Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-25 / 299. szám
KÁDÁR JÁNOS: BIZAKODVA NÉZÜNK A JÖVŐBE (Folytatás a 2. oldalról.) kell elemezniük, miből és hogyan növelik nyereségüket a vállalatok. Fontos feladat a jelenleginél jobb munkaerőgazdálkodás és bérpolitikánk továbbfej lesz. tése. Érvényesíteni kell a szocialista bérezés elvét, a differenciálást, hogy aki jobban és többet dolgozik, kvalifikált vagy különlegesen nehéz munkát végez, többet is keressen. Hangsúlyoznám, mert nagyon fontos, hogy megfelelően honoráljuk az üzemi, vállalati törzsgárdák tagjait, nehogy a vándormadarak jobban járjanak náluk. A (adomány és a kultúra kérdései Kádár János ezután latért a tudomány, a kultúra néhány kérdésére. — A Központi Bizottság néhány hónappal ezelőtt napirendre tűzte a tudomány kérdéseit Ami a társadalomtudományokat illeti, a Központi Bizottság határozott álláspontja, hogy Ideológiai téren burzsoá eszmeáramlatnak semmiféle címen nem adhatunk teret. Csak egyféle marxizmus van, a torzítás nélküli marxizmus—leninizmua. Nem engedhetjük meg, hogy kikezdje valamiféle revizionizmus, de azt sem, hogy dogmává merevedjék. Meg kell őriznünk ezt a tudományos világnézetet, mint nélkülözhetetlen iránytűt, vezérfonalat, amely cselekvésünket meghatározza és alakítja. — A tudomány és a szocializmus egymással szoros és elválaszthatatlan kapcsolatban álL Hiszen maga a szocializmus tudományos világnézet, amely ugyanakkor tág teret, szabad utat nyit a szaktudományok fejlődésének is. A tudomány mindinkább termelőerővé válik; ennek megfelelően rövidítenünk kell az utat, amelyet a tudományos eredmények megjárnak, míg a termelésbe bekerülnek, s a tudományos kutatásokra építve gyorsabban kell növelnünk a termelés műszaki színvonalát. — A kor követelményeinek megfelelően mindenütt, ahol szükséges és lehetséges, igénybe kell venni a korszerű tudományos eszközöket. Ezt figyelembe kell venni a közoktatásnál és az Ijúság képzésénél is. Biztosítani kell, hogy amikor a fiatal szakemberek kilépnek az életbe, megfeleljenek a modern technika támasztotta követeimé, nyéknek. Pártunk általában nagy figyelmet fordít az ifjúság helyzetére, problémáira. E témával ugyanúgy kell foglalkozni, mint a többi nagy társadalmi kérdéssel; alaposan meg kell vizsgálnunk, mi az, ami rendben van, és mi az, amin változtatni, javítani kell. Egyik mondanivalónk az ifjúság számára az, hogy miként a fiatalok jogos igényeket és követelményeket támasztanak a társadalommal szemben, ugyanúgy a társadalom is igényekkel, s követelményekkel lép a fiatalok elé. — Az irodalmi és a művészeti életben érvényesül az alkotói szabadság. Az irodalom, a művészetek, ál. tálában a kultúra iránt növekszik a párt, a társadalom igénye. Azt várjuk az alkotó művészektől, hogy a tartalomra, a mondanivalóra helyezzék a fö súlyt A kifejezési forma az idők folyamán természetesen állandóan változik. De — és művészeinknek ezt kell megérteniük — a forradalom nem a művészeti formákban, hanem a társadalomban megy végbe. A legjobb művészek minden korban a haladó eszméket támogatták és fejezték ki. Elsősorban az a művészeti alkotás maradt fenn, amelyekben ezek az eszmék a legjobban kifejezésre jutottak. Ez a mi korunkra is érvényes, a mi művészeinknek művészetükkel a leghaladóbb eszmét a szocializmust a népet kell szolgálniuk. Az értelmiség zöme — köztük alkotó művészeink támogatja a párt és a nép alapvető célját a szocializmus építését A párt és az állam a tudomány, a kultúra művelői számára, ahogy eddig, ezután is biztosítani fogja az alkotó munka feltételeit mind elviekben, mind anyagiakban. — A szocialista eszmék, célok megvalósulásához az általánoos előrehaladást segítő közszellem, közerkölcs szükséges. Mi, kommunisták mindig azt hirdettük, hogy a szocializmus, a kom. munizmus, a szabadság, de nem a szabadosság eszméjét vallja. Természetesen az erkölcsi felfogás is változik a kor követelményei szerint Mi a szabadosságot sem a régi rendszer idején vívott harcunkban, sem most az új világ építésében nem támogatjuk. Az az álláspontunk, hogy forradalmárnak a társadalom alapkérdésében: a kapitalizmus megdöntésében és a szocializmus felépítésében kell lenni. A mi erkölcsünk szerint az első és legfőbb a munkához való viszony. Aki nem tesz eleget kötelességének, nem dolgozik becsületesen, nem lehet erkölcsös ember. Erkölcsi követelményünk a közösséghez, a szocialista célokhoz, a hazához fűződő megfelelő viszony. Minden ember legyen tudatában a jogok és a kötelességek egységének, annak, hogy aki kötelességének nem tesz eleget jogai sem lehetnek,Öntudat és anyagi érdekeltség A szocializmus építésében fontos kérdés az öntudat és az anyagi érdekeltség. Lenin tanításainak egyik igen lényeges tétele: a szocializmus építésének feltételeit úgy kell kialakítani, hogy az emberek kövessék az eszmét, de az anyagi érdekeltség is a szocializmus irányába has. son. — Az utóbbi évtizedben kettős folyamat ment végbe. Egyrészt erősödött, széles körben teret hódított a szocialista közszellem, az önzetlenség és az áldozat- készség, másfelől pedig — ha nem is ilyen mértékben — erősödött a kispolgári önzés és az anyagiasság is. Ez részben ösz- szefügg azzal a töréssel, ami fejlődésünkben 1956- ban bekövetkezett, amikor az emberek egy része kiábrándulttá. csalódottá, ön. zővé vált. Nem rokonszenvezhetünk azokkal, akik profi módjára követelőznek, de csak tessék-lássék, amatőr módra tesznek eleget kötelességeiknek. Ilyen szemléletet mi nem engedhetünk meg még a sportban sem, nemhogy a társadalom alapvető kérdéseiben. — Tiszteljük a munkájukat és vállalt kötelezettségüket becsülettel teljesítő embereket, akik helytállnak a munkában, hivatásuk szerint a gyárban, a mezőgazdaságban, vagy hivatalban. Méginkább tiszteljük azokat, akik öntudatosan, önzetlenül, áldozatkészen is hajlandók a társadalom, a közösség javára dolgozni, a szocializmus ügyét előre vinni; tiszteljük a társadalmi munkában aktív embereket, akik a közügyet képviselik és szolgálják. És tiszteljük azokat az embereket, akik most harcolnak a téllel az utakon, a vasutakon, hogy A következőkben nemzetközi kérdésekkel foglalkozva Kádár elvtárs rámutatott, hogy a nemzetközi tevékenységünk megfelel népünk szocialista törekvéseinek és érdekeinek. Nyílt és egyenes politikát folytatunk. Minden alapvető kér. désben kialakult, szilárd álláspontunk van. — Véleményünk szerint — mondotta — a nemzetközi helyzetben az utóbbi időszakban némi javulás következett be. A változás tendenciái számunkra kedvezőek: a kezdeményezés mindinkább a szocializmus és a haladás erőinek kezébe megy át — Sikerült az amerikai agresszorokat rákényszeríteni arra, hogy szüntessék be a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázását és üljenek tárgyaló- asztalhoz. Változatlanul szolidárisak vagyunk Vietnammal, népünk továbbra is megad minden lehetséges segítséget hősi harcához. Bizonyos, hogy az Egyesült Államok új manőverezésével — a háború úgynevezett vietnamizálá- sával — sem éri el célját. Ez is csak csalás és félrevezetés. A vietnami nép viszont — ebben biztosak vagyunk — eléri célját és szabadon dönt majd a sorsáról. Az Egyesült Államok másként nem fejezheti be ezt a háborút mint hogy feltétel nélkül kivonja csapatait Vietnam területéről. — Az Egyesült Államok lényegében Koreában is ugyanazt csinálja, mint Vietnamban: megakadályozza, hogy a koreai nép maga rendezze ügyeit és keringését, a lakosság diétását — Meg kell értetni mindenkivel — különösen a fiatalokkal —, hogy a legszebb emberi cél a szocializmus, a kommunizmus, amelynek mindig voltak önzetlen zászlóvivői és harcosai, akik semmilyen nehézséggel sem törődve küzdöttek megvalósulásáért. Ilyen harcosok nélkül a mi népünk és országunk sem jutott volna el a fejlődés mai színvonalára. Az ilyes. fajta önzetlenségre és áldó. zatkészségre szükség van most és szükség lesz a jövőben is, mert ahhoz, hogy mindig előretörjünk, nem elég a bérszámfejtési cédula — szükség van önzetlenségre, áldozatkészségre, lendületre is. döntsön saját sorsáról. Délen most már több mint egy évtizede állomásoznak az Amerikai Egyesült Államok fegyveres csapatai, az ENSZ zászlaját kalózlobogóként felhasználva. Mint közismert, a napokban hazánkban járt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere; tárgyalásaink során megerősítettük az együttműködésre irányuló szándékainkat és elgondolásainkat. — A Közel-Keleten szintén sikerült megállítani az agresszort. A helyzet azonban változatlanul nyugtalanító, mert az izraeli agresszív körök — az amerikai imperialisták támogatását élvezve — nem hajlandók tudomásul venni a Biztonsági Tanácsnak a helyzet rendezésére vonatkozó határozatait, nem hajlandók tudomásul venni az arab népek jogos követeléseit. Népünk egyértelműen az arab népek igazsága marxista—leninista — A csehszlovákiai események menetében ez év áprilisában, májusában kedvező fordulat állt be. A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága marxista—lenninista politikát képvisel, amivel szolidárisak vagyunk, amit támogatunk. Reméljük, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság továbbfejlődik és mind határozottabb lépésekkel megy előre a szocializmus építésének útján. Nem esi. náltunk titkot abból, hogy érdekeltek vagyunk a csehszlovákiai helyzet alakulásában. Érdekünk, hogy ebben a szomszédos országban eredményesen, rtkerrel épüljön a szocializmus. — Ügy gondolom, munkásosztályunk, egész népünk érzését juttattam kifejezésre, amikor a közeli napokban — ottjártamkor — azt mondottam: szívből kívánok minden jót és sok sikert a szocializmus építésében a szomszédos Csehszlovákiának, pártjának, népének. Kádár elvtárs tovább sorolva a nemzetközi élet számunkra kedvező tendenciáit, kiemelte a Varsói Szerződés tagállamainak budapesti tanácsülését, amelyen fontos határozat született a katonai együttműködés fejlesztésére, s amelyen felhívást fogadtak el az európai biztonság megteremtésére. Emlékeztetett a KGST tanácsülésére, amelyen elvi döntést hoztak áz együttműködés magasabb formáira vonatkozó javaslatok kidolgozására. Külön kitért a kommunista és munkáspártok moszkvai találkozójára, amelyen — mint ismeretes — 75 párt vett részt, s jutott egyetértésre abban, hogy az eddiginél szorosabban össze kell fognunk az imperializmussal szemben és fokozottan tömörítenünk kell az antiimperialista erőket Európa biztonsága és a világbéke — Ami az európai biztonság kérdését illeti, ugyancsak szocialista országoké, a Varsói Szerződés tagállamaié a kezdeményezés. Ügy véljük, bár a kontinens biztonsága az európai béke létérdekeit érinti, ez nemcsak Európa, hanem egyben az egéSz világ békéjének kérdése is. Szükséges, hogy társadalmi berendezésre való tekintet nélkül valamennyi európai ország egyetértésre jusson a biztonság megerő. sítése, a békés és normális kapcsolatok rendezése terén. Ehhez az kell, hogy a NATO-államok — különösképpen az NSZK — tu. domásul vegyék és elismerjék a második világháború után kialakult európai realitásokat. Ha ez bekövetkezik, döntő lépés, az európai biztonság megerősödésében. Szolidárisak vagyunk az NDK-val, támogatjuk jogos igényét a teljes értékű, nemzetközi elismerésre. — Külpolitikánk következetesen a realitásokból indul ki. Ezért teljes mértékben helyeseljük, hogy a Szovjetunió tárgyalásokat kezdett az Egyesült Államokkal a korszerű stratégiai fegyverek korlátozásáról. Meggyőződésünk, hogy e minden bizonnyal hosszú tárgyalássorozat kimenetelében valamennyi nép érdekelt, hiszen közös érdekük, hogy gátat vessenek a világszerte folyó kiélezett és felfokozott fegyverkezési versenynek. — Az imperializmus komoly politikai krízisekkel küzd. Az Egyesült Államokban — különböző kérdésekben — már hosszú ideje mélyül a társadalmi válság. Az USA közvéleményének mind nagyobb része követeli az agresszív vietnami háború befejezését. Politikai krízis tükröződik abban a változásban is, amely az idei szeptemberi választások után következett be a Német Szövetségi Köztársaságban. Az NSZK-ban megbukott az a keresztényszocialista irányzat amely húsz esztendeje uralkodott, s amely nem volt hajlandó számolni a realitásokkal, nem akarta elhatárolni magát a militarista-revansista törekvésektől. Mély válság jelei mutatkoznak Olaszországban is. Bízunk abban, olasz elvtársainknak sikerül elhárítaniuk a veszélyt, hogy a jobboldali erők provokációkkal, bombamerényletekkel megzavarhassák az olasz dolgozók széles körű sztrájkharcát, s ezzel jogcímet, ürügyet teremtsenek az olasz társadalom igazi progresszív erői, a kommunista párt és más baloldali erők elleni fellépésre. — Külpolitikánkban szüntelenül a szocialista országokhoz fűződő kapcsolataink erősítésére, a szocializmus erőinek tömörítésére törekszünk. Az országgyűlés a mostani ciklusban öt barátsági szerződést iktatott törvénybe. Űjabb húsz évre szóló barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötöttünk a Német Demokratikus Köztársasággal, a Szovjetunióval, Lengyelországgal, Csehszlovákiával és Bulgáriával. Baráti kapcsolatokat építünk ki az újonnan felszabadult országokkal, kölcsönösen előnyös, rendezett és békés kapcsolatokat akarunk kialakítani a tőkés országokkal is. — A Szovjetunió, a Varsói Szerződés, a KGST országai és a haladás más erői, mint eddig, a jövőben is tapasztalhatják, hogy a Magyar Népköztársaság megbízható és hű szövetségese a haladásért, a szocializmusért és a békéért küzdő valamennyi nemzetközi erőnek. Tevékenységünket a budapesti felhívás, a külügyminiszterek prágai nyilatkozata, a decemberben Moszkvában megtartott konzultáció szellemében folytatjuk az európai biztonság ügyében. Nemzetközi párttevékenységünket a kommunista és munkáspártok nagy tanácskozásán közösen elfogadott állás- foglalásoknak megfelelően végezzük. Mindenütt és mindenkor a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért, a szocializmusért, a békéért küzdő erők oldalán lépünk fel. Jó pihenést, jó egészséget! — Kedves elvtársak! — Nemsokára ismét befejezünk egy munkás esztendőt. Rövidesen elérkezik felszabadulásunk 25. évfordulója. A jubileumra pártunk, népünk tettekkel, szocialista munkaverseny- nyel is készüL Köszönetét mondunk a Szovjetuniónak, amely felszabadító harcával megnyitotta népünk előtt a szabadság és a fejlődés útját; az előttünk járóknak, azoknak, akik életüket adták azért, hogy mi a haladás útján járhassunk. — A Központi Bizottság és a kormány jogos, megalapozott és reális bizalommal tekint a jövőbe. Haladásunk politikai-gazdasági alapjai adottak. Ha okosan, energikusan és erőinket összefogva dolgozunk, eredményeink sem maradnak el. E gondolatok jegyében kívánok a Központi Bizottság és a kormány nevében az ünnepekre jó pihenést és jó egészséget; az 1970-es esztendőre jó munkát és sok sikertl Kádár János, az MSZMP KB első titkára képviselői beszámolót tartott a Láng Gépgyárban. biztosítsák az ország vérKülpolitikánk nyílt és egyenes
