Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-22 / 271. szám
4. oldal 1363. november 22, szombat 1944 október végén a szovjet hadvezetés úgy döntött. hogy a magyarországi hadszíntéren szünet nélkül folytatja a támadást, nem ad lehetőséget az ellenségnek sorai rendezésére és újabb védelem kiépítésére. A Duna—Tisza közötti német—magyar védelem viszonylagos gyengesége és a nyilas puccs utáni ingatag politikai helyzetre alapozva úgy látta, hogy megoldható Budapest gyors elfoglalása, ami Magyarországnak a háborúból való kilépését fogja eredményezni. E megfontolások alapján október 28-án a főhadiszállás direktívát küldött a 2. Ukrán Front parancsnokának amelyben elrendelte: ,.A 46. hadsereg és a 2. gárda gépesített hadtest erőivel október 29-én menjen át támadásba a Duna—Tisza közén göngyölítse fel a Tisza nyugati partján kiépített ellenséges védelmet és biztosítsa ezzel a 7. gárda hadsereg átkelését a folyón. A továbbiakban a 4 gárda gépesített hadtest beérkezése után mérjen megsemmisítő csapást a Budapestet védő ellenségre, és menetből vegye birtokba a fővárost.” Aznap este Sztálin fő- parancsnok telefonon is felhívta Malinovszkij marsall frontparancsnok figyelmét a feladat fontosságára. Malinovszkij jelentette, hogy 5 nap múlva várható a 4. gárda gépesített hadtest beérkezése. utána a megerősített 46. hadsereg képes lesz olyan erős és váratlan csapást mérni az ellenségre, hogy 2—3 nap alatt el tudja foglalni Budapestet 1— A főhadiszállás nem tud önnek öt napot adni — mondotta Sztálin. — Értse meg. hogy Budapestet politikai megfontolásból minél gyorsabban birtokba kell venni. — Nekem minden világos. Megértem, hogy nagyon fontos Budapest bevétele, mégpedig politikailag. — Nem halaszthatjuk el a támadást öt napig. A Budapest irányú támadást azonnal kezdeni kell. — Ha ön ad most öt napot. akkor az ezt követő öt nap alatt Budapestet beveszem Ha azonban a 46. hadsereget azonnal ütközetbe vetem, az erő- és eszközhiány miatt képtelen lesz a csapás gyors kifejlesztésére, és — a magyar főváros közvetlen közelében — elhúzódó harcokba bonyolódik ... — Hiába makacskodik. Ügy látszik, ön nem érti, hogy a Budapest elleni csapás politikai szükségszerűség? — Budapest elfoglalásának politikai szükségszerűségét megértem, éppen ezért kérek öt napot. — Megparancsolom, hogy holnap menjen át támadásba Budapest ellen. Sztálin nem értetlenségből volt ilyen határozott a beszélgetés alkalmával^ Azért ragaszkodott a támadás megkezdéséhez hogy ne engedjen időt az ellenségnek erői átcsoportosítására a Nyíregyháza—Miskolc irányából Budapest védelmére. Ám Malinovszkij marsall ellenvetéseit sem a makacsság diktálta. Ügy ítélte meg a helyzetet hogy a Duna—Tisza közötti támadásra pillanatnyilag rendelet. Irány Budapest! kezésre álló'csapatok, tüzérség és lőszer nem elegendők Budapest gyors elfoglalására. Ezért kért haladékot a megerősítésül alárendelt csapatok beérkezéséig. Mivel a főparancsnok ebbe nem egyezett bele. a 46. hadsereg október 29-én reggel két lövész és egy gépesített hadtesttel támadásba ment át Kecskemét—Budapest irányába. Vele szemben ekkor a 3. magyar hadsereg 7 gyenge hadosztálya, valamint a 6. német hadseregből két páncélos és egy gyalogos hadosztály volt védelemben. Friessner vezérezredes a „Dél” hadseregcsoport parancsnoka azt tervezte, hogy a 3 magyar hasdereg megerősítésére rendelt 57. páncélos hadtest beérkezése után ezekkel az erőkkel Dunapataj— Tiszakécske vonalából támadást indít Szeged irányába és visszaveti a szovjet csapatokat a Tisza mögé. A 46. hadsereg támadása kezdeten jól haladt előre. Csapatai október 31-re kijutottak Tószeg—Kecskemét —Lajosmizse—Izsák—Kalocsa vonalába. A 3. magyar hadsereg csapatai a támadás elől rendezetlen visszavonulásba kezdtek. Kecskemétnél sikerült csupán az ellenállást megszervezni. Ez a város a budapesti irány kulcsa volt. a német parancsnokság tehát minden erejét megfeszítette hogy megtarthassa. A szovjet csapatok és a 24. német, valamint 1. magyar pánqélos és az 1. lovashadosztály között heves küzdelem bontakozott ki. Ennek során a 2. gárda gépesített hadtestnek november 1-én reggelre sikerült Kecskemétet teljesen megtisztítani az ellenségtől, másnapra pedig elérte Vasad, Üllő, Gomba körzetét. A 4. gárda gépesített hadtest ugyanerre az időre Rákóczi- ligetig tört előre. A német vezetés október 29-ét követően meggyorsította csapatai átcsoportosítását a budapesti irány védelmének megerősítésére. November 2-ig-öt páncélos, páncélgránátos és lovashadosztály érkezett be. s azután a német csapatok elfoglalták a kijelölt védelmi állásokat. A 3. páncélos hadtest megszállta Budapest körül kiépített védelmi rendszer legkülső övezetét Vecsés—Dunakeszi között. Az 57. páncélos hadtest lezárta Vecsés—Cegléd vonalát a 4. páncélos hadtest pedig Abony—Szolnok között védekezett. Néhány nap alatt tehát Budapest körzetében jelentősen megváltozott a helyzet az ellenség előnyére. Ezt a hitlerista vezérkar azonnal támadásra igyekezett kihasználni. Utasította Friessner vezérezredest: „A Dél hadseregcsoport minden erőt haladéktalanul vonjon össze Cegléd—Szolnok térségében és erősen összpontosított támadást hajtson végre Kecskemét irányába a Budapest felé előretört ellenség szárnyára és mélyen a hátába.” A szovjet csapatok október 29-én indított támadása 100 kilométeres előretörés után. november 2-án megállt. A két gépesített hadtest előnyomulásának ütemét ugyanis csak egyetlen — gépkocsin szállított — lövészhadosztály tudta követni. A többi lövészerő még előremozgásban volt. illetve azokat a szárnyak biztosítása foglalta el. így Budapest menetből (megállás nélküli támadással) történő elfoglalására az egyetlen lövészhadosztály ereje eleve nem lehetett elegendő különösen azután, hogv a beérkezett páncélos hadosztályok jelentősen megerősítették a kezdetben gyenge védelmet A szovjet csapatok Pilis. Vecsés. Ócsa-észak, Rákó- cziliget Soroksár-délkeiet vonalában sorozatos csapásokkal próbálták áttörni az i ellenség állásait. A szovjet főparancsnokság azonban felismerte., hogy ez csupán fölösleges' véráldozatokhoz vezet. Ezért november 4-én arra utasította Malinovszkij marsalltj hogy gyorsítsa meg főerőinek átkelését a Tiszán, majd széles arcvonalon észak-északkeletről és délről mért csapásokkal zúzza szét az ellenség budapesti csoportosítását. Következik: A „Gisela” és a „RosaKarola” állás eilen. Ml dolgoznak a munkaügyi döntőbizottságok SOK A KÁRTÉRÍTÉS ÉS A FEGYELMI ÜGY KEVESEBB A VÁLLALATI FELMONDÁS Viszonylag csendes napot fogtunk ki a Bács-Kzskun megyei Területi Munkaügyi Döntőbizottságnál: péntekre nem tűzött ki tárgyalást. És noha e bizottság nagy figyelmet kívánó munkája régóta indokolja a jobb munkafeltételeket — ennek meegteremtésére elhatározás is született —, változatlanul a régi helyen, a megyei tanácsház földszinti helyiségében találtuk Balogh Györgynét, a döntőbizottság elnökét. Arról tájékozódtunk, hogy a múlt év eleje óta, a munkatörvény változásával, illetve a gazdaságirányítás új rendszerével ösz- szefüggésben, milyen tapasztalatokkal szolgál a megyében a munkahelyi döntőbizottságok tevékenysége. — Az új munkatörvény- nyel kapcsolatban a vállalatok 1968. január 1-től a kollektív szerződések révén, lehetőséget kaptak a saját jogszabályalkotásra. Élnek is ezzel a lehetőséggel. A vállalati munkaügyi döntőbizottságok szervezeti felépítése változatlan maradt. Fejlődést jelent viszont, a munkaügyi miniszter ez év februárjában kiadott rendelkezése, miszerint a döntőbizottságok elnökei, elnökhelyettesei, s a bizottságok tagjai — a bírákhoz hasonlóan — eskütételre kötelezettek, ami a döntéshozatal pártatlanságának ad nyomatékot —, mondotta Balogh György- né. Az új törvényeket a\kí- vána Imáknak megfelelően, jól alkalmazzák a munkahelyi döntőbizottságok. Ebben feltétlenül szerepe van Fából faragott világ Nagy a sikere a kiskunfélegyházi szakmaközi művelődési házban Pólyák Ferenc fiatal népi faragó faszobrainak és különböző díszesen mintázott használati tárgyainak. HőviH a MÉH hálósain Bács megyében A KISX-csek lomtalanítási mozgalma Haszon bolt Kiskunlialason és ‘ délegyházán A MÉH egyre jelentősebb gazdasági tényezővé válik. Jellemzésül egy szám: az elmúlt évi túristaforgalom 150 millió dollárt eredményezett hazánknak. De gondoljuk el, milyen óriási befektetést kívánt! Mennyi utat kell építeni, mennyi szállodát, szolgáltatást és így tovább. Ugyanakkor a MÉH 280 millió dollár értékű nyersanyagot adott át a népgazdaságnak. Ennek a pénznek jelentős részét is importra kellett volna kiadni. A tröszt ebben az évben ünnepli alakulásának huszadik évfordulóját. A három megye — Pest — Bács — Nógrád — 1955-ben fogott össze és bevételük azó-1 létesítenek. ta megsokszorosodott. Kialakult a törzsgárda, jelenleg hétszáz dolgozójuk közül — a felvásárlók csak szerződéssel kapcsolódnak — 235 törzsgárda jel vénynyel rendelkezik. November 7-én százezer forint értékű jutalmat osztottak ki és heten nyerték el a Könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetést. 1970-ben a MÉH tovább bővíti tevékenységét. Aszódon, Nagykátán és Rútságon, esetleg más járási székhelyeken is, teleppé bővítik az átvevőhelyeket. A jelenlegi nyolcvan mellé Pest és Bács megyében tizenkét-tizenkét, Nógrád- ban hat új átvevőhelyet A göngyölegfelújítás kitérj esztésére Kecskémét átveszi a kádár ktsz-t. Alsó- némedin fémedény-regene- rálót építenek. Tovább fejlesztik az egész telepet, fedett üzemcsarnokot emelnek. A tröszttel karöltve fokozzák exporttevékenységüket, elsősorban nyúl- bőrt, papírt és fémhulladékot adnak át. Szeretnének ezenkívül zsákjavító részleget létrehozni, s ami ennél is fontosabb: autó- és munkagépjavító üzemet nyitni. Sikeres tárgyalásokat folytatnak a városi-járási tanácsokkal, úgynevezett „haszonbolt”-ok nyitására. Elsősorban Vácott, Cegléden, Érden, Budaörsön, Kiskunhalason és Félegyházán. Itt lényegesen kedvezőbb áron árusítanának elfekvő készleteket; felújított, vagy saját üzemeikben gyártott cikkeket adnak el méterárutól a matrac-paplanig terjedő szélesebb skálában. A bajai, hasonló célú kis üzlet csupán a nyitány. A lakosság, az ifjúság eddig is támogatta a MÉH gyűjtőmunkáját. Most mindhárom megye ifjúsági szervezeteit, elsősorban a középiskolásokat szeretnék bevonni a gyűjtésbe. Példa rá a Pest megyei KISZ által meghirdetett lomtalanítási mozgalom. K. M. a Magyar Jogászok Szövetsége által szervezett oktatásnak, amely iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg a megyében. A Kecskeméten és Baján szervezett tanfolyamokon népes volt a részvétel tavaly, s az idén októberben megkezdődött továbbképzésbe is több mint kétszázhetvenen kapcsolódtak be. A továbbiakban megtudtuk: az új munkatörvények alkalmazása óta nem csőikként észrevehetően a munkaügyi viták száma. A gyakorlat arról tanúskodik, hogy a vállalati döntőbizottságok által tárgyalt ügyeknek mintegy 20 százaléka kerül másodfokú elbírálásra a területi döntő- bizottságokhoz. Ez pedig ez év adatait véve alapul, október végéig 758 vitás munkaügy másodfokú elbírálását jelentette. A munkaügyi viták között — alighanem a vállalatok anyagi érdekeltségével összefüggésben — gyakoriságukat tekintve, st kártérítési ügyek (gondatlansággal, a foglalkozási szabályszegéssel, vezetői felelősség, az ellenőrzés elmulasztásával stb. okozott kár) állnak az első helyen. Az ezekben hozott munkahelyi döntőbizottsági határozatok általában jók, színvonalasak. Viszonylag kevés szorul közülük módosításra, vagy hatálytalanításra fellebbvi- telük során. A múlt hónapban például a TMDB-hez került 19 ilyen vonatkozású ügy másodfokú tárgyalása nyomán mindössze két határozat hatályon kívül helyezése vált szükségessé. A másik leggyakrabban előforduló csoportot a fegyelmi ügyek (elbocsátás, áthelyezés, megrovás, ked- vezménymegvonás stb.) alkotják. Az okokat érintve, hadd jegyezzük meg: sajnos, az oly sok bajt előidéző ittasság ezek között sem szerepel az utolsó helyen! Külön említést érdemel a fegyelmi ügyekkel kapcsolatban, hogy a két évvel korábbihoz képest jelentősen csökkent a vállalati felmondások száma. Ebben szerepe van, hogy a munkahelyeket csak aa indokolás bizonyítása köti; méltányossági szempontok nem befolyásolhatják a munkahelyi döntőbizottságot. Nem utolsósorban azonban a munkaerőhiány is alaposabb megfontolásra készteti a vállalatokat. Végezetül arról tett említést a területi munkaügyi döntőbizottság elnöke, hogy a vállalatok tavaly szinte kivétel nélkül eljuttatták kollektív szerződésük egy példányát. Az idén viszont számos helyen megfeledkeztek e kötelezettségükről * ezért egy-egy vitás munkaügy felülvizsgálata során az ezúttal két évre szóló kollektív szerződés pótlólagos beszerzése többletmunkát jelent az amúgy is megterhelt döntőbizottságnak. Nem is szólva arról, hogy egy-egy vitás ügy lezárását is késlelteti az utólagos beszerzés. P. I.
