Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-23 / 272. szám

1969. november 23, vasárnap 8. oldal wémmÁm&K MíWís*0*c§*íb%w:\ A FííSlA ZADfTO Lajstrom helyett kérdőív — Mire kell majd választ adni? Készülődés a népszámlálásra 5. A „Gisela” és a „Rosa-Karola“ állás ellen A főhadiszállás no­vember 4-i utasításának megfelelően a 2. Ukrán Front főerőinek harcai — a Tiszán végrehajtott erősza­kos átkelés után — Miskolc, Eger és Hatvan irányába bontakoztak ki. Ezekben az irányokban a „Dél” hadse­regcsoport parancsnoksága két természetes védelmi vo­nalra. a „Gisella” és a „Ro­sa-Karola” állásra támasz­kodva szándékozott feltar­tóztatni a szovjet csapato­kat .A „Gisella” állás a Bodrog mögött, a Zemplén hegység vonulatában húzó­dott. a „Rosa-Karola” állás pedik a Mátra és a Bükk déli lejtőjén zárta le a két hegység átjáróit. Ezen a kedvező terepszakaszokon kellett szilárd védelmi arc­vonalat kialakítania Otto Wöhler gyalogsági tábor­nok 8. német és 1. magyar hadseregből létrehozott had­műveleti csoportjának November-december hó­napban a 2. Ukrán Front jobbszárnyán és közepén tevékenykedő csapatok ked­vezőtlen körülmények kö­zött nehéz harcokat vívtak a Wöhler-csoport ellen. Er­dős-hegyes terepen, az őszi esőzésektől felázott talajon, majd téli hófúvásban kellett támadniuk, miközben az el­lenség a védelemre jól elő­készített és berendezett helységekben szívós ellen­állást fejtett ki. A 4C. «zovjet és a 4. román hadsereg a Csaptól Polgárig terjedő szakaszon kelt át a Tiszán. Elsőként a 159. megerősített körlet 361. zászlóaljának egy százada szállt cs ínakba és tutajokra a Komorénál kijelölt átkelő­helyen. A németek, hogy megzavarják az átkelést, rönköket és hatalmas fatíjr- zseket eregettek a folyóba. Ezeket a veszedelmes aka­dályokat a tutajokat úszva követő harcosok lökdösték el az útból. Partot érve Ba­rinov hadnagy, századpa­rancsnok és négy géppuská­sa megrohamozta az ellen­ség állásait. A hajnali köd­ben meglepett németek, né­hány perces rendszertelen tüzelés után futva hagyták ott az első árkot. Barinov és bajtársai jó tüzelőállásban fedezték a század átkelését. Nem sokkal később a 17. német hadtest sorozatosan indított rohamokkal igyeke­zett a folyóba szorítani a partot ért szovjet százado­kat. November 27-ig tartot­tak a véres és veszteségtel­jes harcok melyek során végül is sikerült szétzúzni a német védelmet. Ám nem kisebb megpróbáltatást je­lentett a Bodrog és a Her- nád leküzdése sem. Eköz­ben a 40. hadsereg csapatai december 3-án felszabadí­tották Sátoraljaújhelyt, 16- án Sárosoa^'-ot: 13-án pe­dig, amiké- Hidasnémetiből is kivertél-.- az ellenséget, már Csehs '-"á'-ia területén harcoltak A „Gisel­la-állás” tehát kiesett a né­met védelemből. Polgár—Tiszafüred között a 27. hadsereg kelt át a Tiszán, s csapatai Miskolc, valamint Salgótarján felé mértek csapást. A széles arcvonalon indított táma­dást a 29. német hadtest he­ves ellenlökésekkel igyeke­zett megállítani. Nehéz küz­delem után Mihajlov vezér­őrnagy 73. lövészhadosztá­lya december 2-án este be­tört Miskolcra, és másnap reggelre megtisztította a hitleristáktól. A Salgótarján felé előrenyomuló csapatok az erdős-hegyes terepen vívott súlyos harcok közben, december 25-én este értek a város alá. Konyev vezér­őrnagy 3. gárda légideszant hadosztálya másnap kora hajnalban rohamozta meg Salgótarjánt és utcai harc­ban szabadította fel. A németek nem nyugod­tak bele a vereségbe. A Ka- rancsságtól nyugatra levő magaslatokról lőtt erős tűz­zel akadályozták a szovjet csapatok előnyomulását és visszavetésükhöz készülőd­tek. Pruzsinszkij gárdafő­hadnagy szakasza parancsot kapott: hátulról törjön be az ellenség védelmébe és számolja fel tűzfészkeit. Húsz gárdista négy páncél­törő puskával és géppiszto­lyokkal felfegyverkezve, az éj leple alatt hangtalanul beszivárgott az ellenség ál­lásaiba. Virradatig megla­pulva vártak. Ekkor a fő­hadnagy parancsot adott a páncéltörő puskás rajnak, semmisítsék meg a németek közeli két nehézgéppuská­ját, maga pedig 16 katonája élén harsány „Hurrá!” kiál­tással megrohamozta az el­lenséget. A meglepetés tökéle­tesen sikerült, összefogott tűzzel visszaverték azokat a csoportokat is, amelyek két napon át sűrűn rohamozták az elvesztett állások vissza­szerzéséért. Pruzsinszkij fő­hadnagy az egyenlőtlen harcban megsebesült, de csoportja a túlerővel szem­ben kitartott és biztosította a hadosztály további elő­nyomulását Harcaik ered­ményeként felszámolták a „Rosa-Karola” állás jelen­tős szakaszát Ennek a védelmi rendszer­nek a szétzúzását az 53. hadsereg és Plijev altábor­nagy lovas-gépesített cso­portja tette teljessé. Eger felé támadva az 53. hadse­reg csapatai lépésről lépésre küzdötték le a németek szí­vós ellenállását. November 28-án a 110. gárda lövész­hadosztály egyik zászlóalja betört Andornaktályára. Egy pinceablakban elhelye­zett géppuska tüze földre kényszerítette a katonákat Visnyevszkij alhadnagy ol­dalról kúszva megközelítet­te a géppuskafészket. Do­básra lendítette karját, hogy kézigránátot vessen a pin­ceablakba. de abban a pilla­natban több lövést kapott. Irtózatos fájdalmát legyőz­ve, maradék erejével még közelebb kúszott és kézigrá­nátjával elhallgattatta az ellenséges fegyvert. A zász­lóalj előtt szabaddá vált az út. November 29-én este a 110. gárda lövészhadosztály benyomult Egerbe, s más­nap reggelre befejezte a vá­ros felszabadítását. Ilyen hőstettek százával születtek azokban a küzdel­mes napokban. A felszaba­dító küldetés teljesítése so­rán tudatosan vállalt önfel­áldozás feledhetetlen példá­it megőrizték a hadijelenté­sek amelyek sorra beszá­lás felszámolásáért vívott harcokról. Hatvan. Balassa­gyarmat Drégelypalánk, Pásztó, Szécsény és más községek nehéz állomásai voltak ennek a harctevé­kenységnek, a Plijev-cso- port és az 53. hadsereg arc­vonalszakaszán. December végére ezek a csapatok ki­jutottak az Ipoly és a Ga­rant vonalára. Wöhler tá­bornok hadműveleti cso­portja nagy veszteségeket szenvedve, kénytelen volt elhagyni az utolsó, termé­szetes védőállásait, Észak- Magyarország területét. Következik: Átkelés a Dunán. Az 1970. január 1—14-e között esedékes népszámlá­lás előkészületei lassan az utolsó fázishoz érkeznek. S ahogy közeledünk a jelentős eseményhez, egyre in­kább foglalkoztatja a közvéleményt: mennyiben kü­lönbözik a soron következő népszámlálás az eddigiek­től? Erről, s az ezzel összefüggő kérdésekről nyilatko­zott a nagyjelentőségű munka két megyei felelőse; Csenki Ferenc, a megyei tanács vb-titkára és Kóczián Zoltán, a KSH megyei igazgatóságának vezetője. — A magyar népszámlá­lások története egy évszá­zadra tekint vissza — kezdte a tájékoztatást Csenki Ferenc. — Az 1970. évi sorrendben a 11. lesz hazánkban Jelentőségét te­kintve azonban felülmúlja a korábbiakat. A legutób­bi népszámlálás óta a gaz­dasági fejlődés következté­ben megváltoztak a terme­lési ágazatok arányai, je­lentős mértékű volt a me­zőgazdasági népesség át- áramlása az iparba, s ál­JEGYZETEK A falu orvosa A múltkoriban írtunk arról a kötetlen eszmecseréről, melyet a kalocsai járás párt-, tanácsi, s természetesen szakvezetői és az ottani körzeti orvosok folytattak Ka­locsán. A cél: egyrészről elsősorban az orvosok emberi, egyéni problémáinak megismerése volt, másrészről ösz­tönzést adni arra, hogy az emberek legkülönbözőbb rétegeivel közvetlen kapcsolatot tartó orvosok — hiva­tásukkal is összefüggően — minél intenzívebben kap­csolódjanak be a falvak társadalmi életébe, a nép­művelési munkába... A körzeti orvosok ott is kifejez­ték szíves készségüket. Legutóbb egy másik járás kis községében, Dunaegy- házán jutott eszünkbe a kalocsai beszélgetés. A két esztendeje sikeresen működő ifjúsági klub műsoraival kapcsolatban említette meg Szabados Sámuelné vb- titkár, hogy mind a fiatalok, mind az idősebbek szá­mára nagy vonzóereje van a dr. Mozol József körzeti orvos által tartott egészségügyi ismeretterjesztő elő­adásoknak. Megkérdeztük, a községfejlesztési tervek összeállításához igényli-e a tanács az orvos véleményét, javaslatait, hiszen legtöbb beruházásnál, létesítmények átalakításánál, bővítésénél fontos követelmény a higié­niai szempontok figyelembe vétele? Amikor a vb-titkárnő igennel válaszolt, mindjárt pél­dával is élt annak bizonyítására, hogy a körzeti orvos maga is természetesnek tartja: hallassa véleményét, ami­kor mint szakember ennek szükségét érzi. Dr. Mozol József kifogásai, tanácsai alapján korszerűsítették az óvodát. Rendbehozatták a kopott, nedves falakat, s az ócska padozatot új parkettával cserélték fel. A több mint tíz esztendeje Dunaegyházán élő orvos összenőtt faluja népével. Mint a vb-titkárnő kifejezte, a község társadalmi életének mozgékony szereplője a „doktor bácsi”. Ott van mindenütt, igyekszik részt kérni a munkából, mellyel a falu előrehaladását szolgálhatja. Tevékeny ember dr. Mozol József. Pedig számára nem annyira egyszerű a mozgékonyság, mint... A háború — bizonyára nem haragszik meg, ha megírjuk — éppen a lábán tette rokkanttá .., — th — n Mikor lesz mintabolt? A martfűi Tisza Cipőgyárnak van Kecskeméten mintaüzlete, míg a kecskeméti központú Alföldi Cipőgyárnak nincs. Nem újkeletű a törekvés, hogy annak a vállalatnak, amelynek két gyáregysége is működik Bács-Kiskunban, a megyeszékhelyen is legyen szaküzlete, ne csak a főváros­ban. Az ötlet egyidős a gaz­daságirányítási reform beveze­tésével, a piackutatás fontos­ságának előtérbe kerülésével. Hiszen legközvetlenebbül egy ilyen bolt forgalmán lehet le­mérni az új termékek várható sikerét. A modellek fogadtatá­sa megbízhatóan tájékoztatja a cipőtervezőket a vásárlók igényeinek változásáról. Mindeddig a helyiség problé­máján bukott meg a terv. Egy üzletet kiszemeltek ugyan a Nagykőrösi utcában, de a tu­lajdonossal, a Bács megyei Ru­házati Kiskereskedelmi Válla­lattal folytatott tárgyalások zsákutcába vezettek. Az Alföl­di Cipőgyár vezetői újabb part­ner után néztek. A megfelelő társat a Tisza Cipőgyárban fe­dezték fel. A szerződést még nem kötötték még, de az el­vekben már megállapodtak. E szerint a „Tisza” kecskeméti mólnak a „Rosa-Karola” ál- üzletét Közösen működtetnék, A forgalmazáshoz szükséges engedélyt az Alföldi Cipőgyár megkapta a Könnyűipari Mi­nisztériumtól. Az induláshoz különösebb beruházásra, rak­tárbővítésre sincs szükség,' hi­szen néhány száz méterre ta­lálható a termékforrás, a gyár. Nem is lenne kellemetlen meg­lepetés — mondjuk karácsonyi ajándéknak — egy ilyen, na­gyobb árukínálattal rendelkező cipőszaküzlet. Mint hírlik, néhányan vi­szont még idegenkednek mind Martfűn, mind Kecskeméten a közös vállalkozástól. Pedig fe­lesleges dolog különösebben bizonygatni a mintaboltok elő­nyét. Megnyitásuk kölcsönös érdeke a fogyasztóknak és a vállalatoknak. Pusztán a jelen­létük hasznos versenyre kész­teti a lehetőségeket igen mér­sékelten kihasználó állami és szövetkezeti kereskedelmet, bő­vül a cipők választéka, s a gyár segítséget kap a piacku­tató tevékenységéhez. Szerin­tünk sem tartozik az eleve képtelen dolgok közé, hogy egv Bács megyében dolgozó vállalatnak történetesen a me­gyeszékhelyen, Kecskeméten végre mintaüzlete legyen. Halász Ferenc falában a lakosság foglal­kozási átrétegződése; to­vábbá lényegesen megvál­toztak az életkörülmények és az igények. Ezekkel kap­csolatosan a minden lakos­ra kiterjedő adatfelvétel birtokában lehet megbíz­hatóan tájékozódni olyan általánosítható tudnivalók­ról, amelyeknek elemzése nélkülözhetetlen az ország, s ezen belül a megye jö­vőjének tervezéséhez, ala­kításához. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ez évi 18. számú törvényerejű rendeletében a népszámlálást és az ez­zel kapcsolatos összeírások körébe tartozó adatgyűjté­sek végrehajtását a taná­csi végrehajtó bizottságok feladatkörébe utalta. A népszámlálással összefüggő adatgyűjtés szakmai irányí­tását, az adatok feldogozá- sát és közzétételét pedig a Központi Statisztikai Hi­vatal végzi. Ami az előkészületeket illeti: A megye valamennyi köz­ségéről, városáról elké­szültek — az 1969. évkö- zepi állapotot tükröző — bel- és külterületi térké­pek. Ezt követően — helyszíni bejárás során begyűjtött adatok alapján — elkészül­tek községeinkben az utca- és házszám, városainkban az utca-, házszám- és la­kásjegyzékek. A legutóbbi népszámlá­lástól eltérően városaink­ban, illetve a KSH Nép­számlálási Osztálya által kijelölt hat városiasodó község — Bácsalmás, Kun- izentmiklós, Szabadszállás, Izsák, Kiskőrös, Jánoshal­ma — mellett Dunavecsén, Lajosmizsén ésTiszakécskón mind a bel-, mind a kül­területeken városrendezési körzeteket, s az ezeket ma­gukba foglaló népszámlálá­si körzeteket alakítottunk ki, összesen 3621-et. Ezek­nek alig több mint 50 szá­zaléka van belterületen, ahol egy-egy számlálóbiz­tosnak háromszáz-háram- százhúsz személy összeírá­sát kell majd elvégezni. A közlekedési és egyéb ne­hézségek miatt a külterü­leti számlálókörzetekben pedig száz-százhúsz sze­mély összeírása vár a számlálóbiztosokra, akik főleg pedagógusok közül kerülnek ki. A soronkövetkező legfoip- tosabb feladat a december 8—12, illetve 15—19 között lebonyolítandó oktatás lesz, amit a statisztikai hivatal megyei igazgatóságának húsz munkatársa tart. Ez rendkívüli nagy munka, hiszen a népszámlálásban közreműködő mintegy négy­ezer személyt felkészítő ok­tatás hivatott biztosítani a feladat központi utasítá­soknak megfelelő, egysé­ges végrehajtását. Mennyiben tér el a ko­rábbiaktól az 1970. évi nép- számlálás — erről Kóczián Zoltán igazgatóságvezető a következőket mondotta: — A korábban alkalma­zott lajstromos adatfelvé­tellel szemben ezúttal min­den személyről külön kér­dőívet kell kiállítani. Ez ugyanis szélesebb körű cso­portosításokra, elemzések­re nyújt lehetőséget, s nem utolsó sorban a feldolgo­zást is meggyorsítja. A másik jelentős kü­lönbség, hogy a lakosság 75 százalékától csak a leg­szükségesebb alapadatokat kérdezzük meg. Az erre vonatkozó rövid, egyszerű kérdőívek kitöltése bizo­nyára nem jelent majd megterhelést sem a szám­lálóknak, sem a lakosság­nak. A lakosság egynegye­dére vonatkozóan viszont központilag kijelölt, repre­zentatív számlálókörzetek­ben szélesebb körű adat­gyűjtést végzünk. Az itt lakó személyekről részle­tesebb kérdőív kitöltésére kerül sor. A teljes körű összeírásban összeseit 37, a reprezen­tatív összeírásban 83 kérdés szerepel. Ez utóbiak között olyanok is, amelyek a foglalkozási kérdésekkel összefüggésben a munkerőgazdálkodással és tervezéssel kapcsolatos gyakorlati igények kielégí­tését is célozzák, például vándorlást, ingázást, szak- képzettséget, stb. Hasonlóan a korábbiak­hoz, a jövő évi népszámlá­lás a népesség összeírásán kívül célul tűzte a lakó­épületek és a lakások szám­bavételét is.' A reprezen­tatív felvétel során a teljes körű összeírás ki­egészül még a lakás alap­területére, felszerelésére és háztartási gépekkel való ellátottságára vonat­kozó adatokkal is. A népszámlálás jelentő­ségére Csenki elvtárs utalt már: a pontos adatszolgál­tatás elősegíti a további évekre szóló tervezés és irányítás megbízhatóbbá, hatékonyabbá tételét. Rendkívül fontos ezért a valóságnak megfelelő ada­tok begyűjtése, s e célból annak széles körű tudatosí­tása, hogy a népszámlálás adatai titkosak, azokat ki­zárólag statisztikai célokra szabad felhasználni. A számlálóbiztosok és felül­vizsgálok az összeírás során tudomásukra jutott adato­kat senkivel nem közölhe­tik. Az 1970. évi népszámlá­lásig a lakosság tájékozta­tása céljából bizonyára al­kalmunk lesz még a sajtó nyilvánosságát igénybe ven­ni. Ezért ezúttal még any- nyit: A népszámlálási kér­dőíveken begyűjtött és kü­lönböző ismérvek szerint csoportosított adatok a te­lepülések egy részénél az eddigieknél részleteseb te­rületi bontásban is közlésre kerülnek. A hagyományos államigazgatási beosztáson kívül regionális, egyes te­lepülések, főleg városok esetében pedig városrende­zési körzetek, illetve nép­számlálási alkerülefek sze­rinti feldolgozás is törté­nik — mondotta végül Kó­czián Zoltán. Perny Irén

Next

/
Thumbnails
Contents