Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-05 / 257. szám

1969. november 5. szerda 8. oldal Műszaki demokratizmus MEGYÉNKBEN azoknak a műszaki értelmiségiek­nek a száma, akiket szer­vezeti egységbe fog össze a MTESZ, ma már meg­közelíti a kétezret. Nem­rég fejeződött be egy, a tevékenységükhöz szabott programsorozat, a mind­eddig legsikeresebb IV. Bács-Kiskun megyei mű­szaki hetek. Hasonló eseményt elő­ször 1966-ban készített elő a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületeik Szövetségének megyei szer­vezete. Tavaly már két héten át tartó rendezvé­nyeket igényeltek az egye­sületeik. Az idén ősszel pe­dig három hetet vett igény­be a színvonalas program. Mindez, akárcsak a nagy horderejű témák napirend­re tűzésének a kezdemé­nyezése. azt bizonyítja, hogy megerősödött a MTESZ megyei szerveze­te. Elhangzott 60 előadás, élénkek voltak az eszme­cserék. a tudományos-tech­nikai újdonságokat gya­korlati bemutatók, kiállí­tások szemléltették. Akár ennyi is lehetne a gyors­mérleg. Ennél azonban jó­val figyelemre méltóbbak az eredmények. A szakembereik ugyanis az ipar. a mezőgazdaság különböző ágazataiban, de nem egymástól elszigetel­ten dolgoznak. Gyümölcsö­ző párbeszéd alakult ki a műszaki és agrár-, vala­mint az elméleti szakem­berek között. Általános érdeklődést elégítettek ki például a modern vezetés- elmélettel. vagy az elekt­ronikus számítógépek al­kalmazási lehetőségeivel foglalkozó ankétok. EZEK a tanácskozások — a legeltérőbb kérdések boncolgatásakor — egyben a demokratizmus megnyil­vánulási fórumai is voltak, a résztvevők minden napi­rendre tűzött témával kap­csolatban kifejtették véle­ményüket. javaslataikat. Ilyen találkozót szervezett például a Magyar Agrár- tudományi és az Élelme­zésipari Tudományos Egye­sület Bács-Kiskun megye élelmiszergazdálkodásának időszerű kérdéseiről. A kerekasztal-konferencián dr. Sághy Vilmos, a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese elnökölt, aki országos ál­lásfoglalásokat ismertetett és egyben találkozott a megoldásra váró. jellegze­tes Bács megyei problé­mákkal. AZ IDEI műszaki hetek­nek — a jövőben is köve­tendő — vezérfonala volt, hogy az időszerű témák mellett a sajátosan megyei gondok megvitatását tűzte napirendre a MTESZ me­gyei elnöksége. Ebbe a tö­rekvésbe illett egyebek kö­zött a korszerű konténeres szállítás térhódításával ösz- szefüggő feladatok megvi­tatása. vagy a mezőgazda- sági fejlesztési feladatok megoldásának előkészítése, a szakipar újabb eljárásai­nak és anyagainak ismer­tetése. Szintén Bács megye gondjai tükröződtek abban a megállapításban, ami a távlati úthálózat fejleszté­si irányaival kapcsolatban hangzott el: a mellékvona­lak, bekötőúthálózatok sok­kal rövidebbek. mint amennyire szükség lenne. A tanulságok a mindenna­pi munkában ugyanúgy hasznosultak, mint a so­ron következő 5 éves terv­re való fölkészülésben A GAZDASÁGIRÁNYÍ­TÁS adott rendszerében méltó szerephez jutott az emberi szellem, a mindig változó körülményeket és igényeket felmérni képes, alkalmazkodni kész tudás. A jövő továbbra is meg­kívánja, hogy az egyesü­letek tömörítsék a megye műszaki, természtettudo- mányos előképzettségű ér­telmiségiéit, hogy a szel­lemi tőke legidőszerűbb közös céljainak megvalósí­tását szolgálja. A minden­kori értelmiségiek előtt pedig nem lehet feleme- lőbb lehetőség, mint az, hogy felkészültségük, ta­pasztalatuk — a MTESZ demokratikus jellegéből fa­kadóan — befolyásolhatja a társadalmi fejlődést. H. F. Mit ér a kisembernek: Az Tájékoztatási Az emberek legtöbb hi­vatalt, intézményt, s intéz­kedést úgy bírálnak el, hogy az számukra jelent-e vala­mi előnyt, vagy hátrányt. Ha egyiket sem, úgy a té­ma közömbös. Ha hátrányt, tiltakoznak, vagy mérgelőd­nek, ha előnyt, szívesen hallanak, vagy olvasnak ró­la. Ez utóbbiról van szó, az Építésügyi Tájékoztatási Központ esetében. Közvetett hasznát már a nagyszabású állami építke­zéseknél is tapasztalhatják. Az ÉTK ugyanis beszerzi az építési eljárások, a techni­ka legújabb eredményeit, s azokat az ipar rendelkezé­sére bocsátja. Közvetlenül érinti, s érdekli a családi vagy társasházat építtetőket egy sor ÉTK-kaidvány. Az első arra ad választ, ho­gyan építkezzünk. Ez a könyv a gondolat megszü­letésétől a kulcs átvételéig szinte mindenre gondot for­dít. Az igazság az, hogy a kisebb-nagyobb családi haj­lékot emelni szándékozók gyakran kiszolgáltatottjai a többé-kevésbé hozzáértő vállalkozó szakembernek. Mindkét esetben előfordul­hat, hogy az elkészített terv megvalósítása esetén nem sok örömet okoz a tulajdo­nosnak. Olyasmiket vethet­nek papírra, amely külső­ségeiben a jólétet, a vagyo­ni helyzetet reprezentálhat­ja, de a méregdrága kivite­lezés ellenére egyáltalában nem praktikus, rosszul hasznosítható. Pedig ma már a célszerűtlen veran­dák, nagy konyhák, „tiszta szobák” ideje lejárt. Szám­talan helyen különböző suf­nikat, óriás kamratereket terveznek feleslegesen. Ez elveszi a helyet a család tagjai elől, talán éppen egy kis szobától fosztja meg őket, amely a nagyobb fiú vagy leány számára lehet­ne önálló tanuló- és pihenő­hely. » Az ÉTK típustervei pontosak, praktikusak, jól beváltak. Harminc- vagy negyvenféle elképzelés, számtalan vari­áció közül válogathat az építtető. Ugyanakkor a tí­pustervek előnye, hogy — esetleg hónapokat megtaka­rítva az építtetőnek — zöld utat biztosít az elfogadó ha­tóságoknál, az adott terv­nyomtatvány melléklésével már biztosra vehető az en­gedélyezés is. Választ ad a Tájékozta­tási Központ szakértő gár­dája arra is, hogy miből, milyen anyagból építsenek. Olyanokat ajánl felhaszná­lásra, amelyek^ általában kaphatók és korszerűek. Gondja van arra is, hogy még a helyben fellelhető hozzávalókat is beépíthes­sék. De nemcsak arról szól, milyen anyagok használha­tók, hanem a mészoltástól, a vakolásig minden lénye­ges műveletet szakszerűen elmagyaráz. Ez lehetővé te­szi, hogy mindazok, akik így akarják, házilag, ma­guk elvégezhessenek sok mindent. Ebben az esetben kettős az öröm: egyrészt je­lentős összegeket takarít­Megemlékezések az 1956-os ellenforradalom áldozatairól Az 1956-os ellenforrada­lom áldozatairól kegyelettel emlékeztek meg kedden a főváros dolgozói. Fegyveres összetűzések Libanonban A libanoni uralkodó körök és a palasztinai ellenálló szervezetek közti ellentétek a múlt hét végén véres össze­tűzésekbe torkoltak, és a „Közel-Kelet Sváj­caiként ismert or­szág a polgárháború szélére sodródott. A libanoni hadsereg a kormány utasítására akadályozta a Palesz­tinái partizánok tevé­kenységét Dél-Liba- nónban — ez ugyanis Izraelnek ürügyül szolgált terrortámadá­sok elkövetésére — egyben korlátozta a menekülttáborok la­kóinak szabad mozgá­sát, hiszen közülük kerül ki az ellenállók java része. A palesztinal mene­kültek jogainak orvos­lása máfc két évtize­de várat magára. Je­lenleg számuk megha­ladja a másfél milliót, és rajtuk kívül Szíria és az EAK izraeliek által megszállva tar­tott, vagy veszélyeztetett terü­leteinek lakói — ez utóbbiak közé a Szuezi-csatoma kör­nyékén levő városok lakói szá­mítanak — kényszerültek lakó­helyük elhagyására. Az ENSZ menekültügyi segélyszervezete (UNRWA) sátor- és barakktá­borokban helyezte el őket, és a világszervezet adományaiból engetik életüket, közülük kb. millióan, az 1949-es háború íenekültjei immár 20 éve él­ek ilyen körülmények között, ir az 1967-es háború követ­eiében a táborok egyes cső- írtjai izraeli megszállás alá írültek, a megszállók azonban ikik sem engedték meg, hogy S A palesztin»! menekültek száma 1368-ban /ezer főben/ X//A Izrael által megszállt terület szülőföldjükre visszatérjenek, sőt több alkalommal kísérletet tettek a frontvonalakon túlra telepítésükre. Az izraeli—arab ellenséges­kedések idején Libanon mind­annyiszor semleges álláspontot képviselt, és csupán szavakban támogatta az arab ügyet. En­nek magyarázata társadalmi és gazdasági okokban keresendő. Libanon lakóinak fele ugyan­is keresztény és csak fele mo­hamedán, ami jelentős meg­osztottságét eredményez. Erős, többnyire Nyugat-barát beállí­tottságú burzsoáziája az or­szág sajátos gazdasági szerke­zetének köszönheti létét. Liba­non intenzív idegenforgalmán és a már említett semleges politikán kívül élénk üzleti és bankforgalmával is rászolgált, hogy Svájchoz hasonlítsák. Gazdasági szerkezetének kiala­kulását elősegítette k'kötőinek szerencsés fekvése is, ame­lyek a főniciaiak óta jelentős kereskedelmi központok. Az el­ső arab—izraeli háború óta Szí­ria és Jordánia áruforgalma zömmel ide terelődött, a Szuezi-csatorna lezárása után pedig Irak és Szaud-Arábia kőolajkiv telében is jelentősebb szerepet játszik. — TERRA — A Köztársaság téren levő budapesti pártszékház vé­delmében elesettek emlék­táblájánál koszorúzási ün­nepséget rendeztek. Először a pártapparátus nevében Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja, a Budapesti Pártbi­zottság első titkára, Katona Imre és Szépvölgyi Zoltán, a pártbizottság titkárai rót­ták le kegyeletüket, majd a hősi halált haltak csa­ládtagjai, a budapesti ál­lami és társadalmi szervek képviselői, az üzemek, vál­lalatok, intézmények és is­kolák küldöttségei helyez­ték el virágaikat a már­ványtáblánál. Virágokkal díszítették a Kerepesi temető pantheon. jában nyugvó mártírok sír­jait, majd az ellenforrada­lom elleni küzdelemben hő­si halált halt katonák, rend­őrök emlékének adóztak tisztelettel. • 1956. november 14-én a Mecsekben bújkáló ellen­forradalmárok Pécsvárad főterén sortüzet zúdítottak egy rendőrségi autóra. A gépkocsin tartózkodó em­berek megsebesültek, egyi­kük pedig — Habiing Lász­ló őrmester — bele is halt sérüléseibe. A halála után alhadnaggyá előléptetett rendőr tiszteletére kedden emléktáblát lepleztek le Pécsváradon. a volt rend­őrkapitánysági épület fa­lán, amelynek közelében a merénylet történt. Ezt kö­vetően a szellői temetőben megkoszorúzták Habiing László sírját. hatnak meg az építtetők, másrészt azzal a jó érzéssel élhetnek az új falak között, hogy ez saját kezük munká­ja. Az ÉTK figyelme még olyan részletkérdésre is ki­terjed, mint a fűtés. Az er­ről elkészült tájékoztató anyag — ugyancsak a he­lyi lehetőségeket és ener­giaforrásokat figyelembe véve — részletesen elemzi, milyen központi vagy helyi megoldás biztosíthat a kí­vánságoknak megfelelő me­leget. A gáz-, az olaj,- a széntüzelés, az etázsfűtés egyaránt szerepel a lehető­ségek között, összehasonlít­va azok előnyeit, hátránya­it, megjelölve alkalmazásuk feltételeit! S végül néhány szó arról, hogy rendelkezésre áll a hét­végi üdülők építéséhez is sokféle terv. A Tihany elnevezésűtől a Fiastyúkig számtalan beton, terméskő és más építőanyag felhasználásával felhúzható kis nyaralók közül válogat­hat, akiknek ilyen tervei vannak. Találunk közöttük 20 négyzetméter alapterüle­tű házacskákat, de komo­lyabb, nagyobb méretű nya­ralókat is, egyszerű megol­dással és összkomforttal. t. gy. Fogászati hónap Az Egészségügyi Felvilá­gosítási Központ a társa­dalmi szervezetekkel együtt­működve az idén novem­berben újból megrendezi a fogászati hónapot. Ebből az alkalomból kedden a köz­pont székházában sajtótá­jékoztatót tartottak a fo­gok védelmének időszerű kérdéseiről. A korábbi évek­ben megkezdett fogászati propaganda hatását jól érzékelteti, hogy hét év alatt háromszorosára nőtt a boltokban eladott fogke­fék mennyisége. Még így is sok a kívánnivaló, a fo­gyasztás csak egy töredéke az optimálisnak. A fogszuvasodás korunk­ban a legelterjedtebb nép­betegség, hiszen Közép- Európában száz 20 éves kö­zül már csak kettőnek van teljesen ép fogazata. A fo­gak romlásában nagy sze­repet játszik, hogy a mo­dern ember étkezési szo­kásai egyre jobban mellő­zik az erőteljes rágást, amely nemcsak tisztító ha­tású, hanem az íny és a fogak vérellátásának foko­zásával is erősíti a foga­kat. Hazánkban egyébként a jövő évtől bevezetik a fo­gak fluorvédelmét. Egye­lőre a fővárosban 50 ezer gyermek kap rendszeresen fluórtablettát, ha az ipar a szükséges mennyiséget rendelkezésre bocsátja. Mi újság a Vajdaságban A kétnyelvű iskolai ajándékkönyvek A vajdasági iskolák nagy része neves írók, költők ne­vét viseli. Találkozunk Ady Endre, József Attila, Pe­tőfi Sándor nevével ugyan, úgy, mint Jovan Jovano- vic-Zmaj és Branko Kadi- cevic nevével. Az említett iskolákban szinte kivétel nélkül két nyelven folyik az oktató­nevelő munka. A felsorolt költők művei, nek nagy része megtalál­ható a diákkönytárban, szerb—horvát, illetve ma­gyar fordításban. Az iskolák a kitűnő tanú. lókat könyvvel jutalmaz­zák, a búcsúzó nyolcadi­kosoknak is könyvet ad­nak útravalóuL Elképzelni sem lehetne nagyszerűbb, megfelelőbb és kifejezőbb ajándékot, jutalmat egy kéttannyelvű iskolától, mint egy két­nyelvű kötetet, melynek szerzője az, akinek nevét büszkén viseli a tanintéz­mény. Dávodi pedagógus- és diákkuldöttség Doroszlón Doroszló 1966-ban vette fel a kapcsolatot Dávoddal. Most, ismét találkozott a két testvérfalu, ezúttal Do­roszlón. A helyi Petőfi Sándor Általános Iskola küldöttsé­ge már a határon várta a vendégeket. Az egész falu ünnepi köntösben fogadta őket. A dávodi iskolásokat a doroszlói diákok látták vendégüL Dávod—Doroszló testvér, falvak elemistáinak kézi­labda- és futballmérkőzései után a dávodi tanulók, a helyi Móricz Zsigmond Művelődési Egyesület szín­padán, másfél órás műsort adtak. Szalai János, a helyi és Gazdag János, a dávodi általános iskola , igazgatói mondtak köszönetét. Mind­ketten annak a meggyőző­désüknek adtak kifejezést, hogy e barátságot ápolni kell a kölcsönös tapaszta­latcsere és a két ország együttműködésének fejlesz­tése érdekében. Gazdag János igazgató meghívta Dávodra a do­roszlói diákokat, tanáro­kat és szülőket. A dorosz- lóiak a vajdasági magyar írók műveivel kedvesked­tek a dávodiaknak. Gaz­dag János pedig egy em­lékalbumot ajándékozott a doroszlói iskolának. Másfél hónap óta szüret A bácsföldvári Bratstvo- Jedinstvo Termelőszövetke­zet földjén másfél hónap óta úgyszólván megszakí­tás nélkül tart a paprika- és a burgonyatermés be­takarítása. Jelenleg is több száz állandó és idénymun­kás dolgozik. Valószínűleg a jövő héten el is készül­nek vele. Eddig már csak­nem 750 vagon burgonyát szedtek fel, paprikából pe­dig 230 vagonnyit szüre­teltek le. Ebből mintegy 70 vagonnal Nyugat-Németor- szágba, néhány vagonnal pedig Csehszlovákiába ex- portáltakj \

Next

/
Thumbnails
Contents