Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-18 / 267. szám

i. oldal 1969. november 18, kedd A FINN főváros­ban megkezdődött a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zött a nukleáris stra­tégiai fegyverek le­szerelésével foglalko­zó tárgyalás, amely elé nagy várakozás­sal tekint a világ köz­véleménye. CSALÓDTAK azok, akik abban reménykedtek, hogy a bonni szociáldemokrata—szabaddemokrata koalíció ha­talomra jutásával jelentősebb fordulat várható a nyu­gatnémet kormány hivatalos politikájában. A szövet­ségi gyűlés interpellációs üléséről nyilvánosságra ho­zott beszámoló szerint Scheel külügyminiszter hivatal- balépésének alig három hete alatt több ízben is élesen fellépett a Német Demokratikus Köztársaság ellen, kifejezve azt, hogy továbbra is érvényesnek tekinti a csődbejutott Hallstein-doktrinát, valamint a revan- sista, úgynevezett kizárólagos képviseleti igényt A külügyminiszter azt bizonygatta, hogy a Német De­mokratikus Köztársaság más államok által történő diplomácia} elismerése az NSZK érdekeibe ütközik. Eszerint az új kormány is a kudarcot vallott keresz­ténydemokrata politikát folytatja. INDIÁBAN továbbra is mozgolódik a kormányzó Nemzeti Kongresszuspárt jobboldali vezetősége. Önálló ellenzéki parlamenti csoportot alakítanak az alsóház­ban, s ennek vezetőjévé Deszai volt miniszterelnök­helyettest, az ismert jobboldali politikust választották. Indira Gandhi miniszterelnök ezzel elveszítette abszo­lút többségét a parlament alsóházában, de pozícióját a jelek szerint biztosan megőrzi, mivel az alsóház egye­sült független csoportja a miniszterelnök-asszonyt tá­mogatja. Sőt a jobboldali nacionalistának számító Szvatantra-párt több képviselője is közölte, hogy csat­lakozik a Nemzeti Kongresszuspártnak Indira Gandhit támogató csoportjához. TEGNAP utazott el Kairóból a kanadai külügymi­niszter, miután Nasszer egyiptomi elnökkel eszmecse­rét folytatott. Véleménye szerint a közel-keleti válság békés megoldására tett erőfeszítéseket egyhamar nem koronázza siker, sőt igen veszélyesnek tartja a jelen­legi helyzetet, ennek ellenére reméli, hogy Kanada gyümölcsöztetni tudja Közel-Keleten azokat a tapasz­talatokat, amelyeket a világ számos pontján kifejtett békefenntartó tevékenysége során gyűjtött össze. BEFEJEZTE négynapos kairói látogatását Numeiri vezérőrnagy, a szudáni állam- és kormányfő. Az egyip­tomi fővárosban a küszöbönálló arab csúcstalálkozó előkészítésének, valamint az arab egység megszilárdí­tásának kérdéseit vitatták meg. HIVATALOS látogatásra tegnap Varsóba érkezett a Szíriái Arab Köztársaság küldöttsége, amelyet Atasszi államfő vezet. A szíriai delegáció a lengyel vezetőkkel a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről tanácskozik. MELEG fogadtatásban részesíti Kuba lakossága Grecsko marsallt, a Szovjetunió honvédelmi miniszte­rét, aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodik a szigetországban. A havannai televízió kommentárjában úgy jellemzi a látogatást, mint fontos hozzájárulást a két ország fegyveres erői, pártjai, kormányai és népei baráti együttműködéséhez. Grecsko marsall látogatása egyébként igen élénken foglalkoztatja a közvéleményt, hiszen személyében a szocialista világ legerősebb had­seregének képviselője tartózkodik az USA partjaitól alig másfél száz kilométerre levő szocialista Kubában. K. A. Az út Helsinkibe 1. Budapesttől Prágáig Időben is, földrajzilag is A finn diplomácia a ma­fontos annak az útnak ga lehetőségeivel gzélesítet- vizsgálata, amelynek végén te tovább a szocialista or- a finn fővárosban össze kell szágok március 17-e után ülnie földrészünk vala- megkezdett diplomácia ak- mennyi országa képviselői- cióit. S ma már a buda- nek, hogy megvitassák az pesti felhívásban foglalt európai biztonság oly idő- megállapítás — „egyetlen szerű kérdéseit. 1969. már- európai kormány sem emel cius 17-én hozták nyilvá- szót az összeurópai érte- nosságra a Varsói Szerző- kéziét gondolata ellen” — dés tagállamai az Európa a tények alapján így reali- országaihoz szóló budapesti zálható: harminchárom felhívást. európai ország közül hu­A márciusi budapesti fel- szonkettő lényegében igen­hívást általában pozitív lő feleletet adott a felhí- visszhang fogadta. A soka- vásra, támogatja az érte- sodő helyeslő visszhang kö- kéziét gondolatát. (No- zepette foglalt állást hiva- vemberig a finn kormány talos, nemzetközi érvényű 28 országnál? küldte el az kezdeményezéssel a buda- értekezlet javaslatot, tehát pesti felhívásra május ötö- az arány igen jó. Nyilván- dikén a finn kormány: be- való ugyanis, hogy az ed­jelentette, hogy közre ki- dig meg nem kérdezett or­ván működni az értekezlet szágok többsége is igennel előkészítésében és megtar- felel majd), fásában. Finnország ezzel Nem lenne persze teljes a lépéssel bekapcsolódott az a kép, ha nem említeném előkészítés munkájába: meg: vannak, akik a leg- vendéglátó fővárosként az különbözőbb ürügyekkel összeurópai biztonsági ér- szeretnék a végtelenségig tekezlet jövendő színhelyé- kitolni az értekezlet ül is ettől az időponttól egyébként indokolt és szük- emlegette a világ Helsin- séges előkészítő szakaszát, kit. Ilyen állásfoglalása volt a 'VLC’CfÉ? A Hold vonzási körében az lpoilo-12 A három űrhajós az Ápol. lo—12 fedélzetén a vasár­napot pihenéssel, a szokásos ellenőrzésekkel, és fényké­pezéssel töltötte. Amint a hírügynökségek megállapít­ják, ez volt az utolsó „köny- nyű nap” a holdraszállás közvetlen előkészítése és maga a leszállás nehéz he­te előtt. A három űrhajóst a földi irányítóközpont tájé­koztatta az Apollo—12 útjá­nak sajtóvisszhangjáról majd — az űrhajósok leg­nagyobb meglepetésére — közölték, hogy a (magyar idő szerint) hétfőn 6.45 órára tervezett pályakorrekciót el­halasztják. Tízórás pihenés után az űrhajósok magyar idő sze­rint 4.52 órakor kezdték meg másfél órára tervezett étkezésüket. Az Apollo—12 magyar idő szerint 6.40 órakor 321 937 kilométerre távolodott el a Földtől és 2733 kilométer/ óra sebességgel haladt a Hold felé. Az űrhajósok a műszaki berendezések ellenőrzése után 13.22 órakor ismét nyu­govóra tértek. Fél órával ké­sőbb az Apollo—12 belépett a Hold vonzási körébe. A Dél-Vietnamban állo­másozó amerikai csapatok parancsnoksága hétfőn hi­vatalosan is elismerte, hogy az amerikai és „szövetsé­ges” légierő és tüzérség tá­madást intézett Kambodzsa területe ellen. Az amerikai csapatok főparancsnoka Abrams tábornok nevében kiadott nyilatkozat „önvé­delemről” beszél, hangsú­lyozva, hogy az amerikai csapatoknak „jogukban áll viszonozni a tüzet”, ha Dél-Vietnam területén kí­vülről éri őket támadás. Mint az AP megállapítja, négy és fél hónap óta ez volt az első olyan eset, hogy az amerikai parancs­nokság elismerte: kambod­zsai területen hajtatott vég­re „megtorló” bombázáso­kat. A mostani akcióban, amely vasárnap és hétfőn a legnagyobb harci cselek­mény volt a dél-vietnami1 hadszíntéren, 20 darab B—■ 52-es mintájú óriásgép vett részt és összesen 600—700 tonna robbanóanyagot szórt le a dél-vietnami fel­szabadító erők amerikai ál-- lítások szerint Kambodzsá­ban létesített katonai tábo-- raira és tüzérségi állásaira.’ Jelentős harcok színhelye volt még a dél-vietnami partvidék Da Nangtól mint-; egy 25 kilométernyire dél-i re, ahol a kormánycsapa-j tok a haditengerészet, légi-; erő és tüzérség támogatásá­val végeztek úgynevezett „átfésülést”. Dél-Vietnami egyéb vidékein csak szór-j ványos lövöldözések voLi tak. Iráni lapok a látogatásról Valamennyi teheráni lap foglalkozott vasárnap a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének látoga­tásával és az iráni magyar kapcsolatokkal „Az iráni nép — írja a Marde Mobarez című lap — őszintén óhajtja, hogy Lo- sonczi Pál iráni látogatása és tárgyalásai a sahhal to­vább erősítsék Irán és a Magyar Népköztársaság né­peinek baráti kapcsolatait. Szeretnénk ha ez a látoga­tás új lehetőségeket terem­tene a két ország kapcsola­tainak fejlesztése számára gazdasági és kulturális terü­leteken”. Csak egyetlen Európa létezik Waldeck Rochet beszéde Waldeck Rochet, az FKP főtitkára, aki gyógykezelé­se miatt nem vett részt már az FKP Központi Bi­zottságának csütörtöki ülé­sén sem, orvosai tanácsára az utolsó pillanatban le­mondta részvételét a vasár­napra Strasbourgba össze­hívott nagygyűlésen. Előre elkészített beszédét azon­ban a gyűlés részvevői előtt André Vieuguet, az FKP Központi Bizottságának tit­kára felolvasta. Waldeck Rochet a nagy­gyűlésen felolvasott beszé­dében rámutatott, hogy az Atlanti Szövetség állandó fenyegetést jelent a békére és amint az évek telnek, egyre nyilvánvalóbbá válik az ellentmondás az Atlanti Szövetség háborús politiká­ja és a népek érdekei kö­zött. Ebben a helyzetben a Francia Kommunista Párt síkraszáll azért, hogy Fran­ciaország lépjen ki az At­lanti Szövetségből anélkül, hogy megvárná a katonai tömbök feloszlatását. Más­felől Franciaországnak más német politikát kell foly­tatnia, mint amit az utol­só 20 évben folytatott. A megbékélés orvén ugyanis szisztematikusan olyan po­litikát folytattak, amely bá­torította a nyugatnémet mi- litarizmust. Ez a politika a német reakció képviselői­vel: Adenauerrel, Kiesin­gerrel és Strausszal folyta­tott együttműködésben nyil­vánult meg és oda vezetett, hogy a francia kormány némán tűrte azt a botrányt is, hogy az újnáci NPD-párt néhány kilométernyire a francia határoktól Saar- brückenben tartotta meg kongresszusát. Eddig csak egyfajta Euró­pát javasoltak nekünk, amelyik voltaképpen csak karikatúrája volt az igazi­nak, a monopóliumok kis Európáját. A valóságban viszont csak egyetlen Euró­pa létezik, amely egyaránt magában foglalja az Elbá-- tól nyugatra és keletre fek­vő országokat. Ezért java­solják a francia kommunis­ták a szembenálló katonai tömbök egyidejű feloszla­tását és egy kollektív biz­tonsági rendszerrel való he­lyettesítésüket. A Varsói Szerződés tagállamai már többször is javasolták ezt. Mos<t az európai szocialista országok felhívást intéztek az európai kormányokhoz, hogy a kontinens vala­mennyi államának részvé­telével tartsanak konferen­legutóbbi időben például Brosio NATO-főtitkárnak és Healey angol külügymi­niszternek is. A nyugati sajtó nagy része — a hideg- háborús lapok és rádió, tv- állomások — szintén fanya­logva, s az állítólag áthi­dalhatatlan nehézségeket emlegetve „óv a sietségtől.” (Hallatszottak ilyen han­gok a legutóbbi brüsszeli NATO-tanácskozáson is). Pedig már a budapesti fel­hívás emlékeztetett rá, hogy a második világháború im­már negyedszázaddal eze­lőtt történt befejezése óta még nem ültél? le egy asz­talhoz az összes európai országok. Így hát nagyon is időszerű, egyáltalán nem elsietett a konferencia mi­előbbi kezdete. Éppen ezért javasolta most, a szocialis­ta országok külügyminisz­tereinek prágai tanácsko­zása: legyen az időpont 1970 első felének valame­lyik napja. Érdemes egy pillanatra megállni a második világ­háború óta eltelt negyed­század említésénél. Ez alatt a negyedszázad alatt ugyan­is nemcsak kialakult, meg is szilárdult Európa mai rendje; véglegessé és meg- változtathatatlanná lettek a német mill tarizmus és ná­cizmus szétzúzásának pil­lanatában kialakult társa­dalmi viszonyok, bennük a határok is. Ma minden jó­zan ember tudja Európá­ban, hogy a biztonság alap­vető feltétele az európai határok — köztük az Ode- ra-Neisse — határ és az NDK és az NSZK közötti határ — sérthetetlensége. A Varsói Szerződéshez tartozó országok külügymi­niszterei, amikor prágai ér­tekezletükön most kétpon­tos, világos napirendet ja­vasolták a Helsinkibe ösz- szehívandó összeurópai ér­tekezlet számára, a realitá-* sok, a status quo elismeré­sére és tiszteletben tartására gondolva ajánlották első napirendi ponként az európai biztonság megte­remtését, az erőszak alkal­mazásáról és az erőszakkal való fenyegetésről történő lemondást az európai or­szágok kapcsolatában. A budapesti felhívástól a prágai , javaslatokig eltelt időben jelentősen közelebb kerültünk az értekezlet megvalósulásához; túl az időbeni közeledésben, a földrész politikai, köreiben k’alakult pozitív állásfog­lalások területén is. (Folytatjuk.) Gárdos Miklós ciát, amelyen megvizsgál­ják az európai biztonsági rendszer kialakítását. Szá­mos ország már elvben el­fogadta egy ilyen konferen­cia megtartását. Franciaor­szágnak is nagy szerepe lenne benne. Elengedhetet­len és sürgős, hogy a fran­cia kormány feladja fenn­tartásait ebben a vonatko­zásban. Ezt követelik az ország demokratikus és ha­ladó erői — mondotta Wal­deck Rochet a nagygyűlé­sen távollétében felolvasott beszédében. Az iráni lapok tájékoztat-’ nak a Magyar Népköztársa­ság szociális és kulturális eredményeiről. Visszatért a gyógykezeltetésről Péter János külügyminiszter Péter . János külügymi­niszter visszatért három­hetes gyógykezeltetéséről és átvette a minisztérium ve­zetését. Malinovszklj özvegye a Mátrában Raisza Jakovlevna MaliJ novszkaja — R. Malinovsz- kij marsallnak, a hazánk felszabadításában részt vett Második Ukrán Front egy-i kori főparancsnokának öz4 vegye — és a társaságában levő J. A Leonov marsall vasárnap folytatta útját He­ves megyében. A vendége-- két útjukra elkísérte dr. Ta­más László, a Heves megyei pártbizottság titkára. Dél­előtt koszorút helyeztek el Egerben a felszabadulási emlékmű talpazatán, majd megismerkedtek a megye-' székhely történelmi múltjá­nak nevezetességeivel és á város jelenlegi fejlődésévelj Az USA hivatalosan is beismerte Dóján és társai a hitleristák útján ”Az erőszak semmivel sem leplezett aokrlnaJanak., llOTíŐfibCKffla nevezi Igor Beljajev a srnpuBiifl Pravda hétfői számában , " azt a Dajan tábornok ne­véhez fűződő izraeli elméletet, miszerint kollektíván kell felelősségre vonni mindazokat, akik együttérez- nek a megszállt területeken harcoló partizánolrkal En­nek a doktrínának az a lényege — írja Beljajev —, hogy elnyomó intézkedéseket kell foganatosítani mind­azokkal az arabokkal szemben, akik a partizánok működési területén tartózkodnak. Izrael jelenlegi vezetői — állapítja meg a Pravda cikkírója — a hitleristák útjára léptek. A hitleristák voltak azok, akik az elfoglalt területeken agyonlőttek embereket és felégettek házakat csupán azért, mert a helyiek „együttéreztek” a partizánokkal. Dajan gyakor­latilag ugyanezt teszi. „A tábornoknak majd felelnie kell egyszer azokért a bűncselekményekért, amelyeket az ő parancsára 'hajtanak végre, és jó lesz, ha Tel- Avív-ban nem feledkeznek meg erről” — írja befeje­zésül Beljajev.

Next

/
Thumbnails
Contents