Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-19 / 268. szám

l oldal 19W. november 19, hí erd» Szakmai tanácskozások népművelőknek Beszélgetés egy témáról A megyei népművelési tanácsadó illetékes szak- bizottságai, továbbá a nő­tanács és a KISZ megyei bizottsága szakmai tanács­kozásokat rendez a népmű­velőknek ma és holnap a megye három városában. Ma, szerdán a díszítőmű­vészeti szakkörvezetők ta­nácskoznak Kecskeméten, a TIT klubtermében. A ta­nácskozás témája: a díszí­tőművész szakkör szerepe a felszabadulási emlékki­állítások szervezésében és az Ünnepelj velünk mozga­lom ismertetése. Holnap, csütörtökön az ifjúsági klubvezetők részé­re tartanak tanácskozást Kiskőrösön, a járási mű­velődési házban. A részt­vevők az Olvasó népért mozgalom időszerű felada­tait vitatják meg és meg­tekintik a járási művelő­dési ház ifjúsági klubjá­nak bemutató foglalkozá­sát. Ugyanaznap Kiskunhala­son a fotóklub- és fotószak. kör-vezetők találkoznak a Gőzön István Művelődé­si Központban. Megvitat­ják a szakkörök és klubok feladatait a felszabadulási emlékkiállítások rendezé­sében. Ez alkalommal kétszeresen is találó a cím. A fű- f| mi árunk nem tartalmaz szerpaprikáról van szó, amelynek átvétele körül, |§ elég színező anyagot. Hi­elsősorban az új szabványkövetelmények miatt, §| vatkozott más országok ter­igen sok vita volt az elmúlt hetekben. Lapunk a ü melvényeire. Mostanában nyilvánosság elé tárta a gondokat. Képet adtunk §g az általános helyzetről, hozzászólt az egyik érdé- = kelt termelőüzem, közöltük a Konzervipari Tröszt §| vezérigazgatójának írását. Felkerestük a témában érdekelt feldolgozó üze- §| met, a Kalocsa Vidéki Fűszerpaprika- ,és Konzerv- = ipari Vállalatot is. Itt ilyenkor van a csúcsszezon, j naponta 20—25 vagon nyersárut dolgoznak fel. Te- = herautószámra hozzák a piros aranyat a termelő- U üzemekből. = Jő termés Bajzák Béla igazgató elmondta, hogy az idén a környék tsz-eiből mint­egy 2700 vagon termes Mi lesz a haszna a vásárlónak? Integráció a fogyasztóért Sokan felteszik ma a kér­dést. hallván a szocialista integrációról, hogy abból mi haszna lesz a fogyasz­tónak? S el lehetne intézni a választ azzal, hogy fő­leg a fogyasztónak lesz be­lőle haszna, hiszen minden, ami a nemzeti és nemzet­közi gazdasági életben ha­ladást jelent, végső soron a fogyasztót szolgálja. Ép- pen ezért az olvasó joggal lehet kíváncsi a részletek­re is. Ma még mindennapos ta­pasztalatunk, hogy vagy kevés az üzletekben talál­ható fogyasztási cikk, vagy nem abban a választékban található, amit a vásárló keres. S utazásaink során bizonyosságot nyerünk ar­ról is. hogy a szomszédos szocialista * országokban alapjában ugyanez a hely­zet. S ezen már hosszú ideje — bár a helyzet ál­landóan javul — mi sem tudtunk változtam. A ha­zai ipar nem termelt ele­get,. a hiányt importból nem tudjuk fedezni. Jel­lemző ebből a szempontból, hogy pl. az ipari fogyasz­tási cikkek importja az európai népi demokratikus országok összes importjá­ban mintegy 6—7 száza­lék. A Szovjetunió aránya jobb, mert ott az import­ban körülbelül 20 száza­léknyi az ipari fogyasztási cikkek hányada. A fo­gyasztási cikkek viszony­lag szerény mértékű im­portjának több oka van, amiből néhányat kieme­lünk. Közismert, hogy éveken át autarkiás. önellátásra törekvő iparosítás folyt a legtöbb szocialista ország­ban. Ehhez sok gépre és sok nyersanyagra volt szükség, amit jelentős rész­ben importból biztosították. Így az iparosításhoz szük­séges két árucsoport lénye­cikkek importját. De talán ] a választék nagyobbá vá­ennyire közrejátszott az is hogy a legtöbb szocialista országban hosszú ideig na­gyobb súlyt helyeztek a nehéziparra, annak bizto­sították gyorsabb ütemű fejlődését és kisebb gondot fordítottak a fogyasztási cikkeket gyártó iparra. Az aránytalan fejlődés követ­kezményeként, választéká­ban és összességében ke­vés az a fogyasztási cikk­mennyiség, amit az egyes országok jelenleg gyárta­nak és a közeljövőben gyártani tudnak. Állíthatjuk, hogy ezeket a problémákat minden or­szágban látják és igyekez­nek megoldani. Ez azon­ban csupán belső erőkre tá­maszkodva nem képzelhető, el. Nemzetközi összefogás­ra, az országok közötti koordinált cselekvésre van szükség, aminek ma a fő eszköze a gazdasági integ­ráció. Mégpedig olyan for­mában. ahol a központi ter­vek. az államközi megegye­zések mellett a piaci hatá­sok — a kereslet és a kí­nálat — is erőteljesen ér­vényesülhet. Természetesen ez távlatokra szóló pers­pektíva, s nem a közvet­len valóság. Az integráció programját — nagy számú és nagy horderejű gazdasá­gi, politikai összefüggések miatt nem lehet elhamar­kodottan kidolgozni és nem lehet gyorsan az életbe át­ültetni. Több éves előké­szítő munkára van szük­ség és a program fokoza­tos megvalósítására. Az integráció előkészítő szakaszában is van azon­ban mód rá, hogy a fo­gyasztó érezze a kedvező hatásokat, az „integráció előszelét”. Ez pedig a fo­gyasztási cikkek választék­cseréje. A vásárló gyakori tapasztalata ugyanis: nem gében lefoglalta az impor- ! az a baj, hogy az, amit tot és a fogyasztási cikkek , keres, nem kapható, ha- vásárlása háttérbe szorult. I nem inkább az, hogy ép- Erősítette ezt a tendenciát, : pen van, de nem olyan, hogy a külkereskedelemben amit keres. Vegyünk egy is érvényesült az egyen­súlyra törekvés, azaz. ha az egyik ország pl. 100 darab gépet akart eladni, akkor 100 darab gépet vásárolnia is kellett. Általában azonos áruk álltak egymással szem­ben. Így azután, ha az egyik or­szág fogyasztási cikket kí­vánt vásárolni, akkor több­nyire ugyanennyi fo­gyasztási cikket kér­tek is tőle ellentétel­ként. A részletekbe menő egyensúlyra törekvés gá­tolta az ipari fogyasztási példát: mosógépet minden szocialista ország készít, különböző típusban, s a termelés a szükségletet ép­pen kielégíti. A vásárló azonban nem a megszokot­tat, hanem mást keres, pél­dául azt. amit a szomszé­dos államban járva a kira­katban meglátott. Mi az akadálya annak, hogy le­gyen a hazai üzletekben is? Valójában semmi. Az egyes országoknak ki kell Cserélni egymással bizonyos típusú mosógépből megfe­lelő számú darabokat. Ez­zel ugyan nem lesz több mosógép az üzletekben, de lik. S ennek a hatása a vá­sárlóra rendkívül kedvező. Ugyanez vonatkozik sok más fogyasztási cikkre is. i Nem is szólva arról, hogy a választékcserének a ha­zai iparra is jő hatása van, mert újabb típusok gyártására ösztönöz, ver­senyt támaszt, s emellett a külföldi piaci eladás lehetősége a több­termelésre serkent. S ez már az új mechanizmus érvényesülése, ha tetszik, nemzetközi méretekben is. Egy ilyen akcióból — ha kiterjedten alkalmazzák — fokozatosan integráció is kisarjadhat. Nemcsak úgy, hogy az eddig alkalmazott külkereskedelmi formákat rugalmasabbá teszi, hanem elsősorban a termelés olda­láról. Ugyanis a vállalat, megismerve a külföldön gyártott termékeket, meg­keresheti a szomszédos or­szágok azonos vállalatait és a kölcsönös előnyökre épít­ve közvetlen kooperációs megállapodásokat létesíthet velük. S ez már a terme­lés lassú, de határozott integrációját eredményez­heti, természetesen egyéb feltételek változása mellett. Hasonló irányban tájolja a fejlődést a fogyasztási cikkek külkereskedelmének kiszélesítése. Közismert ugyanis, hogy a szocialista országok közötti külkeres­kedelem több évre megkö­tött szerződések alapján bo­nyolódik. Ezekben többnyi­re mennyiségileg, vagy ér­tékben meghatározzak az egyes cikkcsoportok, eset­leg cikkek kölcsönös for­galmát. Szaknyelven szól­va; kontingenseket állapí­tanak meg. Ennek a mód­szernek előnyeit és hátrá­nyait akárcsak felsorolni is, messze vezetne. Lényeg azonban az, hogy a kon­tingensek merevvé, kötöt­té teszik a forgalmat, pél­dánknál maradva, a fo­gyasztási cikkekben. Nem érvényesülhet a kereslet változása, a lakosság aktuá­lis és esetenkénti átmene­ti igényeinek hatása. Ezért járható út a fogyasztási cikkek forgalmának lo- kozatos felszabadítása. ami azt jelenti, hogy ezek­ben a cikkekben az orszá­gok szabadon szállíthatnak egymásnak, ahogy a lakos­ság ' szükséglete és annak változásai megkövetelik. Ezzel mód nyílnék nemcsak a szükséglet jobb kielégí­tésére. hanem a keresett cikkek esetében a * terree- lés jelentős bővítés°re ;s. Gy. I. átvételével számolnak. A nagyüzemi termesztési eljá­rások bevezetésének kö­szönhetően a terméseredmé­nyek tovább nőnek. Az idén 40 mázsá körül lesz a hol- dankénti átlag. A paprika jól fejlett, érett, a kedvező, napos időjárás elősegítette, hogy a minőség is megfele­lő legyen, bár a festékanyag még mindig kevés. Ez faj­ta- és termesztési kérdés is. — Nemrég Ausztriában jártam és az egyik vevőnk | szememre hányta, hogy a 1 ni. Bővítik a malmot is, így ezt másutt is szóvá teszik, A világpiaci követelmé­nyeknek nem tudunk meg­felelni, ha nem vesszük fi­gyelembe a fogyasztók igé­nyeit. Olyan helyzet alakult ki, hogy alig tudjuk értéke­síteni a magyar paprikát. Ezért is vált szükségessé az új szabvány bevezetése. Beruházások, fejlesztés A feldolgozás fejlesztése és a minőség javítása érde­kében az utóbbi években tett néhány intézkedést, megvalósított több beruhá­zást a vállalat. Többek kö­zött öt alagutat épített, s ezzel kétszeresére nőtt a szárítási lehetőség. A nem­rég működő extraháló üzemben kivonják a papri­ka értékes béltartalmát, amelyet a nyugati élelmi­szeripar jól tud hasznosíta­A STATISZTIKA TÜKRÉBEN Termelés A vállalati nyereség az áru értékesítése során rea­lizálódik. Az iparvállalat számára tehát akkor, ami­kor egy másik vállalat — | elsősorban a kereskedelem vagy esetleg a fogyasztó — közvetlenül átveszi a termé­keit. Az értékesítés lehető­ségét és terjedelmét a piaci helyzet - mindenekelőtt a pi­acon jelentkező fizetőképes kereslet szabja meg. A vál­lalati piackutatás feladata tehát, hogy az értékesítés lehetőségének perspektivi­kus alakulását a termelés számára felderítse. Országos viszonylatban az idén az ipar nagyobb érté­kű árutömeget értékesített, mint amennyit termelt. Az eddig rendelkezésre álló adatok szerint ebben az év­ben az állami ipar termelé­se 2 százalékkal, az értéke­sítés viszont három száza­lékkal haladta meg a múlt év azonos időszakában ter­melt. illetve értékesített áruk értékét Ezzel függ össze az is. hogy az áru­készletek 1969-ben kisebb arányban emelkedtek, mint egy év előtt egyrészt azért, mert a vállalatok a folyó termelés nagyobb hányadát viszik piacra, vagyis a ter­melés inkább alkalmazkodik a kereslethez. másrészt azért, mert a múltban fel­halmozódott készletekből nagyobb tételeket tudtak piacra vinni. Az ipar értékesített a ter­mékekből: Az élelmiszeriparban mind a termelés, mind az értéke­sítés 5—5 százalékkal emel­kedett. Ami pedig az értékesítés irányát illeti — az összes értékesítés 24 százaléka ke­rült a belkereskedelmi vál­lalatokhoz. 19 százaléka pe­dig a külkereskedelmi for­galomban értékesült. Az ed­diginél sokkal nagyobb mértékben piacra utalt ter­melő vállalatok általában erősen növelik az értékesí­téssel foglalkozó apparátu­suk létszámát. A megyében az első félév adatai szerint az iparválla­latok értékesítő tevékenysé­ge 3,6 százalékkal nagyobb értékű árut mozgatott meg. mint amennyit ezeknek a vállalatoknak a befejezett termelése képviselt az év el­ső felében. Az előzőkben vázolt tendencia tehát itt is érvényesült. A megyei ipar- vállalatok által értékesített áruknak kereken egyhar- mada jutott a belkereskede­lembe. vagyis viszonylag több mint az országos átlag — Pest megyében pl. csak 19 százalék — míg a kül­földre az összes értékesítés 19 százaléka került — ugyanannyi, mint országo­san. Á. L. 50 százalékkal több és jobb minőségű őrleményt tudnak készíteni. — A minőség javítása már a termelésnél kezdődik. Sajnos, gyakran előfordult az előző években, hógy, a gondatlan szedés és váloga­tás miatt jelentős tételek nem feleltek meg a követel­ményeknek. Vitathatatlan, hogy a gondosabb váloga­tás több munkát igényel, de anyagilag megtérítjük a termelőszövetkezetek tag­jainak a fáradozást, mert a szabvány szerinti válogatá­sért — aszerint, hogy az lá­dába, vagy a necc zsákokba történik — külön fizetünk. Sikerült több termelőszö­vetkezettel megállapodást kötni a feldolgozás előkészí­tésére. Többek között a ha­jósi József Attila, a homok- mégyi Aranykalász tagsága van segítségünkre. Növekvő igények — Az a törekvésünk, hogy a termelőüzemekkel jobban együttműködjünk, elsősorban a minőség javí­tása érdekében. Nem elég ugyanis csak megtermelni ezt az értékes fűszernö­vényt. Nagy gondosságot kí­ván az utóérlelés, a tárolás és a feldolgozás. A hagyományos export­piacokon továbbra is érdek­lődnek a magyar fűszerpap­rika iránt, de csak az igé­nyeknek megfelelő minősé­gű árut veszik meg. A kül­földi vásárlók ma már Szi­gorúan megkívánják a fes­téktartalom garantálását — magyarázza az igazgató. A feltételek megvannak ahhoz, hogy a fűszerpaprika­őrlemények minősége javul­jon. Erre következtethetünk az előbbi tájékoztatásból. Huzavona után Még egy információ ide kívánkozik. A kalocsai ön­tözőfürt négy termelőszö­vetkezete, amely mintegy 2000 holdon termel papri­kát, megkapta az engedélyt a termés saját feldolgozá­sára. Igaz, elég sok huza­vona előzte meg a bátyai malom átadását. Így is csak januárban, esetleg február­ban jutnak hozzá az eddig vállalati kezelésben levő üzemhez. Ezért a termelő- szövetkezetek paprikáját az idén még a Kalocsai Fű­szerpaprika és Konzervipari Vállalat őrli meg bérben, a végterméket pedig — minő­ség szerint — megvásárol­ja. Jövőre azonban új helyzet alakul ki, megszűnik a vál­lalat monopolhelyzete. Bí­zunk benne, hogy az egész­séges konkurrencia tovább javítja a minőséget. K. S. országo­a megyé­san ben %-ot %-ot a belkt. ^ske­delemnek 24 33 a külkereske­delemnek 19 19 A termelés és az értékesí­tés viszonyának az alakulá­sa természetesen iparágan­ként eltérő' képet mutat. A gépiparban például a terme­lés kétszázalékos növeke­désével szemben az értéke­sítés négy százalékkal volt nagyobb, mint tavaly. A könnyűiparok termelése glo­bálisan három százalékkal kisebb az idén az egy év előttinél, de ugyanakkor emelkedett a könnyűipari vállalatok árueladása bár mindössze egy százalékkal.

Next

/
Thumbnails
Contents