Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-04 / 281. szám

4. oldal 1969. december 4. csfitUrtBk / Közelebb a termeléshez NAPJAINKBAN ___________ egyre inkább érvényesül az a cél­kitűzés, hogy a tudományos kutatómunka eredményeit a gyakorlatban minél gyor­sabban alkalmazzak. Ha­zánkban 18 mezőgazdasági, két erdészeti és faipari, va­lamint 15 élelmiszeripari intézetben folytatnak olyan tudományos kutatásokat, amelynek eredményei köz­vetlenül hatnak a mező­gazdasági nagyüzemek ter­melésében. Tudományos program alapján dolgoznak továbbá 19 felsőoktatási in­tézményben is. A kutató­munka napjainkban a vál­tozás időszakát éli, mert míg 1963-ban 1800 kutatási témát tartottak számon, ad­dig 1971-re csupán 25—30 meghatározott célprogram megvalósítására összponto­sítják az intézetek tevé­kenységét. A kutatási eredméhyek gyakorlati alkalmazására számos jól példát lehet megemlíteni. A hazai ke­nyérgabona-termesztés fel­lendítését négy év alatt si­került megoldani azzal, hogy magasabb hozamú faj­ta került elvetésre. Alig fél évtizedre volt szüksége a hibridkukorica elterjeszté­séhez és nem sokkal több kellett ahhoz, hogy kiala­kuljon a nagyüzemi ba­romfitartás. Az említett eredmények­hez kétségtelenül hozzájá­rulták a nemzetközi tudo­mányos tapasztalatok is, amelyek ötvöződtek a ha­zai kutatómunkával, és így sikerült elérni szinte ugrásszerű fejlődést a me­1 zőgazdaságj termelés egyes j ágazataiban. A következő években a legfőbb feladatok egyike a korszerű élelmiszergazdaság megteremtésének technikai megalapozása. A negyedik ötéves terv időszakában az iparszerű élelmiszer-terme­lésben a kemizálás a hoza­mok növelésének egyik leg­hatásosabb eszköze lesz, s az egyedi gépek mellett sor kerül egész ágazatok teljes gépesítésére. A kutatási cél­kitűzések a talaj termelé­kenységének javítására, a veszteség csökkentésére, a még jobb fajták előállítá-j sara a jobb takarmány- I hasznosulásra, a termelési | technológiák hatékonyságá­nak fokozására irányulnak. 'NEMRÉGIBEN az ország­gyűlés mezőgazdasági ál­landó bizottsága a tudo­mány eredményeinek hasz­nosításáról tárgyalt. Me­gyénk országgyűlési képvi­selői, akik tagjai ennek a bizottságnak, több oldalról elemezték a témát. Dr. Mé­szöly Gyula a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísér­leti Intézet igazgatója, ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy még sok kívánnivalót hagy maga után a kutató- intézetek és a termelő gaz­daságok kapcsolata. Az üzemek egy része azért tart az új módszerektől, mert egy ilyen váltás a gazdaságosság átmeneti csökkenéséhez vezethet. Az - intézet egyébként ezért is igyekszik fejleszte­ni a szaktanácsadási tevé­kenységet. Az idén a mély­kúti Üj Elet Termelőszö­vetkezetben segítette a pa­radicsomtermesztést. A gaz­daság 200 holdon termelte az értékes élelmiszernö­vényt. Külön szerződés nél­kül nyújtottak segítséget a tompái Kossuth Termelő- szövetkezetnek. Ennek kö­szönhetően mindkét nagy­üzemben kiváló termésered­ményeket értek el. A cél azonban nemcsak a termelés segítése, hanem a konzervipari feldolgozás ja vitása is. Ezért épült az intézetben egy kis teljesít rnényű konzervgyár. Állan­dó kapcsolatban áll az in­tézet szinte az ország ösz- szcs nagyobb konzervüze­meivel. Tehát a termeléstől a fel­dolgozásig, sőt a csomago­lásig terjed ma már a ku­tatómunka. Nemcsak a pa radicsom témájában van ez így, hanem más növény ese­tében is. Kecskeméten több kutató- intézet működik, és szak­embereik az említetteken túl, a szőlő- és gyümölcs- termesztés fellendítésén is munkálkodnak. A Forradalom városéban III. Puskini kirándulás éli irányban hagyjuk Szelóba, azaz a cári falu- el a várost, autó- ba. S az egyik fordulónál busszal. Vége-hossza nem szinte belehunyorgunk a akar lenni a Moszkvai su- ragyogásba: aranykupolák AHHOZ azonban, hogy az eddigi eredmények gyor­sabban. jelentkezzenek a nagyüzemi termelésben szükséges, hogy még köze lebb kerüljenek a kutatók a gyakorlati termesztéshez. A szaktanácsadó-hálózat kibővítése azért is hasznos, mert elősegíti a magasabb hozamok elérését, a gazda­ságosabb termelést, A ku­tatással foglalkozó szak­embereknek is öröm az, ha látják, hogy nem dolgoztak hiába. K. S. A fiatalok képviseletében Barna hajú, kék overál- los fiú lép a terembe. Ott­honosan mozog, látszik raj­ta; gyakori „vendég” a Du- navecsei Vegyesipari Ja­vító ég Szolgáltató Válla­lat KISZ-szervezetének klubtermében. A KlSZ-ta- gok ugyanis esténként itt jönnek - össze, hogy megbe­széljék feladatajkat, s kö­zösen szórakozzanak. Amint Lencz Lászlót kér­dezgetem. lassan, megfon­toltan válaszol. Érezni le­het; szavainak súlya van... _ Nemrég tartottuk a v állalat KlSZ-alapszerve- zetének vezetőségválasztó taggyűlését — kezdte La­ci. — Lázár Sándor lett az új titkár, engem vezetőségi taggá választottak. Húsz­éves létemre már KlSZ-tit- kár is voltam az iparita- nu ló-iskolában. Laci már tapasztalt, ru­tinos KISZ-vezető. Az idén júliusban szakmunkás-bizo­nyítványt kapott. Géplaka­tos ... Szavaival élve; be­csületbeli dolognak tartja, hogv ahol három évig ta­nult. ott is dolgozzon. Per­sze. ez nem azt jelenti, hogy majd innen megy nyugdíjba, de iól beillesz­kedett a vállalati kollektí­vába, s őt is megszerették. — Alapszervezetünk ez év tavaszán alakult meg — folytatta. — Jelenleg har­mincnyolcán vagyunk! Csupán munkával nem lehet a mozgalmi életet ki­tölteni. Ha volt egy kis sza­bad idejük, sportoltak, színházba, moziba mentek. Megismerték, megszerették egymást. — Természetesen a mun­kát sem hanyagoltuk el — fűzte tovább a gondolata­vállalat KISZ-tagsága Lencz Lacit választotta küldötte nek — Még nem fogalmaztam meg pontosan, hogy mit mondok majd a járási ér­tekezleten. Ügy gondolom, hogy ajapszervezetünk örö­meiről, gondjairól egyaránt érdemes lesz majd szólnom. Tárnál László A Katalin-palota, mint idegenforgalmi látványosság. gárútnak. parkok, üzemele, zárják el előlünk a kilátást lakónegyedek váltogatják Ez itt hát a hírneves Kata- egymást, a szem belefárad lin-palota, a Jekatyeri- a sztálini korszak álklasz- novszkij dvorec, a bejárat- szicista. monumentálisnak szándékolt épületrengete­gének szemlélésébe végre mégis csak kijjebb jutunk, már közel a város széle, la­kónegyedek a 60-as évek üveg-fém stílusában, meg­csillanó falfelületek, a kör­nyezet még rendezetlen, hepe-hupás, itt egy új park építését, kezdték el éppen, Leninről nevezik majd el s lekanyarodunk a Moszk­va felé kiágazó műútról — Puskin városa felé. Vasúti töltés, arrébb már gyümöl­csösök — a korán érő faj­ták itt még megteremnek —, egy ideig az út tenge­lyében magasodik a pul- kovói csillagvizsgáló kupo­lája, majd egy-két major- féleség, tanyaközpont, fahá­zakon tv-antennák, s aztán az emlékmű; a második vi­lágháborúban eddig jutot­tak el a fasiszta hódítók; Eddig és nem tovább... Egyiptomi mintázatú ka­pun át vezet be az út a nagy költőről elnevezett városká­ba, a hajdani Cárszkoje .csókát osztogatnak s így ezzel felszerelkezve indu­lunk útnak. Qalptatermek. Eredeti­* leg három kisebb kastély állt itt. II Katalin kívánságára építette össze­függő palotává Rastrelli olasz mester. Alig kezdünk el Ámuldozni az itt felhal­mozott kincsek, értékek lát­tán. amikor a bájosan sző­ke idegenvezetőnk. Liza az­zal „hűt le” bennünket, hogy a cárnőnek a 24 nya­ralója közül ez csak az egyik volt s pompában a többi 23 sem maradt ez alatt... A fehérmárvány- lércsőháztól jobbra és bal­ra 55—55 díszterem nyílik, a lovagi terem a második .világháború pusztításai után — itt már német meg- «zállás volt — látogatásunk napján nyílt meg első íz­ben, egyelőre 16 termet ál­lítottak helyre, a borostyán­terem értékes burkolata mindenestől eltűnt., amott a szekrényben Nagy Péter könyvei (első ízben a vá­rosalapító cár reformálta meg az ószláv ábécét) kö­vetkezik a kínai terem, a több mint 200 éven át, egy dinasztia négy generáció­ja által készített vázával, amelyet égetés közben sok­kat Laci. — öt szocialista címért küzdő ifjúsági bri­gádunk van. Vállalatunk­nál szocialista munkaver­seny indult, felszabadulá­sunk negyedszázados ju­bileuma tiszteletére. A ver­seny április 4-ig tart. A legjobb kollektívát húszezer forinttal jutalmazzák. És ha most megkérdezné, hogy minek örülnék a legjob­ban, kapásból rávágnám: az első helyezésnek!... A vezetőségválasztó tag­gyűlésen a problémák is felvetődtek. Sportfelszerelés kellene, nincs magnó, le­mezjátszó! Kicsi a klubhe­lyiség. hiszen, ha tíz fiatal együtt van. már moccanni is alig tudnak. December 12-én kerül sor a dunavecsei járási KISZ-bizottság küldöttér­tekezletére. A vegyesipari üapirenifeei a szövetkezetek állami felügyelete ÉRTEKEZLET A MEGYEI TANÁCSNÁL Megyénkben is több ezer embert érint közvetlenül, vagy közvetett módon az az intézkedés, amelynek értelmében a jövő év so­rán megvalósul a fogyasz­tási és kisipari szövetkeze­tek állami felügyelete, ame­lyet a területileg illetékes járási, illetve városi taná­csok végrehajtó bizottságai látnak el. Erről a témáról,! a kérdéssel kapcsolatos idő- j szerű tennivalókról, előké­születekről tartottak meg­beszélést tegnap délelőtt Kecskeméten, a megyei ta­nács székházában. Az ösz- szejövetelen jelen voltak a járási és városi tanácsok végrehajtó bizottságainak illetékes vezetői, továbbá a kereskedelmi és ipari elő­adók. Az értekezletet dr. Glied Károly, a megyei tanács vb elnökhelyettese nyitot­ta meg, majd Brachna Já­nos, a MÉSZÖV igazgató­sági elnöke tájékoztatta a jelenlevőket a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek állami felügyeletével kap­csolatos kérdésekről, a szö­vetkezeti alapszabályok ké­szítéséről, valamint a so­ron következő legfontosabb feladatokról. Brachna elv­társ beszélt a MESZOV- néi végrehajtott átszerve­zésről, az új ügyintéző szer­vezet kialakításáról. El- [ mondta a MÉSZÖV elnöke, hogy a fogyasztási szövet­kezetek egyik legfontosabb feladata jelenleg az alap­szabály megalkotása, hogy azokat időben a járási, il­letve városi tanácsok vég­rehajtó bizottságai elé ter­jesszék jóváhagyás végett. Hasonló tájékoztató jel­legű előadást tartott Fekete László, a KISZÖV megyei igazgatóságának elnöke is. aki a szervezet munkája-1 A helyreállított lovagi terem, mely látogatásunk napján nyílt meg, nál az Inturiszt autóbuszai- rétegű aranyporral szórtak nak hosszú sora, beállunk be; borostyán kollekció, fa­mi is. a lépcsőnél „besoro- rágott borostyánlemezek a lünk”, a palota egyik köze- citromsárgától a csokoládé. li szobájában posztópapu- barnáig, attól függően, mer­ről éri a megvilágítás; a tö­rök szultán gyöngyházasz- tal-ajándéka Katalinnak, a békekötés alkalmából; L Sándor csupa-malachit dol­gozószobája (ez volt a ked­venc köve), nyírfából ké­szült bútorokkal; pompeji stílusú antik tobzódás; zöld ebédlő, amelyet a „szürke hétköznapokban” használ­tak. azaz nem ünnepélyes alkalmakkor; kék díszte­rem a cárok díszportréival; körül a falszegélyen 98 me- daillon. mindegyik: egy-egy antik témát örökít meg; a kék kínai fogadó selyem­darabja a helyreállításkor csak véletlenül került elő, s így rekonstruálni lehetett a termet; a hálószoba fa­jansz-oszlopait is csak a szilánkjaikból ragasztották össze a szovjet vegyészek^, ki ézelődés közben ... lehetetlen nem odafigyelni a szomszédos turistacsoportokra. A láto­gatás végével kiderül; a mögöttünk haladók nyugat­németek voltak. Éppen olyan ámulattal hallgatták idegenvezetőjük kommen­tárjait, akárcsak mi Lizáét. Mert most már ők is turis­ták. Most már... (Folytatjuk; ról, az új feladatok mara­déktalan elvégzése érdeké­ben tett intézkedésekről' be­szélt, majd röviden vázolta a szövetkezetek ipari tevé­kenységét, a lakosság igé­nyeinek kielégítése céljából végzett javító és szolgáltató munkát. Az értekezlet témájával kapcsolatban több kérdés, hozzászólás hangzott el, amelyek döntő részben szervezeti, hatásköri és il­letékességi részfeladato­kat jelentenek. A szövetke­zetek állami felügyeletének jogszabályi elrendezésével összefüggésben dr. Nagy László, a megyei főügyész­ség ügyésze szólt a vitához. A tanácskozáson elhang­zottakat, a vitában felme­rült kérdésekre adott vála­szok lényegét zárószavában dr. Glied Károly elvtárs foglalta össze. G. S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents