Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-18 / 293. szám

intézetben gazdaságban házikertben A szőlőtermesztés nagy­üzemi feltételeit — tete­mes anyagi áldozattal — az összes szőlőterület egy­ötödén a II. ötéves terv­ben teremtettük meg. A statisztikai adatok szerint megyénkben kedvezőbb az arány, mert a 117,5 ezer hold szőlőből 33,5 ezer holdnyi a korszerű új ül­tetvény. Gazdaságaink fel­újítását, korszerűsítését tu­dományosan megalapozott tervek alapján végeztük el. Nem tudtuk viszont megvalósítani a fajtaará­nyok kívánatos mértékű megváltoztatását, mert ke­vesebb minőségi bor- és csemegeszőlő-fajtát telepi­tettünk, mint amennyit terveztünk. Ennek oka a szaporítóanyag hiánya volt. Nagy erőfeszítéseket te­szünk a csemegeszőlő-faj­ták elszaporítására. Fajta­tiszta ültetvényeket tele­pítettünk, amelyeknek a szaporítóanyagát növény­házi és szabadföldi 1—2 rügy es rövid dugványozás­sal szaporítottuk tovább. Jelenleg a gyors kibonta­kozáshoz elegendő meny- nyiségű ültetvényünk van a perspektivikus fajtákból, de amint az új növény­egészségügyi rendelet alap­ján elvégzett vizsgálatok tanúsítják, helyzetünk nem Javult. További szelekciós mun­kára van szükség, hogy a fajtákat megszabadítsuk a vírusoktól, kutatások se­gítségével fel kell tárni az Agrobaktérium tumefa- ciens-szel fertőzött tőkék kemoterápiás kezelésének lehetőségét, mert a jelen­legi rendelet szerint az 5 százaléknál több fertőzött tőkét tartalmazó szőlőtáb­lából szaporítóanyag nem gyűjhető be. Viszont annál Is keve­sebb csemegeszőlő kerül a piacra, mint amennyit a mostani ültetvények lehe­tővé tennének. A termesz­tők rájöttek, hogy a mo­dem feldolgozási techno­lógiával — gyorsi feldolgo­zással, reduktív kezeléssel, bentonitos erjesztéssel — a csemegeszőlőkből a mai ízlésnek megfelelőbb mi­nőségi bort lehet erjeszte­ni, mint sok borszőiőfa»- I tdbóL A borhoz, de pél- * dául a dinnyéhez viszo­nyítva is alacsony a cse­megeszőlő ára. A cseme­geszőlőnek szép színűnek, nagy bogyójának, kedvező fürtszerkezetűnek, jól szál- líthatónak, kitűnő ízűnek, zamatosnak és értékes bél­tartalmának kell lennie. Az értéket és a ráfordí­tott munkát jobban tükrö­ző ár is több csemegeszőlő termesztésére, illetve érté­kesítésére ösztönözné gaz­daságainkat. Nálunk leginkább az au­gusztus elején érő cseme­geszőlő-fajták értékesíthe­tők. Üzemi termesztésre jelenleg legjobbnak a Fa­vorit nevű újdonságunk mutatkozik. A csemegeszőlő minősé­gét keresztezéses nemesí­téssel és a poliploidia fel- használásával magvatlan fajták előállításával javít­juk. A termés a tőkék kedvezőbb táplálásával, ön­tözésével ugyancsak nö­velhető. A csemegeszőlőnek he­Ezrek és ezrek csodál­ták 1825. szeptember 27-én az angliai Stockon- ból a 14 kilométerre fek­vő Darlingtonba robogó, 34 kocsiból összeállított szerelvényt. A menetidő 65 perc volt. Kontinensünkön az elsők között hazánkban ismer­ték fel az új közlekedési eszköz felmérhetetlen je­lentőségét és már 1836- ban vasúti törvényt al­kottak. Egy évtized eltel­tével, népünnepély kere­tében a pest—váci vo­nal hivatalosan „megnyit­tatott”. A vassínek Kecskemé­tet, a Kiskunságot vi­szonylag gyorsan össze­kötötték a nagyvilággal. A „Félegyháza gőzpari­pa” 1853. szeptember 6- án reggel 6 óra 50 perc­kor éles sípolással indult a Nyugati-pályaudvarrd a Cegléd—Kiskunfélegy­háza pálya felavatására. l/^12-kor hálás taps, üdv­rivalgás fogadta a kiskun városban a masinisztát lye van a házikertben. A nagyobb tenyészterületre való telepítést ajánljuk, mert az már bebizonyoso­dott, hogy az 1 négyzet- méteres tenyészterület minden fajta szőlőnek ke­vés. A távolabb eső víkendte- lepeken eurázsiai szőlőt nem célszerű telepíteni, mert a szükséges növényvédelmet a tulajdonos legtöbbször nem tudja megadni. Lu-~ gasnak inkább peronosz- póra rezisztens szőlőfajtá­kat ajánlunk. Igen bőven termő például az Eger 2-es, de gyakorlatilag peronosz- póra-ellenállóak az Egri csillagok névvel jelölt hib­ridek is. Az Országos Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Mathiász Kísérleti Tele­pén (Katonatelepen) az augusztusban érő hibrid­jeink felhasználásával tö­rekszünk peronoszpóra- rezisztens, nagybogyójú ko­rai csemegeszőlő-fajták létrehozására. Eddigi ered­és a megjelent előkelősé­geket. Kecskeméti ebéd után 3 óra 40 perckor kelt útjára ismét a sze­relvény. Hét óra előtt már Pesten voltak. A mezőgazdasági, vala­mint a fejlődő kézműipa­ri igények kielégítésére Lestár és Kada polgár­mesterek szorgalmazásá­nak eredményeként gyor­san kiépültek a szárnyvo­nalak is A fülöpszállásit 1895. október 10-én, a tiszaugit 1896. október 3- án, a lajosmizseit 1905. január 15-én adták át a forgalomnak. Hajnal Jó­zsef munkásköltő az új kor bálványának, jelké­pének nevezte Stephen­son találmányát, a bodor füsttel „száguldó’1 moz­donyokat. A megyeszékhelyünk­nek és a Kiskunságnak áldást, gazdasági fellen­dülést, Kalocsának és Ba­jának viszont keserűséget jelentett a vasút. A fővo­nal elkerülte e népes helységeket. Hiába aján­ményeink biztatóak, de még néhány év szükséges ahhoz, hogy ezek a fajtá­ink kikerülhessenek a te- nyészkertünkből. Aki szeret a kertjében foglalatoskodni és őrömét leli a fajtaújdonságok gyűjtésében, annak java­soljuk, hogy Berlandieri x Riparia, Teleki 5 C, vagy Berlandieri x Riparia, Te­leki Kober 5 BB gyökeres nemes alanyvesszőt tele­pítsen. A nemes alanytő­kéket a növekedéstől füg­gően a második-harmadik évben zöldoltással át lehet oltani. A zöldoltást leírá­sunk alapján bárki 80—90 százalékos eredési bizton* Sággal el tudja végezni. Ennek a többlettermésen kívül még az is előnyev hogy a ráoltott nemes részt bármikor levághat­juk és az alanyból előtörő zöldhajtásokat ugyanabban az évben új nemes hajtás­ra olthatjuk át Dr. Szegedi Sándor,' a Mathiász-telep vezetője ” lottak fel több százezer forintos támogatást, hasz­talan kérték fel Haynald érseket a deputáció veze­tésére, 1882. december 5- én mégis . Kiskunhalas érintésével robogott dél felé a virágdíszes, föllo­bogózott szerelvény. A Félegyháza—Csongrád vo* nalat 1880. szeptembe­rében, a Kiskőrös—Kalo­csait 1882. december 5-éri vette használatba a nagyJ közönség. A baja—báta- széki, illetve a baja—• szabadkai szárnyvonalak csak a századforduló táj ján szerepeltek a menet­rendben. Érdekes témánkról még megemlítjük, hogy a ha­ladó gondolkodású embe­rek mindig értő buzgalom­mal támogatták a va­sút fejlesztését szolgáló elgondolásokat. Buday Dezső, a későbbi direktó­riumi vezető több tanul­mányt irt a közlekedési helyi politikáról, Kada Elek pedig másodmagá­val kétkötetes, testes monográfiában foglalta össze a vasúthálózat ki­alakulására vonatkozó tudnivalókat. —■ Bellái Nándoi t MÚLTSZÁZADI SEBESSÉG A vasút kialakulása / Munkára fogott atomenergia Atomrobbanáskor több millió fokos hőmérsékle­ten az anyagi részecskék mozgása igen hevessé vá­lik. Az atommagok egy­mással összeütközve egy­beolvadnak: ez a lényege az atombomba működésé­nek is. A szabályozott és gazdaságos energiaterme­lés azonban egyelőre még a távolabbi jövőben le­beg, pedig rengeteg pénz fekszik az ilyen irányú kutatásokban. Sokak sze­rint gyakorlati eredmé­nyek e téren csak a jövő századra várhatók. Ez az oka, hogy jelenleg a tudósok figyelme el­sősorban az atombom­bák békés felhasználá­sára irányul. A nukleáris szerkezet robbantásakor milliomod másodpercnél rövidebb idő alatt felszabaduló energia a robbanás cent­rumából kifelé terjed, kezdetben nagy, később kisebb sebességgel. A rob­banás lefolyását a kör­nyezet, tehát a robbantá­si közeg 6zabja meg. Jelenleg a földalatti robbantások látszanak a leghasználhatóbbaknak. A légköri robbantásokat nemzetközi megállapodás tiltja, amit az érdekelt országok egy része alá­irt és betart. Hogyan történik a föld- latti robbantás? Törté- ietesen 800 méter mély­ségben 100 kilotonnás szerkezetet helyeznek el (a 100 kilotonnás atom­töltet 100 ezer tonna tri- íiitrotoluolt tartalmazó kéű miai robbanótöltetnek fe­lel meg). A robbanás pil­lanata után a plazmával (teljesen ionizált gázok­kal) kitöltött üreg falára ható óriási nyomás a kör­nyező közegben szuper­szonikus sebességgel to­vahaladó lökéshullámot (kelt. A lökéshullám gyor­san csillapodik: kezdet­ben elgőzölögteti a kör­nyező anyagot, majd meg­olvasztja, a centrumtól távolabb pedig csak ösz- szezúzza a kőzeteket. A földalatti nukleáris robbantások alkalmasak lehetnék nagyszabású földmunkák elvégzésére, sziklák, kövek összezúzá- sára, magas hőmérséklet és nagy nyomás előállítá­sára. A munka intenzitá­sát és a ráfordítási költ­ségeket érdekes összeha­"i.ivvau iyo«. március 25­31t dai;ab ~ összesen 3100 tonnás — hagyomá­nyos töltet robbantásá­val egy 1150 méter hosz- szu, felül 100 méter szé­les es 25 méter mély csa­tornát vájtak sziklás ta­lajban, hogy a Kolonga folyó vizét ©lvezessék. A ^ robbantás csaknem teljesen kész csatornát eredményezett. Egy tonna trinitrotoluol ára 460 dollár, de ha ugyanezt az energiát egy 10 kilotonnás bombából nyerjük, akkor csak 35 dollar. Amerikában is elsősor­ban a csatornaépítés ta­nulmányozását tűzték ki célul: ezt valósítaná meg az úgynevezett Plowsha­re-program. A hagyományos rob­bantásokhoz képest az egyéb költségek is csök­kennek. Egy 1956-os szov­jet becslés szerint, ha 15 kilotonna hagyományos robbanótöltetet 150 méter mélyen akarunk elhelyez­ni, a szükséges földmun­kálatok (körülbelül 15 ezer köbméter földet kell kiemelni I) költsége 8 mil­lió (régi) rubeL Ha ehe­lyett ugyanekkora ható- erejű nukleáris szerkeze­tet helyeznek el, a 150 méter mély lyuk kifúrá­sának költsége mindössze 50 ezer rubel! Az atomrobbantás kikö­tők, víztárolók, utak, va­sutak építésére Is felhasz­nálható. A nagyobb mélységben végrehajtott robbantá­sok alkalmazhatók gáz- és olajtárolók létesíté­sére (mint legutóbb a Szovjetunióban), olaj kinyerésére, ha a szokásos olajbányászat! módszerek nem alkalma­sak: a bányászatban, a meddő felszíni rétegének eltávolítására, Izotópter­melésre, geotermikus erő­művek létesítésére, ten­gervíz sótalanítására, — bár a radioaktív szennye­zés itt jelentős. A Szovjetunió és az Egyesült Államok nemrégen lezajlott tár­gyalásai és az atomso­rom pó-szerződ és reményt nyújtanak arra, hogy a pusztításra szánt szerke­zeteknek legalább egy ré­szét az építés szolgálatá­ba állítja az emberiség. , összeállította: PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE Halász Ferenc BEMUTATKOZIK A gépipari egyesület A Gépipari Tudományos Egyesület kecskeméti szer­vezetének megalakulása szükségszerű következmé­nye volt annak a fejlődés- nak, ami a megyeszékhely Iparában a jelenlegi évti­zedben végbement. Az or­szágos vállalatok gyáregy­ségeket létesítettek itt, bővültek a régebbi üze­mek, s ezzel a folyamat­tal egyidőben nőtt a mű­szaki értelmiség, valamint a gépészek száma. A szak. emberek egy olyan szerve­zet létét igényelték, ame­lyik rendezvényeivel a szakmai továbbképzés fel­tételeiről gondoskodik. Az alakuló ülésre 1965. tava­szán került sor, a városi pártbizottság nagytermé­ben. A megjelent 92 mér­nökből, technikusból 75-en kérték felvételüket az egyesületbe. A helyi szer­vezet néhány hónap múl­va már át is esett a „tűz­keresztségen”: központjuk megbízása szerint előkészí­tették a nemzetközi zo­mánckonferenciát, ame­lyen a világ négyszáz szaktekintélye vett részt. A siker önbizalmat adott a további tevékenységhez. A következő lépés az volt, hogy a nagy termelé­si értéket produkáló vál­lalatokra támaszkodva szakbizottságokat hoztak létre (zománc, hőkezelési, hegesztési, oktatási és üzemszervezési). A mun­kához számottevő segítsé­get nyújtott a „I-amparf Zománcipari Művek kecs­keméti gyáregysége, a Fémmunkás Vállalat, a Kéziszerszámgyár kecske­méti reszelőgyára, a Rá­diótechnikai Gyár kecske­méti üzeme, a Szerszám- és Gépelemgyár, a Gép­ipari és Automatizálási Műszaki Főiskola és nem utolsósorban a megyei ta­nács vb ipari osztálya. A szervezeti élet ese­ményei ter-J mészetesen visszahatnák a vállalati gazdálkodás­ra. így pél­dául a zo­mánc szakbizottság felül­vizsgálta a ZIM kecske­méti gyárának azóta megvalósult rekonstruk­ciós tervét, s hasznos mó­dosító javaslatokat tett Tagjaik közreműködtek a Fémmunkás kecskeméti gyárának felújításához szükséges technológiai el­képzelések kimunkálásá­nál. Az ilyen látványos eredmények mellett több, féle kísérletet is elvégez­tek, amelyek hozzájárul­tak a technológiai újítá­sok gyarapodásához. A műszaki látókör ki­szélesítése céljából az or­szág különböző üzemeibe tanulmányutakat is szer­veztek. A szervezettel kap­csolatban álló üzemek ré­szére pedig lehetővé tet­ték, hogy mérnök-, illet-, ve technikus-továbbkép­ző tanfolyamokon vehesse­nek részt a szakembereik.' Legutóbbi rendezvényük! ugyancsak reprezentálja tevékenységüket. Ez alka­lommal a számítógépek gyakorlati felhasználásá­nak témakörében a TIT- tel közösen az ipari és számviteli szakemberekkel Ismertették meg az elek­tronikus számítógépek aLi kalmazási lehetőségeit. Ma és holnap Évfordulóink — 1739. december 18-án született Balta Antal víz­mérnök, az első Duna— Tisza csatorna tervezője, a Tisza szabályozója. — 130 éve született Théodule Armand Ribot francia pszichológus, a franciaországi kísérleti pszichológia egyik úttörő­je. — Holnap lesz ponto­san 130 esztendeje, hogy Irinyi János Budapesten gyufagyárat alapított.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents