Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-10 / 260. szám

1969. november 16, hétfft 3. oldal Megkezdték a tavaszi vetőmag igények Ííilmórpeíí Nagy az érdeklődés a martonvásári 1 ClIilCI Cod' nemesítésű intenzív kukoricahibridek iránt Fontos rendeletek szőlő, gyümölcs feldolgozásról, melléküzemágakról a méhészetről és u jégkitermelésről Az utóbbi években mind az állami gazdaságok, mind a termelőszövetkezetek ki­emelkedő terméseredménye­ket értek el a martonvásári nemesítésű intenzív belte- nyésztéses kukoricahibri­dekkel. Hazánkban koráb­ban soha nem tapasztalt hozamokat hektáronkénti hetven má­zsás szemes kukorica ter­mést takarított be több nagyüzemi gazdasá­gunk. E terméseredmények lát­tán országszerte redkívül nagy érdeklődés nyilvánul meg a hazai kukoricahibridek vetőmagja iránt. A Vetőmagtermeltető és Sr­Két évig tartó megfeszí­tett ütemű építkezés fejező­dött be november első nap­jaiban Mélykúton. Az jjj Élet Termelőszövetkezet évi tizenötezer sertés hizlalásá­ra alkalmas kombinátot építtetett, amelyet pénte­ken ünnepélyesen adtak át rendeltetésének. Az átadást megelőzően küldöttközgyűlést tartottak, ahol felszólalt Virágh Ist­ván, a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsának titkára is. — Ez a sertéshizlaló kom­binát, amelyet most átad­nak — mondotta többek kö­zött — bizonyos fokig a jö­vő évtized állattenyésztését reprezentálja Az automati­kus takarmánykeverés, az infrasugaras fűtés, a kon­dicionált levegő, a szend­vicspanelből készült épület — ma még egyedül ezen a telepen van együtt az or­szágban. Mélykút nagynevű termelőszövetkezete ezzel a kombináttal az országos sertésprogram céljait a leg­korszerűbb módon megva­lósító üzemmé lépett elő. Ezt követően Kazinczi Mihály, a termelőszövetke­zet elnöke ismertette a ser­téstelep műszaki adatait, rö­tékesítő Vállalat a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium mezőgazdasá­gi termésfejlesztési főosztá­lyának irányításával meg­kezdte a jövő tavaszi kuko- ricavetőmag-igények fel­mérését. Az ország külön­böző, részeiben tájértekezle­teken tárgyalták meg a kukorica-vetőmag helyzetét, a szükségletek kielégítésé­nek lehetőségét. E tanács­kozásokon bejelentték. hogy mintegy 750—800 ezer holdra ele­gendő kétvonalas hibrid- vetőmag, mintegy négy- százezer holdra elegendő háromvonalas vetőmag és korlátlan mennyiségű négyvonalas hibrid vető­viden vázolta az építés tör­ténetét, majd köszönetét mondott a járási és a me­gyei szerveknek segítsé­gükért, az építésben és a szerelésben közreműködő negyvenkét szövetkezetnek és vállalatnak pontos mun­kájukért. Az ünnepélyes átadásra a délutáni órákban került sor. Dr. Maár Andrásnak, a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osz­tályvezetőjének rövid mél­tatása után a vendégek megtekintették a telepet. A hetvenmillió forintos költséggel épült kombinát­mag áll a termelők ren­delkezésére. A jövő tavaszra már tizen­nyolc martonvásári, és négy egyéb hazai, az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérle­ti Intézet által ellenőrzött hazai hibrid fajta között választhatnak a vevők. A nemzetközi diákolim­piákat — a kialakult gya­korlat szerint — három Átadták a mélykúti sertéskombinátot ban túlnyomórészt kapos­vári hibrid fajtájú sertése­ket tenyésztenek és hizlal­nak. A telep évi takarmány- szükséglete 76 000 mázsa táp, amelyet a Gabonafel­vásárló és Feldolgozó Vál­lalat mélykúti keverőüze­mében készítenek. Sarok Antal a vállalat igazgatója ismertette a vendégekkel a pneumatikus rendszerű ta- karmányszállító kocsi mű­ködését, vázolta a termelő- szövetkezettel való együtt­működés hasznosságát, új­szerűségét. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter rende­letet adott ki a mezőgazda- sági nagyüzemek élelmi- szeripari, szőlőfeldolgozó és borászati működéséhez és árusítóhelyei ellátásához szükséges termékek beszer. zéséről. A rendelet egye­bek között kimondja, hogy tárgyból, matematikából, fizikából és kémiából éven­te rendezik. Mint a Műve­lődésügyi Minisztériumban közölték, a jövő év nyarán két versenyt Magyarorszá­gon bonyolítanak le. Az egyik matematika olimpia lesz, amelyben már szép sikereket értek el eddig is a magyar középiskolások. A másik az ifjú kémikusok legjobbjainak nemzetközi versenye. A matematikából *az előző évek tapasztalatai alapján legalább 15 ország részvételére lehet számíta­ni. A magyar diákok felké­szítése a vetélkedőkre is­kolai és központi szakkö­rökben már megkezdődött. Az olimpiák részvevőit az évenként ismétlődő hazai középiskolai tanulmányi versenyek eredményei alap­ján jelölik ki. a szőlőtermeléssel és fel­dolgozással, valamint a bo­rászattal foglalkozó terme­lőszövetkezet — kapacitásai jobb kihasználására, a mi­nőség javítására vagy a vá­laszték bővítésére — bor­szőlőt, mustot és bort más mezőgazdasági üzemtől, — más tsz tagjaitól, sőt egyé­nileg gazdálkodó termelőtől is vásárolhat. Erre eddig nem volt lehetőség. A be­szerzett áru mennyisége azonban nem haladja meg a tsz — ideértve a háztáji gazdaságokat is — termé­sének mennyiségét. A rendelet szerint füstö­lést, szappanfőzést, bérsü­tést, továbbá pálinkafőzést, borpalackozást, pálinkapa­lackozást, hántolást, sava­nyítást, aszalást, darálást a tsz a külső megrendelő által feldolgozásra átadott nyersanyagból is végezhet. A termelőszövetkezetek ál­landó árusítóhel'ein a kö­zös gazdaság ezentúl a sa­ját és a tagok háztáji ter­mékein kívül, a szakmai üzletkör megtartása mellett — a korlátozott forgalmú termékek kivételével — más termelőktől, valamint élelmiszeripari vállalatok­tól és kereskedelmi szer­vektől beszerzett árut is forgalomba hozhat. Tej­csarnokot üzemben tartó tsz tejet más mezőgazdasá­gi nagyüzemtől, vagy egyé. ni állattartótól akkor is vá­sárolhat, ha a tejet feldol­gozás nélkül egyenesen a tejipari vállalatnak adja el, vagy közvetlenül a fogyasz­tók részére értékesíti. * Miniszteri rendelet jelent meg a méhészetről, a me­B. P. Öt csillogó* fémépület és a takarmánytároló ciklonok — a telep egyik negyede. Az országban a legkorszerűbb Két nemzetközi diákolimpia is lesz 1970-ben Paprikasmink I szonyú nagy jövő kü­szöbén állnak a pap­rikatermelő szövetkezetek. Nem, nem túlzás a megál­lapítás. Mert ha eddig is roppant ázsiója volt vi­lágszerte a magyar papri­kának, akkor ezután egye­nesen fantasztikus lesz a hírneve, - s ami már ezzel jár: értéke. Ügy hogy már most sietve a lelkére kö­töm minden paprikás tsz- gazdának, hogy amennyi­ben hozzákezdtek a jövő évi terv körülcirkalmazá- sának, — akkor azonnal STOP! Egy tapodtat se to­vább! A tervnek abban a biro­dalmában tudniillik, ahol a melléküzemági tevékenység kiterjesztését pedzegetik, — most egy hallatlan üzlet lehetőségei villogtatják a piros jelzőlámpákat. Hogy tudniillik arra a helyre ok­vetlenül tervezzék be egy smink üzem felállítá­sát. Igen, nem tévedés: a zöldpaprikasmink mellék­üzemre legalább olyan karrier vár, mint amilyen mondjuk a paprikamal­mokra. A paprika újszerű hasznosítását fedezte fel a női nem. Márpedig gyakor­latból tudjuk, hogy ha va­lamit a nők istápolnj kez­denek, — legyen az férfi, selyem, cukorka avagy ha­risnyanadrág, — arra már a kezdet kezdetén rámond­hatjuk: befutott. A nők ha­talma hasonlatos a sajtóé­hoz: felemelhetnek, de buk­tathatnak is amúgy isten­igazából. Ebbe nem szük­séges belemerülni, — ért­jük, miről van szó. N os, hát a paprika- smink ... Belevaló vegyészmérnököket abból a célból puszilt homlokon a múzsa, — kutyulnának olyan drága keveréket — olcsó nyersanyagból, amely a petyhüdő női orcákat csattanó üdévé fiatalítaná. Mint látjuk tehát, már a kiindulásnál nő volt a do­logban. Mert az mellékes körülmény, hogy — a homlokcsókot ez vagy az a múzsa kartársnő lehelte a vegyészmérnökökre, vagy saját nejük megszokott arcbőrének érintése csihol­ta az elhatározást: „Ezen változtatni kell, új bőrre áhítozom.” — A tény az, hogy a döntő lökés nőtől ered. C nnek köszönhető, ^hogy a múltkori bé­csi kozmetikai világkong­resszuson magyar vegyész­mérnök bejelentette, illet­ve modelleken illusztrált bemutatója keltette az óriá­si szenzációt. Bebizonyoso­dott, hogy a paprikában levő kapszaicint nem csu­pán hajnövesztőszerként le­het felhasználni, hanem arcbőr frissítésére is. Pom­pás pakolás készíthető zöld­paprikából éppúgy, mint őrölt pirospaprikából vagy kapszaicinoldatból. A zöldpaprikasmink technológiája például: végy annyi zöldpaprikát, ameny- nyi a képedre fér; almare­szelőn reszeld le; gézen szűrd át; keverd kevés kaolinnal. Az így nyert pé­pet kend fel orcádra, hagyd rajta 2—3 percig, majd mosd le. Ne izgasson, hogy csíp is, viszket is egy ki­csit; a szépséget nem ad­ják ingyen. Arcod vérbő lesz, mintha fölszaladt volna a pumpa, kipirul, fel- melegszik. No de ezután úgy szívja fel bőröd a vi- taminos krémet, mint ka­csa a nokedlit. A paprika­pakolás nem jár semmiféle ártalmas mellékhatással. Kis idő múlva már nem csíp, a pír is elillan, vi­szont feszes, telített, üde bőr marad helyette. I átják már a papri­“ kás tsz-ek, mi eb­ben a fantázia? A paprika úgy is megterem. A mel­léküzem elindítható néhány hullámlemez-pavilon felál­lításával. (Persze, átmeneti­leg, míg az üveges — tük­rös — pakolóhencseres szalonok elkészülnek). Egyik pavilon lehetne a paprikaválogató. Bemegy a hölgy, s mutatja, milyen állapotban van az arcbőre. Megállapítják, milyen fokú rekonstrukcióra szorul. Tu­domásul veszi, s megkérdi, mit saccolnak, mennyi pap­rika fér a képére? Eleinte ez becslésre megy, termé­szetesen később kialakul­nak a pontos mérőmódsze­rek. Mondják: rámegy úgy két és fél, három kiló. Odaadják neki azzal, hogy fáradjon át a reszelőrész- legbe. Ott megvárja a masszát, lesi, míg átcsurog a gézen, s keveredik a kao­linnal. Fogja a cuccot, sát- báttyog a pakoló-pavilonba, ahol műbe veszik, azaz be­csomagolják az arcát, ^sak úgy dől majd a forint ezekbe a mel­léküzemekbe! Egy-két év se telik el, kimutatható lesz, hogy pár négyzetmé­ternyi területen a mező- gazdasági jellegű kozmeti­kázással sokszorosát lehet kigazdálkodni annak a jö­vedelemnek, amit mond­juk 5 hold kukorica hoz. Aztán indulhat a pakoló- sminkelő utánpótlásképzés. Majd a gépesítés ... Belát­hatatlan perspektíva! Tóth István zőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter egyebek kö­zött arról intézkedik, hogy a méhészkedést — a külön jogszabályok megtartásával — az erre alkalmas terü­leten mindenki szabadon gyakorolhatja. Háztömbök területén azonban tilos mé­hészetet létesíteni és fenn­tartani. A többlakásos la­kóházak udvarán és közös használatú kertjében csak valamennyi lakás bérlőjé­nek (tulajdonosának) hoz­zájárulásával lehet mé- hészkedni. A méhek vándoroltatásá­nál, az utak közelében va­ló letelepedéskor a méhla- kások kijáx-ati nyílásainak az úttal ellentétes irányba kell esniük. A méhészettől jobbra és balra 50—50 mé­teres távolságban jól lát­ható helyen „vigyázat, mé- hek!”-felirattal figyelmez­tető táblát kell elhelyezni az utak mentén. • A mezőgazdasági és élel­mezésügyi, az egészségügyi, valamint a belkereskedel­mi miniszter együttes ren­deletet adott ki a természe­tes jég kitermeléséről, for­galomba hozataláról és fel- használásáról. A rendelet kimondja, hogy természetes jeget csak kijelölt helyen szabad kitermelni; a jég­nyerő helyeket helyszíni szemle alapján, a rendelke­zésre álló legtisztább terü­leten kell kijelölni. Tilos a jégkiemelés olyan részről, ahol 500 méteres sugarú körön belül tisztított vagy tisztítatlan szennyvíz öm­lik be a tóba. A jégkiter- melés környékét egészség- ügyi szempontból gondosan ellenőrizni kell, és a vizet is meg kell vizsgálni. A rendelet kimondja, hogy természetes jeget a főváros területén tilos for­galomba hozni; ilyen jeget háztartási célokra a fővá­ros területén kívül sem szabad árusítani. Öt új magyar film Az év hátralevő részé­ben még öt új magyar fil­met mutatnak be a fővá­rosi és a vidéki mozik. No­vember 13-án . lesz a pre­mierje Simó Sándor első- filmes rendező Locarno- ban Leopárd-díjat nyert Szemüvegesek című filmjé­nek, amely a fiatal értel­miségiek pályakezdési problémáiról szól. A Ta­nácsköztársaság idején ját­szódik a Virágvasárnap cí­mű filmlegenda, Gyön- gyössy Imre szintén első­filmes rendező alkotása, amelyet december 11-től játsznak a mozikban. Fábry Zoltán Kossuth-dí- jas rendező új alkotását Isten hozta őrnagy úr cím­mel Örkény István Tóték című regényéből formál­ta színes szélesvásznú film­mé. Jancsó Miklós Sirok­kó című magyar—francia koprodukciós filmje Her­nádi Gyula hasonló című regényéből készült. Az év utolsó filmbemu­tatója Palásthy György Va­rázsló című szélesvásznú alkotása. A film a közis­mert Csili-Csala mesét dol­gozza fel, s ahogyan a ren. dező megfogalmazta, az egészen kicsiny gyerme­keknek és az egészen nagy felnőtteknek szól.

Next

/
Thumbnails
Contents