Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-23 / 297. szám

/ 1969. december 23, kedd A megyei tanács ülése (Folytatás az 1. oldalról.) nak termelése eléri a 11 milliárd forintot, s így a növekedés öt év alatt több mint 10 százalékos. A megye mezőgazdaságá­nak bruttó termelési érté­ke előreláthatóan 28 szá­zalékkal növekszik. A kis­kereskedelmi forgalom is több mint 40 százalékkal haladja meg 1970-ben az öt évvel korábbi színvo­nalat. A már érintett fejlődést szolgálja a harmadik öt­éves terv során megyénk­ben megvalósuló több mint 10 milliárd forintos beruházás. A tanácsi gaz­daság is túlteljesíti fej­lesztési célkitűzéseit, hi­szen a fejlesztési alapból mintegy 2,1 milliárd fo­rintos beruházás valósul meg. Ez a gazdasá© fejlődés kedvező hatású a nhegye lakossága életkörülményei­nek, jövedelemviszonyai­nak változására. A ter­melőszövetkezeti tagok jövedelme mintegy 7 szá­zalékkal meghaladja az országos átlagot, az ipar­ban foglalkoztatottak át­lagkeresete pedig az or- átlagnak 86,3 szá­ll“ «*• ütemes fejlődést segítette a megyei tanács költségvetési gazdálkodása is, amely az 1965. évi 675,1 millió forintról 894 mil­lió forintra emelkedik 1970-re, ami 32 százalékos növekedésnek felel meg. A megye költségvetésének nö­vekedési üteme ez időszak alatt gyorsabb az országos átlagnál. Költségvetésünk ennek ellenére sem tudja kielégíteni az igényeket. Az egy főre eső költség- vetési kiadások 1970-ben az országos átlagnak csak 90 százalékát teszik ki me­gyénkben. Ahhoz, hogy ellátási színvonalunk ked­vezőbb legyen, a negyedik ötéves terv időszaka alatt még gyorsabb ütemű költ­ségvetési fejlesztés szük­séges. A jövő évi költségveté­sünkben a szociális, egészségügyi és kulturális ágazat 74 százalékos arányt kép­visel és feladatainkból következően természetes is, hogy a legerőtelje­sebb fejlődés ebben az ágazatban következzék be. Megítélésünk szerint, a két alapvető ágazat szolgálta­tási feladatokat lát el, mert ezek révén gondoskodunk a megye lakosságának egészségügyi és kulturális igényei kielégítéséről. E jelentős mértékű nö­vekedés ellenére alacsony megyénkben a 10 ezer fő­re jutó kórházi ágyak szá­ma, s kevés a 10 ezer la­kosra jutó szakorvosi óra. Súlyos gondot okoz a szo­ciális otthoni helyhiány is. Noha már 28 öregek nap­közi otthona működik a megyében, végrehajtó bi­zottságunk állandó erőfe­szítéseket tesz a szociális problémák megoldására. Ezt célozza például az a határozat, hogy tanácsaink költségvetési megtakarítá­saik 10 százalékát a költ­ségvetésben rendelkezésre Sülő kereten felül, e sú­lyos gondok enyhítésére fordítsák. Településfejlesztési vi­szonyainkból adódóan a megoldásra váró tenniva­lók egy része általános is­kolai oktatásunkkal függ össze. Mintegy 6 ezer ál­talános iskolai tanulónak nem tudunk a kor színvo­nalán álló oktatást bizto­sítani, annak ellenére, hogy mintegy 1160 általá­nos iskolai tanuló diákott­honi elhelyezéséről társa­lát csak úgy lehet javíta­ni, ha az egyes intézmé­nyek, létesítmények meg­valósítására nagyobb anya­gi eszközöket fordítunk. Arra kérjük a Pénzügy­minisztériumot, hogy je­gyen erre tekintettel. Dr. Vályi Péter pénzügyminiszter és dr. Varga Jenő, aki az elnöki megnyitót mondja. daim! összefogássíd már gondoskodtunk. - Az óvodai helyek jelen­tős növekedése ellenére, az óvodás korúak mintegy felének tudunk csak he­lyet adni, biztosítani. A gazdasági ágazat fejlődése nem volt egy­értelmű. Az 1968-as év­ben mintegy 13,3 száza­lékos csökkenés követ­kezett be 1965-höz ké­pest. Megítélésünk szerint fon­tos, hogy tanácsaink ezen ágazat fejlesztésével is kö­rültekintőbbem foglalkoz­zanak. A továbbiakba* részle­tes áttekintést adott az előadó a harmadik ötéves tervidőszak egyes évednek költségvetési gazdálkodá­sáról, különös tekintettel az 1968-ban életbe lépett új gazdaságirányítási rend­szer adta lehetőségekre, s az ennek során szerzett ta­pasztalatokra, majd így folytatta: — Végrehajtó bizottsá­gunknak az a törekvése, hogy az Országos Tervhi­vatal részéről rendelkezé­sünkre bocsátott fejleszté­si alapból származó forrá­sokon és állami támogatá­son kívül a megye gyor­sabb ütemű fejlesztése ér­dekében bevonjuk a kü­lönböző vállalatok, szövet­kezetek anyagi eszközeit, a lakosság céltámogatását kommunális, szociális, egészségügyi, kulturális fejlesztésünk meggyorsítá­sára. Világosabban fogalmaz­el akarjuk érni. hogy a tanácsi fejlesztési alap­hoz az adott gazdasági egységek saját eszközeik­kel is járuljanak hozzá. Nyújtsanak segítséget, óvo­dai, szociális otthoni férő­helyek növeléséhez, az ál­talános iskolái diákottho­nok fejlesztéséhez és a közműhálózat bővítéséhez. Ez azt jelenti, hogy ezt a fokozott ütemet költség- vetésünknek követni kell. A megvalósított létesítmé­nyek fenntartására a költ­ségvetési fedezetet meg kell teremteni. Tudjuk, hogy a megye lakosságá­nak ellátottsági színvona­Az előadó ezután a ta­nácsi önkormányzat kérdé­seivel foglalkozott, majd költségvetési gazdálkodá­sunkat elemezte. Mint mondotta, a járási és vá­rosi tanácsokkal folytatott tárgyalások alapján a költ­ségvetési szervek béralap­ját 360 millió forintban, a gazdasági szervek béralap­ját 59 millió forintban, az igazgatási szervek kiadási előirányzatát 98 millió fo­rintban indokolt megha­tározni. Helyi utak, hidak fönntartására 44, vállalati kezelésben levő házak fel­újítására 31 millió forin­tot szán a jövő évi költ­ségvetési javaslat, mely az ideihez mérten 31,6 millió forinttal növekedett. Dr. Kőrös elvtárs ez­után a költségvetési bevé­telekről szólott. Rámuta- tott,~hogy a 924 millió forint be­vétel 81,7 százalékát a saját források képezik, míg 18,3 százalékát a Pénzügyminisztérium nyújtja államj támoga­tásaként. A kiadásokról szólva az előadó hangsúlyozta, hogy továbbra is legnagyobb ré­szét szociális, egészség­ügyi, kulturális és gazda­sági ágazatokra fordítják. Jelentős összegek jutnak a többi között a települé­sek kommunális fejleszté­sére, elsősorban a közvilá­gítás, a járda, a parkok építésére, fenntartására. A szociális és egészségügyi ágazatra fordított összegek a szakorvosi órák számá­nak növelését, a gyermek­orvosi körzetek, s az öre­gek részére fenntartott napközi otthonok valamint a szociális otthonok fej­lesztését teszik lehetővé. A kulturális ágazaton be­lül 125 óvodai hely, a di­ákotthonok 90 személlyel való fejlesztése, a neve- I lőotthonökban elhelyezett I gyermekek ellátásának ja- j vitása jelenti a főbb célki- I tűzéseket. Az előadó utalt arra, Rhogy az előző napirendi i pont keretében jóváha­gyott nagyközségek szer- | vezésére a Pénzügyminisz- ! tórium a bérfejlesztést biz- | tosította. Majd elmondotta, I hogy a megye tanácsainak I összesített költségvetéséből a megyei tanács központi költségvetése 157,4 millió forinttal részesedik, mely összeg 2,3 százalékos növe­kedést jelent az 1960. évi­hez képest. Lényeges vál­tozás csak a szociális és egészségügyi ágazatnál van, ahol a növekedés mintegy 5 millió forint. Ez lehetővé teszi a kór­házi ágyak számának 112 darabbal való növelését, s a szakorvosi rendelőinté­zeti orvosi órák számának növekedését. Dr. Kőrös Gáspár hangsúlyozta, hogy a megyei tanács végre­hajtó bizottsága a jelen­tést és a tanácsülés vi­tája alapján kialakított állásfoglalásokat fel­használja a negyedik öt­éves tervidőszak elkép­zeléseinek végleges rög­zítéséhez, a tervek kialakításához. Végezetül kérte a harma­dik ötéves terv költségve­tési gazdálkodásáról szóló jelentés elfogadását,- s a költségvetési javaslat jó­váhagyását. Ezt követően a megszo­kottnál is élénkebb, rend­kívül tartalmas vita bon­takozott ki. Ennek során szót kért Romlási László, dr. Lestár Béla, Nagy Sán­dor, Benei Sándor, Sarok Antal, dr. Gajdócsi István, dr. Borbély Lajos, Pétiké János, dr. Dobos Ferenc és dr. Maár András. Tizenkilenc út j árSiatatlan (Folytatás az 1. oldalról.) vási László a kecskeméti fűtőház főmérnöke volt. A keskenynyomközű vasútvo­nalak vasárnap estig felsza­badultak a hófúvások alól. Hétfőn reggelre már vala­mennyi vonat közlekedett a megyében, amelyek átlago­san 10—60 percet késtek. A kecskeméti MÁV-állo- máson egy mázsa ipari sót szórtak a peronokra. G. G. A síkos úton sűrűn előforduló baleset az árokba tarolás. A fenti képünk Kiskunhalas és Kunfehértó között készült a 9-es AKÖV egyik gépkocsijáról. SCesnény tél Európa-szerte Európában az idén fehér karácsony lesz. Kontinen­sünk síkságait és hegyvidé­keit mindenütt többé-ke­Katanics Sándor megyei léphessen Mélykút is Felszólalt a tanácsülésen Vályi Péter pénzügyminisz­ter is. Elöljáróban köszö­netét mondott a meghívá­sért, melynek — mint mon­dotta — szívesen tett ele­get, mert egyrészt a hely­színen győződhet meg a megyei tanács területén folyó gazdálkodásról, más­részt alkalma kínálkozik néhány, a megyére vonat­kozó tapasztalata elmon­dására. Dicsérően és elismeréssel nyilatkozott a pénzügymi­niszter az 1970. évi költ­ségvetésről készített előter­jesztésről, arról az alapos­ságról, melyet a tanács végrehajtó bizottsága en­nek a nagyon fontos prog­ramnak az elkészítésénél alkalmazott. Majd hozzá­tette: A Pénzügyminiszté­rium/ Bács-Kiskun megyét olyannak könyveli el, ahol a helyi kezdeményezésnek, az önálló, gondos előrelá­tásnak, a fantáziának meg­felelő tere van. Olyan a gazdasági, pénzügyi politi­ka, amely a legjobban meg­felel a helyi szükségletek­nek, adottságoknak.. Bírálóan szólt viszont Vályi elvtárs a megye ta­nácsi vállalatainak gazdál­kodásáról, mely messze tanácstag indítványozza: a nagyközségek sorába, alatta marad az országos fejlődésnek, s arra utal, hogy az érintett vállalatok­kal való törődést hatéko­nyabbá kell tenni. A költségvetéssel foglal­kozó előterjesztésre, s az azt követő vitára utalva, mely szerint a megye el­látottsága sok tekintetben az országos átlag alatt ma­rad, Vályi elvtárs kifejez­te azt a reményét, hogy a negyedik ötéves terv költ­ségvetési, pénzügyi elő­irányzatai bőségesebbek lesznek, s derűs kedvűén hozzátette: — Azt kérem, hogy a negyedik ötéves terv pénz­ügyi előkészítéséhez olyan komolyan fogjanak hozzá az elvtársak, hogy erős partnerekkel álljunk szem­ben, sőt, legyenek akár erő­sebbek, mint mi. A továbbiakban, dr. Kő­rös Gáspár vitaösszefogla­lója után, a megyei tanács­ülés egyhangúan jóváhagy­ta a megye 1970. évi költ­ségvetését. A tanácsülés interpellá­ciókkal ért véget. Ennek keretében szót kért Oláh Károly (Kiskunfélegyháza), Takács József (Kecskemét) és Harmath Lajosné (Ka­locsa}. vésbé vastag hótakaró bo­rítja és több országból szo­katlanul kemény hideget jelentenek. Ötméteres hő Jugoszlávia egyes vicé­kéin öt méter vastag hóta­karó szigetelt el a külvi­lágtól több falut. Szibériai hideg tombol Lengyelországban. Varsó­ban a vasárnapra virradó éjszaka mínusz 30 fokot mértek. A vasúti és .kpzjjtt forgalom nagy része szü­netel. A nyugati országokból karácsonyra vonaton Auszt­rián átutazó jugoszláv, gö­rög, ciprusi és más vendég- munkások százai rekedtek meg Kelet-Ausztriában. To­vábbutazásukig az Osztrák Vöröskereszt gondoskodik ellátásukról. Fagypont alatt 2S—30 fok A napok óta tartó ke­mény fagy jégpáncélba burkolta Lengyelországot. Az éjszakai hőmérséklet mínusz 28—30 fok között mozog. A fagy és a havazás nagy nehézségeket okoz a vasúti és közúti közleke­désben. Több mint 200 út­vonalon szünetelnek az au­tóbuszjáratok. A fagyok miatt gyakoriak a síntöré­sek és a vonatoki több órás késéssel közlekednek. Sok folyó befagyott. A Visztu­lán Módiin és Varsó között a jég teljesein beállt. Erős havasások Szokatlanul hideg időjá­rás uralkodik egész Cseh­szlovákiában. A lakosság már évek óta nem tapasz­talt ilyen hideg decembert, mint a mostani: a hőmérő higanyszála gyakran mí­nusz 20 fok alá esik. Az erős havazások országszerte megnehezítik a gépkocsi- és vasúti forgalmat, a városok és falvak ellátását. Nagy erővel folyik a fontosabb útvonalak járhatóvá tétele. A munkálatokba a közle­kedési dolgozókon kívül be­vonják más népgazdasági ágak dolgozóit is.

Next

/
Thumbnails
Contents