Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-21 / 270. szám
1969. november 21, péntek 5. oldal 3. Felszabadul a Tiszántúl A sikertelen kiugrási kísérlet után a 46. hadsereg is megújította támadását, és október 22-ig elérté Csongrád—Baja vonalát. Ezzel kedvező helyzet alakult ki a hadműveletek kifejlesztésére Budapest irányába. A német főparancsnokság látta, hogy a „Dél” hadseregcsoport helyzete katasztrofálissá vált és intézkedéseket tett annak elhárítására. Friessner vezér- ezredes még Debrecen elvesztése előtt megkapta Hitler október 17-én kelt „Vezéri parancs”-át, amely feladatául szabta: „Hiúsítsa meg az ellenségnek' azt a szándékát, hogy a hadseregcsoportot délről, délkeletről és az Erdős-Kárpátokból mért koncentrikus csapással megsemmisítse”. Friessner a parancs értelmében október 19-én reggel a IV. páncélos hadtesttel Kisújszállás és Mezőtúr irányába csapást mért az 53. hadsereg védelmére a szolnoki hídfőből. Támadásával erők elvonására akarta kényszeríteni a 2. Ukrán Front parancsnokságát Debrecen alól. illet- vet a nyíregyházi irányt szándékozott tehermentesíteni. Ért is el kezdeti eredményeket. de eredeti Szándékát nem tudta megvalósítani. Malinovszkij marsall ugyanis a iobbszámy- ról korábban átcsoportosított 7. gárdahadsereggel és a 6. gárda-harckocsihadse- reggel megerősítette a szolnoki irányt. Ezek a csapatok október 26-ig nemcsak felszámolták a német támadás következményeit, hanem a hídfőből is kiverték az ellenséget, és Tiszafüredtől Csongrádig szilárdan tartották a Tisza vonalát. A szolnoki irányban kifejtett erőfeszítésékkel egy időben a németek heves harcokat kezdtek Nyíregyháza térségében is. hogy a város visszafoglalásával lehetővé tegyék a Wöhler- hadműveleti csoport kivonását a Tisza mögé. Friess- ner október 20-án elhatározta. hogy a III. páncélos hadtesttel Hajdúdorog— Hajdúnánás körzetéből csapást mér Nagykálló irányába. s ugyanerre utasította a visszavonuló 8. hadsereg XXIX. hadtestét is, amely Nyírbátor—Máriapócs vonalát érte el. Polgárnál ugyanakkor a IX. magyar hadtestnek kellett aktív harctevékenységet kifejtenie, a Tiszáig jutott szovjet csapatok ellen. A csapás október 22-én délután kezdődött, s másnap éjjel 1 órakor Nagykálló körzetében találkoztak a keletről és nyugatról támadó német csapatok. Ezt a sikert nem volt nehéz elérniük. A visszavonuló 8. hadsereget üldöző 27. hadsereg ugyanis a nehéz, erdős-hegyes terepen nem érte el a számára kijelölt terepszakaszt, így közte és a Plijev-csoport között egy nyitott folyosó maradt, amelybe szinte akadálytalanul nyomulhattak be a német csapatok. Nehéz helyzetbe kerültek Plijev tábornoknak a hetek óta tartó harcokban :1 fáradt és megfogyatkozott csapatai. Az ellenség minden erejét megfeszítette, hogy bekerítve szétzúzza őket és visszaverje a közeledő 27. hadsereg támadását is. Számára a siker, a Nyírbátor—Nagykálló—Űj- fehértó—Hajdúdorog terepszakasz megtartása lét- fontosságú volt. ez magyarázza a küzdeiem rendkívüli hevességét és elkeseredettségét Nyíregyháza térségében. Malinovszkij marsall azt a feladatot állította a lovas-gépesített csoport és a 27. hadsereg elé, hogy kívülről és belülről támadva törjék át az ellenség arcvonalát. A Plijev-csoport október 24-én erői egy részével elhárította az ellenség ismételt rohamait, két hadosztályával pedig Nyíregyháza körzetéből csapást mért Nagykálló ég Hajdúdorog felé. A 27 hadsereg ugyanakkor délkeletről, délről és délnyugatról támadott Nyíregyháza irányába. Az együttes tevékenységnek az ellenséges arcvonal feldarabolását kellett volna eredményeznie. A támadás azonban nem járt sikerrel. A hallatlan szívóssággal védekező német csapatok súlyos veszteségek árán meghiúsították a lovas-gépesített csoport ég a 27. hadsereg egyesülési kísérletét. A helyzet óráról órára feszültebbé vált. Malinovszkij marsall október 24-én éjfélkor új parancsot adott: Nagykálló elleni támadásra utasította a 27. hadsereget és a lovas- gépesített csoportot. A szovjet csapatok ezúttal is sorozatosan rohamozták az ellenség védelmét, de erőik nerrj bizonyultak elegendőnek a feladat végrehajtására. A frontparancsnok sem rendelkezett bevethető tartalékkal, hogy segítse nehéz körülmények közepette küzdő csapatait, a német parancsnokság ugyanakkor állandóan növelte a Nyíregyháza irányában tevékenykedő erőit. Még három napja folytak a sikertelen kísérletek, mikor Malinovszkij marsall október 26-án éjjel 1 óra után utasította Plijev tábornokot: „A 3. gárda lé- gideszant-hadosztályt és a 3. harckocsidandárt, hagyja vissza Nyíregyházán körkörös védelemben, és ösz- szes többi erőivel 44. X. 26- án 20.00-kor a 27. hadsereggel való egyesülés céljából mérjen csapást Nagy- kállóra.” Plijev altábornagy három hadteste 26-án délután kezdte meg a parancs teljesítését. Súlyos harcokban kitörtek a gyűrűből és 27- én Balkány térségében összpontosultak. A kitörést Nyíregyházán biztosító 3. gárda légideszant-hadosz- tály ugyanaz nap Geszteréd körzetébe vonult vissza. Nyíregyháza az ellenség kezébe került. A „Dél” hadseregcsoport végül is kierőszakolta a visszavonulás lehetőségét a Tisza mögé. Eközben olyan jelentős veszteségeket szenvedett. hogy Friessner vezérezredes Guderianhoz intézett levelében megállapította; „A hadseregcsoport helyzete válságos’’. A visszavonuló ellenséget üldöző szovjet csapatok október végéig befejezték a Tiszántúl felszabadítását. Ezzel területi bázist teremtettek a demokratikus magyar államiság megszületésére, és a dolgozó nép új honfoglalása számára. Következik: irány: Budapest! Több mint tízezer fiatal a továbbképző iskolákban ötszáz továbbképző iskola működik az országJelena Ivanoyna Malihina műfordító Franciaország legjelentősebb irodalmi díjával, a Goncourt- díjjal Félicien Marceau-t — valódi nevén Luis Carette-etf — tüntették ki Creezy című regényéért. A szerzőnek a To-( jás és A jó leves című színdarabja magyarul is megjelent.1 — Miért éppen ez* vá- lasz tóttá? — Megtetszett. Mást nem tudok mondani. Szép nyelv. — Tudjuk, hogy műfordító. Kérem, mondjon erről valamit olvasóinknak! — A moszkvai szépirodalmi könyvkiadóban dolgozom. Először Arany Jánost fordítottam oroszra. Azután a*többi klasszikust: Vörösmartyt. Adyt, Radnótit. Azt mondanom sem kell talán, hogy nagyon megszerettem őket. — Mióta fordít magyar műveket? — Tizenhárom éve. — A mai irodalomból is ültetett már át valamit oroszra? — Hogyne. Sánta Ferenc Húsz óráját, és Fekete Gyula kitűnő könyvét. Az orvos halálát. És legutóbb Németh László Gyász című regényét. És egy Ter- sánszky-művet Ez nagyon nehéz munka volt; a sajátos, eléggé nehéz, különös nyelvezet rendkívüli feladatokat rótt rám. — EpiUtette Németh Lászlót. Ismeri őt személyesen is? — Ismerem. És szeretem, mint ember is kitűnő. Nemcsak okos. de bölcs is. Minden idegével a társadalom problémaköreiben él. Igazi szellemi izzás az egész ember. És milyen nagy író* — Hogy tetszik Kecskemét? — Szép város. Eljönnék ide máskor is. — Visszavárjuk! Varga Mihály ban, s ezekben — a legfrissebb adatok szerint — több mint 10 000 fiatal ismerkedik a mezőgazdasági, illetve ipari szakmák alapfogalmaival, s végez gyakorlati munkát termelőszövetkezetekben, illetőleg ipari bázisüzemekben. A továbbképzők közül 400 mezőgazdasági, 100 pedig ipari jellegű. A kerettan- tervek lehetőséget nyújtanak arra, hogy a helyi igényeknek és munkaerő-szükségletnek megfelelően bármely termelőágazathoz kapcsolódó továbbképző iskolát szervezzenek. Amint a Művelődésügyi Minisztériumban elmondották, a továbbképző iskolák a munkaerő-utánpótlás szempontjából is figyelemre méltó szerepet töltenek be. Kiskörösön például helyi állami, valamint szövetkezeti gazdaságok foglalkoztatják a mezőgazda- sági jellegű továbbképző iskolában végzett fiatalokat A' szovjet kömyvkiállitás megnyitó ünnepségére jött el Kecskemétre. Az első mondat, amit hallottam tőle, ez volt: — Boldog föld. ahol ilyen virág terem! — és az asztalon levő szegfűcsokorra mutatott. A másik, amit gyorsan el kell mondani róla: hihetetlen fiatalosság. Senki nem hitte el neki, hogy egyetemista lánya van. Valaki azt mondta kedvesen: azt hitte. 6 az egyetemi hallgató még. — Jó lenne! — mondja nevetve, de hozzáteszi; így isi jó. Szeret élni. dolgozni, kedves társalgó, jó vitatkozó. elevenen-élesszemű, kitűnő megfigyelő. — Hol tanult meg ilyen jól magyarul? — Az egyetemen. — Magyar szakos? — Az is. Am először angol—spanyol szakon végeztem. Azután kezdtem a haa- gyart. Félicien Marceau Goncourt-díias Horkolásgátló gumiszalag Üj horkolásgátló szerkentyű röppent fel a találmányok egére. Horkolásgátló ... Chh! Hahotáznom kell. Ügy vagyok ezekkel a testi-lelki ficamainkat korrigálni hivatott találmányokkal, hogy nem hiszek bennük. Mint például a csodálatos hainö- vesztő fluidumok- ban sem. Nem pedig azért, mert történelmi bizonyítékaim vannak rá, hogy — kár a benzinért. Nem olvastam még át részletesen az első magyarországi (latin nyelven írott) hírlapot az 1705-ben megjelent Mercurius Hungari- cus-t. de a nyakam tenném rá. hogy már abban is közöltek reklámhirdetést a „legújabb és legbiztosabb” hajnövesztőszerről. Gondolom, az akkori legkiválóbb grafikusművész a szöveg mellé alkot, ta a Fejedelem nemes profilját, hangsúlyozva persze a Mányoki-festmé- nyen is megcsodált omló hajzatot. Az ajánlás — vélem — így kezdődhetett: ..Akarja, hogy fénylő kopaszságát ily dús hal ék váltsa fel egycsapásra ? Használja mindent megoldó oldatunkat!” Azért gyanítom mindezt mert levéltári. könyvtári búvárkodásaim során — akadtak légyen kezembe a legkülönbözőbb nyelvű és korú sajtótermékek —. az 1804-es hírlapban éppúgy a század „legcsodálatosabb találmányaként” hirdették a hajnövesztő szereket mint a száz évvel későbbi újságokban, vagy a mostaniakban ... Viszontag mind több a kopasz ember korunkban is. így vagyunk a horkolásgátló módszerek, készülékek testgyakorlatok feltalálásával is. Mióta az első ember arra riadt fel. hogy a másik hangosan horkol, ugyanúgy szíve vágya valami ellenszer felfedezése. mint a kopaszok népes társadalmában a megbízható hajnövesztőszeré. S alighanem az az eddig örökéletűnek mutatkozó hadihelyzet. hogy a csücsögésnél hatásosabb horkolásriasztót aligha találtak ki. Ismerjük. ugye a módszert? Csak az újszülöttek kedvéért említjük; abból áll. hogy amikor társunk húzni kezdi a bőrt a fagyon, akik ielen vagyunk, avagy felébredtünk a támadásra, becéző csücsögésbe kezdünk. Tapasztalhattuk hogy rövid pillanatok múlva a horkoló embertárs csámcsogni, nyámmogni cup- pogtatni kezd, mammog is hozzá, majd elhallgat. Mindaddig, míg újra nem horkol. S akkor jönnek nekünk azzal hogy a Nürnbergben (NSZK) most megrendezett nemzetközi találmány- és újdonságkiállításon bemutatták a „garantáltan megbízható” horkolásgátlót. Nem más ez. mint egy fej-gumi- öv. melynek közepét alkotója belül nem túlságosan kemény anyagból ugyan, de tüskésen bélelte ki. A vezérmotívum pedig ehhez a kivitelhez az a régi megfigyelés hogy a horkoló akkor horkol ha alvás közben hátára fekszik. Namár- most. Ez a fejre alkalmazható gumiöv mindaddig nem macerái ja tulajdonosát. míg az egyik vagy másik oldalára fordulva veri be a szundit. Mihelyst azonban a hátára fekszik, az öv tüskéi enyhén szólva kellemetlenül birizgálják koponyája hátsó részét, mire a páciens felébred ... Haha! Ez a feltaláló elmaradt egy brosúrával. Nem veszi észre, hogy az atomkor az alvás mechanikájában is forradalmi változást hozott. Nem csak aludni de horkolni is a televízió mellett tudunk legédesdedeb- ben. Márpedig ezt általában — sőt zömmel — ültőhelyzetben produkáljuk. azaz nem hogy hanyatt nem fekszünk, de megszámlálhatatlan " esetben előre kó- kadt fővel dulmo- lunk. Még azt sem lehet mondani, hogy annyiunknak van speciális tévénéző fotelja, amelyben esetleg bekövetkezik a koponya hátsó részének találkozása a függőleges támlával... Ezek után mit kezdiünk azzal a tüskés fejövvel? Azt azért a feltaláló sem kívánhatja. hogy tévénézés előtt övezzük fel magunkat a tüskés gumiabronccsal. s tarkónk mögé az ing alá — mondjuk egy vasalódeszkát dugjunk, hogy mikor a tévéműsor alatt elaludván előre. vagy hátra dőlünk. a deszka áltál belénk nyomott tüskék felriasszanak bennünket horkolásunkból. Egyelőre nem a tüskés gumiöv a legmegbízhatóbb hotkolásgátló a tévékészülék előtt el- alvó nézőnek. Egyszerűbb és biztosabb minél több alvásgátló műsor beiktatása. Tóth István
