Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-19 / 268. szám
l oldal 19W. november 19, hí erd» Szakmai tanácskozások népművelőknek Beszélgetés egy témáról A megyei népművelési tanácsadó illetékes szak- bizottságai, továbbá a nőtanács és a KISZ megyei bizottsága szakmai tanácskozásokat rendez a népművelőknek ma és holnap a megye három városában. Ma, szerdán a díszítőművészeti szakkörvezetők tanácskoznak Kecskeméten, a TIT klubtermében. A tanácskozás témája: a díszítőművész szakkör szerepe a felszabadulási emlékkiállítások szervezésében és az Ünnepelj velünk mozgalom ismertetése. Holnap, csütörtökön az ifjúsági klubvezetők részére tartanak tanácskozást Kiskőrösön, a járási művelődési házban. A résztvevők az Olvasó népért mozgalom időszerű feladatait vitatják meg és megtekintik a járási művelődési ház ifjúsági klubjának bemutató foglalkozását. Ugyanaznap Kiskunhalason a fotóklub- és fotószak. kör-vezetők találkoznak a Gőzön István Művelődési Központban. Megvitatják a szakkörök és klubok feladatait a felszabadulási emlékkiállítások rendezésében. Ez alkalommal kétszeresen is találó a cím. A fű- f| mi árunk nem tartalmaz szerpaprikáról van szó, amelynek átvétele körül, |§ elég színező anyagot. Hielsősorban az új szabványkövetelmények miatt, §| vatkozott más országok terigen sok vita volt az elmúlt hetekben. Lapunk a ü melvényeire. Mostanában nyilvánosság elé tárta a gondokat. Képet adtunk §g az általános helyzetről, hozzászólt az egyik érdé- = kelt termelőüzem, közöltük a Konzervipari Tröszt §| vezérigazgatójának írását. Felkerestük a témában érdekelt feldolgozó üze- §| met, a Kalocsa Vidéki Fűszerpaprika- ,és Konzerv- = ipari Vállalatot is. Itt ilyenkor van a csúcsszezon, j naponta 20—25 vagon nyersárut dolgoznak fel. Te- = herautószámra hozzák a piros aranyat a termelő- U üzemekből. = Jő termés Bajzák Béla igazgató elmondta, hogy az idén a környék tsz-eiből mintegy 2700 vagon termes Mi lesz a haszna a vásárlónak? Integráció a fogyasztóért Sokan felteszik ma a kérdést. hallván a szocialista integrációról, hogy abból mi haszna lesz a fogyasztónak? S el lehetne intézni a választ azzal, hogy főleg a fogyasztónak lesz belőle haszna, hiszen minden, ami a nemzeti és nemzetközi gazdasági életben haladást jelent, végső soron a fogyasztót szolgálja. Ép- pen ezért az olvasó joggal lehet kíváncsi a részletekre is. Ma még mindennapos tapasztalatunk, hogy vagy kevés az üzletekben található fogyasztási cikk, vagy nem abban a választékban található, amit a vásárló keres. S utazásaink során bizonyosságot nyerünk arról is. hogy a szomszédos szocialista * országokban alapjában ugyanez a helyzet. S ezen már hosszú ideje — bár a helyzet állandóan javul — mi sem tudtunk változtam. A hazai ipar nem termelt eleget,. a hiányt importból nem tudjuk fedezni. Jellemző ebből a szempontból, hogy pl. az ipari fogyasztási cikkek importja az európai népi demokratikus országok összes importjában mintegy 6—7 százalék. A Szovjetunió aránya jobb, mert ott az importban körülbelül 20 százaléknyi az ipari fogyasztási cikkek hányada. A fogyasztási cikkek viszonylag szerény mértékű importjának több oka van, amiből néhányat kiemelünk. Közismert, hogy éveken át autarkiás. önellátásra törekvő iparosítás folyt a legtöbb szocialista országban. Ehhez sok gépre és sok nyersanyagra volt szükség, amit jelentős részben importból biztosították. Így az iparosításhoz szükséges két árucsoport lényecikkek importját. De talán ] a választék nagyobbá váennyire közrejátszott az is hogy a legtöbb szocialista országban hosszú ideig nagyobb súlyt helyeztek a nehéziparra, annak biztosították gyorsabb ütemű fejlődését és kisebb gondot fordítottak a fogyasztási cikkeket gyártó iparra. Az aránytalan fejlődés következményeként, választékában és összességében kevés az a fogyasztási cikkmennyiség, amit az egyes országok jelenleg gyártanak és a közeljövőben gyártani tudnak. Állíthatjuk, hogy ezeket a problémákat minden országban látják és igyekeznek megoldani. Ez azonban csupán belső erőkre támaszkodva nem képzelhető, el. Nemzetközi összefogásra, az országok közötti koordinált cselekvésre van szükség, aminek ma a fő eszköze a gazdasági integráció. Mégpedig olyan formában. ahol a központi tervek. az államközi megegyezések mellett a piaci hatások — a kereslet és a kínálat — is erőteljesen érvényesülhet. Természetesen ez távlatokra szóló perspektíva, s nem a közvetlen valóság. Az integráció programját — nagy számú és nagy horderejű gazdasági, politikai összefüggések miatt nem lehet elhamarkodottan kidolgozni és nem lehet gyorsan az életbe átültetni. Több éves előkészítő munkára van szükség és a program fokozatos megvalósítására. Az integráció előkészítő szakaszában is van azonban mód rá, hogy a fogyasztó érezze a kedvező hatásokat, az „integráció előszelét”. Ez pedig a fogyasztási cikkek választékcseréje. A vásárló gyakori tapasztalata ugyanis: nem gében lefoglalta az impor- ! az a baj, hogy az, amit tot és a fogyasztási cikkek , keres, nem kapható, ha- vásárlása háttérbe szorult. I nem inkább az, hogy ép- Erősítette ezt a tendenciát, : pen van, de nem olyan, hogy a külkereskedelemben amit keres. Vegyünk egy is érvényesült az egyensúlyra törekvés, azaz. ha az egyik ország pl. 100 darab gépet akart eladni, akkor 100 darab gépet vásárolnia is kellett. Általában azonos áruk álltak egymással szemben. Így azután, ha az egyik ország fogyasztási cikket kívánt vásárolni, akkor többnyire ugyanennyi fogyasztási cikket kértek is tőle ellentételként. A részletekbe menő egyensúlyra törekvés gátolta az ipari fogyasztási példát: mosógépet minden szocialista ország készít, különböző típusban, s a termelés a szükségletet éppen kielégíti. A vásárló azonban nem a megszokottat, hanem mást keres, például azt. amit a szomszédos államban járva a kirakatban meglátott. Mi az akadálya annak, hogy legyen a hazai üzletekben is? Valójában semmi. Az egyes országoknak ki kell Cserélni egymással bizonyos típusú mosógépből megfelelő számú darabokat. Ezzel ugyan nem lesz több mosógép az üzletekben, de lik. S ennek a hatása a vásárlóra rendkívül kedvező. Ugyanez vonatkozik sok más fogyasztási cikkre is. i Nem is szólva arról, hogy a választékcserének a hazai iparra is jő hatása van, mert újabb típusok gyártására ösztönöz, versenyt támaszt, s emellett a külföldi piaci eladás lehetősége a többtermelésre serkent. S ez már az új mechanizmus érvényesülése, ha tetszik, nemzetközi méretekben is. Egy ilyen akcióból — ha kiterjedten alkalmazzák — fokozatosan integráció is kisarjadhat. Nemcsak úgy, hogy az eddig alkalmazott külkereskedelmi formákat rugalmasabbá teszi, hanem elsősorban a termelés oldaláról. Ugyanis a vállalat, megismerve a külföldön gyártott termékeket, megkeresheti a szomszédos országok azonos vállalatait és a kölcsönös előnyökre építve közvetlen kooperációs megállapodásokat létesíthet velük. S ez már a termelés lassú, de határozott integrációját eredményezheti, természetesen egyéb feltételek változása mellett. Hasonló irányban tájolja a fejlődést a fogyasztási cikkek külkereskedelmének kiszélesítése. Közismert ugyanis, hogy a szocialista országok közötti külkereskedelem több évre megkötött szerződések alapján bonyolódik. Ezekben többnyire mennyiségileg, vagy értékben meghatározzak az egyes cikkcsoportok, esetleg cikkek kölcsönös forgalmát. Szaknyelven szólva; kontingenseket állapítanak meg. Ennek a módszernek előnyeit és hátrányait akárcsak felsorolni is, messze vezetne. Lényeg azonban az, hogy a kontingensek merevvé, kötötté teszik a forgalmat, példánknál maradva, a fogyasztási cikkekben. Nem érvényesülhet a kereslet változása, a lakosság aktuális és esetenkénti átmeneti igényeinek hatása. Ezért járható út a fogyasztási cikkek forgalmának lo- kozatos felszabadítása. ami azt jelenti, hogy ezekben a cikkekben az országok szabadon szállíthatnak egymásnak, ahogy a lakosság ' szükséglete és annak változásai megkövetelik. Ezzel mód nyílnék nemcsak a szükséglet jobb kielégítésére. hanem a keresett cikkek esetében a * terree- lés jelentős bővítés°re ;s. Gy. I. átvételével számolnak. A nagyüzemi termesztési eljárások bevezetésének köszönhetően a terméseredmények tovább nőnek. Az idén 40 mázsá körül lesz a hol- dankénti átlag. A paprika jól fejlett, érett, a kedvező, napos időjárás elősegítette, hogy a minőség is megfelelő legyen, bár a festékanyag még mindig kevés. Ez fajta- és termesztési kérdés is. — Nemrég Ausztriában jártam és az egyik vevőnk | szememre hányta, hogy a 1 ni. Bővítik a malmot is, így ezt másutt is szóvá teszik, A világpiaci követelményeknek nem tudunk megfelelni, ha nem vesszük figyelembe a fogyasztók igényeit. Olyan helyzet alakult ki, hogy alig tudjuk értékesíteni a magyar paprikát. Ezért is vált szükségessé az új szabvány bevezetése. Beruházások, fejlesztés A feldolgozás fejlesztése és a minőség javítása érdekében az utóbbi években tett néhány intézkedést, megvalósított több beruházást a vállalat. Többek között öt alagutat épített, s ezzel kétszeresére nőtt a szárítási lehetőség. A nemrég működő extraháló üzemben kivonják a paprika értékes béltartalmát, amelyet a nyugati élelmiszeripar jól tud hasznosítaA STATISZTIKA TÜKRÉBEN Termelés A vállalati nyereség az áru értékesítése során realizálódik. Az iparvállalat számára tehát akkor, amikor egy másik vállalat — | elsősorban a kereskedelem vagy esetleg a fogyasztó — közvetlenül átveszi a termékeit. Az értékesítés lehetőségét és terjedelmét a piaci helyzet - mindenekelőtt a piacon jelentkező fizetőképes kereslet szabja meg. A vállalati piackutatás feladata tehát, hogy az értékesítés lehetőségének perspektivikus alakulását a termelés számára felderítse. Országos viszonylatban az idén az ipar nagyobb értékű árutömeget értékesített, mint amennyit termelt. Az eddig rendelkezésre álló adatok szerint ebben az évben az állami ipar termelése 2 százalékkal, az értékesítés viszont három százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakában termelt. illetve értékesített áruk értékét Ezzel függ össze az is. hogy az árukészletek 1969-ben kisebb arányban emelkedtek, mint egy év előtt egyrészt azért, mert a vállalatok a folyó termelés nagyobb hányadát viszik piacra, vagyis a termelés inkább alkalmazkodik a kereslethez. másrészt azért, mert a múltban felhalmozódott készletekből nagyobb tételeket tudtak piacra vinni. Az ipar értékesített a termékekből: Az élelmiszeriparban mind a termelés, mind az értékesítés 5—5 százalékkal emelkedett. Ami pedig az értékesítés irányát illeti — az összes értékesítés 24 százaléka került a belkereskedelmi vállalatokhoz. 19 százaléka pedig a külkereskedelmi forgalomban értékesült. Az eddiginél sokkal nagyobb mértékben piacra utalt termelő vállalatok általában erősen növelik az értékesítéssel foglalkozó apparátusuk létszámát. A megyében az első félév adatai szerint az iparvállalatok értékesítő tevékenysége 3,6 százalékkal nagyobb értékű árut mozgatott meg. mint amennyit ezeknek a vállalatoknak a befejezett termelése képviselt az év első felében. Az előzőkben vázolt tendencia tehát itt is érvényesült. A megyei ipar- vállalatok által értékesített áruknak kereken egyhar- mada jutott a belkereskedelembe. vagyis viszonylag több mint az országos átlag — Pest megyében pl. csak 19 százalék — míg a külföldre az összes értékesítés 19 százaléka került — ugyanannyi, mint országosan. Á. L. 50 százalékkal több és jobb minőségű őrleményt tudnak készíteni. — A minőség javítása már a termelésnél kezdődik. Sajnos, gyakran előfordult az előző években, hógy, a gondatlan szedés és válogatás miatt jelentős tételek nem feleltek meg a követelményeknek. Vitathatatlan, hogy a gondosabb válogatás több munkát igényel, de anyagilag megtérítjük a termelőszövetkezetek tagjainak a fáradozást, mert a szabvány szerinti válogatásért — aszerint, hogy az ládába, vagy a necc zsákokba történik — külön fizetünk. Sikerült több termelőszövetkezettel megállapodást kötni a feldolgozás előkészítésére. Többek között a hajósi József Attila, a homok- mégyi Aranykalász tagsága van segítségünkre. Növekvő igények — Az a törekvésünk, hogy a termelőüzemekkel jobban együttműködjünk, elsősorban a minőség javítása érdekében. Nem elég ugyanis csak megtermelni ezt az értékes fűszernövényt. Nagy gondosságot kíván az utóérlelés, a tárolás és a feldolgozás. A hagyományos exportpiacokon továbbra is érdeklődnek a magyar fűszerpaprika iránt, de csak az igényeknek megfelelő minőségű árut veszik meg. A külföldi vásárlók ma már Szigorúan megkívánják a festéktartalom garantálását — magyarázza az igazgató. A feltételek megvannak ahhoz, hogy a fűszerpaprikaőrlemények minősége javuljon. Erre következtethetünk az előbbi tájékoztatásból. Huzavona után Még egy információ ide kívánkozik. A kalocsai öntözőfürt négy termelőszövetkezete, amely mintegy 2000 holdon termel paprikát, megkapta az engedélyt a termés saját feldolgozására. Igaz, elég sok huzavona előzte meg a bátyai malom átadását. Így is csak januárban, esetleg februárban jutnak hozzá az eddig vállalati kezelésben levő üzemhez. Ezért a termelő- szövetkezetek paprikáját az idén még a Kalocsai Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalat őrli meg bérben, a végterméket pedig — minőség szerint — megvásárolja. Jövőre azonban új helyzet alakul ki, megszűnik a vállalat monopolhelyzete. Bízunk benne, hogy az egészséges konkurrencia tovább javítja a minőséget. K. S. országoa megyésan ben %-ot %-ot a belkt. ^skedelemnek 24 33 a külkereskedelemnek 19 19 A termelés és az értékesítés viszonyának az alakulása természetesen iparáganként eltérő' képet mutat. A gépiparban például a termelés kétszázalékos növekedésével szemben az értékesítés négy százalékkal volt nagyobb, mint tavaly. A könnyűiparok termelése globálisan három százalékkal kisebb az idén az egy év előttinél, de ugyanakkor emelkedett a könnyűipari vállalatok árueladása bár mindössze egy százalékkal.
