Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-21 / 270. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! a MAGYAR SÍOCfALISTA M"U”NKÁSPÁRTBÁCS’-KISKUJ'I MEGYEI. BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIV. évf. 270. szám. 1969. november 21, PÉNTEK Ára: 90 fillér Kiemelkedő termésátlagok' az állami gazdaságokban második holdséta Egyszerűbb vetésszerkezet Ezervagonos hűtőtároló Kecskeméten Spárga- és erdőtelepítés Véget ért a betakarítás a megye állami gazdaságai­ban. Ez jó alkalom az idei számvetésre, az eredmé­nyek értékelésére. A nagy­üzemek szántóföldjei gaz­dagon fizettek az idén. Kü­lönösen áll ez a kukoricá­ra, amelyből átlagosan — száraz szemes terményben számítva — 30 mázsa kö­rüli átlagot értek el. Egyes gazdaságokban — Bácsal­máson, illetve Hosszúhe­gyen — megközelítették a 35—36 mázsát. De a leg­gyengébben fizető homokon sem volt kevesebb az át­lag 19 mázsánál. Végered­ményben az állami gazda­ságok idei tengeri termése majd tíz mázsával több egységnyi területenként, mint tavaly. A kedvező időjáráson túl ennek okát a szakemberek abban látják, hogy új hib­ridfajtáikat vetettek — ha­zaiakat és külföldieket is, — továbbá a műtrágya­adagokat növelték. gon a várható össztermés. Az óriási mennyiség elhe­lyezésében és értékesítésé­ben nagy segítséget nyújt az a 700 vagonos új hűtő­tároló, amely — Hosszúhe­gyen, Városföldön és Kis­kőrösön — az idén kezdte meg a működését. Kecske­mét térségében rövidesen megkezdik az új, ezerva­gonos hűtőház építését, a Városföldi, a Helvéciái és az Izsáki Állami Gazdaság, közös társulásában. De a most elkészültek kapacitá­sát is bővítik. A fejlesztési, illetve a homokhasznosítási program kiemelkedő ré­sze az a terv, amely sze rint a homoki gazdasá­gokban meghonosítják, valamint bővítik a spár­gatermesztést. Elsősorban Helvécia, Izsák és Kiskunhalas jöhet szá­mításba. JEz ugyan munka- igényes kultúra, ám első- 2—2 S-szeresére sorban olyan időszakban — kora tavasszal — amikor a gazdaság egyéb területén alig van, vagy egyáltalán nincs foglalkoztatás. A ho­mokhasznosítási program megvalósítását szolgálja a több ezer holdon eltelepí- tésre kerülő új erdő is az elkövetkező években. Kukoricaáradat Végre jó esztendeje volt az idén a mezőgazdaság­nak. Ezért is okoz sok gondot a termények táro­lása. Ezekben a napokban te­tőz a ,-,kukoricahullám”. Az üzemekből ontják az érté­kes takarmányt a Gabona- felvásárló és Feldolgozó Vállalat telepeire. Szeren­csére a minőség jó, a víz­tartalom meglehetősen ala­csony. A kecskeméti telep­re naponta 600 mázsát szállítanak. Képünkön az Űj Tavasz Termelőszövet­kezet kukoricája folyik ép­pen a szállítószalagra, a morzsolóba, majd a szárí­tóba. Befejeződött Conrad és Bean második holdsétája is. A „séta" megjelölés azonban ebben az esetben kevéssé helytálló, mert a két űrhajós — bár csak mindössze másfél kilomé­teres utat tett meg az égi­test felszínén a csaknem négyórás expedíció alatí —, komoly munkát vég­zett. Az Intrepid holdkomp két utasa több különböző kisebb és nagyobb kráter környékéről összesen mint­egy 25 kilogrammnyi kő­zetmintát gyűjtött be, fel­kereste a Surveyor auto­matikus űrállomás Holdon levő részét és leszerelte an­nak tv-kameráját, vala­mint több más alkatrészét, hogy a Földre hozza vissza azokat. A második holdséta egyik legfontosabb manői Amennyiben a korszerű eljárásokat az elkövetke­ző években is bátran al­kalmazzák, úgy az idei átlag stabilizálható, sőt még tovább emelhető lesz. Mivelhogy most is termesz­tettek több olyan fajtát, amely 50 mázsa feletti át­laggal fizetett. Jó ered­ményt hozott a Bajai Álla­mi Gazdaságban 3000 hol­don vetőmag céljára ter­mesztett hibridkukorica is. A gazdaságok egyszerű­södő vetésszerkezete bizo­nyos szakosodási törekvé­sekben mutatkozik. Ahol például a takarmánynövé­nyek termeléséhez kedve­zőtlenek az adottságok, ott csökkentik a vetésterüle­tet. Ez főleg a silókukori­ca, s az egynyári szála­sok termesztésére vonatko­zik. Az ipari növények kö­zött kiveszőben van a fű- szerpaprika és a cukorré­pa. Növelték viszont a rep­ce és a napraforgó vetés- területét. Az előbbiből az idén 12, az utóbbiból 10 mázsás átlagot értek el. Ez a folyamat a jövőben to­vább erősödik, mind na­gyobb szerephez jut a komplex gépesítés. Legtöbb gonddal-bajjal a kertészeti termékek, főként a szőlő- és a gyümölcsfélék betakarítása járt. Itt a gazdaságoknak döntő segít­séget nyújtottak az őszi diáktáborok. Csak a Bajai Állami Gazdaságban 6200 középiskolás diák dolgozott az őszi hónapok s°rán. Szőlőből az idén mintegy félmillió mázsát takarí­tottak be, 80 ezerrel töb­A tavalyi 73 millióval szemben az idén várhatóan több mint 100 millió forin­tos nyereséget könyvelhet­nek el a gazdaságok. Még nagyobb eredmény, hogy — hosszú évek óta első ízben — a jelenlegi kilátások sze­rint nem lesz veszteséges gazdaság a megyében. szakközépiskola — kevesebb gimnázium A középiskolák ötéves fejlesztési terve Az iskolareform legfonto-1 mok aránya 54 százalék, a | eljuthassanak a középisko- sabb célkitűzései közé tar- szakközépiskoláké 46 száza- j lába. szüntelenül fejleszte- tozik a középiskolai hálózat nék lesz 1975-re Bács-Kis- átszervezése. Egy 1965-ben kiadott kormányrendelet és művelődésügyi miniszteri rendelet értelmében egy év­tizeden belül el kell érni. hogy a gimnáziumok és szakközépiskolák aránya 50 —50 százalékos legyen. A gimnáziumok feladata ugyanis elsősorban a to­vábbtanulásra való előké­szítés. míg a szakközépisko­lák elsősorban a magas kép­zettséget követelő szakmák szakmunkás-utánpótlására törekszenek. Megyénkben jelenleg 62— 38 százalékos az arány a gimnáziumok javára. A mi települési viszonyaink ko­rábban. Az átlag 33 mázsa körül lékos arány a kétféle isko­latípus között, de a tervek alakul. Almából a végleges szerint a mostani helyzeten elszámolás szerint 3800 va- ' javítani lehet, a gimnáziu­kun megyében A legtöbb gondot egyelőre az építőipa­ri és az élelmiszeripari szakközépiskolai képzés megvalósítása jelenti. Az egyéb ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi szakmák­ban jobb a helyzet. A megye középiskolai el­látottság tekintetében orszá­gosan a harmadik helyet foglalja el. Az utóbbi évti­zedben rendkívül nagy erő­feszítéseket tettünk azért, hogy korábban elmaradott iskolahálózatunkat fejlesz- szük és a paraszti lakosság gyermekeit hozzásegítsük a továbbtanuláshoz. 1961-ben 15 volt. az idén 17 a gimná­ziumok száma, ugyanéz idő sem érhető el az 50 száza- alatt a szakközépiskolák bet, mint egy évvel ko- zött a következő öt évben száma 1-rő] nyolcra növe­kedett Ahhoz, hogy a tehetséges tanulók a kis községekből is nulásra ni kellett a kollégiumi há lózatot is. Míg a kollégisták száma az ossz tanulólét­számhoz képest országos át­lagban 16 százalék, a mi megyénkben 21 százalék az arány. Az idén 8213 közép- iskolás közül 1804 lakik kol­légiumban. A következő ötéves terv végére tehát nem csökken­nek a lehetőségek gyerme­keink egyetemi és főiskolai előkészítésében, s ugyanak­kor növekszik az emeltszin­tű szakmai képzésben részt vevők száma. Itt említjük meg. hogy a kétféle közép­iskolai típus között nincs merev válaszfal. A gimná­ziumot végzett tanulók is szakmát szerezhetnek az érettségi után és a szakkö­zépiskolát sikeresen elvég­zettek is jelentkezhetnek fő­iskolai egyetemi továbbta­vere volt a Surveyor fel­keresése. Az automatikus űrállomás 1967 áprilisában simán szállt le a Holdra és több mint hatezer fel­vételt továbbított a Földre az égitestről. Az űrállomás mechanikus berendezése kisebb árkot is ásott, a Hold felszínének tanulmá­nyozására. Conrad és Bean teljes épségben találta a Surveyort. amelytől holdkompjuk csak mintegy 200 méterre szállt le. Az űrhajósok eredetileg azt jelentették a földi irá­nyító központnak, hogy az űrállomás külseje elszíne- ződött, az eredeti kék és fehér helyett világosbarna lett, de később úgy vélték, hogy csak portakaró borít­ja, s egy helyen óvatosan le is törölték azt. Az Intrepid utasai meg­lepően könnyen mozogtak a Hold felszínén és nehéz­ség nélkül ereszkedtek le az úgynevezett Surveyor- kráter oldalán is. A kőzet­mintákat a földi irányító központ utasításaiban kije­lölt helyeken gyűjtötték be. Valamennyi mintát számo­zott zacskóban helyezték el, eltávolítása előtt még a talajon lefényképezték és részletesen le is írták a földi irányító központnak. A mintákat ládában elhe­lyezve. érintetlenül, hoz­zák vissza a Földre. A két holdséta együttes eredmé­nye összesen mintegy 50 kilogrammnyi holdkőzet lesz. Az űrhajósok védőöltözete kifogástalanul működött és mindvégig igen jó volt rá­diókapcsolatuk egymással és a Földdel. Nem sikerült azonban a televíziós köz­vetítés: a tv-kamera még az első közvetítésnél el­romlott, s nem tudták meg­javítani. Ezt is visszahoz­zák a Földre, kivizsgálás­ra. A második holdséta Con­rad számára csaknem pon­tosan négyórás volt. Bean, aki másodiknak szállt ki és elsőnek tért vissza az Intrepid kabinjában, ennél valamivel rövidebb időt töltött az égitest felszínén. Mindketten jól bírták a munkát, mindvégig kiváló hangulatban voltak és hall­hatóan nagy élvezettel tel­jesítették feladataikat, tré­fálkozva egymással és a földi központtal. Az űrha­jósok részletesen számol­tak be minden lépésükről. Derültséget keltett pél­dául, amikor Conrad, az egyik kisebb krátertől a másik felé menet, egy kis ideig nem találta meg pon­tosan útját. Tréfás panasz­kodással közölte, hogy „any- nyi kráter van itt, nem is tudom melyiket keressem”. (Folytatás a 2. oldalon) Tájékoztató a magyar—vietnami és magyar—lengyel UnlnHA^Af tárgyalásokról Ii{IKuíU/.dl a részesedési alap felosztására A MINISZTERTANÁCS ÜLÉSE V. M. A Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. Meg­hallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Fehér La­josnak. a kormány elnök- helyettesének tájékoztató­ját a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság kormány- küldöttségével Budapesten folytatott gazdasági tárgya­lásokról és az aláírt meg­állapodásokról. Ezek ma­gukban foglalják a jövő évre szóló árucsereforgal­mi egyezményt és a Ma­gyarország által nyújtandó további segítséget. A kor­mány kifejezte azt a meg­győződését. hogy e megál­lapodások végrehajtása is hozzájárul a vietnami nép igazságos harcának győzel­mes befejezéséhez. A Minisztertanács meg­hallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Apró An­talnak. a kormány elnök- helyettesének tájékoztató- iát a magyar—lengyel gaz­dasági együttműködési ál­landó bizottság Budapesten november 3. és 5. között tartott 9. ülésszakáról. A bizottság a két ország ál­lami szerveinek és gazda­sági egységeinek együttmű­ködését, a gyártásszakosítás és a kooperáció helyzetét eredményesnek ítélte. Az ülésszakon széles körj esz­mecserét folytattak a kap­csolatok fejlesztésének to­vábbi irányairól, megjelöl­ve azokat a népgazdasági ágazatokat, amelyekben az együttműködés lehetőségei különösen hasznosnak mu­tatkoznak. A kormány ezután meg­vitatta és elfogadta az Or­szágos Tervhivatal elnöké­nek előterjesztését a nép­gazdaság 1970. évre terve­zett fejlődéséről és hatá­rozatot hozott a jövő évi népgazdasági tervről. A Központi Statisztikai Hiva­tal elnökének előterjeszté­se alapján tudomásul vette a Gazdaságkutató Intézet jelentését a népgazdaság 1969, évi várható fejlődé­séről; a Magyar Nemzeti Bank elnökének javaslatá­ra határozatot hozott a hi­telpolitikai irányelvek ki­egészítéséről. illetve módo­sításáról és az 1970. évi be­ruházási hitelkontingensről; majd elfogadta a munka­ügyi miniszter jelentését az ipar és az építőipar 1969. 1—3. negyedévi munkaügyi helyzetéről. (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents