Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-18 / 267. szám
4. oldal 1919. november lg, kedd Felmérés Társulással fejleszthetők a segédüzemágak a villamosenergia fogyasztásról a Leninvárosban Szerte az országban új lakótelepek létesülnek, és számuk a jövőben tovább gyarapodik. Nem közömbös, hogy már az építkezések előkészítésénél gazdasá. gosabban és korszerűbben tervezzék az áramellátást. Ennek megoldására ma már tudományos és statisztikai elővizsgálatokat foly. tatnak. A Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat és a magyar Elektrotechnikai Egyesület helyi csoportja Kecskeméten, a Leninváros mintegy 500 lakásában végez felméréseket az elkövetkező napokban. Kérdőíveken kémek választ a világítási és villamoskészülékek energia- fogyasztására vonatkozóan. A vizsgálat természetesen nemcsak a távlati villamos- hálózat kiépítésére és elosztására nyújt támpontot, hanem a meglevő lakótelepeken — ily módon a Leninvárosban is — lehetőséget ad a felmerülő panaszok orvoslására is, Reform és munkaverseny A dunavecsei járási pártvégrehajtóbizottság legutóbbi ülésén megvitatta a termelőszövetkezetek segéd- ég melléküzemági tevékenységéről szóló jelentést, A melléküzemágak hasznosságát jelzi az a tény, hogy évenként 45—50 milliónyi többletbevételt hoznak a közös gazdaságoknak. Az anyagiakon túl, különösen nagy a szerepük a helyi ellátásban és a foglalkoztatás megoldásában. A végrehajtó bizottság a jelentés és a vita alapján egybehangzóan megállapította, hogy valamennyi ki- egésztíő tevékenység közül az építőipari ágazat fejlődött a legerőteljesebben. A tizenkét termelőszövetkezeti építőbrigád ma már rendszeresen csaknem négyszáz embert foglalkoztat. Figyelmet érdemel a hartai Lenin Tsz ezirányú munkája, ahol kilencven tagú az építőbrigád, köztük ácsok, villanyszerelők és útépítő szakmunkások is. A járás építőipari kapacitás-növekedése alighanem már a közeljövőben érezteti hatását a lakásépítési program eredményes végrehajtásában. A párt-végre- hajtóbizottság ajánlotta, hogy a termelőszövetkezetek kezdeményezzék a helyi építőipari társulások létrehozását, mert csak ily módon nyílik lehetőség a nagyon is kívánatos gépesítésre. A tsz-ek jelenleg 37 olyan elárusítóhelyet, üzletet vagy feldolgozó részleget üzemeltetnek, melyek közvetlenül a lakosság ellátását szolgálják. Egyre több gyümölcs-, zöldségboltot és termelői borkimérést nyitnak járáson kívüli helységekben. A vita során szóba került néhány, e területen tapasztalható probléma is. Előfordul, hogy az elárusító standok vezetői csak olyan zöldség- vagy gyümölcsfélék árusítását vállalják, melyek számukra nagyobb részesedést biztosítanak. A járási tanács által végzett vidéki ellenőrzések során megállapítást nyert, hogy például a szalkszent- mártoni Petőfi Tsz budapesti, és az újsolti Kossuth Amiben tilos az ügyeskedés Közügy a vállalati nyereségadó befizetése A tanácsi vállalatoknak igen jelentős szerepük van a megye költségvetési gazdálkodásában. Az árutermelésből, szolgáltatásból, áruforgalmi és kommunális tevékenységből elért árbevételeikből realizált nyereség egy részét nyereségadó címén befizetik a költség- vetésbe. Megyénk csaknem egymilliárdos költségvetésének 74 százalékát egészségügyi és kulturális célokra fordítják. A kórházak, rendelőintézetek és egyéb egészségügyi intézmények, valamint óvodák, iskolák fenntartása közvetlenül a lakosság — tehát a vállalati dolgozók — érdekeit is szolgálják. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy a vállalatok pontosan és időben eleget tegyenek befizetési kötelezettségeiknek, mert csak így biztosítható a megyében élő lakosság zavartalan egészségügyi és kulturális ellátása. Az egymilliárd forintos költségvetés bevételeinek jelentős része — mintegy 30 százaléka — származik a tanácsi vállalatok befizetéseiből. Ily módon nem közömbös tehát, hogyan gazdálkodnak ezek a vállalatok. Az 1969-es esztendő I— III. negyedévének eredményei azonban nem mutatnak valami megnyugtató képet, különösen nem a nyereségadó-befizetési kötelezettség tekintetében. Ezt mutatja az alábbi táblázat is: az első 9 hónapban befizetett nyereségadó millió Ft- ban. 1968 1969 •/„ Könnyűipar 17.7 14,4 81.5 Élelmiszeripar 15.7 12,5 79.9 Ipar ossz.: 49,8 44,8 90 A tanácsi vállalatok je-, lentős része a gazdálkodásban még az 1968. évi hatékonysági szintet sem érte el, s ez károsan befolyásolhatja a megye költségvetésének idei végrehajtását. Természetesen vannak vállalatok — mint például a Bács-Kiskun megyei Fémtömegcikkipari, a Bács-Kiskun megyei Drótfonatgyártó a Bács-Kiskun megyei Cementipari, a Bács-Kiskun megyei Műanyagfeldolgozó, valamint a belkereskedelmi ágazatba tartozó összes vállalat — amelyek elismerésre méltó eredményeket értek el a gazdálkodásban. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, valamint a kisipari szövetkezetek túlteljesítették költség- vetési befizetéseiket, az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek azonban nem tettek eleget maradéktalanul kötelezettségeiknek. Hogy miért fontos számunkra a költségvetési bevételek időben való teljesítése? Köztudott, hogy megyénk még sok tekintetben elmarad az országos átlagtól. Egészségügyi ellátásában a megye még ma is az utolsók között van. Lakás, kommunális ellátottság és kulturális szolgáltatások fejlesztése érdekében rendkívüli erőfeszítéseket tesz a megye vezetése az országos átlagtól való elmaradás csökkentésére. Ezek megvalósításához feltétlenül szükség van a tervezett bevételekre. Éppen ezért valamenyi vállalatra, szövetkezetre és gazdaságra nagy felelősség hárul a költségvetési bevételek teljesítése szempontjából. Célkitűzéseink a lakossáa életkörülményeinek javítását szolgálják. Ezt pedig a vállalatoknak, elsősorban jobb termeléssel, az anyaei javak nagyobb tömegű előállításával, s emellett az állam iránti kötelezettségek i suk, ahhoz teljesítésével kell biztosítani. Közeledik az év vége, amikor számvetés következik. A megyei kötségvetés- ben ielenleg elsősorban a vállalati nyereségadó-befizetéseknél van lemaradás, s hozzá kell tenni, hogy ezek az összegek nemcsak a költségvetési befizetések legnagyobb bevételei, hanem egyidejűleg értékmérői is a vállalati gazdálkodásnak. AZ eddigi tapasztalatok szerint egyes vállalatok — a készletek leértékelésével, — a fejlesztési alapot terhelő beruházásoknak a nyereség terhére költségként való elszámolásával, — és egyéb helytelen költségelszámolási módszerekkel próbálják „elrejteni” nyereségüket, hogy kevesebb nyereségadót kelljen fizetniök. Az adóhatóság által megállapított adóhiányok döntően nyereségadóban jelentkeztek az említet szabálytalanságok miatt. Nem mehetünk el szó nélkül az ilyen és egyéb ügyeskedések mellett, hiszen csakis a ténylegesen megtermelt termék válik társadalmi értékké, mindannyiunk jobb életének forrásává. A lakosság aktívan, figyelemmel kíséri a közügyek intézését. A költség- vetés pedig olyan közügy, amelynek hatásával az emberek a csecsemőkortól az öregkorig nap mint nap találkoznak. Éppen ezért helyes, ha a vállalati és sző- vetkezeti kollektívák sem nézik közömbösen, hogy az általuk megtermelt tiszta jövedelemből a költségvetés megkapja-e a maga részét, ami által a közvetlen lakóhely, vagy éppen munkahely egészségügyi, szociális, kulturális létesítményekkel gazdagodik. S hogy valamennyi célkitűzésünk megvalósuljon. s a jövő évi terveket is jól megalaoozhas- áz szükséges Tsz, dunaújvárosi elárusítóhelyein nem tudták igazolni az ott levő termékek eredetét és árkalkulációit. A jövőben ezért nagyobb gondot kell fordítani a járáson kívüli-egységek rendszeres pénzügyi ellenőrzésére és figyelni kell az áruk minőségét, választékát egyaránt. Követendő példaként értékelte a végrehajtó bizottság a solti tsz-ek értékesítési társulását. Rövid idő alatt méltó versenytársai lettek a MÉK-nek, mert gyorsan és pontosan szállítanak, és ami ugyancsak lényeges: olcsó marad az áru. A mellék- és segédüzemági tevékenységet a párt- vb szerint úgy célszerű továbbfejleszteni a jövőben, hogy azok a szövetkezetekben folyamatos munkalehetőséget nyújtsanak. Ezért kívánatos olyan üzemi struktúra kialakítása, melyben a helyi adottságoknak leginkább megfelelő a kiegészítő tevékenység, képes igazodni a mezőgazdasági csúcsmunkák okozta foglalkoztatási aránytalanságokhoz. A végrehajtó bizottság fenti célkitűzések megvalósítása érdekében, a területi tsz-szövetség közreműködését kérte. Sz. A. JELBNLBiji két munka| verseny lolyik párhuzamosan. Áz egyiket a Tanács- köztársaság 50. évfordulója tiszteletére szervezték, s 1969. végéig tart. A másik, a kibontakozóban levő, máris szabadságunk 25. esztendejének. 1970-nek jobb megalapozására hivatott. E kettős versenycélkitűzés is jelzi, hogy a dolgozók tömegmozgalma tartós folyamat és nem buzdít hajrára. rohammunkára. Mindinkább hullámzástól mentes kollektív magatartássá válik. Az új mechanizmus viszonyai közepette sem a vállalatok, sem a versenymozgalom konkrét feladatait nem szabják meg központilag. A dolgozók vállalásai szorosan kapcsolódnak a vállalat által kidolgozott tervekhez. S mivel a szuverén tervek eleve számba vették a belső tartalékokat, a verseny lehetőségeit is, így a vállalások általában nem a terven felüli, hanem az ezen belüli feladatok elvégzésére szorítkoznak. olyan feladatok elvégzésére, amelyek a vállalat piaci helyzetét, a munka hatékonyságát leginkább kedvezően befolyásolják, s alakulásukra a dolgozók közvetlenül hatást gyakorolhatnak. Ezek a versenyfeladatok nemcsak vállalatonként, hanem azon belül, munkahelyenként is változhatnak. 830 mázsa zöld dohány hogy maradéktalanul befolyjanak a költségv-’ bevételek a vállalatoktól é- szövetkezetektől egyaránt. Dr. Borbély Lajos | Ennyit dolgoztak fel a mátkái dohányszárttóban az » megyei tanács vb pőnz- Idén. Fokti Julianna az utolsó szállítmány exportdoliányt ügyi osztályának vezetője rendezi csomagolás előtt. Ami konkrétan a jubileumi felszabadulási verseny céljait illeti, annak homlokterében népgazdaságunk nemzetközi piacképességének fokozása, a lakosság életszínvonalának emelése áll. Ezúttal nem csupán áttételesen, mint végső cél, hanem közvetlenül is. Mert kívánatos, hogy a reform harmadik, a harmadik Ötéves terv utolsó, s a szabadságnak 25. esztendejében a lakosság széles rétegei közvetlenül anyagi helyzetükön érzékeljék: országunkban a terv, az új mechanizmus, a verseny és minden őérettük van. A vállalatok ön- tevékenysége, a dolgozók kezdeményezése akár közvetve az eredményesebb világpiaci szereplésünk révén. akár közvetlenül, hozzájárulhat a belkereskedelem jobb áruellátásához, a választék, a szolgáltatások körének bővítéséhez, a minőség javulásához. Mindez egyben a szállító, a szolgáltató vállalat jő hírnevét. piaci helyzetét is javítja és hozzájárul a nyereség, a részesedési alap, a helyi munka- és életkőrül- mények javításához. A HATÉKONY, a nép- gazdaságilag hasznos munka a legtöbb esetben a vállalati nyereségben is tükröződik. Ezért sem lehet érdektelen a versenyzők számára az exportkötelezettségek teljesítése, a munkatermelékenység emelése, a takarékos készlet- és anyaggazdálkodás. A kollektívák tehát a jobb munkával közvetlenül is megalapozzák saját élet- színvonalukat. hiszen a személyi jövedelmek növelésének, a vállalat gyorsabb fejlődésének a nagyobb nyereség az alapja. A vállalati nyereség azonban nem növekedhet érdemtelenül a fogyasztók, a vevők rovására, például ellentétel nélküli áremeléssel. Ez ellen a dolgozók, mint vásárlók, joggal tiltakozhatnak, bár mint termelők, átmenetileg esetleg haszon- élvezői az áremeléseknek. A verseny, a feladatok tudatos vállalása jó alkalmat kínál a társadalmi, a gazdasági összefüggések, a személyes, a vállalati s a népgazdasági érdekek közötti kapcsolat, a reformelvek megismerésére. E felismerést segíti, ha a vállalat vezetői a dolgozók széles rétegei számára érthető nyelvezetre fordítják, cselekvésre késztető jelszavakra bontják a vállalatra háruló feladatokat. Ha a verseny , legjobbjai nem csupán erkölcsi. hanem kellő anyagi elismerésben is részesülnek (Jó formája ennek például az úgynevezett részjegyes rendszer, amelyben előre meghatározott pénzösszeg felvételére jogosító utalványokat adnak a legjobbaknak az év végi nyereségrészesedés terhére.) _________ A FFXSZÄRÄriuLASUNK 25. évfordulója tiszteletére indított munkaversenyben máris több említésre méltó kezdeményezés született. Most. hogy a helyi öntevékenységnek közvetlenül az érintett kollektívák és azok legjobbjai látják hasznát, s a nagyobb vállalati önállósággal lebontották az ésszerű munka útját álló korlátokat, nyílik igazán alkalom a szocialista munkaversenyre, a tömeges kezdeményezésekre K. £
