Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-23 / 297. szám
4. oMal 1969. december M, kedd l\em „egyszerű“ már a mezőgazdasági munka DR. PÁSZTOR Károly, a Debreceni Agrártudományi Egyetem docense a járások tanácsi mezőgazda- sági, művelődési szakembereinek legutóbbi — szabadszállási — tanácskozásán nagy érdeklődés mellett tartott előadást a mezőgazdaságii klubok, szakkörök helyéről, szere-* péről és feladatairól. Igen érdekes volt fejtegetése a mezőgazdasági művelődés korszerű formáiról, eszközeiről. Amikor rámutatott, hogy a hagyományos falusi ismeretterjesztő — népművelési — formákat tovább kell fejleszteni, — arról is szólt, hogy tízesztendős gyakorlati tapasztalata és elméleti vizsgálódása alapján a mezőgazdasági szakkörök három típusát tartja legcélszerűbbnek a mezőgazdasági szakmunkás-továbbképzés megvalósítására. Ezek között első helyen az üzem termelési feladataira épülő szakkört említette. Az úgynevezett területi szakkörök foglalkozási helyéül a művelődési házak szolgálnak, ahol a háztáji gazdálkodás, kisállattenyésztés, kertgondozás és más hasonló speciális szakterület ismereteit bővíthetik, frissíthetik a résztvevők. A harmadik formának, az úttörő szakkörnek nagy jelentősége a mezőgazdasági pálya meg- kedveltetésében van. Fontos, hogy ezt a nagyüzemek vezetői is így értékeljék, érezzenek felelősséget a szakkörök színvonalas működéséért, segítsék ezt elő üzemi látogatások szervezésével éppúgy, mint kísérleti parcellák biztosításával. szólhat bele ugyanígy a termés mennyiségének vagy minőségének alakulásába! Ha például a legmegfelelőbb tőállomány elérésére beállított — aprómagvakat vető — gép finom, vékony csöveinek egyike eldugul, s a traktoros dróttal „piszkálja ki”, például az ilyesmire kiválóan alkalmas fogpiszkáló helyett, — a eső kitágul, bővebben adja a magot, s ... meg lehet nézni, mikor kinő a vetés — az egyenetlenségeket... UGYANEZEK a motívumok azt is szembeszökően érzékeltetik, hogy új társadalmi tartalmat nyert a nagyüzemi parasztember munkája. Egyéni gazda korában a család — néhány ember — érezte lelkiismeretessége jó, vagy hanyagsága rossz következményeit. a termelőszövetkezetben százak helyzetét befolyásolja a tsz-tag munkája. Érthető tehát, ha Ismételten aláhúzzuk: a szakmai továbbképzés komojegyezze ki a napilapokban, szaklapokban, vagy folyóiratban a tanult témával kapcsolatban megjelent cikkek közlési idejét, s azt, hogy az újság, folyóirat melyik számában, milyen oldalon találhatók? — Másvalaki egyik foglalkozásra tanulmányozza és értékelje, elemezze a többiek előtt valamelyik cikket. Vetíthetnek szakmai filmet a szakkörben; kísérletezhetnek — erre kijelölt parcellákon, amelyeket forgalmasabb útvonal mentén helyeznek el, hogy sokan lássák, mit hoz egyik vagy másik növényfajta —; elemezhetik az üzem gazdálkodásának egy esztendejét; véleményeket gyűjthetnek aktuális kérdésekben — pl. bérproblémákról. — Mindezek révén a szakköröknek szinte „transzmissziós” szerepe lehet a nagyüzemben. Kivált, ha a leghozzáértőbb szakemberek működnek közre az oktatásban, akik abban is következetesek, hogy nem csak ők beszélnek, hanem beszéltetik, vi- tatkoztatják is az embereket Akik úgy kisérik figyelemmel tanítványaik lyanvétele központi kér óése a jnezőgazdaság fej- útját, hogy a munkahelyen írji-i i- is felkeresik őket, érdekSÜLYAT, jelentőségét tekintve az úgynevezett üzemi szakkör a mező- gazdasági szakműveltség bázisa. Ennek résztvevői nagyüzemi — állami gazdasági, termelőszövetkezeti — dolgozók. Legyenek bár munkában levő szakmunkások vagy betanított és jó szakmai készségű emberek, továbbképzésük ma már elmaradhatatlan. Mint minden pályán, a mezőgazdaságban is olyan mérvű a technikai, tudományos előrehaladás esztendőről esztendőre, hogy a változásokhoz — új technológiák, más struktúra, az értékesítés korszerűsége — való alkalmazkodás, átváltás az új módszerekre a legegyszerűbb munkabeosztásokban is csak az új ismeretek átvételével, továbbképzéssel lehetséges. A mezőgazdasági munka is mindjobban rész- tevékenységekre osztódik, egyre inkább ipari jellegűvé válik. S a termelés kimenetelét az is döntően befolyásolhatja, ha egy részfeladat elvégzésében téved valaki. Vessék el a nagyüzemi táblán — mondjuk — a kukoricát a legmodernebb vetőgéppel, a legnemesebb magból, betartva az optimális tőszámhoz szükséges csőbeállítás módját —, de ha a talajfertőtlenítés alkalmával az azért felelősök elaludtak —, minden má$ részfeleadat tökéletes megoldásától függetlenül —, a férgek „gondoskodnak” a termáseredmény végső alakulásáról. S mennyi más részmunka ilyen vagy olyan elvégzése lődésének. Amikor viszont ebből az aspektusból hangsúlyozzuk az üzemi szakkörök szerepét, arra is fel- I hívjuk a figyelmet, hogy ! önként vállalt oktatási, ne- j velési feladatról, önképzés- ! ről van szó. Bizonyos fokig | már ebből is következik, j hogy olyan ismeretanyag I közvetítését végezzük a i szakkörökben, amely ér- I deklődéstkeltő a hallgatók számára, alkalmazkodik felkészültségükhöz. De lényeges szempont az is, hogy az adott szakágazati témában hozzáértő, rátermett emberek foglalatoskodjanak a szakkörben. Szem előtt kell tartani, hogy a téma elméleti és ' gyakorlati oldalával egy- j aránt foglalkozzanak az; emberek. S azt is, hogy ne i csak arról legyen szó a j foglalkozásokon mit és j hogyan tegyenek, de a miért-re is választ kap- j janak a szakköre járók. Hogyan valósul meg legjobban, hogy az üzemi szakkörök munkája az üzem — tsz, állami gazdaság — feladataira épüljön? Több útja, csatornája van ennek. Jó, ha a mezőgazdasági nagyüzem évi tervének ösz- szeállításánál a szakkörökre is terveznek. Mit? Ne sokfélét a tematikában, hanem ami az adott gazdaság feladatai közül a legfontosabb — nem akarjuk azt mondani, legproblémá- .sabb. De ha például a takarmánytermesztés a nagyon lényeges tennivaló, a szakkörökben ezzel foglalkozzanak, s annyi oldaláról — vetőmag, technológia, értékesítés stb. — , hogy a részletek sok más összefüggést megértessenek a hallgatókkal, egészen a gazdaság egészének működésében láttatva a takarmánytermelés helyét, súlyát. lödnek, megnézik, miként hasznosítják a tanultakat. A TELI szakköri foglalkozások mindemellett a tsz-tagság szabadidejének legtartalmasabb kitöltői is, | melyeken nemcsak szakmai I továbbképzésük valósul ' meg, hanem szemléletük is tágul, s növekszik egybe- tartozásuk tudata — saját gazdaságukkal. Ami pedig nem csupán a termelési eredményei. hanem az egész tagság közérzete szempontjából is rendkívül lényeges. Tóth István FÉNYES! női Ha lassan is. de befejeződik a tanácsház előtti főtér rendezése, őrülhetnek ennek a falujukat szerető kunszentmiklósiak. Eltűnt a piactér, jöttek a virágok, eltűnt a sár egy része, jött az autóparkoló, törvényszerűnek látszott, hogy mindig szebb és jobb követi a régit ... . Eltűnt az „utolsó bástya”, is, lebontották a régi, vakolatlan autóbuszvárót. Aztán — nagysokára — elkészült az új, de ennek már aligha örül valaki. Legalábbis azok. akiknek esetenként itt kell várakozni, esőben, hóban, vagyis olyankor, amikor tényleg szükség lenne valami védett helyre. Az új. „korszerű” — jobb híján nevezzük így — építmény, ugyanis erre a legkevésbé sem alkalmas. A magasban egy hollámle- meztető, alatta néhány vaskeret, ebbe bizonyára üveglapok .jönnek (sorsukat itt felesleges lenne megjósolni), aztán ismét néhány lemez. A gyakorlat — ha ez eddig nem történt volna meg —1 rövid időn belül be fogja bizonyítani ennek a szerkezetnek feleslegességét, mivel nem véd se esőtől, se széltől. Ámbár ez a vasalkotmány is jó lehet valamire, emlékeztetőnek a régi szép időkre — ó boldog idők — amikor még a régi váróhelyiség, igaz. hogy csúnyán, de jól szolgálta a célt. Továbbá a várakozók gondolkodásának serkentésére is alkalmas. hogy hol Is láttak ennél célszerűbb építményt, ugyanilyen anyagokból, és kinek juthatott eszébe ezt így elfogadni, ég pénzt adni érte. Igaz, egy valamiben e* is hasonlít az igazi, jól megtervezett fémüveg váróhelyiségekre. Fényes. B. P. és gyermekcsizmák Tél az Alföldi Cipőgyárban ' Az idei tél újabb leckét | adott azoknak, akik a ci- { pőellátásról kötelesek gondoskodni. Az utóbbi hetek hóesései következtében a csizma a legmegfelelőbb viselet. A lábbeliknek ez a fajtája azonban — legalábbis az olcsó és keresett modellek — hiánycikké vált az üzletekben. A kecskeméti központú Alföldi Cipőgyárban azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a téli cikkeket felkínáló börzéjükön a kereskedelem csak a december 5-ig legyártható női csizmákra tartott igényt. Most újra Jelentkeznek az igényekkel, ám a kapacitását lekötötte már a vállalat egyéb termékek gyártására. Alapanyagot sem j kapnak. A kereskedelem tehát az idénycikkek esetében sem vállalta a szakmájához egyébként ősidők óta hozzátartozó kockázatot, amikor a télre megkötötték a szerződéseket A téli gyermekcipőket továbbra is folyamatosan termeli és szállítja a vállalat. Mivel beváltak a 19—22 szám közti méretű puha bébicipők, tovább gyártják ezeket a modelleket. A bundabéléses gyermekcipőkből pádig 16 500" párat készítenek. Két műszakban is foglalkoznak a kicsinyeknek való száras lábbelik előállításával, amikből több mint 100 ezer párat adnak át a megrendelőknek az idén. A kiskunfélegyházi gyáregységben 91 ezer pár gyermek,csizmács- ka készül december végéig, s az igények hatására 33 ezer párat a kecskeméti üzemben is gyártanak. Halász — Pásztor __ Összefogás a város jobb ellátására Kiskunfélegyházi termelőszövetkezetek kezdeményezése Mezőgazdasági társulás termékeket, terményeket. lehet Érdekes, egyéni megbízásokkal kombinálni a tananyag átvételét. Minden hallgatónak lapokat osztanak, hogy alkalmas időben becsüljék meg a termést Betakarításkor aztán ellenőrizni lehet, ki közelítette meg legjobban az eredményt. Egyik — vagy több — hallgató figyelje, alakult Kiskunfélegyházán. Tagjai; a Vörös Csillag és Lenin Termelőszövetkezet, valamint a Szövetkezetközi Áruértékesítési és Beszerzési Szervező Iroda, amely Kecskeméten működik, a homokhátsági közös gazdaságok kezdeményezéseként. Megkérdeztük az érdekelteket, hogy milyen céllal hozták létre a kiskunfélegyházi közös gazdaságok külön társulását. Pesir István, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke: — A város zöldség. gyümölcs és húsellátását akarjuk javítani. Az ipar fejlődésével egyidejűleg növekednek az igények. Már eddig is több elárusító helyet létesítettünk. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ezek folyamatos és bőséges áruellátását csak együttes erővel lehet megoldani. Másik fontos célunk a közös és a háztáji gazdaságok közti együttműködés elősegítése, az ebben rejlő lehetőségek, tartalékok feltárása. Laczkó Gyula, a Lenin Termelőszövetkezet elnöke: — Az együttműködés keretében mi vesszük át a háztáii gazdaságokban előállított, szükségleten felüli jószágokat Az árut szintén mi továbbítjuk a szak- üzletekbe. Bizonságosabbá válik tehát a háztáji gazdaságok termelése Természetesen ezzel együtt az értékesítés, a közösben é* a háztájiban egyaránt Jó minőséget, nagy választékot akarunk nyújtani. Nem törekszünk nagy haszonra a közvetlen értékesítéssel. A lehetőségekhez mérten esetenként olcsóbb áruval is meg akarunk jelenni a piacon. Sere Máté, a tsz-közi kereskedelmi iroda igazgatója: — A két tagszövetke- zetet harmadik személlyel szemben mi képviseljük és egyben a felvásárlással, értékesítéssel kapcsolatos pénzügyi elszámolásokat is elvégezzük. Erre a célra a Magyar Nemzeti Banknál külön számlát nyit a társulás. Azi együttműködés megindításához egyenként 100 ezer forintot fizetnek be a tagszövetkezetek. Az előzetes megállapodás már megtörtént Az elképzelések szerint január 1-gyel megkezdi működését a társulás. Az e’ső esztendőben 30 millió forint forgalomra számítanak. K. S. A vállalat kiskunfélegyházi gyáregységéből 34 ezer pár műbőrszárú, műszőrmebélésű női csizmát szállítottak el. A termék ezzel ..lefutott”. A műhely dolgozójának, Szögi Erzsébetnek az arcára mintha ez lenn« írva: — Sajnos ... Dobák Anna a gyermekes! ■•móeekók talpának a ragasztását készíti elő.
