Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-01 / 254. szám

IMS. november 1, szombat S. oldal Kecskemét történetének arany betűs napja [ VÍZUMMENTES UTAZAS HAZÁNK ÉS AZ NDK KÖZÖTT — RENDELET A HONVÉDELMI j HOZZÁJÁRULÁSRÓL — MAGASABB SEGÉLYT KAPNAK A HADKÖTELESEK HOZZÁTARTOZÓI Az Elnöki Tanács ülése (Folytatás az 1. oldalról) Majd emlékeztetett az MSZMP Központi Bizottsá­ga és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa jubileu­mi felhívására, miszerint: „A nemzet minden igaz fia vállaljon többet és dolgoz­zék odaadással, teljes ere­jével feladataink megvaló­sításáért mindenhol”. — Az elmúlt 25 év alatt bebizonyosodott, hogy a munkásosztály az igazi lágon — mondotta további­nemzeti erő. a munkásosz- akban a szónok. A még boldogabb jövő bizios tudatában tály hazafisága az igazi kellett döbbennünk, hogy bántották Td, a népek bé- nép- és hazaszeretet Fel- szabadság nélkül kilátásta- kéjét fenyegetik. Ez pedig emelte az egész' népet, az lan a jövő. tehát cseleked- szüntelen éberségre int ben­egész nemzetet Szuverén ni kell. össze kell fogni a államhatalmat alkotott — fasizmus ellen, mely a független, szabad hazát. A magyar nép ma egész poli­tikai. gazdasági, morális és katonai erejével ott van is­mét azon erők között, me­lyek a haladás élén állnak. létünket fenye­nemzeti gette. Aztán emlékeztetett a szovjet hadsereg önfeláldo­zó, dicső felszabadító har­caira. s a szovjet nép hősi Tisztelet és megbecsülés helytállására, arra, hogy a övezi hazánkat az egész vi­fasizmug legyőzése nem utolsósorban annak kö­szönhető, hogy a szovjet nép a legnagyobb történel­mi erővé vált a negyedszá­zaddal ezelőtti években. nünket. végezetül ezeket mondotta: — Amikor szabadok let­tünk, rájöttünk, hogy a sza­badság önmagában nem minden. A szabadsággal élni kell tudni. Azoknak volt igazuk, akik a szabad­ság birtokában összefogtak és dolgoztak, új hazát épí­tettek. És nem azoknak, akik hitetlenkedtek, vagy közömbösek voltak. Sokat építettünk a 25 év alatt. De még sokkalta többet kell aí etmölt 25 év alatt be- MSZMP Központi Bizottsá- bizonyosodott, hogy gyár kommunisták Majd a szovjet—magyar cselekednünk a jövőben, barátság mély érzésének to- Ehhez változatlan összefo- vábbi plántáiására, a felnő- Sásra. a generációk össze- vekvő nemzedékeknek való fogására, kezdeményezésére átadására intett, hiszen ez va" szükség... Becsüljük meg, az egész nép érdekeit kép­viseli, igazi nemzeti politi­kát folytat Az elkövetett hibák, tévedések ellenére az építés, a nagy sikerek, eredmények szervezője a párt, amely a magyar nép vezető ereje. Pártunkat kö­vetve vívta ki népünk nagyszerű győzelmeit. S ha most. ezen az évfordulón visszatekintünk az elmúlt 25 évre. elmondhatjuk: ér­demes volt harcolni, mun­kálkodni, mert békében, biztonságban, a még boldo­gabb jövő tudatában élünk és dolgozunk! Ünnepi beszéde további részében a városi pártbi­zottság első titkára méltatta azt a nagy jelentőségű vál­tozást, mely a felszabadulás óta hazánk nemzetközi helyzetében bekövetkezett. Hiszen a Szovjetunió nem­csak felszabadítónk, hanem igaz barátunk, önzetlen se­gítőnk, hű szövetségesünk. A többi szocialista ország népe szintén igaz testvé­rünk. a közös eszme, a kö­zös cél mindennél erősebb szálai fűznek össze bennün­ket. Álláspontunk a nem­zetközi kérgesekben egy­értelmű és Világos; teljes szolidaritást vállalunk va­lamennyi agressziót szen­vedett. szabadságáért, füg­getlenségéért harcolp nép­pel. Mindent elkövetünk hogy a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásán közösen elfo­gadott határozatoknak meg­felelően elősegítsük az ösz- szes antiimperialista erők harcát a szocializmus, a ha­ladás és a béke érdekében. Befejezésül ezeket dotta: —v-— .Hoi.,..! ....—, _ , ... .. • lues, ami Kecskeméten a a ma- gának nevében köszöntötte szabadságunk, fuggetlense- huszon5t gv alatt épült. A pártja Kecskemét lakosságát a ne- gunk, fejlődésünk zaloga. Központi Bizottság nevé- gyedszázados évforduló al- Felszólalása további ré- ben pedig kérem mindnyá­jukat, hogy legyen még lobb és még szebb mindaz, ami a következő negyed­században épül. Nyers Rezső elvtársat kö­vetően K. Sz. Ponomarjev gárda-vezérőrnagy köszön­tötte meleg szavakkal az ünnepi ülés résztvevőit, s a megyeszékhely lakossá­gát. majd a többi között ezeket mondta: — Őszinte köszönetemet fejezem ki azokért a baráti szavakért, amelyek a szov­jet néppel, s katonáival kapcsolatban elhangzottak. E kiemelkedő évfordulót ünnepelve hálával emléke­zünk azokra az emberekre, akik küzdöttek' a magyar nép szabadságáért. Voltak, akik hősi halált haltak ezen a földön negyedszá­zaddal ezelőtt, de emlékük él, most is tisztelik őket. Nemcsak obeliszkeket emelt emléküknek a magyar nép, s őrzi halhatatlan nevüket, hanem az internacionaliz­mus nagy érzését, nyilat­koztatta ki és teljesíti is internacionalista köteles­ségét. ^ Felszólalása további ré­s"" ben újabb nagy sikere­IHF , •'< • kívánt. Kecskemét la­Ji'.j- - ~ TjL ' In, ­..osságának a szocialista ■ 'ütésben, s a magyar nép, Magyar Szocialista Mun­JjHMispárt, s a szovjet—ma­gyar barátság éltetésével Kecskemét országgyűlési képviselői nevében Nyers tíszéssel Rezső, Kállai Arpádné és dr. Molnár Frigyes helyezték togadott felszólalását el a kegyelet és hála virágait mon­kalmából, majd így foly- szében arra utalt Nyers tatta: elvtárs. hogy noha a má­— Mi, a város országgyű- sodik világháború negyed­lési képviselői szívből csat- századdal ezelőtt befejező­__ Bizton remélhet«-,ír lakozunk a nagy ünnephez, dött, a politikában még h ogy a felszabadulásunkkal emlékezünk a huszonöt év- tart. Hiszen vannak a vilá­gy a Daauiasunkkal yel ezeiötti és az azóta el- gon sötét erők amelyek új telt időkre. Felelevenítjük háború kirobbantásán mes­azt a korszakot, amikor rá terkednek, agressziókat rob­kezdődő korszak eddig el­telt ideje csak kezdete ha­zánk új történelmének. A szocializmus teljes felépíté­se és népünk alkotókészsé­gének teljes kibontakozása lesz a nagy műve e kor­Az ünnepi ülés végén Reile Géza tolmácsolta Er­dős! József elvtársnak, az MSZMP megyei bizottság első titkárának Szovjetunió­ból küldött üzenetét, mely­ben a jeles ünnep alkal­mából köszönti a város ve­zető testületéit, s egész la­kosságát. Koszorúzás és díszszemle szaknak, melyben mi élünk és dolgozunk, s melyben gyermekeink élnek és foly­tatják a mi munkánkat. a szovjet hősök emlékművénél Köszönet, elismerés, hála ez ünnepi alkalomból a dolgos emberek sokaságá­nak, pártunknak, s a Szov­jetuniónak. amelyhez né­pünket igaz, örök. meg- bonthataian barátság fűzi, amelynek köszönhetjük, hogy ma szabadságunk haj­nalára emlékezhetünk. Örök hála és dicsőség a felszabadító hősöknek! Az ünnepi beszéd után Nyers Rezső elvtárs a* Az ünnepi ülést követően a déli órákban a szovjet hősök Szabadság téri em­lékművénél folytatódott a jubileum tiszteletére ren­dezett emlékünnepség. A magyar és szovjet himnusz elhangzása után a katonai zenekar gyászindulóinak dallamainál kezdődött az emlékmű koszorúzása. A kegyelet és hála virá­gait elsőként a város or­szággyűlési képviselőinek nevében Nyers Rezső, dr. Molnár Frigyes és Kállai Arpádné helyezte el. Majd a megyei pártbizottság ne­vében Buda Gábor és Pozs- gay Imre titkárok, a me­gyei tanács nevében dr. Varga Jenő vb-elnök és Csenki Ferenc vb-titkár, a szovjet alakulatok nevében K. Sz. Ponomarjev gárda­vezérőrnagy tette le az em­lékezés virágait. Ezután ■ a városi pártbizottság, a vá­rosi tanács, a"*KISZ és a Hazafias Népfront városi bi­zottsága, a magyar nép­hadsereg, a munkásőrség, s végül a rendőrség képvise­lői helyeztél^ az emlékmű talapzatára a vörösszegfűs koszorúkat. A helybeli lakosság több ezres tömegének részvéte­lével zajlott megható ün­nepség záróakkordjaként a fegyveres erők látványos díszszemléjére került sor, A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Törvényerejű rendeleté­vel kihirdette a Magyar Népköztársaság kormánya és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya kö­zött a vízummentes utazás tárgyában aláírt egyez­ményt. Az Elnöki Tanács a tu­dománypolitikai irányel­vekkel összhangban tör­vényerejű rendelettel sza­bályozta a kutatóintézeti vezetők és egyes kutatói munkakörökben dolgozók munkaviszonyát. Az új tvr. elősegíti a tudományos ká­derek jobb kiválasztását, továbbá azt a célt szolgál­ja, hogy a gyakorlati mun­kát kedvelő kutatók bizo­nyos idő után átkerülhes­senek az iparba vagy a népgazdaság más területé­re és a tudományos intéze­tekben szerzett tapasztala­taikat a gyakorlatban hasz­nosítsák. A tvr. szerint a felügye­letet gyakorló miniszterek által kijelölt kutatói mun­kakörökre az eddigi hatá­rozatlan időre szóló munka- viszonnyal szemben hatá­rozott, legfeljebb ötévi időtartamra szóló szerző­dést lehet kötni. A kutató­intézeti vezetők vezetői megbízatása határozott idő­re, ugyancsak legfeljebb öt évre szól majd. A vezetői megbízatás megszűnése nem érinti a kutatóintézet­tel fennálló munkaviszonyt. A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a munka­ügyi miniszter gondosko­dik. Az Elnöki Tanács módo­sította a honvédelmi hoz­zájárulásról szóló 1959. évi 26. számú törvényerejű rendeleté t. Az új tvr. szűkíti a hon­védelmi hozzájárulás fi­zetésére kötelezettek körét. Az eddigieken kívül men­tesülnek a fizetési kötele­zettség alól azok is, akiket sorkatonai szolgálatból ka­tonai kötelmekkel össze­függő baleset, sérülés vagy betegség miatt leszereltek: akik legalább kétharmad részben csökkent munkaké­pességűek; akik szociális körülményeik miatt a fize­tési kötelezettség alól fel­mentést kapnak. A tvr. az eddigiekhez ké­pest rugalmasabban álla­pítja meg a hozzájárulás fizetésének kezdeti idő­pontját. A törvényerejű rendelet egyben felemeli a honvédel­mi hozzájárulás összegét, amely a munkaviszonyban állóknál és a termelőszö­vetkezeti tagoknál egysége­sen a kereset tizenkét szá­zaléka. A honvédelmi hozzájá­rulás felemelt összegéből az sorkatonai szolgálatot tel­jesítők arra rászoruló hoz- zátartózói az eddiginél ma­gasabb segélyt kapnak, és a szolgálatukat befejező sorkatonák egy része — a polgári életbe történő be­illeszkedés elősegítésére — egyszeri pénzjuttatásban részesük • • • Az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendeletével összhangban a korrr ■' - - módosította a hadkö! zettséget teljesítők érő .védelméről szóló rendele­tét. Felemelte a családi se­gély összegét és újra sza­bályozta folyósításának fel­tételeit. Az új rendelkezés nem ír elő határozott összeget családi segélyként, hanem úgy intézkedik, hogy a kö­zös háztartásban élő hoz­zátartozó bármely forrás­ból származó összes jöve­delmét havi 800 forintra kell kiegészíteni, s minden további hozzátartozó esetén 300—300 forinttal kell fel­emelni. A külön háztartás­ban élő hozzátartozók ese­tében az eltartásra szorulók keresetét, illetőleg bármely forrásból származó összes jövedelmét egy személy esetén havi 600 forintra kell kiegészíteni, s minden további személy esetén 200 —200 forinttal kell emelni. A jogosultságot az ér­vényben levő rendelkezés figyelembevételével to­vábbra is az illetékes ta­nácsi szerv állaoítja meg. A segély folvósításáról a Nyugdíj folyósító Igazgató­ság gondoskodik. Az új rendelkezések 1970. január l*én lénnek életbe. Az Elnöki Tanács a Bu­dapesti Orvostudományi Egyetem nevét — fennállá­sának kétszázéves évfordu­lója alkalmából — „Sem­melweis Orvostudományi Egyetemire változtatta. Az Elnöki Tanács egyéni kegyelmi ügyekben damott, maid egyéb ügyeket tár­gyalt. Jugoszláv Interjú Nyers Rezsivel A belgrádi televízió csü­törtök esti „Látóhatár” cí­mű riportműsorában több mint félórás beszámolót közölt a magyar gazdasági reformról. „A magyarok reformjukról” című össze­állításban többek között interjút közöltek Nyers Rezsővel, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjá­val, a KB titkárával, a ma­gyar gazdasági élet számos vezetőjével, riportokat ké­szítettek munkásokkal, be­mutattak több gyárat, film­felvételeket közöltek a ma­gyar főváros hétköznapjai­ról. Finn miniszter Dunaújvárnsiisn Anna Liisa Tiekso, finn szociális és egészségügyi miniszter, Vartianinen Os- mo belgyógyász professzor, a minisztérium főigazgatója és Nevala Unó kormányta­nácsos, a finn egészségügyi minisztérium egészségügyi főosztályának vezetője pén­teken Dunaújvárosba láto­gatott. A vendégeket a városi tanácsházán dr. Maróti Já­nos. a tanács végrehajtó bizottságának elnöke tájé­koztatta a város fejlődésé­ről. A finn egészségügyi ve­zetők ezután a város és a vasmű egészségügyi és szo­ciális . intézményeit keresték fel. Társaságukban volt dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter. A finn minisz­terasszony elismeréssel nyi­latkozott a Dunaújvárosban látottakról.

Next

/
Thumbnails
Contents