Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-23 / 272. szám
1969. november 23, vasárnap 8. oldal wémmÁm&K MíWís*0*c§*íb%w:\ A FííSlA ZADfTO Lajstrom helyett kérdőív — Mire kell majd választ adni? Készülődés a népszámlálásra 5. A „Gisela” és a „Rosa-Karola“ állás ellen A főhadiszállás november 4-i utasításának megfelelően a 2. Ukrán Front főerőinek harcai — a Tiszán végrehajtott erőszakos átkelés után — Miskolc, Eger és Hatvan irányába bontakoztak ki. Ezekben az irányokban a „Dél” hadseregcsoport parancsnoksága két természetes védelmi vonalra. a „Gisella” és a „Rosa-Karola” állásra támaszkodva szándékozott feltartóztatni a szovjet csapatokat .A „Gisella” állás a Bodrog mögött, a Zemplén hegység vonulatában húzódott. a „Rosa-Karola” állás pedik a Mátra és a Bükk déli lejtőjén zárta le a két hegység átjáróit. Ezen a kedvező terepszakaszokon kellett szilárd védelmi arcvonalat kialakítania Otto Wöhler gyalogsági tábornok 8. német és 1. magyar hadseregből létrehozott hadműveleti csoportjának November-december hónapban a 2. Ukrán Front jobbszárnyán és közepén tevékenykedő csapatok kedvezőtlen körülmények között nehéz harcokat vívtak a Wöhler-csoport ellen. Erdős-hegyes terepen, az őszi esőzésektől felázott talajon, majd téli hófúvásban kellett támadniuk, miközben az ellenség a védelemre jól előkészített és berendezett helységekben szívós ellenállást fejtett ki. A 4C. «zovjet és a 4. román hadsereg a Csaptól Polgárig terjedő szakaszon kelt át a Tiszán. Elsőként a 159. megerősített körlet 361. zászlóaljának egy százada szállt cs ínakba és tutajokra a Komorénál kijelölt átkelőhelyen. A németek, hogy megzavarják az átkelést, rönköket és hatalmas fatíjr- zseket eregettek a folyóba. Ezeket a veszedelmes akadályokat a tutajokat úszva követő harcosok lökdösték el az útból. Partot érve Barinov hadnagy, századparancsnok és négy géppuskása megrohamozta az ellenség állásait. A hajnali ködben meglepett németek, néhány perces rendszertelen tüzelés után futva hagyták ott az első árkot. Barinov és bajtársai jó tüzelőállásban fedezték a század átkelését. Nem sokkal később a 17. német hadtest sorozatosan indított rohamokkal igyekezett a folyóba szorítani a partot ért szovjet századokat. November 27-ig tartottak a véres és veszteségteljes harcok melyek során végül is sikerült szétzúzni a német védelmet. Ám nem kisebb megpróbáltatást jelentett a Bodrog és a Her- nád leküzdése sem. Eközben a 40. hadsereg csapatai december 3-án felszabadították Sátoraljaújhelyt, 16- án Sárosoa^'-ot: 13-án pedig, amiké- Hidasnémetiből is kivertél-.- az ellenséget, már Csehs '-"á'-ia területén harcoltak A „Gisella-állás” tehát kiesett a német védelemből. Polgár—Tiszafüred között a 27. hadsereg kelt át a Tiszán, s csapatai Miskolc, valamint Salgótarján felé mértek csapást. A széles arcvonalon indított támadást a 29. német hadtest heves ellenlökésekkel igyekezett megállítani. Nehéz küzdelem után Mihajlov vezérőrnagy 73. lövészhadosztálya december 2-án este betört Miskolcra, és másnap reggelre megtisztította a hitleristáktól. A Salgótarján felé előrenyomuló csapatok az erdős-hegyes terepen vívott súlyos harcok közben, december 25-én este értek a város alá. Konyev vezérőrnagy 3. gárda légideszant hadosztálya másnap kora hajnalban rohamozta meg Salgótarjánt és utcai harcban szabadította fel. A németek nem nyugodtak bele a vereségbe. A Ka- rancsságtól nyugatra levő magaslatokról lőtt erős tűzzel akadályozták a szovjet csapatok előnyomulását és visszavetésükhöz készülődtek. Pruzsinszkij gárdafőhadnagy szakasza parancsot kapott: hátulról törjön be az ellenség védelmébe és számolja fel tűzfészkeit. Húsz gárdista négy páncéltörő puskával és géppisztolyokkal felfegyverkezve, az éj leple alatt hangtalanul beszivárgott az ellenség állásaiba. Virradatig meglapulva vártak. Ekkor a főhadnagy parancsot adott a páncéltörő puskás rajnak, semmisítsék meg a németek közeli két nehézgéppuskáját, maga pedig 16 katonája élén harsány „Hurrá!” kiáltással megrohamozta az ellenséget. A meglepetés tökéletesen sikerült, összefogott tűzzel visszaverték azokat a csoportokat is, amelyek két napon át sűrűn rohamozták az elvesztett állások visszaszerzéséért. Pruzsinszkij főhadnagy az egyenlőtlen harcban megsebesült, de csoportja a túlerővel szemben kitartott és biztosította a hadosztály további előnyomulását Harcaik eredményeként felszámolták a „Rosa-Karola” állás jelentős szakaszát Ennek a védelmi rendszernek a szétzúzását az 53. hadsereg és Plijev altábornagy lovas-gépesített csoportja tette teljessé. Eger felé támadva az 53. hadsereg csapatai lépésről lépésre küzdötték le a németek szívós ellenállását. November 28-án a 110. gárda lövészhadosztály egyik zászlóalja betört Andornaktályára. Egy pinceablakban elhelyezett géppuska tüze földre kényszerítette a katonákat Visnyevszkij alhadnagy oldalról kúszva megközelítette a géppuskafészket. Dobásra lendítette karját, hogy kézigránátot vessen a pinceablakba. de abban a pillanatban több lövést kapott. Irtózatos fájdalmát legyőzve, maradék erejével még közelebb kúszott és kézigránátjával elhallgattatta az ellenséges fegyvert. A zászlóalj előtt szabaddá vált az út. November 29-én este a 110. gárda lövészhadosztály benyomult Egerbe, s másnap reggelre befejezte a város felszabadítását. Ilyen hőstettek százával születtek azokban a küzdelmes napokban. A felszabadító küldetés teljesítése során tudatosan vállalt önfeláldozás feledhetetlen példáit megőrizték a hadijelentések amelyek sorra beszálás felszámolásáért vívott harcokról. Hatvan. Balassagyarmat Drégelypalánk, Pásztó, Szécsény és más községek nehéz állomásai voltak ennek a harctevékenységnek, a Plijev-cso- port és az 53. hadsereg arcvonalszakaszán. December végére ezek a csapatok kijutottak az Ipoly és a Garant vonalára. Wöhler tábornok hadműveleti csoportja nagy veszteségeket szenvedve, kénytelen volt elhagyni az utolsó, természetes védőállásait, Észak- Magyarország területét. Következik: Átkelés a Dunán. Az 1970. január 1—14-e között esedékes népszámlálás előkészületei lassan az utolsó fázishoz érkeznek. S ahogy közeledünk a jelentős eseményhez, egyre inkább foglalkoztatja a közvéleményt: mennyiben különbözik a soron következő népszámlálás az eddigiektől? Erről, s az ezzel összefüggő kérdésekről nyilatkozott a nagyjelentőségű munka két megyei felelőse; Csenki Ferenc, a megyei tanács vb-titkára és Kóczián Zoltán, a KSH megyei igazgatóságának vezetője. — A magyar népszámlálások története egy évszázadra tekint vissza — kezdte a tájékoztatást Csenki Ferenc. — Az 1970. évi sorrendben a 11. lesz hazánkban Jelentőségét tekintve azonban felülmúlja a korábbiakat. A legutóbbi népszámlálás óta a gazdasági fejlődés következtében megváltoztak a termelési ágazatok arányai, jelentős mértékű volt a mezőgazdasági népesség át- áramlása az iparba, s álJEGYZETEK A falu orvosa A múltkoriban írtunk arról a kötetlen eszmecseréről, melyet a kalocsai járás párt-, tanácsi, s természetesen szakvezetői és az ottani körzeti orvosok folytattak Kalocsán. A cél: egyrészről elsősorban az orvosok emberi, egyéni problémáinak megismerése volt, másrészről ösztönzést adni arra, hogy az emberek legkülönbözőbb rétegeivel közvetlen kapcsolatot tartó orvosok — hivatásukkal is összefüggően — minél intenzívebben kapcsolódjanak be a falvak társadalmi életébe, a népművelési munkába... A körzeti orvosok ott is kifejezték szíves készségüket. Legutóbb egy másik járás kis községében, Dunaegy- házán jutott eszünkbe a kalocsai beszélgetés. A két esztendeje sikeresen működő ifjúsági klub műsoraival kapcsolatban említette meg Szabados Sámuelné vb- titkár, hogy mind a fiatalok, mind az idősebbek számára nagy vonzóereje van a dr. Mozol József körzeti orvos által tartott egészségügyi ismeretterjesztő előadásoknak. Megkérdeztük, a községfejlesztési tervek összeállításához igényli-e a tanács az orvos véleményét, javaslatait, hiszen legtöbb beruházásnál, létesítmények átalakításánál, bővítésénél fontos követelmény a higiéniai szempontok figyelembe vétele? Amikor a vb-titkárnő igennel válaszolt, mindjárt példával is élt annak bizonyítására, hogy a körzeti orvos maga is természetesnek tartja: hallassa véleményét, amikor mint szakember ennek szükségét érzi. Dr. Mozol József kifogásai, tanácsai alapján korszerűsítették az óvodát. Rendbehozatták a kopott, nedves falakat, s az ócska padozatot új parkettával cserélték fel. A több mint tíz esztendeje Dunaegyházán élő orvos összenőtt faluja népével. Mint a vb-titkárnő kifejezte, a község társadalmi életének mozgékony szereplője a „doktor bácsi”. Ott van mindenütt, igyekszik részt kérni a munkából, mellyel a falu előrehaladását szolgálhatja. Tevékeny ember dr. Mozol József. Pedig számára nem annyira egyszerű a mozgékonyság, mint... A háború — bizonyára nem haragszik meg, ha megírjuk — éppen a lábán tette rokkanttá .., — th — n Mikor lesz mintabolt? A martfűi Tisza Cipőgyárnak van Kecskeméten mintaüzlete, míg a kecskeméti központú Alföldi Cipőgyárnak nincs. Nem újkeletű a törekvés, hogy annak a vállalatnak, amelynek két gyáregysége is működik Bács-Kiskunban, a megyeszékhelyen is legyen szaküzlete, ne csak a fővárosban. Az ötlet egyidős a gazdaságirányítási reform bevezetésével, a piackutatás fontosságának előtérbe kerülésével. Hiszen legközvetlenebbül egy ilyen bolt forgalmán lehet lemérni az új termékek várható sikerét. A modellek fogadtatása megbízhatóan tájékoztatja a cipőtervezőket a vásárlók igényeinek változásáról. Mindeddig a helyiség problémáján bukott meg a terv. Egy üzletet kiszemeltek ugyan a Nagykőrösi utcában, de a tulajdonossal, a Bács megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalattal folytatott tárgyalások zsákutcába vezettek. Az Alföldi Cipőgyár vezetői újabb partner után néztek. A megfelelő társat a Tisza Cipőgyárban fedezték fel. A szerződést még nem kötötték még, de az elvekben már megállapodtak. E szerint a „Tisza” kecskeméti mólnak a „Rosa-Karola” ál- üzletét Közösen működtetnék, A forgalmazáshoz szükséges engedélyt az Alföldi Cipőgyár megkapta a Könnyűipari Minisztériumtól. Az induláshoz különösebb beruházásra, raktárbővítésre sincs szükség,' hiszen néhány száz méterre található a termékforrás, a gyár. Nem is lenne kellemetlen meglepetés — mondjuk karácsonyi ajándéknak — egy ilyen, nagyobb árukínálattal rendelkező cipőszaküzlet. Mint hírlik, néhányan viszont még idegenkednek mind Martfűn, mind Kecskeméten a közös vállalkozástól. Pedig felesleges dolog különösebben bizonygatni a mintaboltok előnyét. Megnyitásuk kölcsönös érdeke a fogyasztóknak és a vállalatoknak. Pusztán a jelenlétük hasznos versenyre készteti a lehetőségeket igen mérsékelten kihasználó állami és szövetkezeti kereskedelmet, bővül a cipők választéka, s a gyár segítséget kap a piackutató tevékenységéhez. Szerintünk sem tartozik az eleve képtelen dolgok közé, hogy egv Bács megyében dolgozó vállalatnak történetesen a megyeszékhelyen, Kecskeméten végre mintaüzlete legyen. Halász Ferenc falában a lakosság foglalkozási átrétegződése; továbbá lényegesen megváltoztak az életkörülmények és az igények. Ezekkel kapcsolatosan a minden lakosra kiterjedő adatfelvétel birtokában lehet megbízhatóan tájékozódni olyan általánosítható tudnivalókról, amelyeknek elemzése nélkülözhetetlen az ország, s ezen belül a megye jövőjének tervezéséhez, alakításához. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ez évi 18. számú törvényerejű rendeletében a népszámlálást és az ezzel kapcsolatos összeírások körébe tartozó adatgyűjtések végrehajtását a tanácsi végrehajtó bizottságok feladatkörébe utalta. A népszámlálással összefüggő adatgyűjtés szakmai irányítását, az adatok feldogozá- sát és közzétételét pedig a Központi Statisztikai Hivatal végzi. Ami az előkészületeket illeti: A megye valamennyi községéről, városáról elkészültek — az 1969. évkö- zepi állapotot tükröző — bel- és külterületi térképek. Ezt követően — helyszíni bejárás során begyűjtött adatok alapján — elkészültek községeinkben az utca- és házszám, városainkban az utca-, házszám- és lakásjegyzékek. A legutóbbi népszámlálástól eltérően városainkban, illetve a KSH Népszámlálási Osztálya által kijelölt hat városiasodó község — Bácsalmás, Kun- izentmiklós, Szabadszállás, Izsák, Kiskőrös, Jánoshalma — mellett Dunavecsén, Lajosmizsén ésTiszakécskón mind a bel-, mind a külterületeken városrendezési körzeteket, s az ezeket magukba foglaló népszámlálási körzeteket alakítottunk ki, összesen 3621-et. Ezeknek alig több mint 50 százaléka van belterületen, ahol egy-egy számlálóbiztosnak háromszáz-háram- százhúsz személy összeírását kell majd elvégezni. A közlekedési és egyéb nehézségek miatt a külterületi számlálókörzetekben pedig száz-százhúsz személy összeírása vár a számlálóbiztosokra, akik főleg pedagógusok közül kerülnek ki. A soronkövetkező legfoip- tosabb feladat a december 8—12, illetve 15—19 között lebonyolítandó oktatás lesz, amit a statisztikai hivatal megyei igazgatóságának húsz munkatársa tart. Ez rendkívüli nagy munka, hiszen a népszámlálásban közreműködő mintegy négyezer személyt felkészítő oktatás hivatott biztosítani a feladat központi utasításoknak megfelelő, egységes végrehajtását. Mennyiben tér el a korábbiaktól az 1970. évi nép- számlálás — erről Kóczián Zoltán igazgatóságvezető a következőket mondotta: — A korábban alkalmazott lajstromos adatfelvétellel szemben ezúttal minden személyről külön kérdőívet kell kiállítani. Ez ugyanis szélesebb körű csoportosításokra, elemzésekre nyújt lehetőséget, s nem utolsó sorban a feldolgozást is meggyorsítja. A másik jelentős különbség, hogy a lakosság 75 százalékától csak a legszükségesebb alapadatokat kérdezzük meg. Az erre vonatkozó rövid, egyszerű kérdőívek kitöltése bizonyára nem jelent majd megterhelést sem a számlálóknak, sem a lakosságnak. A lakosság egynegyedére vonatkozóan viszont központilag kijelölt, reprezentatív számlálókörzetekben szélesebb körű adatgyűjtést végzünk. Az itt lakó személyekről részletesebb kérdőív kitöltésére kerül sor. A teljes körű összeírásban összeseit 37, a reprezentatív összeírásban 83 kérdés szerepel. Ez utóbiak között olyanok is, amelyek a foglalkozási kérdésekkel összefüggésben a munkerőgazdálkodással és tervezéssel kapcsolatos gyakorlati igények kielégítését is célozzák, például vándorlást, ingázást, szak- képzettséget, stb. Hasonlóan a korábbiakhoz, a jövő évi népszámlálás a népesség összeírásán kívül célul tűzte a lakóépületek és a lakások számbavételét is.' A reprezentatív felvétel során a teljes körű összeírás kiegészül még a lakás alapterületére, felszerelésére és háztartási gépekkel való ellátottságára vonatkozó adatokkal is. A népszámlálás jelentőségére Csenki elvtárs utalt már: a pontos adatszolgáltatás elősegíti a további évekre szóló tervezés és irányítás megbízhatóbbá, hatékonyabbá tételét. Rendkívül fontos ezért a valóságnak megfelelő adatok begyűjtése, s e célból annak széles körű tudatosítása, hogy a népszámlálás adatai titkosak, azokat kizárólag statisztikai célokra szabad felhasználni. A számlálóbiztosok és felülvizsgálok az összeírás során tudomásukra jutott adatokat senkivel nem közölhetik. Az 1970. évi népszámlálásig a lakosság tájékoztatása céljából bizonyára alkalmunk lesz még a sajtó nyilvánosságát igénybe venni. Ezért ezúttal még any- nyit: A népszámlálási kérdőíveken begyűjtött és különböző ismérvek szerint csoportosított adatok a települések egy részénél az eddigieknél részleteseb területi bontásban is közlésre kerülnek. A hagyományos államigazgatási beosztáson kívül regionális, egyes települések, főleg városok esetében pedig városrendezési körzetek, illetve népszámlálási alkerülefek szerinti feldolgozás is történik — mondotta végül Kóczián Zoltán. Perny Irén
