Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-18 / 293. szám
HA MA AZ ATOM SZÖT HALLJUK, SOKKAL INKÁBB AZ EGÉSZ VILÁGOT FENYEGETŐ PUSZTULÁS LEHETŐSÉGÉRE GONDOLUNK, MINTSEM AZ OKORI GÖRÖG FILOZÓFIÁRA, AHONNAN TULAJDONKÉPPEN A FOGALOM SZÁRMAZIK. A MODERN ATOMKUTATÁSNAK AZONBAN CSAK MELLÉKTERMÉKEI A PUSZTÍTÓ FEGYVEREK. A FELFEDEZETT HATÁSOKNAK NAGYOBB RÉSZÉT AZ IPARBAN, KÖZLEKEDÉSBEN ÉS AZ ELEKTRONIKÁBAN HASZNOSÍTJÁK. AZ ATOMFIZIKA SPECIALIZÁLÓDOTT: KÜLÖN TUDOMÁNY A MAGFIZIKA, A HÉJFIZIKA, AZ ELEMI RÉSZEK ÉS A SZILÁRD TESTEK FIZIKÁJA. EZEKBŐL MUTATUNK BE A KÉPEINKEN EGY-EGY ÚJDONSÁGOT. üwagvfzsgálat reaktorral Az anya “vizsgálat egyik leismuüőrhcDű módszere az aktiválásos analízis. Az eljárás lényege: az anyagát neutronfluxusba helyezve a benne levő eleinek különböző radioaktív izotópokká válnak. Az ehhez szükséges neutronokat atomreaktorokban állítják elő. A reaktor függőleges csatornáján engedik le a besugárzásra váró anyagokat, amelyek bizonyos idő után radioaktívakká lesznek. A reaktorból kivéve a vizsgálandó anyagot — a sugárzását mérve — pontos képet kapunk a szennyezettségről és az összetételről. A felvétel a Szovjetunió kazahsztáni atomreaktorát mutatja egy ilyen mérés kezdetén. Hazánkban Csillebércen, a Központi. Fizikai Kutató Intézetben és a Debreceni Atomkutató Intézetben végeznek hasonló méréseket, Pakson psdtg'épül az első energiatermelő atomreaktorunk. tossággal meghatározhat ják. A világ minden részében nagy apparátussal végeznek lézerku tatásokat. Hazánkban a Központi Fizikai Kutató Intézet optikai laboratóriumában 1983. ban kezdtek kísérletezni lézerrel. A laboratóriumban a lézerfény hatására kilépő elektronok új sajátosságait fedezték fel, amit világviszonylatban is elsőként publikáltak. A laboratórium kooperációs szerződést kötött a Magyar Optika’ Művekkel a lézerek ipari alkalmazására, ennek alapján fejlesztik ki a MOM lézeres optikai és geodéziai műszereit. Képünkön: kísérlet a héliumneon gázlézer berendezésből kilépő lézer« nyalábbal. X világ legnagyobb részecskegyorsítója. Több mint egy éve helyezték üzembe az őst Szerpuhov közelében a világ legnagyobb, 76 GeV-es (1 GeV — milliárd elektonvolt) protonrészecske gyorsítóját. Az tizembehelyezéstől a kísérletekig rendszerint több év telik el, amíg összhangba hozzák a győri sító valamennyi elemét, a bonyolult és különféle elektromágneses, elektronikus és nagyfrekvenciás rendszert. A szovjet fizikusok és építők csodát műveltek, és egy évvel az üzembe helyezés után a szerpuhovi részecskegyor* 1969. december 18. Atomkutatás — békés célokra sítóban befejezték az első kísérletet. A szóban forgó berendezésnél természetesen soki kai kisebb, hazánkban használatos részecskegyorsítók gyártásában egyébként a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár is közi remüködik. Legutóbb például két méter hosszú, középütt egy méter 10 cem ti átmérőjű, tojás alakú részecskegyorsítóhoz készítettek palástot. A héu milliméteres vastagságú lemez formáját új eljárással, robbantással alakítót* ták ki. HALÄLSUGÄR HB- LYETT. A lézert felfedezése után a fantasztikus regények a halálsugár fegyvereivel azanosították. Az igen nagy energiájú és rendkívüli pontossággal irányítható sugárzásnak azonban az elektronikában van a legnagyobb jövője, elsősorban az információ továbbításában, a szabályozásban és a méréstechnikában. Mint ismeretes, az Apollo—11 legénysége is a Holdon hagyott egy lézerreflektort, amellyel a Hold távolságát nagy ponVSiDÖRUIlfABAN. Az atomreaktorok, részecskegyorsító.: tS különböző radioaktív anyagok sugárzásai ártalmasak az életre. A sugár: assok intenzitását minden muá- krbo'yen mérni kell, és a mérésekről célszerű naplót veretni. Az egyes helyiségekben uralkodó sugárzás erősségit doziméterekkel vallatják. Képünkön az Ukrán Tudományos Akadémia atomreaktorának dolgozói reaktor közelében védőruhában végzik a dozimetriás méréseket. Pókháló Harwellben Hiába szövi hálóját a pók ezen a fémkereten. Egyetlen légy sem akad a hálójába, mert a harwelli atomkutató központban, ahol ötéves tervet dolgoztak ki a levegőszeny- nyezettség eredetének és anyagainak kutatására, ilyen pókhálókkal szűrik ki a parányi szeny- nyező anyagokat, amelyek meghamisítanák az atomfizikai méréseket is. Széndioxid lézer. Az eddig megépített lézerekben a gerjesztendő elektronokat tartalmazó anyag valamilyen gázkeverék. A Bukaresti Atomfizikai Intézetben a közelmúltban eredeti elgondolások alapján, olyan lézerkészüléket szerkesztettek, amely széndioxid gázzal működik. A berendezés 10 mikron (századmilliméter) hullámhosszú infravörös sugarakat bocsát ki. A készülék mind a tudományos kutatásban, mind az iparban jól használható; pl. különféle anyagok roncsolásmenteS szerkezetvizsgálatához.
