Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-21 / 270. szám
1969. november 81, péntek S. oldal Határozata részesedési alap felosztására A pénzügyminiszter és &ss igazságügy-miniszter előterjesztette az 1970. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tervezetét. A Minisztertanács tegnapi /ülésén megvitatta és eltagad la a törvényjavaslatot, majd úgy határozott, hogy azt az országgyűlés elé terjeszti. A kormány tudomásul vette az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének a Magyar Tudományos Akadémia elnökével egyetértésben tett előterjesztését az 1971—1985-ig terjedő időszakra szóló országos távlati tudományos, kutatási terv elkészítésének módszertanáról. Ennek kidolgozásánál figyelembe vették a kormány tudománypolitikai bizottsága által elfogadott elveket. A Szakszervezetek Országos Tanácsa javaslatára a munkaügyi miniszter előterjesztést készített a részesedési alap kategóriák szerinti felosztásának megszüntetésére, melyet a kormány elfogadott. Határozatot hozott arra. hogy a részesedési alap felosztását, felhasználásának módját vállalati hatáskörbe kell utalni. Ugyanakkor továbbra is alkalmazni kell a differenciált anyagi ösztönzést, mely biztosítja a dolgozók közvetlen érdekeltségét a vállalati nyereség növelésében. Ezért a részesedési alap felosztásánál továbbra is figyelembe kell venni a végzett munka hatékonyságát. fontosságát, a munka- viszonyban eltöltött időt, valamint az átlagosnál nagyobb fizikai igénybevételt. A részesedési alapból — a kollektív szerződésben történő szabályok szerint — minden dolgozó kaphat évközi jutalmat, nyereségprémiumot és év végi részesedést. i Az év végi részesedés felosztásának alapját minden dolgozónál az éves kereset képezi. ' A magasabb vezetőállású dolgozók nyereségprémiumát, jutalmát és év végi részesedését a felügyeleti szerv határozza meg. figyelembe véve a vállalat gazdasági eredményeit, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását. A határozat intézkedik a magasabb vezetőállásúak eddigi prémiumátalányának sdifferenciált alapbéresítésére. fenntartva a veszteséges gazdálkodással járó anyagi következményeket. Az intézkedés visszamenőleg, 1969. január l-től érvényes, ami azt jelenti, hogy az év végi részesedés felosztására már 1970-ben a módostíás szerint kerül sor. A kormány felhívta a munkaügyi minisztert, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben 1969. december 31-ig szabályozza a részesedési alap felosztásának új rendszerét. A pénzügyminiszter előterjesztésére a Minisztertanács rendeletet hozott alakosságra vonatkozó adó- igazgatási eljárás általános szabályairól. 1970. január l-től az adó megállapítását és az adóigazgatási feladatokat a lakossággal legközvetlenebb kapcsolatban álló községi, városi, kerületi tanácsok végrehajtó bizottságainak szakigazgatási (illetőleg a vám- és pénzügyőrség) szervei látják el. A Minisztertanács az Országos Vízügyi Hivatal elnökének előterjesztésére megtárgyalta a határvizekkel kapcsolatban a szomszédos országokkal kialakult együttműködés kérdéseit. továbbá a magyar vízügyi szerveknek a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Európai GazTízéves kutatási terv Ülést tartott a MÉM tudományos tanácsa Csütörtökön ülést tartót a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tudományos tanácsa. Dr. Gergely István miniszterhelyettes a tárca tudományos kutatási irányelvei, vei kapcsolatban elmondta: A hazai kutatás elsősorban a korábban is eredményes területeken akar- előbbre lépni, figyelembe véve a speciális népgazdasági szükségletek kielégítését. A hazai kutatóközpontok munkatársai bátran nyúlnak külföldről átvett eljárásokhoz és elősegítik a legjobb külföldi növényfajták meghonosítását. En. nek eredményeképpen az ország szántóterületének több mint felén külföldi vagy külföldi eredetű fajtákat termesztenek. A miniszterhelyettes bejelentette, hogy megkezdődött a tízéves mezőgazdasági kutatási terv előkészítése. A terv az 1975— 85-ös évekre egységes fejlesztési elveket tartalmaz majd. A Keszthelyi Agrártudományi Főiskola kutatói mésátlagot, részlegesen kidolgozzák, hogyan használhatja fel a mezőgazdaság a műtrágyát a lehető leggazdaságosabb módon. Az országban 26 helyen kezdtek szabadföldi kisparcellás kísérleteket, különféle talajerőpótló anyagokat és keverékeket próbálnak ki. A szakemberek az intenzív trágyázás alapjául szolgáló kutatási eredményeket három év alatt akarják kidolgozni. A tudományos tanács megvitatta a magyar fű- szerpaprikával kapcsolatos kérdéseket is. Megállapították, hogy a magyar paprika a festékanyag-tartalom tekintetében versenytársaihoz képest hátrányos helyzetben van, és ez csökkenti az exportlehetőségeket is. Az önköltséget is csökkenteni kell, mert több nagy terméshozamot előre paprikatermelő ország a mienknél olcsóbban kínálja az árut. Hazai termesztőknek a kutatók segítségével — mindent meg kell tenniük, hogy a jelenlegi 35-ről 50 mázsára növeljék a holdankénti terMINISZTERTANÁCS ÜLÉSE dasági Bizottság munkájában kifejtett tevékenységét. Az Országos Vízügyi Hivatal elnöke ezután a vizek szennyezettsége elleni védekezés hatékonyságának emelésére tett előterjesztést. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést tett a csökkent munkaképességű dolgozók védelmére hozott intézkedések végrehajtásáról. A Minisztertanács a beszámolót elfogadta és utasította az érdekelt ágazati minisztereket, egyben felkérte a Szakszervezetek Országos Tanácsát, hogy a jövőben fordítsanak nagyobb gondot a csökkent munkaképességű dolgozók védelmével és foglalkoztatásával kapcsolatos feladatok megoldására. A belkereskedelmi miniszter az idegenforgalom fejlesztési koncepcióira tett javaslatot. Az előtér j esetés a negyedik ötéves tervben megva* lésítandó feladatok között feltünteti a x korszerű, idegenforgalmi célokra alkalmas. megfelelő autóbuszpark létrehozását: a modern étkező, és hálókocsik, valamint a különvonatok számának növelését és az üzemanyagtöltő- és szervizállomás-hálózat bővítését is. A kormány az előterjesztést elfogadta. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Rendelet a személyi igazolványról, a lakcím bejelentéséről és a nyilvántartásról A Magyar Közlöny 1969. noveber 17-én megjelent számában tették közzé a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány 38/1969. (XI. 17.) Korm. sz. rendeletét, amely a személyi igazolványok váltásáról, a lakcím bejelentéséről és a nyilvántartásról intézkedik. Tekintettel arra, hogy a rendelet közérdekű és úgyszólván mindenkit személy szerint > is érint, célszerűnek találjuk, ha azt és a tárgyában kiadott belügyminiszteri rendeleteket — amelyek az említett kormányrendelet végrehajtása tárgyában intézkednek — röviden ismertet) ük\ olvasóinkkal. A kormányrendelet több új vonása közül a leglényegesebb az az intézkedés, amely elrendeli, hogy a Magyar Népköztársaság területén állandó jelleggel tartózkodó valamennyi 14. életévét betöltött állampolgárt személyi igazolvánnyal kell ellátni. Mint közismert, eddig — pontosabban 1970. január 1-ig, amikor az újabb rendelet hatályba lép — csak a 16. életévüket betöltött állampolgárok kaptak személyi igazolványt. Hem kapnak személyi igazolványt azok, akiket cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyeztek. Az ilyen személyeket külön igazolással látják eL A személyi igazolványt az állampolgárok részére a rendőrség állítja ki, s azt abban az évben köteles kiváltani az állandó jelleggel Magyarországon tartózkodó állampolgár, amelyik évben a 14. életévét betölti. A személyi igazolvány kiállítása, kicserélése és érvényességi idejének meghosszabbítása az illetékes rendőr- kapitányság feladatkörébe tartozik. A 14 éve* tanuló első személyi igazolványát az iskola működési helye szerinti rendőrkápitányság állítja ki és iskolai ünnepségen adják át. A személyi igazolvány kiállításáért és érvényességi idejének meghosszabbításáért 10 forint térítési díjat kell illetékbélyegben leróni. Az elveszett, vagy megsemmisült személyi igazolvány helyett az új igazolvány kiállításáért 20 forint térítési díjat kell ugyancsak illetékbélyegben leróni, — mondja a kormányrendelet végrehajtása tárgyában kibocsátott 3/1969. (XI. 17.) B. M. sz. rendelet. Öröm itt tanulni! Ugyanakkor az említettBM. rendelet sorolja fel azokat az okiratokat, amelyeket a személyi igazolvány kiállításáhaz, illetőleg az adatok kiegészítéséhez be kell nyújtani. A kiváltáshoz szükséges: születési anyakönyvi kivonat, az igazolványhoz rendszeresített adatlap, két darab 4x4-es fénykép, két hónapnál nem régibb, szembenéző, fedetlen fejjel készült, retusálatlan, felismerésre alkalmas fénykép, amelynek jobb alsó sarkán 2 cm-es egyenlő szárú fehér háromszög van. Szükséges továbbá az említett 10 forintos illetékbélyeg, valamint az iskola, tanintézet igazolása a tanulmányok folytatásáról. A kormányrendelet kimondja, hogy „az igazolvány kiállításához szükséges okiratok illetékmentesek .. A személyi igazolvány az ellenkező bizonyításáig hitelesen igazolja a tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adatokat. Ezek igazolására más okiratot megkövetelni neim szabad. Néhány szót még a személyi igazolvány érvényességi idejéről. A 18 éven aluliaknál négy év, a 18—25 év közöttieknél hét év, a 25—55 év közöttieknél tíz év, az 55 éven felüli állampolgárok személyi igazolványának érvényessége határidő nélküli. Az ideiglenes személyi igazolvány érvényességi ideje legfeljebb egy év (ideiglenes igazolványt az kap, aki a személyi igazolvány kiállítása alkalmával személyi adatait nem tudja az előírt, vagy más hitelt érdemlő okirattal igazolni, továbbá, akinek az igazolványa elveszett, vagy megsemmisült). A rendőrség a lejárt személyi igazolvány érvényességi idejét, újabb fénykép beragasztásával két esetben meghosszabbíthatja. A lakcímek bejelentéséről és nyilvántartásáról a kormányrendelet alápján a 4/1969. ' (XI. 17.) BM. sz. rendelet intézkedik. A lakcímbejelentési kötelezettség teljesítése szempontjából lakóhelynek kell tekinteni minden olyan helyiséget, amelyet valaki állandó, vagy ideiglenes jelleggel lakásként használ és a helyiség utcanévvel, házszámmal, ennek hiányában helyrajzi számmal, Illetve ismert elnevezéssel megjelölhető. A lakcím bejelén- tésére kötelezett személy állandó lakhelyének fenntartása mellett egy ideiglenes lakcímet jelenthet be. A' lakcímet, illetőleg, a megváltozását a be- vagy kiköltözéskor, de legfeljebb az ezt követő 48 órán belül jelenteni kell. A vázlatosan ismertetett kormányrendelet, illetve a két belügyminiszteri rendelet — amint említettük is — 1970. január elsejével lép hatályba. Gépekkel a tél ellen A tanév hivatalos megkezdése után pár héttel már ebben az épületben folytathatták a tudományok elsajátítását a kis- kunmajsai gimnazisták. Csupa ablak, világos, modern tanintézet ez: bizonyára jobban esik a diákoknak ilyen körülmények között foglalkozni az a+b-vel, vagy a schmalkaldeni szerződéssel. Az ünnepélyes átadást egy későbbi időpontban szándékoznak majd megrendezni a járás és a község vezető szervei. A lényeg mindenesetre az, hogy Kiskunma jsa szép, impozáns középiskolája máris a célnak megfelelően tölti be szerepét. (Pásztor Zoltán felvétele.) Vadász Ferenc Csávoiyon Vadász Ferenc író, a Nép- szabadság munkatársa a napokban Csávoly községben járt, ahol pontosan húsz évvel ezelőtt uoií utol 'm, mint megyei pártit: Most nagy megelén látta, hogy ez alatt a i tized alatt milyen sokat, fejlődött a jtfu. lró—olvasó találkozón ismerkedett az emberekkel, megtekintette az állandó jellegű kiállítást, meglátogatta a honismereti szakkört és a helybeli úttörőket. A látottakról Vadász Ferenc Mándics Mihály országgyűlési képviselőnek és dr. Gajdócsi István járási tanácselnöknek elismerően nyilatkozott. Nemrégiben tájékoztattuk olvasóinkat, hogy á KPM Közúti Igazgatóságának dolgozói kibővített gépparkkal és megfelelő mennyiségű szóróanyaggal várják a telet. Természetesen jó néhány szerv foglalkozik rajtuk kívül is a téli felkészüléssel. A Kecskeméti Városi Tanács V. B. építési és közlekedési osztályán például különleges térkép készül, amelyen feltüntetik és színekkel jelzik az utak tisztításának sürgősségi sorrendjét, az autóbuszok útvonalait és megállóhelyeit. A Kecskeméti Ingatlan- kezelő Vállalat időben, már november elején megkezdte a síkos utak elleni védekezéshez a szükséges homok és só kiszállítását. A téli időszakra mintegy 60 köbméter homokot helyezett el a városi tanács kommunális költségvetési üzeme a műkerti telepen. Az üzem a rendelkezésére álló úttisztító létszámmal és berendezésekkel csak a városi átkelőhelyek hóeltakarítását és homokszórását tudná megoldani. Ezért fontos a városi tanács építési és költségvetési üzeme hetven dolgozójának segítsége, akik szükség esetén billenős Csepel gépkocsikkal, vontatókkal, rakodókkal, seprőgéppel és lánctalpas dózerrel állnak munkába. A szállító járműveket és rakodógépeket a 9. sz. Autóközlekedési Vállalat biztosítja a hóeltakarításhoz. A hólerakó hely céljára az idén a szeméttelep szolgál. Ám, már a havazás előtt, gopdolni kell a majdani hóolvadásra is, ezért az illetékesek kérik a lakosságot, hogy a vízelvezető árkokat idejében tisztítsák ki, hogy a felgyűlt szemét ne akadályozza a hóié lefolyását, s a belvízveszély elkerülhető legyen. —a —a
