Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-21 / 270. szám

1. oldal I960. november 21. péntek Fényesváros A különös városka a be­tonút közelében fekszik. Házai egyszerű vonalveze­tésű, dísztelen épületek, kö­zöttük, körülöttük nincs egyetlen fa, egyetlen fű­szál sem. A kerítés rácsain belül a zöld színt mind­össze néhány hatalmas tar­tály képviseli. Az épületek­ről különös ritmusban ve­rődik vissza a fény, a hul­lámlemezen, amelyből épí­tették — az alumínium va­lamelyik ötvözete lehet — egy araszon belül megta­lálhatók a csúcsfények és a legsötétebb tónusok. Nagyritkán feltűnik egy- cgy ember is az utakon, Kilakatol egy kaput, majd gondosan bezárja és el­tűnik valamelyik épületben. Szóval nem egészen ki­halt a csillogó házak vá­rosa. Alkalmi kalauzom, a mélykúti Üj Élet Termelő- szövetkezet főagronómusa, Pavisa Ernő megvárja míg kicsodálkozom magam és csak azután indulunk el a fényes épületblokkok közé, felfedezni, az ország pilla­natnyilag legkorszerűbb sertéskombinát j át. — Több csodát láthatunk itt egy helyen — mondja a főagronómus. — Ezek az épületek két év alatt ké­szültek el. ami önmagában véve is rekord. A másik, hogy az első kapavágástól az átadásig negyvenkét szö­vetkezetét. vállalatot kellett koordinálni — a negyven­harmadik a mi termelőszö­vetkezetünk volt. Sajnos, ma még ez van. a szervező munka is az építtetőre há­rul. Hetvenmillióért. — Amit adunk. 15 ezer hízott sertés évente. A kom­binát önellátó, már ami a malac „alapanyagot” illeti. Többségében kaposvári hib­rid fajtát hizlalunk, ennek a sertésnek igen jók a test­méretei igazi hússertés Je­fralámpák adják a fényt, így jobban lehet hizlalni. A szakvélemények szerint az állandó épületben tartással kiküszöbölik az úgynevezett biológiai törést amely az el­választáskor. illetve a hízó- baállításkor jelentkezett. A malac születésétől kezdve azonos körülmények között él egészen az elszállításig A vendégek egyike-mási- ka odalépett a hullámle­mez borítású belső falhoz is. amelyre itt-ott már kis por­réteg rakódott. Száraz por, és ez sokat mond a szak­embereknek. A malacok legnagyobb ellensége ugyanis nem a hideg vagy a túlzott meleg, hanem a magasabb páratartalom. Itt a légkondicionálás tökéle­tes. ahogy az a nagykönyv- ben elő van írva. A takarmányt, a legtöbb fertőzés hordozóját tartály- kocsival szállítják ide. sűrí­tett levegővel nyomják a tárolóciklonokba, zsák. em­beri kéz érintése nélkül. Egyszerűbben szólva a fér. tőzés veszélye nélkül. A Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalat mélykúti keverőüzemében gyártják, higiénikus körülmények között Vigyázni kell az ál­latok egészségére. Ez a.z belülről. kilépünk a napfényre, a szemhunyorgató csillogásba, megkérdezem Pavisa Ernőt: Mikor látnak ezek a mala­cok napfényt? — Elméletileg kétszer van rá lehetőségük. Egyszer ak­kor, amikor a hizlalóba vi­szik őket másodszor ami­kor a vágóhídra. Bár ez utóbbi nem bizonyos, mivel többnyire éjjel történnek a szállítások. Baranyi Pál A Pirosarany és a többiek Erre az üzemre tényleg azt lehet mondani, hogy rohamléptekkel fejlődik. Míg csak savanyúsággal foglalkoztak két-három millió forint volt az évi terhelési érték. Ahogy megkezdték az ételízesítők gyártását máris kétszere­sére emelkedett az év végi eredmény. Az idén már 10 millió forintnyi termelési értékkel számolnak, jpvő- re pedig mintegy 18 mil­liót terveznek. Gyártmá­nyuk: majonéz, zellerkrém, tormakrém, és a Piros­arany. Mindezt Bódogh József­nétől, a Kecskeméti Univer Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet hetényegyházi tartósító üzemének vezető­jétől tudom meg beszélge­tésünk elején. Egy jellemzés Gyártmányaik jó minő­ségűek. Ezt bizonyítja az Élelmiszergazdasági Köz­löny egyik számában a Pi­rosaranyról megjelent jel­lemzés. Eszerint: a tubus grafikája igen ízléses és az áru jellegének megfelelő. Különleges gyártási módja biztosítja a friss paprika ízét és színét, valamint a magas C-vitamin-tartalmat. Sok erőfeszítés előzte meg ennek a kis konzerv­gyárnak a létrejöttét. Er­ről ad tájékoztatást az üzem vezetője, miközben figyeljük a keverőtartály ok működését. A berendezése­ket nagyrészt az NSZK-ból, Svájcból szerezték be. A hazai ipar egyrészt nem gyárt elegendőt, másrészt az import is nehézkes. Ezért is okoz gondot a me­zőgazdasági üzemeknek az élelmiszeripari tevékenység bővítése. Míg tubusba kerül A választékot jövőre to­vább akarják növelni, leg­alább a jelenleginek két­szeresére. A laboratóriumi kísérletek folynak, új étel­ízesítők készítésén munkál­kodnak. Míg a tubusba kerül a finom csemege, addig sok minden történik. A Piros­arany készítéséhez nyolc művelet szükséges, a keve­réknek — amely egyéb­ként ötféle paprikából ké­A tsz-zárszámadások vezérelve: Jusson is, maradjon is... Percek alatt kiürül a tartály és máris újabb szállítmány ért roboghat a kocsi. enleg 900 anyaicoca. 2600 űző és 1600 szopós malac •an. A telep — előzetes szá- nítások szerint évente 76 ■zer mázsa tápot használ najd fel. a hizlalás perió- lusában 2,8—2,9 kilogramm áppal érünk el egy kilo- ;ramm súlygyarapodást. egyik legfontosabb feladata annak a huszonöt ember­nek aki a sertésezredeket gondozza. Ottjártamkor vendégek voltak a telepen, utánuk mentünk be egy épületbe, az egyetlen nyitott ajtón. Etetés ideje volt. bent hang- j robbanásszerű zaj fogadott. Itt gyenge a világítás, in-1 kább a fűtésre szolgáló in- I Mögöttünk fémes csatta- nással zárul be az ajtó, el­haladunk az ügyeletes sze­me előtt. Az ügyeletes gon­dozónak külön fülkéje és mosdója van minden épü­letben, bojlerrel, hideg-me­leg vízzel. Fehér köpenyben üldögél egy asztalnál, kis noteszába jegyezget. Vala­honnan eszembe jut egy szó: kanász. nyomban el is hessegetem. Aztán ahogy A Rádió a KNEB-nél A Rádió legközelebbi, december 1-én sorra ke­rülő „sajtókonferenciájá­nak” részvevői a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság­hoz látogatnak cl. Dr. Dab- jrónaki Gyula elnök és a KNEB vezető munkatársai válaszolnak a beérkezett és a helyszínen feltett kérdé­sekre. A kérdéseket levélben is el lehet juttatni a Magyar Rádió címére. Az utolsó negyedévnek a közepén járunk, az eszten­dőből hátra van még csak­nem másfél hónap. A jó termelőszövetkezeti fő­könyvelő azonban már most készülődik a zárszá­madásra. Nézegeti nyilván­tartásait, hogy azok napra­készek, megbízhatóak le­gyenek, alkalmasak az összesítésre. Vizsgálgatja a magtárakat, raktárakat, gépszíneket, hogy azokban rend legyen, simán dolgoz­hassanak majd a leltározó bizottságok. A feltételek kedvezőek. Tudott dolog már, hogy a munka alapelvei lényegé­ben azonosak a tavalyival, sőt egy fél éve már a va- gyonfelhasználás részlet- kérdéseivel is tisztába le­hetnek a szakemberek. A tavalyi zűrzavar tehát nem ismétlődik. Nyilvánvaló az is, hogy a tsz-gazdaságok túlnyomó többsége jó esz­tendőt zár. Ritka gazdag termést takarítottunk be az idén, általában javult az állattenyésztés, szép pénzt hoznak a melléküzemágak. A pénzügyi és a termelési eredmények javulása per­sze nem lesz pontosan pár­huzamos. Az ipari eredetű anyagok felhasználásának fokozódása és az ipari ár­emelkedés valamit lefarag majd az eredményt jelző százalékokból. Mit kellene már most eldönteni? Sokszor hallják még ezt a szót az illetékesek, de mondjuk ki már most, jó hangosan: azért, hogy jus­son is, maradjon is, ügyel­ni kell az arányokra! Ne­vezetesen arra, hogy a sze­mélyi jövedelmek növeke­dése és a felhalmozás nö­vekedése ne szakadjanak el egymástól. Bármiy népsze­rű dolog is sokat osztani, arra mindig ügyeljünk, hogy az osztás ne menjen a felhalmozás rovására, amit kiadunk, az ne növe­kedjék gyorsabban, mint az. ami bennmarad. Sokszor hallják még ezt az érdekeltek, de higgyék el, nem öncélú tanács ez. Azt talán nem is kell is­mételni, hogy a jövőjét eszi meg az a közösség, amely meggondolatlanul sokat rak a borítékokba. Termelését fejleszteni ma már csak az a gazdaság képes, amely lépést tart a technikával. Ehhez pedig pénz kell, sok pénz, felhalmozás. Azt is megemlíthetjük, hogy nem­csak a termelőszövetkeze­tek fejlődése, hanem egy­általában a népgazdaság egyensúlya is nagy mér­tékben ezen, a személyi jö­vedelmek és felhalmazások helyes arányán múlik. Hazánkban mintegy 11 ezer gazdasági egység mű­ködik, ezek fele állami vál­lalat, másik fele tsz, fo­gyasztási szövetkezet, kis­ipari szövetkezet. A válla­latok bérgazdálkodását az állam szorosan kezében tartja. Ezt kívánja az egyensúly. A szövetkezetek szabadabban mozognak. De náluk ezért még fonto­sabb, hogy szabad elhatá­rozásukból ügyeljenek a saját pénzük felosztására, saját arányaik betartására. Nemcsak önös érdekeiket szolgálják ezzel, hanem a forint szilárdságát is. A „saját elhatározás” ki­fejezés persze kicsit pon­tatlan. Az állam ugyanis közvetett módon befolyá­solja döntéseiket. Például, aki az arányokat a szemé­lyes jövedelem javára fel­billenti, az regulativ adót fizet. Kimondhatjuk nyu­godtan : előrelátás nélkül vezetik azt a gazdaságot, ahová regulativ adó fizetésére kötelező felszólítás érke­zik. A „minden áron való osz­tás” jövőt kockáztató gya­korlata lassankint ki is megy a divatból, belátják a tagok is, hogy a bent maradt pénz szintén az övék. Legfeljebb az majd jövőre kerül a borítékba és addig fiadzik is egy ki­csit. A legkedvezőbb arányo­kon azonban már most ér­demes töprengeni; És már most gondolni kell arra is, hogy az úgyneve­zett szociális-kuhúrális ala­pot viszont ne mérjék szűkmarkúan. Az öregek támogatása, a fiatalok mű­velődési, szórakozási igé­nyeinek kielégítése, a be­tegek segélyezése egyre több pénzt emésztő feladat minden közösségben. Az e célra félretett, majd jövőre okosan kiadott pénz ugyan­csak az életszínvonalat, a tagság közérzetét javítja. Más módon, mint a szemé­lyes jövedelem, de csak­nem ugyanolyan jelentő­séggel. Másfél hónap van hátra a kezdésig, két hónapnál Is több, amíg a zárszámadás a tagság elé kerül. Gon­dolkodni már egyáltalán nincs korán. Mégpedig nem a főkönyvelőnek egyedül, hanem mindenkinek, aki­nek a szövetkezet irányí­tásában rangja, szerepe van. A főkönyvelő dolga, hogy ne számláhegyeket, hanem jól válogatott, kö­vetkeztetések levonására alkalmas adatsorokat, érté­keléseket terítsen az elnök, a vezetőség, a pártszervezet asztalára. A vezetők felada­ta pedig, hogy már most latolgassanak, elemezzenek; készülje­nek fel, hogy az űrla­pokba annak idején majd bölcs döntések kerülje­nek. A zárszámadás a Szövet­kezeti demokrácia érvénye­sülésének fontos mozzana­ta, a végső döntést a tag­ság hozza meg. De ameny- nyire baj, ha a döntések meghozatalára csak a zár­számadás technikai mun­kálatainak megindulásakor gondolnak, legalább annyi­ra baj az is, ha a tagság csupán a zárszámadó köz­gyűlésen ismerkedik meg az egész évj közös erőfe­szítéseket sűrítő adatok­kal és úgy emeli fel a ke­zét szavazásra, hogy eset­leg azt sem tudja, mit fo­gadott el! F. B. szül — másfél hónapig pi­henni kell. Az idei őszön ötven vagon friss paprika kerül feldolgozásra. A nyersanyagot a terme­lőszövetkezetekből szerzik be. Jó kapcsolat alakult ki a közös gazdaságokkal. Az Univer üzeme kedvező áron vásárolja fel terméke­it. Fontos is ez, hiszen a készítményekhez bizonyos specials növények kellenek. Többek között olyan pap­rikafajták, amelyek a köz­termesztésben általában nincsenek, csak ipari cé­lokra alkalmasak, szüksé­ges elégendő torma, zel­ler stb. ahhoz, hogy az üzem folyamatosan tudjon működni. Nyolc óra alatt 18—20 ezer tubust töltenek meg a gépek. Három műszakban folyik a munka és még így sem győzik. Fejlesztésre csaknem 800 ezer forintot költöttek az idén. A gépi berendezése­ken kívül öltözőket, zu­hanyozókat létesítettek, bő­vítettek. Együttműködé» a tsz-ekkel Nagy jövő előtt áll ez az üzem, hiszen olyan termé­keket gyárt, amelyeket na­gyon keresnek, s amelyek készítésére a nagy teljesít­ményű konzervgyárak nem szívesen térnek át, mert nekik nem gazdaságos. Egy fogyasztási szövetkezetnek — mint melléktevényekség — igen jövedelmező. A jövőben a fejlesztés során még inkább együtt­működnek a közös gazda­ságokkal. — Már most ké­szülünk a következő esz­tendőre — tájékoztat az üzem vezetője. — Megren­deltük a tubusokat, mert mindig ez az egyik nagy gondunk, előfordult már, hogy ennek hiánya miatt lassult a termelésünk. Azt is elmondja, hogy a fejlesztési tervükben figye­lembe veszik a Kecskemé­ten két év múlva megnyíló földművesszövetkezeti áru­ház ellátását is. Ez a 14 fogyasztási és értékesítő szövetkezet összefogásából épülő nagy áruház egyik részlege csak a hetényegy- házi üzem termékeit hozza forgalomba. K. S. A Hold kőzeteit a világ kilenc országának 142 intézetében vizsgálják ezekben a hetekben, hóna­pokban. A Delta Magazin új száma részletesen beszá­mol az eddig közzétett vizsgálati eredményekről, amelyek rendkívül érdekes új megállapítást tartalmaz­nak, s korábbi elméletek sorát fogják halomra dön­teni. Ismerteti a lap a tö­meges rákszűrés céljára kidolgozott „automatizált” módszereket, amelyek le­hetővé teszik a betegség korai felismerését, g ezzel gyógyítását is. Az űrhad­viselés, a világűrt atomhá­borús célokra felhasználni kívánó haditechnikai el­képzelésekről is részletesen tudósít a lap; további ér­dekes témái: atomenergiá­val működő szívritmuskel­lő, az elektronika újdon­ságai, a sportolók új típusú versenycipői, a legújabb sportautó típusok, a látás élettanának újdonságai, a lakás és a közutak világí­tásának korszerű formái, a félvezetők fejlesztése, s még számos újdonság, hijr, információ, s száznál több — javarészt színes — fotó.

Next

/
Thumbnails
Contents