Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-05 / 257. szám

Vi'áo proletárjai, egyesüljetek! XXIV. évi. 257. szám. 1969. november 5. SZERDA Ára: 90 fillér Lassú a fejlődés a szövetkezeti élelmiszeriparban Ütést tartott a megyei tanács vb A megyei tanács végre­hajtó bizottsága keddi ülé- sé,n a lakosságot igen kö­zelről érintő témát tár­gyalt. Megvitatta a megye élelmiszeripari helyzetéről szóló beszámolót. Az elő­terjesztés elsősorban a vál­lalatok és a termelőszövet­kezetek feldolgozó tevé­kenységét elemezte. Megál­lapította, hogy az élelmiszeripari ágazat­ba sorolt vállalatok ter­melési eredményei a har­madik ötéves terv idő­szakában évenként foko­zódó mértékben növe­kedtek. A fejlődés mértékét meg­határozó tényezők közül el­sődleges szerep jut a me­zőgazdasági termelés növe­kedésének, de ugyanilyen jelentőségű a növekvő bel­földi és külföldi értékesí­tési lehétőség. Fokozódik — bár mennyiségben még nem számottevő — a me­zőgazdasági nagyüzemek élelmiszer-feldolgozó tevé­kenysége is. A megye élelmiszeripari termelése 1968-ra a rrtáso- dik ötéves terv utolsó esz­tendejéhez viszonyítva je­lentősen — csaknem 50 százalékkal — emelkedett. Emellett azonban azt is meg kell állapítani, hogy ará­nya a megye szocialista iparán belül tovább csök­ken. 1968-ban 37,9 százalé­kát adta a megye összes ipari termelésének. A csök­kenés ellenére döntő je­lentőségű és ezért alapvető feladatnak kell tekinteni az élelmiszeripari üzemek feldolgozó képességének — a mezőgazdasági üzemek fejlődésével párhuzamos — növelését. A tervezett fej­lődési ütem megvalósítása igen fontos, mert a mező- gazdasági üzemek mind több termékkel jelentkez­nek. A termelőszövetkezetek mezőgazdasági alaptevé­kenységéhez az élelmiszer- ipari feldolgozás áll legkö­zelebb. A közös gazdasá­gokban 1966-ban indult meg a feldolgozó tevékeny­ség. Ekkor 31 üzemben mintegy 9 és fél millió fo­rint értékű árut állítottak elő, melynek nagyobb ré­sze savanyúság volt. 1968-ra az üzemek szá­ma 75-re emelkedett és termelési értékük meg­közelíti a 40 millió forin­tot. Csökkent a savanyított ter­mékek előállítása, ugyan- *akkor fejlődött a húsfel­dolgozás, a gyümölcspálin­ka-előállítás, három egy­ségnél a sütőipari termelés is megindult. Nem haladt előre a kon­zervgyárak részére végzett előfeldolgozás. Jelentősebb ■ eredmények ott születtek, ahol az ipar gépeket is he. jlyezett ki és segítette a munkát. Az idén három húsfeldolgozó üzem, ugyan­ennyi tésztaüzem, szeszfőz­de, palackozó, sütöde kezd­te meg működését. A jelentés, de a vitában felszólalók is szóvá tették azokat az akadályozó té nyezőket, amelyek a me­zőgazdasági üzemek élelmi- szeripari tevékenységének kibontakozását gátolják. — Nincs jogszabály a vállala­tok és a termelőszövetke. zetek valamint a különbö­ző szövetkezeti formák kö zötti együttműködésre. A mezőgazdasági üzem hát rányban van azzal is, hogy az árkiegészítést például konzervipari befőttek és dzsemek esetében csak ak kor kap, ha állami nagyke­reskedelmi vállalatnak szállítja az árut. Az is sok gondot okoz és gátolja az ésszerű fejlődést, hogy a mezőgazdasági üzemek rtem kapnak készlethitelt az év végén raktárokon levő ter­mékeik után. Ipari tevé­kenységnél elképzelhetet­len, hogy akár nyersanyag­ból akár késztermékből ne alakuljanak ki átmenő készletek. Enélkül nem is képzelhető el a folyamatos termelés. A számtalan gátló ténye­ző közül az árkiegészítés és a készlethitel gondja való­színűleg ez év végéig rendeződik. Ez ugyan könnyít a hely­zeten, de nem jelent vég­leges megoldást. A végrehajtó bizottság állást foglalt amellett, hogy a legfontosabb az említett tényezők megszüntetése. A mezőgazdasági termelés minden évben több áruval rendelkezik. Az ipari fel­dolgozás nem képes ezzel lépést tartani. A tejipar fejlesztése például- csak a felét éri el annak, mint amennyi szükséges lenne ahhoz, hogy átv^yék és feldolgozzák a mezőgazda- sági nagyüzemekben egyre emelkedő mennyiségben je­lentkező árut. Négyhatalmi tárgyalások Az AFP a négy nagyha­talom ENSZ-küldöttségének közelálló körökre hivat­kozva jelenti, hogy novem­ber 15-én újra kezdődnek, Franciaország, Nagy-Bri- tannia, a Szovjetunió és az Egyesült Államok tárgya­lásai a közel-keleti hely­zetről. [ A tárgyalássorozat a j nagyhatalmak ENSZ-főde- legátusainak részvételével teret engedjenek az Egye­sült Államok és a Szovjet­unió kétoldali megbeszélé­seinek ugyanerről a témá­ról. Mi szeretnék lenni? Kunszabó Ferenc cikk­sorozata a bácskai gye­rekekről. (5. oldal.) WJjTTKTm (7. és 8. oldal A végrehajtó bizottság megtárgyalta a mezőgazda, ság munkaerőhelyzetéről szóló tájékoztatót, majd a megyei tűzrendésZeti pa­öSestűzoUóSok-tevé- ! áprilisban kezdődött fran . : .. .. .. ® 1 cia kezdeményezésre, majd Alekszej Koszigin, a enjsege \i a g. júliusban a megbeszélése- ' Szovjetunió minisztertaná- K. S. I két felfüggesztették, hogy ' csának elnöke kedden fo­Dél-vietnami küldöttség Kosziginnél Új műhelycsarnok Képünk az EKA kalocsai gyáregységének új műhelycsarnokát ábrázolja, amely­nek építését nemrég fejezte be a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vál­lalat. Jelenleg már a gépek beszerelése folyik. Rövidé sen megkezdődik a termelő munka is az új üzemcsarn okban. gadta a Dél-vietnami Nem­zeti Felszabadítási Front­nak és a Dél-vietnami Köz­társaság ideiglenes forra­dalmi kormányának kül­döttségét. A beszélgetés során meg­vitatták az Egyesült Álla­mok vietnami agressziója következtében kialakult helyzetből eredő kérdése­ket, valamint vélemény- cserét folytattak a Szov­jetunió és a Dél-vietnami Köztársaság kapcsolatairól és több más, mindkét felet érdeklő nemzetközi kérdés­ről. A dél-vietnami küldött­ség a DNFF Központi Bi­zottsága és az ideiglenes forradalmi kormány nevé­ben mély köszönetét fejez­te ki a szovjet kormánynak és a szovjet népnek azért a sokoldalú hatékony támogatásért, amelyet a vietnami népnek nyújt az amerikai agresszió ellen ví­vott felszabadító harcában. Koszigin miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a szov­jet emberek figyelemmel kísérik a vietnami nép hő­si harcát és a különbőz* területeken elért sikereit. Kifejezte azt a szilárd meg­győződését, hogy a vietna­mi nép igazságos ügye tel­jesen győzni fog. Mennyi tüzelőt vettek eddig Milyen lesz az év végi forgalom Nyilatkozik a TUZEP megyei igazgatója A téli tüzelő beszerzése egyik központi gondja úgy­szólván minden családnak, különösen most, az őszi hó­napokban, a hideg bekö­szöntésekor. A megyében már több száz olyan lakás van, amelyet gázzal, vagy olajtüzelésű kályhával fű- tenek, a szén iránti keres­let mégsem csökkent. Az idén — szeptember végén, októberben — némi zavar mutatkozott a tüzelő­ellátásban, főleg Kecskemé­ten álltak sokan sorba szé­nért.-Mi volt ennek az oka? Ezt kérdeztük Szép Károly- tól, a TÜZÉP megyei igaz­gatójától. Elmondta Szép Károly, hogy a kereslet olyan szén­fajták iránt fokozódik, amelyekből a bányászat nem győz eleget kitermelni. Rendkívül nagy az érdeklő­dés például a borsodi sze­nek iránt, ez azonban az ellátmánynak csak mintegy 50 százalékát teszi ki. Meg­nyugtatásul közölhetjük, hogy ezek a szénfajták az utóbbi napokban megérkez­tek. — A tervek és szerződé­sek szerint az év hátralevő hónapjaiban a' megye 25 százalékkal« több tüzelőt kap, mint az elmúlt év ha­sonló időszakában — mon­dotta az igazgató. — De az ellátással, a mennyiséggel és a minőségi választékkal ak­kor sem lesz baj, ha a meg­rendelt mennyiségnek csu­pán egy része érkezik a megyébe. Elmondhatjuk azt is, hogy ez a szállítás már megkezdődött, ugyanis na­ponta mintegy 10—15 vagon szén érkezik a telepekre, éppen a borsodi fajtákból, berenteiből és a pécsi, va­lamint a nógrádi iszapból. Az ellátás tehát az utóbbi napokban jó, s tovább' fog javulni. Jövőre, vagyis 1970. első negyedévében — a jelek szerint — kielégítő lesz a TÜZÉP megyei telepeinek az ellátása. Szénből (dara­bos) több mint 9 ezer va­gonnal várnak, brikettet 2360 vagonnal rendeltek, kokszot pedig 680 vagonnal kap a megye lakossága a jövő év első negyedére. Tegyük még hozzá az el­mondottakhoz — a TÜZÉP munkájának értékelése cél­jából —, hogy ebben az évben, vagyis 1969 folya­mán eddig több mint 302 millió forint értékű tüze­lőt adtak el, szemben az 1968-as év 264 millió forin­tos forgalmával. Ez azt je­lenti, hogy a lakosság 18 százalékkal, a szövetkezeti kereskedelem 12 százalék­kal, a közületek pedig 11 százalékkal több szenet ..fo­gyasztottak’’ g idén, mint tavaly. G, S. Kitüntetések november 7. alkalmából Tegnap délután a megyei tanács székházában dr. Varga Jenő, a megyei ta­nács vb-elnöke kormány­kitüntetéseket adott át. A bensőséges ünnepségen je­len volt Buda Gábor, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára, Fülöp Gyula, a Közalkalmazottak Szak- szervezetének megyei tit­kára, s a megyei tanács vb több vezető beosztású tisztségviselője. A Munka Érdemrend aranyfokozatával tüntették ki dr. Kőrös Gáspárt, a megyei tanács vb-elnökhe. lyettesét, az ezüstfokozat­tal Horváth Józsefet, a Du_ navecsei Járási Tanács V. B. elnökét. A kitüntetés bronzfokozatát kapta dr. Nyámádi József, a Kalo­csai Városi Tanács V. B.- titkára és dr. Horváczy István, a Kecskeméti Vá- Érdemrend rosi Tanács mezőgazdaságij tát. bizottságának el­állandó nöke, A kitüntetettek nevében dr. Kőrös Gáspár mondott köszönetét. Ugyancsak tegnap a Par­lamentben rendezett ünne­pi fogadáson vette át a Munka Érdemrend bronz­fokozatát Oszteimc.nn Bé­la, az Érsekcsanádi Közsé­gi Tanács V. B.-elnöke. A Hazafias Népfront bu­dapesti székházában Erdei Ferenc, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára, az Elnöki Ta­nács tagja nyújtotta át Farkas Józsefnek, a Haza­fias Népfront Bács-Kiskun megyei Bizottsága titkárá­nak, eredményes munkás­sága elismeréséül, a Munka aranyfokoza.

Next

/
Thumbnails
Contents