Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-18 / 267. szám
1969. november 18, kedd 8. oldal Nagyobb megbecsülést érdemelnének a nőbizottságok Beszélgetés Pankovits Józseínével, a nőtanács megyei titkárával A Magyar Nők Országos Tanácsának titkársága a közelmúltban megyénkben, Érsekcsanádon ülésezett. Egy másik jelentős téma mellett a Heves és Bács- Kiskun megye tsz nőbizott- ságainak a mezőgazdasági versenymozgalomban való részvételéről tárgyalt a két megye nőtanácsi titkárainak jelentése alapján. Ezzel összefüggésben kerestük fel Pankovits Józsefnét, a nőtanács megyei titkárát, s kértük tájékoztatását néhány kérdésről. — Hogyan értékelte a MNOT titkársága a megye nöbizottságainak a termelést segítő tevékenységét? — Beszámolónkat kedvezően fogadta a titkárság. Különösen azt értékelte igen pozitívan, hogy a nőknek a versenyben, a szocialista brigádmozgalomban való részvételét önállóan, öntevékenyen, a helyi sajátosságoknak megfelelően irányítjuk. Természetesen elismerést kaptak a mező- gazdasági munkaversenyben elért eredményeink is, aminek egyebek között szép bizonysága volt például, hogy a múlt évi szocialista munkaversenyben szervezetten, csaknem négyezer nő vett részt a megyében, ötvenegy női brigád indult a szocialista cím elnyeréséért és huszonegy közülük el is nyerte azt- Vagy még egy bizonyság: Tavaly a szocialista brigádvezetők országos értekezletén a Bács-Kiskun megyét képviselő tizenhat küldött közül nyolc volt nő. — A termés betakarításával lassan az idei gazdálkodás számvetésére , készülnek majd a mezőgazdasági üzemekben. Mit tudhatnánk meg Bács-Kiskun megye asszonyainak, leányainak helytállásáról, a termelést segítő versenymozgalomban elért eredményeikről? — Konkrét áttekintésünk nincs erről, hiszen a tsz- nőbizottságok nem elkülönülten, hanem szervesen kapcsolódnak a közös gazdaságokban folyó verseny- mozgalomba. E versenynek pedig a tsz-ek területi szövetséged a gazdái. A nőmozgalom a maga részéről a szervezésben igyekezett messzemenően segíteni. Még a tavasszal felkészítettük a nőtanács járási titkárait, járási és városi vb- üléseken mozgósítottuk a felszabadulásunk 25. évfordulója tiszteletére kezdeményezett szocialista munkaversenyre. A dunavecsei járásban például a tavaly szocialista címért vetélkedő húsz női brigád az idén is vállalta a jubileumi versenyben való részvételt. A kiskunfélegyházi járásban 13 tsz-ből 29 brigád nevezett be, amelyekben tekintélyes a nők száma. Laki- teleken nyolc női munkacsapat van versenyben, s tagjai egyéni versenyvállalást is tettek. Az első három helyezett között 2500 forintot osztanak szét. S itt kívánkozik említésre: ágy tűnik, a termelési versenymozgalom az idén mintha visszaesést mutatna a korábbi évekhez képest. Megítélésem szerint a tsz-szövetségek még nem foglalkoznak e feladattal eléggé intenzíven. — A nőmozgalom megyei vezetői bizonyára ismerik a tsz-nőbizottságok tapasztalatait, véleményét a szocialista munkaverseny különböző, helyi tapasztalatairól. Hallhatnánk ezek közül a jellemzőbbeket? — Mielőtt a lényegről szólnék, hadd hivatkozzam rá, hogy a megyében a közös gazdaságok tagságának mintegy 37—38 százaléka nő. Ez pedig mintegy 27— 28 ezer személyt jelent. Egyidejűleg hadd utaljak rá, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta milyen óriási változásokon estek át a tsz-nőbizottságok. Munkájukat mindenkor a párt határozatainak szem előtt tartásával végezték, szószólói voltak az új életforma és a munka- szervezés terjesztésének, alakításának és nagyon sokszor vállalták a legnépszerűtlenebb munkát is. A szocialista munkaverseny feltételeit szinte ösztönösen teremtették meg, amikor annak idején a közös munka beindítása, a munkafegyelem megszilárdítása érdekében akciót indítottak a kétszáz munkaegység teljesítéséért. E mozgalomból alakultak ki a női munkacsapatok, brigádok. Vagy: hasonló — a szakembereket ma már mosolygásra késztető — volt a nőbizottságoknak az „adj egy tyúkot” és az „egy tojás” mozgalma, ami alapja lett a nagyüzemi baromfitenyésztésnek, libatenyésztésnek, s nem a nőbizottságokon múlik, hogy ezen a téren visz- szaesés mutatkozik. És említhetném a megyei pártbizottság határozata nyomán — a szervestrágya-hiámy miatt — a kukorica fészkes vetésére vonatkozó felhívást. A szakvezetés sokhelyütt kisüzemi módszernek tartotta ezt. A nőbizottságok cselekedtek. Nemcsak szószólói voltak a módszernek, hanem számos helyen biztosítói is a holdanként 4—5 mázsával nagyobb termésnek. Számtalan példát lehetne felhozni a segítőkészségük olyan megnyilvánulásairól is, mint hogy egy-egy megbetegedett társuk helyett is vállalják a munkát, látogatják, törődnek a közös gazdaságok idős tagjaival és így tovább. A termelést segítő versenymozgalommal kapcsolatban nagyon sok helyen jogos az igény, hogy biztosítsák a verseny nyilvánosságát, időközönként értékeljék a végzett munkát. Gyakran elhangzik az eredményesen. végzett munka fokozottabb anyagi ég erkölcsi megbecsülésének kívánalma is. Ez utóbbit nem egyszer így emlegetik a tsz-ben dolgozó nők: ne sajnálják tőlünk a jó szót! Tapasztalataink szerint e vonatkozásban is változatlanul sok a tennivaló. Éppúgy, mint ahogyan érdemes jobban támaszkodni a nő- bizottságok vezetőire, képviselőire, s minden olyan tanácskozásba bevenni őket, ahol termelési agitációról, a tsz-demokrácia szélesítéséről, emberek egymás közötti viszonyáról esik szó. A termelésben jelentős tényezők a nők, jogosan kérnek részt tehát a gazdaság egyéb dolgaiba való beleszólásból is. S végül, de nem utolsósorban: a TOT-nak és a MÉM-nek a tsz-alapsza- bályra vonatkozó irányelvei rögzítették, hogy a nők érdekképviseletéért tevékenykedő nőbizottságok kapjanak helyet a vezetésben, s ebből következik, hogy a közös gazdaságok különböző bizottságaiban is. Az a megítélésünk, hogy e vonatkozásban is sok még a tennivaló a megyében. Mert feltétlenül jogos és hasznos lenne sokkal bátrabban felelős tisztséggel megbízni az asszonyokat — fejezte be Pankovits József- né. P. I. HAiai 14 EZER Űj LAKÁS Az ÉVM lakásépítő vállalatai az elmúlt tíz hónapban 14 288 új lakást adtak át, 1919-el többet, mint a múlt év azonos időszakában. Az év végéig még 8797 új otthon építését kell befejezni az ÉVM vállalatoknak. A lakásátadások egyenletesebbé tétele tehát még mindig időszerű feladat. Kedvezőbb viszont a jövő évi lakásátadások előkészítése. mert már megkezdték 29 061 lakás építését — 3300-zal többet, mint tavaly novemberben. FILMEK LENINRŐL A Lenin-centenárium évében a fővárosi és a vidéki mozikban ismét vetítik majd az „Auróra-cir- káló”, a „Július 6.”, A „Lenin Lengyelországban”, a „Történetek Leninről” és a „Viharos alkonyat” című filmeket. A KISZ KB és a i MOKÉP a Lenin-évforduló alkalmából olyan pályázatot hirdet, amelyen a Leninről szóló filmek megteTÁRiat kintése alapján írt egyéni vagy kollektív tanulmánnyal vehetnek részt a jelentkezők. FÖLDCSUSZAMLÁSVESZÉLY TIHANYBAN Befejeződött a tihanyi félsziget részletes geológiai felmérése. Ezt a munkát különösen a félsziget egyes részein tapasztalható időszakos földmozgás sürgette. Három évvel ezelőtt a tihanyi halásztelep közelében házak, villák dőltek össze a hegymozgás miatt. Az újabb építkezések biztonsága megkövetelte, hogy a szakértők alaposan megvizsgálják a jelenségek okát. A megállapítások szerint a vízgyűjtőkörzetek felduzzadása újabb mozgást idézhet elő. Közvetlen csúszásveszély fenyeget a barlanglakások környékén, a visszhangdomb alatti részen és a szarkádi erdőben. EURÓPA LEGNAGYOBB HŰTŐTORNYA Visontán a Gagarin hőerőmű építői kitűzték a Iráni k Egy székelyföldi utazó, Mihalovits Béla 1903-Éóí kelt beszámolójában ezt írja a perzsa fővárosról: „Teherán lényegtelen fal- vacska volt, s mivel benne semmi eredeti emlék, vagy vi Avenue, amely legszerényebb becslés szerint is tizenkét kilométeres sugárút, átszelve a várost egyenesen fellendül a háttérben levő hegyre, úszómedencés villák, éttermek és után kutató birkanyájak, egy-egy öszvérháton baktató paraszt, vízhordó téve. Az országút csak akkor •élénkül meg, amikor már az út mentén is kidugja a fejét a zöld: kertek, fák, Jellegzetes teheráni látkép. maradvány sincs az ősi Perzsiára nézve, bátran közelébb vihették volna néhány kilométerrel a háttérben levő hegyhez, melynek hűvös éghajlata egyedüli menedéke nyáron a lakosságnak, mely a város, ban nem bírja ki a hőséget, s mely minden ragáparkok között. Ragályos betegség bizonyára előfordul még, de nem „keleti” értelemben. Amint maga Teherán sem igazán orien- tális (ebben az egyben igaza volt a derék székely világjárónak) fcsaló- dást okoz annak, aki a keleti városok nyüzsgő tarbokrok. Vagyis Tszfah$ előtt. Ügy mondják maguk az irániak is. Teherán arra való, hogy éljenek, Iszfa- hán, hogy gyönyörködjenek benne. A XVII. században még ez volt a perzsa birodalom fővárosa, s hogy mekkora művészi és anyaAz iszfaháni királyi tér. lyos betegség alkalmával a hegyek közé menekül...” Szembesítsük ezt a csaknem hetvenéves feljegyzést a mai helyzetképpel, Teherán valóban lényegtelen falvacska volt. Ma majdnem hárommillió ember lakik benne. A hát- téi-ben levő hegyhez nem kell közelébb vinni, mert már rajta van. A Pahlazászlót Európa legnagyobb hűtőtornyának tetejére. A visontai építők a hatalmas hengerfal építését két és fél hónap alatt, az előírt határidő előtt egy hónappal fejezték be kiváló minőségben. Az új Heller- forgó rendszerű hűtőtorony magyar—svéd találmány alapján újfajta csúszózsaluzással épült, amely módszer alkalmas változó keresztmetszetű, ebben az esetben felfelé szűkülő torony építésére. A különleges torunyóriág 116 méter magas és csonkakúphoz hasonlít. Alapátmérője száz méter, csúcsának átmérője pedig 72 méter. A betonfal vastagsága mindössze 17 centiméter. VÉRADÓ KATONÁK A néphadsereg különböző alakulatainál szélesedik a térítésmentes véradómozgalom. a katonafiatalok hónapról-hónapra nagy számban jelentkeznek véradásra. A legutóbbi mérleg szerint egy év alatt több mint 14 ezer liter vért adtak önként, térítésmentesen az egészségügyi szerveknek. Sok vért küldtek néphadseregünk katonái a vietnami hazafiaknak. Összeállította: K. A. kaságát, kacskaringós si- kátoratit, félhományos utcai kávéházait keresi benne, — legfeljebb a perifériákon akad ezekből mu. tatóba. Kozmopolita, terjeszkedő város, — így lehet jellemezni a perzsák metropolisát, széles sugárutak, modem, vagy félmodern, kész vagy féligkész épületek, nagy tágas, szellős parkok, a centrumban sok bank, szupermarket, filmszínház. Mindez mintha egy szigorú erős egyéniség elhatározását sugallná, egy abszolút tekintélyét, aki a maga „európaizáló” koncepcióját érvényesíti, mert ilyennek akarja látni városát. Nem nehéz kikövetkeztetni, ki ez a tekintély. Mohammed Reza Pahlavi, az iráni sah. Fényképe minden üzlet, közintézmény falán szembetűnik, többnyire a császárnő társaságában ami esztétikailag kellemessé teszi a látványt, lévén Farah Diba köznapi mérték szerint is vonzó jelenség. Ha valaki csak Teheránt látja, még nem találkozik Perzsiával. Szerencsére a Magyarországnál majdnem hússzorta nagyobb birodalom bőségesen kínál alkalmat azoknak is, akik Kelet egzotikumát többre tartják, mint a civilizált fővárost. A legközelebbi Iszfahán. „Alig” 450 kilométert kell autózni érte a perzsa sivatag szélén, hébe-hóba élő vagy vízhiány miatt elhagyott vályogviskós falvakat érintve. A nagy némaságban csak ritkán tűnnek fel bizonytalan táplálék, gi gazdagság, szépség hA> mozódott benne, azt a hajdanvolt utazók hevenyészett statisztikájából tudjuk: 162 mecsetet, 48 kollégiumot, 1802 karavánsze- rájt, 273 nyilványos fürdőt, 38 ezer palotát és házat számoltak össze benne. Nagy része már elpusztult, de ami még megmaradt, a*: sem kevés. A kettős árkádsorral övezett Maidan-Sah, a világ egyik legnagyobb, 600 méter hosszú, 215 méter széles tere, három pontján három csoda: a Lutfollah mecset, az Ali Ghapu (nagy kapu) palota és a sah mecset, kék, zöld, sárga zománcbevonata játszik a csillogó napsugarakkal. Teherán és Iszfahán együtt — már valami Iránból, de korántsem az egész. A Káspi-tenger menti jó levegőjű Azerbajdzsán a Pakisztánnal és Afganisztánnal határos vad Beludzsisztán, vagy Shirász és mellette az antik Perse- polis, mind külön világ, Lent pedig, ahol a Perzsa, öböl mossa Irán partjait, Abadánnal olajtornyok erdeje mered az égre. Innen származik a mai Irán minden gazdagsága, innen szivattyúzzák ki azt a pénzt, amiből a teheráni paloták, egyetemek, kórházak épül. nek. A város szélén folyik a Shatt el Arab, amely nem más, mint a két bibliai folyó, a Tigris és az Eufrátesz egyesülése. Ez már az országhatár. A túloldalon Irak egy csücske és azon túl a másik olaj- hatalom, Kuwait. Itt ér össze az arab és a perzsa vilás Bt. 5.
