Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-02 / 255. szám
TM9. novemfier *, rasámap 8. oldat „Vojiia kaputt" Gyermekkoromtól kezdve vagy százszor hallottam elmesélni azoknak a napoknak a történetét. Másként mondta a szomszédasszony, az utcavégi kovács, megint másként a féllábú öreg gulyás. Másra emlékezett a boltos, aztán, ahogy felnőttem a ta nító, a könyvtáros . _ Az emlékmozaikokból furcsa, valószerűtlen kép állt ösz- sa* bennem a község fölszabadításáról. Tankok, futkosó híradósok, tűzpár- baj a falu felett, vágtató lovaskatonák. Az öregek meséi mindig túlfűtöttek kissé. Valahogy egészen olyanok, mint az élet Olyan ember is akad Kunszenti miklóson, aki a pontos valóságot keresi. Galambos Sándor általános iskolai történelemtanár évek óta kutatja a község történeti emlékeit Okmányokat hadi jelentéseket levéltári anyagokat tanulmányozott át, hogy rekonstruálja a felszabadulás napját Ahogy az adatokat a „hivatalos verziót5’ ismerteti — akárcsak egy történelemórát hallgatnák. Most azonban nem működik a régi reflex, nem flrkál- gatok kis ábrákat, inkább az öregek szavait próbálom emlékezetembe idézni. A „valóság’’ mellé az életet is. ■ ■ ■ ■ „1944. október 31-én és november elsején német és magyar katonák fésülték át Bösztörpusztát és Kunszeri. Lmiklós határát, elhajtották a lábas jószágot, majd kompokon átszállt ák a Dunántúlra ... (— C ■'< a katonák szálltak le . : autóról, a tisztek a sole ,iijjl2i,t ültek. Két rossz te.,anam volt, szó nélkü elvitték. Szerencsére i jí iznót már előző nap levágjam és eldugtam a szárkevék közé, különben taián éhen haltunk volna. Ami kevés kukoricát lemorzsoltunk, nem volt az egy fél zsákkal sem, földobták a teherautóra. .. Kutyájuk sem volt, hajtani sem tudták rendesen a jószágot, csak úgy vesszőkkel terelték. Az egyik tehenem nem akart átmenni az országúton, nen arra volt a járás. Jó nagyot húztak rá, aztán eltűnt a többi között. Volt két új csizmám is, nem egy pár, hiszen a falábamon nem hordtam. De egymás mellé voltak kötve, úgy akasztottam a szögre Szóval azokat is feldobták az autóra. Gondoltam magamban: no, azoknak Kereshetitek a párját...) * „Elsőké.i. november elsején nyomcu tk be a felderítők, és égj páncélos ék Bábony ti.., _■ .61. Délután jöttek, 'esie pedig visszahúzódtak. I íj módon a község egy res-e már november elsején felszabadult, mivel a németek a Bakér északi oldalán voltak, sőt a hidat is felrobbantottak maguk mögött. Másnap reggel, tehát november másodikén kozák lovasok nyomultak be ismét ezen az oldalon, akkorra már Szabadszállás felől is itt volt a támogatás . . ,1 (— Lovon jöttek fiam, a műhely ablakából néztem őket. Legalább úgy tudtak lovagolni mint a kunok, és ezeknek sem voltak megpatkolva a lovaik. Páran, később a gyalogosok közül, átfésülték a műhelyt meg az udvart, az egyik mondott valamit. Már akkor is rossz volt a fülem, nem értettem. Az üllőre nézett meg a kalapácsokra, elnevefte magát és hatalmasat kiáltott: „No papa, vojna kaputt!” „Délről tizenegy óra körül indult meg a támadás, a községben nem volt ellenállás. Tizenhárom óra negyven perckor — o szovjet hadijelentés szerint — felszabadult a falu. A németek az úgynevezett „Tujner-ház” mögötti térséget hagyták el utoljára Apaj irányába. Akkor már Budapest védelmére összpontosítottak. . .* (— Ukránok voltak akik teljesen felszabadították a falut. Görnyedt testtartással, a géppisztolyt előre szegezve futottak végig az utcákon, lehettek talán ezren is. A németek már kivonultak, csak magyar katonák voltak a faluban, azok is szökevények, civil ruhában. Megérték a másodikét, szerencséjük volt. Előtte való nap öt magyar szökevényt végeztek ki a gimnázium udvarán — magyarok. Aztán páncélosok jöttek, szállítók, lőszert meg benzint hoztak iszonyú meny- nyiségben. Pest felől pedig sebesülteket. Kórház volt az iskola, a községháza is akkoriban. Tulajdonképpen csak novemberben, decemberben tudtuk meg, milyen a háború, ekkor láttuk, milyen erőfeszítéseket tesz a hadsereg a hadianyag- és az élelmiszer-utánpótlásra. Az ágyúdörgést is hallottuk, de csak tompán, messziről. Apádat a parancsnokság berendelte lövészárkot ásni, anyáddal ketten vágtunk le egy malacot. Főztünk, amit tudtunk, ami akadt. Cukorrépalevest és kukoricakását, kukorieaká- sát... Te csak pár hónapos voltál akkor...) « ■ ■ ■ — Hogy mi történt azután? Kihirdették, hogy megkezdődik a tanítás. Hol a templomban, hol a kollégiumban tartottuk az órákat. A történelmet volt a legnehezebb tanítani. Sok mindent könyv nélkül magyaráztunk, aztán újra kellett írni a történelemkönyveket. Egyszerűbb fogalma- sással, igazabbra. B. P. Az első szervezett erő 1944 ősze sorsforduló kezdetét jelentette a magyar nép számára. A szovjet hadsereg az országhatárt átlépve megkezdte a megszálló német fasiszták kiűzését hazánk területéről és ezzel együtt szétzúzta az ellenforradalmi rendszer elnyomó szerveit. A Szovjetunió hadseregének hősi és áldozatos harca hozta el népünknek a szabadságot, lehetővé tette a dolgozók alkotó erejének kibontakoztatását. az új élet megkezdését. A felszabadulás időpontjában a negyedszázados illegalitás idején kegyetlenül üldözött kommunista párt volt az egyetlen szervezett erő, amely azonnal talpra állt. programot adott az újjáépítésre és a társadalmi kérdések megoldására. * ★ ★ Alig ült el fegyverzaj. a felszabadított terület városaiban és nagyobb falvaiban egymás után jöttek létre az első legális kommunista pártszervezetek. A felszabadulás helyi ünnepségei után november-december hónapokban erre a történelmi évfordulóra, a Magyar Kommunista Párt helyi szervezeteinek megalakulására emlékeznek megyénk kommunistái. Szabadítok emlékeznek A napokban megyénkben járt egy szovjet katonai újságíró-delegáció, amelynek tagjai közül ketten részt vettek a megye, illetve Kecskemét felszabadításáért folyó harcokban. Krilov Julij Nyikola- jevics alezredes, a Krasz- nij Voin főszerkesztője így emlékezik a Kecskemétért folyó harcokra: — Alhadnagyi rangban egy géppuskás szakasznál rajparancsnok voltam. Október közepén gyorsan törtünk előre Egészen Kecskemét széléig jutottunk. Alakulataink a repülőtéren több német repülőgépet megsemmisítettek, de erős ellenállásba ütköztünk, ezért, hogy a bekerítés veszélyét elkerüljük vissza kellett vonulnunk. Október végén újra ide értünk, s Kecskemét volt az első magyar város, amelynek felszabadításában részt vettem. A város szélén igen kemény harcok voltak. Amikor az utcákba beértünk, feltűnően üres volt minden. Mint kiderült, a fasiszták megfélemlítették és eltávolították a lakosságot. Amikor felszabadítottuk a várost, az emberek lassan kezdtek visszatérni otthonaikba. Először féltek tőlünk, mert a fasiszták rólunk terjesztett propagandája nem maradt hatás nélkül. Őszintén szólva mi Is óvatosak voltuk, hiszen nem tudhattuk nem rejtőztek-e el a házakban fasiszta csoportok. A feszült légkör azonban rövid idő alatt feloldódott. Az emberek látták, hogy barátokként, felszabadítóként érkeztünk. A család, ahol rövid időre elszállásoltak megvendégelt, még borral is kínáltak. Szakaszom többi katonáját is hasonló szívélyességgel fogadták. A városparancsnokság rövid pihenőnk alatt azzal bízott meg bennünket, hogy segítsünk a városban megindítani az életet, a termelést. Gépjárműveink tüzelőanyagot hordtak, az erőműbe. Más alakulataink másutt segítettek. Mi azonban a frontvonalhoz tartoztunk és néhány nap múlva indultunk tovább. Én Taksonynál megsebesültem és kórházba kerültem. Szokolov Viktor Gymit- rijevics a repülőknél teljesített szolgálatot. Elmondta, hogy a megye területe fölött igen élénk légiharcok voltak. Leginkább bajtársairól beszélt. Elmondta, hogy Nyikoláj Szkamaruhov pilóta, a Szovjetunió kétszeres fíőse, aki sok légiharcban vett részt, most mint altábornagy Kijevben él. Pjotr Jakubovszkij pilóta, a Szovjetunió Hőse most Moszkvában tölt be parancsnokhelyettesi tisztséget. Legtöbbet azonban Nyikoláj Kremov pilótáról, a Szovjetunió Hőséről beszélt. — Nyikoláj nagyszerű pilóta volt. Huszonhat ellenséges. repülőgépet semmisített meg légiharcban. Ezek közül Magyarország felett hatot, a megye felett hármat. Egy ízben azonban az ellenség üldözése közben túl messzire repült. Nem volt elég a, repülőtérig az üzemanyaga, s kényszerleszállást kellett végrehajtania. A gép orra, majd a hátára bukott. Magyar parasztok látták az esetet, visszafordították a gépet, de pilótáját holtan találták alatta. Bevitték holttestét a legközelebbi szovjet parancsnokságra, amely hazaszállíttatta Odesszába, ott temették el. Az eset itt történt a mai Bács-Kiskun megye területén. Nagyon szeretném, ha az újságban ‘is megírnák az esetet, hátha a szemtanúk közül valaki olvassa és részletesebben el tudná mondani, hogyan találtak rá a nagyszerű pilótának holttestére és mint vitték bajtársaihoz. A repülőalakulat harcainak történetét kívánnánk ezzel kiegészíteni — mondotta befejezésül Szokolov elvtárs. Nagy Ottó Az MKP szervezői és alapítói a volt illegális sejtek tagjai, a Tanácsköztársaság harcosai, az oroszországi polgárháború volt magyar vöröskatonái, szervezett ipari és földmunkások voltak. Hozzájuk csatlakoztak olyan baloldaliak is, akik egyetértettek a kommunisták célkitűzéseivel. politikájával. ★ ★ ★ A pártszervezetek megalakulásáról az esetek többségében jegyzőkönyv nem készült. A dátumok egy részét későbbi dokumentumok és az alapítók visszaemlékezései őrzik. Alpár, Bátmonostor. Érsekcsanád, Gara, Izsák, Lajosmizse, Madaras, Sükösd, Szeremle községekben és Kalocsán a felszabadulást követő na- pokban-hetekben szervezeti keretek között, öntevékenyen láttak munkához a párttagok, Kiskunfélegyházán már október 27-én megkezdték a szervezést, amikor a front vonala a várostól alig néhány kilométerre, Kecskemét előtt húzódott. Bakodi Béla, Haracsi Mihály, Ku- kella Sándor és Kürtösi István egymást felkeresve tanácskoztak a szervezeti feltételek megteremtéséről. A Kisvárosháza egyik szobájában, november 3-án alakították meg a kommunisták helyi szervezetét. Az alapítók között voltak Rom- hányi József; Kohut Béla, Konyár György, Drahos László és más elvtársak. A kiskunhalasi pártszervezet november 7-én lépett a város nyilvánossága elé. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 27. évfordulójának • megünneplésére a kommunisták nagygyűlést hívtak össze, melynek befejeztével megalakították pártszervezetüket. A szervező munkában Bedő Mihály, Fazekas István, Macs- kási József, Nagy József mellett még többen aktív tevékenységet fejtettek ki. A felszabadított országrészek pártszervezeteinek irányítására és a megalakulók szervezésére november 5-én Szegeden létrejött az Ideiglenes Központi Vezetőség. ★ ★ ★ A kiskunhalasi elvtársak a KV-töl megbízást kaptak a környező községek pártszervező munkájának segítésére. így alakult meg még 1944-ben a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete november közepén Kiskunhalason, december 12-én Jánoshalmán, december 20-án Kiskőrösön és Tázláron, december végén Kecelen. Sok feladat hárult a város felszabadulása után a bajai kommunistákra is. A munka nehezét vállalták a termelés megindításánál, a városi tanács, a vörösőrsée megszervezésénél, és mindenütt ott voltak, ahol arra szükség volt. November 26-án került sor a párt- szervezet megalakítására, amikor időis Folcz Antal, Babies József, Peágity Mihály, Döményi József, Csa- nyik József, Sarok Antal és a többi kommunista az akkori Ipartestületben szervezetté kovácsolták a nép felemelkedéséért harcolni kész erőket. ★ ★ ★ Az esztelen október végi kiürítés Kecskeméten rendkívül nehéz helyzetet teremtett. A letartóztatott kommunistákat és más baloldaliakat október 30-án Budapestre hucolták a nyilas hatóságok. A letartóztatottak között volt dr. Molnár Erik elvtáís is, akinek az elhurcolás előtti napokban sikerült kiszabadulnia. Az ő emlékezetéből tudjuk, hogy a párt szervezéséhez november közepén kommunisták és szociáldemokraták együttesen kezdtek. A felszabadított területekről érkező hírek, újságok és a Központi Vezetőségtől kapott iránymutatás nyomán december 13-án megalakult a Magyar Kommunista Párt kecskeméti szervezete is. Az alakuló gyűlésen nyolc-tíz régi mozgalmi elvtárs vett részt, titkárrá Básti Ágostont választották. ★ ¥ ★ 1945 elejétől a pártszervezetek munkájának irányítását a KV december 23-i határozatával Kecskemét székhellyel létrehozott MKP Duna—Tisza közi kerületi titkárság látta el, melynek titkára Dobó István, majd Safrankó Emá- nuel lett. A 25 évvel ezelőtt megalakult legális kommunista pártszervezetekre forradalmi tettek végrehajtása várt. A kommunisták vállalták a feladatok megvalósításáért a harcot, a küzdelmet, mert a párt a nép felemelkedéséhez céltudatos és reális programot adott. Bársony Ferenc Magyar színes tv-adók Ausztriának Az osztrák posta néhány évvel ezelőtt két fekete-fehér televízióadót vásárolt Magyarországtól, s azóta mindkettő igen megbízhatóan működik. Mivel az osztrák tv továbbfejleszti színes adásait, az ottani posta felkérte a két berendezés szállítóját az Elektromechanikai Vállalatot, hogy a két adót alakítsa át, s tegye alkalmassá színes műsorok közvetítésére. A gyár a feladatot vállalta, néhány mérnöke és műszerésze a helyszínen dolgozik a berendezések átalakításán. Az egyik adó már elkészült és Jauerlingben már meg is kezdte színes műsorok sugárzását, ét-három héten belül pedig a patscherkofeli átalakított színes adót is üzembe helyezik. A magyar berendezések segítségével Tirolra is ki tudják terjeszteni a színes műsorok sugárzását. Az Ausztria részére gyártott adóberendezések megbízhatósága és az alacsonyabb hullámtartomány előnyei más országok érdek, lődését is felkeltették. Több posta kért ajánlatot, amelyekre az Elektromechanikai Vállalat már el is küldte válaszait. Ankét az egészségügyi intézmények gazdálkodásáról Az Orvosegészségügyi Szakszervezet Bács-Kiskun megyei gazdasági és ügyviteli szakcsoportja ankétot rendezett, amelyen részt vett Sárospataki Alajos, az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezetének országos elnöke, dr. Vass Zoltán, a szakszervezet központi bizottságának titkára, Szom- mer Pál, az Egészségügyi Minisztérium képviselője és dr. Takács Sándor, a megyei kórház igazgatója -A tanácskozáson Szönyi Ferenc, a megyei kórház gazdasági igazgatója tartott vitaindító előadást. Elemezte a megyé egészségügyi intézményeinek gazdasági, bérgazdálkodási és eszközgazdálkodási tevékenységét. A vitában többek között felszólalt dr. Borbély Lajos, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője, aki ösz- szefüggéseiben taglalta hogy miként lehet az egészségügyi ágazat gazdálkodásának hatékonyságát növelni. Az ankéton megvitattál- az egészségügyi ágazat 1970. évi gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat is.
