsa ki „Guernica” c._ festményét Picasso ezt határozottan visszautasította. A kommunista művész, aki ma 87 éves, egy Párizsban köz­zétett nyilatkozatában ismételten bizonyságát adta an­nak, ma is hajthatatlanul szemben áll a fasizmussal. Uolhssiíttm mgmsmB£sxm3.í7‘%’^ .. l 'Huigjmité Nemzetiségi anyanyelvű lakosságunk problémái az utóbbi években a figyelem homlokterébe kerültek. Társadalmunk megfelelő intézkedésekkel igyekszik a nemzetiségi élet feltételeit tovább javítani. Régi gon­dunk ez Bács megyében is. Erről, s az ezzel kapcsola­tos aktuális tennivalókról érdeklődtünk a Művelődés- ügyi Minisztériumban dr. Kővágó Lászlótól, a nemze­tiségi osztály vezetőjétől. A nemzetiségi munka irányítója egyik legaktuáli­sabb teendőnek a népszám­lálás nemzetiségi vonatko­zásait tartja. — A Központi Statiszti­kai Hivatal a népszámlálás előkészítésébe bevonta a nemzetiségi szövetségeket, s ezzel kapcsolatban osztá­lyunkat is javaslattételre kérte.. Célunk az. hogy a népszámlálás nemzetiségi szempontból is minél reáli­sabb képet adjon. Ezért már a kérdéseket is úgy fo­galmazzuk meg. hogy azok­ból egyértelműen kiderül­jön az anyanyelvi hovatar­tozás. bárki minden tartóz­kodás, félelem nélkül be­vallja anyanyelvét. Ennek érdekében a népszámlálás irányítói fontosnak tartják, hogy a nemzetiség-lakta községekben lehetőleg az adott nemzetiséghez tarto­zó népszámláló biztos vé­gezze az összeírást. — Milyen újabb intézke­dések történtek a nemzeti­ségi anyanyelvi oktatás kö­rülményeinek javítására? — Miniszteri utasítás je­lent meg arról, hogy az ed­digi 25 helyett 15 gyermek jelentkezése esetén is lehet nemzetiségi nyelven foglal­kozó óvodákat nyitni Ez­zel összefüggésben hadd beszéljek egy Bácsra Is jel­lemző jelenségről. Helyte­len. hogy ebben az ügyben aláírásokat gyűjtenek. Ga- rán történt például, hogy német óvodát kért 21 szü­lő. és ívet írattak alá ve­lük. Ez felesleges, elég ha a szüiő bejelenti igényét, tes­sék azt tudomásul venni! Másik rossz tapasztalatunk, hogy egyes helyeken szük­ségtelen huzavona mutat­kozik a nemzetiségi tagoza­tok megnyitásában óvodá­inknál. iskoláinknál. Leg­gyakoribb kifogás, hogy nincs megfelelő helyiség. Tudjuk, hogy esetenként gondot okoz a helyszűke, de ez nem lehet indok. — Mit jelent a nemzeti- ségipótlék-rendelet? — A szeptember 1-én életbe lépett rendelet értel­mében a nemzetiségi nyel­ven oktató nevelők alapfi­zetésük öt. illetve tíz szá­zalékát pótlékként megkap­ják. A rendelet célja, hogy serkentse óiz oktatókat a fontos munka vállalására. De nem engedhető meg. hogy ezt a pótlékot bárki el nem végzett munkáért is megkapja. A helyi veze­tők ügyeljenek erre... — Hogy állunk a nemze­tiségi pedagógusképzéssel? — Épp egyik legjelentő­sebb nemzetiségi megyénk­ben. Bács-Kiskunban pon­tosabban a bajai tanítókép­zőben folyik a délszláv és német tanítói utánpótlás képzése. A szükségleteket tekintve sajnálatosan ala­csony az itt tanulók száma. Hasonló a helyzet az óvónő­képzésben : a délszlávokat Szarvason, a németeket Sopronban képzik, de több jelentkezőre volna szükség. Még megemlítem, hogy a tanév elején az Országos Pedagógiai Intézetben meg­kezdte munkáját a Nemze­tiségi Tanszék, amely a nemzetiségi oktatás tanter­vi. módszertani-didaktikai, valamint a nemzetiségi ne­velők továbbképzési problé­máival foglalkozik. — Mit ad most a népmű­velés a nemzetiségiéknek? — Sok művelődési ott­honban. országszerte . ala­kulnak a nemzetiségi klu­bok. Ezek nem valamiféle külön nemzetiségi szerveze­tek. céljuk a nemzetiségiek kulturális igényeinek kielé­gítése. fgy például nemrég Mohácson több száz dél­szláv lakos kívánságára, a művelődési otthonhoz tar­tozó sokác-körben alakult meg a délszláv irodalom- és zenebarátok klubja. E kluboknak nincs meghatá­rozott formájuk; némelyik­ben csak beszélgetni olvas­ni, énekelni akarnak anya­nyelvükön. Másutt színda­rabokat rendeznek, zene­kart szerveznek — Gyakori a panasz, hogy a közműve­lődési könyvtárak nemzeti­ségi könyvanyaga kevés, vagy elavult Ezért most külföldről hozatunk megfe­lelő könyveket zömmel if­júsági irodalmat s a közel­jövőben felfrissítjük velük a nemzetiségi könyvállo­mányt Másik gondunk, hogy a helyi könyvtárosok nagy része nem ismeri a nyelvet a nemzetiségi kul­túrát. Ezért néhány megyé­ben olyan könyvtárosokat, vagy segédkönyvtárosokat alkalmaznak, akik ismerik a nyelvet és az irodalmat, s ajánlani is tudják a nem­zetiségi nyelvű könyveket. Még csak annyit: minde­nütt sikeresek a nemzetisé­gi rendezvények. A sok gond, probléma mellett is megnyugtató nemzetiségi lakosságunk számára a tudat: e gondok­kal megfelelően foglalko­zik az országos vezetés is. s a fokozatos javulásra a lehetőségek körének folya­matos bővülésére számítani lehet. Gyűrj ülés György Több mint félezer új tanterem ÍVagyösszegű beruházások a felsőoktatásban A Művelődésügyi Minisz­tériumban összeállították a tárca jövő évi terveit, meghatárózták a főbb fej­lesztési célokat. 1970-ben előreláthatólag több mint kétmilliárd forintot költe­nek oktatási, népművelési, célokra. Az előzetes szá­mítások szerint az* óvodás­korúak számának növeke­dése elsősorban a városok­ban érezteti majd hatását. Várhatóan 1970-ben is 100 óvodáskorú kisgyermek közül 52—53 felvétele meg­oldható. A hálózat fejlesz- ! tésére országosan körülbe­lül 80 millió forintot for­dítanak, az igények és a lehetőségek közötti feszült­ség miatt azonban 1970-ben is átlag 104—105, százalé­kos kihasználtsággal kell számolni. Az általános iskolai há­lózat fejlesztésére elő­irányzott összeg meghalad­ja a 300 millió forintot. A tanácsoktól kapott infor­mációk szerint jövőre 535 új tantermem épül, s a tanteremállomány növe­kedésével párhuzamosan némileg csökken a kettős váltás mértéke. A középiskolák első év­folyamaira a következő tanévben előreláthatólag 63 000—64 000 tanulót vesz­nek fel. A szakközépisko­lai felvételi létszám a je­lenlegi szinten marad, a gimnáziumokban pedig va­lamivel csökken. A tervek szerint az 1970—71-es okta­tási év kezdetéig 110 osz­tályterem készül el, s a kollégiumokban lakó kö­zépiskolások száma mint­egy 1000-rel növekszik. A gyermekvédelmi és gyógypedagógiai hálózat fejlesztésére előirányzott összeg meghaladja a 90 mii. lió forintot. A felsőoktatási intézmé­nyekben az 1970—71-es tanévben a nappali tago­zatra — a korábbi éviek hez hasonlóan — 14 000 fia­talt vesznek fel. A felső- oktatás egészének fejlesz­tésére mintegy 650 millió forint áll rendelkezésre. Befejezik a Pécsi Felső­fokú Építőipari Technikum, a Gyöngyösi Felsőfokú Me­zőgazdasági Technikum, a Budapesti Felsőfokú Építő­ipari Technikum, valamint a villamosipari műszaki fő­iskola tanszéki épületeinek munkáit. Folytatják a köny- nyűipari műszaki főisko­la, valamint a Kecskemé­ti Gépipari és Automatizá­lási Műszaki Főiskola el­helyezését szolgáló beru­házási munkákat. A tömegkulturális intéz­mények fejlesztésére szánt beruházások összege 1970- re 240—250 millió forint. Megkezdik a műszaki elő­készítést a következő évek­ben épülő jelentősebb me­gyei, járási, városi művelő­dési otthonoknak, könyv­táraknak. Picasso hangsúlyozta, hogy Franco hatalomátvétele óta nem lépte át Spanyolország határát; az az ország, ahol a fasizmus uralmon van, nem az ő országa többé. És a „Guernica”, amely a baszk város 1937-es fasiszta bombatámadására emlékeztet, nem a Franco-állam tu­lajdona, hanem a spanyol köztársaságé, és az is marad. Spanyolország jog szerinti köztársasági kormánya volt az, amely Picassót megbízta azzal, hogy a párizsi világkiállítás spanyol pavilonja számára faliképet fessen. Az élmények hatása alatt alakult ki Picassóban a Guer­nica témája, a festmény Picasso harcos életműve egyik kiemelkedő mérföldköve. Picasso festménye ez idő szerint a New York-i Mo­dem Művészetek Múzeumában található. A szocialista országok gazdasági kapcsolatai COBÍÍETCKAH POCCMfl Ilja Dugyinszkij akadé­mikus a szocialista világ- rendszer kérdéseivel fog­lalkozó intézet helyettes igazgatója írja a Szovjetszkaja Rosszija című lapban: A KGST a szocialista országok igen fontos nemzet­közi gazdasági szervezete — egész tevékenységében ki­fejezi az új szocialista típusú nemzetközi kapcsolatokat. Teljes mértékben beigazolódtak azok az alapelvek, ame­lyekre épülnek a szocialista országok gazdasági kap­csolatai. Ezek között az alapelvek között rendkívül fon­tos a szocialista internacionalizmus elve, — írja Du­gyinszkij. A cikk írója, aki bőven közöl tényeket, emlékeztet egyebek között arra, hogy a KGST-országok ipari fejlő­désének üteme csaknem kétszeresen múlja felül a fej­lett kapitalista országok fejlődésének ütemét. Az elmúlt húsz esztendőben történt bizonyos haladás a KGST-hez tartozó országok gazdasági fejlettségi szín­vonalának közeledésében. Ezek az országok — amelyek a föld lakosságának tíz százalékát teszik ki — jelenleg megközelítőleg egyharmadát adják a világ ipari ter­melésének. A kommunista és munkáspártok, számolva a társa­dalmi fejlődés jelenlegi szakaszának égető szükségle­teivel, meghirdették azt az irányvonalat, amelynek ér­telmében a KGST keretében megteremtik a hatékony­ságát és tudományos-műszaki színvonalát tekintve leg- haladottabb népgazdaságot a világon. Cukornádaratás Kubában Magyar Sió Fidel Castro kubai mi­niszterelnök közölte, hogy július végére halasztják a karácsony és újév megün­neplését. Akkor fejezik be ugyanis a cukornád aratá­sát. A becslések szerint tízmillió tonnás rekordtermést takarítanak be. A cukornád aratása november elején kezdődött. — Tíz millió tonna cukrot kell termelnünk, egy kilóval sem kevesebbet — mondta Castro a közelmúltban. Havannában hangsúlyozzák, hogy ez nemcsak tekin­télykérdés, hanem a nép nagyon fontos gazdasági érde­ké is. A cukoreladásból kívánják ugyanis megszerezni az ország egyéb problémáinak megoldásához szükséges devizát. összeállította: K. A.

Next

/
Thumbnails
Contents