Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-15 / 265. szám
4. oldal 1969. november 15. szombat Fejlődés és akadályok j Nagykorúsított ^zövctkczclciiik az ér rége előtt Az MSZMP Központi Bizottsága 1966. májusában hozott határozatot a gazdasági reformról. Az akkor elfogadott főbb elvek azóta a mezőgazdaságban már megvalósultak, vagy megvalósulóban vannak. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szövetkezetek igyekeznek gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni az új közgazdasági szabályozókhoz, árakhoz, beruházási kedvezményekhez, a piac igényeihez. A sorozatosan megjelenő rendelkezések hatására, a két ütemben végrehajtott felvásárlási áremelések, a különféle szociális intézkedések, az új támogatási rendszer eredményeként a közös gazdaságokban megnövekedett a termelési kedv, élénkült a beruházási ./szándék, javultak az életviszonyok. A szövetkezeti tagok többsége megtalálja számítását, beleilleszkedik a közös életbe, kedvvel és szívesen dolgozik. Mindezek eredményeként megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdaságban a központi célkitűzéseket még soha ennyire nem sikerült megközelíteni, annak ellenére, hogy nincsenek kötelező tervmutatók. Az eddigi intézkedések jelentősen segítették a szövetkezetek önálló gazdálkodásának kialakulását, lehetővé tették az adottságok jobb kihasználást, erősítették a közgazdasági gondolkodásmódot és új energiákat szabadítottak fel. Visszás helyzet A mezőgazdaság máris jelentős utat tett előre a gazdasági reform elvei alapján. A fejlődés szembetűnő, de még mindig számos akadály van, amelynek leküzdése szükséges ahhoz, hogy a helyes alapelvek érvényesüljenek. Számos közgazdasági szabályzót kell továbbfejleszteni, tökéletesíteni, helyesbíteni. A kibontakozást akadályozza, hogy a mezőgazda- sági szövetkezetek néhány esetben még mindig monopolhelyzetben levő nagyvállalatokkal kerülnek kereskedelmi kapcsolatba, amelyek még most is képesek rákényszeríteni akaratukat a partnerre. Az idén igen sok szó esett a fogyasztói zöldség- és gyümölcsárakról. Ismeretes, hogy a kései kitavaszodás miatt az év első felében a tavalyinál sokkal magasabb fogyasztói árszínvonal alakult ki. Később ugyan bőséges lőtt a kínálat, ami mérsékelte az árakat, de nem olyan mértékben, ahogy azt egyes esetekben vártuk. Közismert, hogy jelentős meny- nyiségű termék ment veszendőbe. A kereskedelem és a feldolgozóipar nem tudott megbirkózni a megtermelt árumennyiséggel. Nemcsak a felkészületlensége miatt, hanem a nem megfelelő érdekeltségi szabályozók is közrejátszottak abban, hogy egyszerűen nem vették át a felkínált árut. Az a visszás helyzet alakult ki, hogy jó termés volt ugyan, de a fogyasztó ezt nem minden esetben érezte. Ezer szállal Remélhetőleg gyorsabbá válik a felvásárló kereskedelem korszerűsítése és a feldolgozóipar fejlesztése. A termelőszövetkezetek is igyekeznek bővíteni a tevékenységi körüket. E témával nemrég a megyei párt-végrehajtóbizottság is foglalkozott, s leszögezte, hogy a gazdaságfejlesztés megköveteli a szövetkezetek melléktevékenységének bővítését. Ez nemcsak részét képezi a vállalati gazdálkodásnak, hanem eszköze is a rejtett tartalékok feltárásának és a jelentős gazdasági előnyök kiaknázásának. A szövetkezetek termelése ezer szállal kapcsolódik az élelmiszeriparhoz, de szoros kötelékek fűzik a közös gazdaságokat a bélés külkereskedelemhez, a vegy-, a gépiparhoz és egyéb iparágakhoz is. Az egész népgazdaság érdekeit szolgálja, ha az értékesítésben, beszerzésben az élelmiszer-feldolgozásban érvényesülnek az új mechanizmus elvei. Lehetőség van különféle alkalmi vagy tartósabb együttműködésre a termelőszövetkezetek, a különböző szövetkezeti formák és vállalatok között Kötöttségek Sok ösztönzést kapnak mindezekre a gazdaságok, de sajnos még mindig számos akadályba ütköznek, ha kezdeményeznek. Biztatták őket hűtőházak építésére. Néhány kisebb ilyen létesítmény felépült Szinte egyetlen szövetkezet sem tudja kihasználni, mert olyan pénzügyi kötöttségekkel jár ha saját termékeit tárolja benne, hogy inkább bérbe adja. Mi értelme volt tehát az egész kezdeményezésnek? — merül fel a kérdés. A közös vállalkozásoknál szintén sok gátba ütköznek, nem kapnak megfelelő anyagi támogatásit, számos kötöttség nehezíti az ] előrehaladást. Szinte csak felvillantani j tudtuk a gondokat. A szö- ■ vetkezetek most készülnek j a zárszámadásokra. A év I végi mérleg elkészítésekor j méginkább előtérbe kerülnek az említett akadályok. K. S. szakmunkástanuló képzés II. AKIKET ÉRINT Új körzet Bővült a felvásárlókörzete a Baromfiipari Országos Vállalat kecskeméti telepének. Eddig négy megye aprójószág-tenyésztő gazdaságaiból érkezett az áru. újabban pedig Veszprém és Zala megyékből is ide szállítják feldolgozás céljára a szárnyasokat. Az ] új körzet már az idén héf- ; száz vagon áruval jelent- i kezik. I A szakmunkásképzés re- [ formját szabályozó idei, 6. számú törvény következmé- | nyeit természetesen legfőképpen maguk a tanulók érzékelik (várható jótékony hatását remélhetőleg nemsokára a népgazdaság is). A reform nagykorúsította az eddigi szakmunkásképzést. Módosul mind az iskolai, mind a tanműhelyi foglalkozások rendje. Hogyan vélekednek erről az iskolák, illetve a vállalatok vezetői? WELTHER VILMOS, a 607. számú MüM. Szakmunkásképző Intézet igazgatója : — A rendelkezés kimondja, hogy „a szakmunkásképző iskola középfokú oktatási intézmény, amely szakmunkás-képesítést és nem befejezett középiskolai képzést nyújt.” Iskoláinkban megteremtjük az alapját annak is, hogy a szakmunkás-képesítés után két évvel érettségi bizonyítványt szerezhessenek volt tanulóink. A fiatalok nem érzik megfosztva magukat a to- vábbképzéá lehetőségeitől, s az sem mindegy, hogy milyen műveltségi színvonalon áll leendő munkásosztályunk. Az emelt szintű képzés természetesen feltételezi a korszerűen felszerelt tanműhelyeket. Ilyen van például a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárában, a Reszelőgyárban, a 9-es számú AKÖV-nél, a konzervgyárban vagy a megyei Gépjavító Vállalatnál. Még hatékonyabbá válhatnak a gyakorlati foglalkozások, ha a MüM.-intézetek maguk rendelkeznek központi tanműhellyel, ahogy ez Kalocsán is megvalósult. Kecskeméten várhatóan két év múlva kezdik meg önálló tanműhelyünk építését. Ugyancsak a hatékonyabb képzéssel függ össze, hogy megszűnik az egyes szakmákon belüli túlzott elkülönülés. Eddig például voltak vízvezeték-szerelő, víz- és gázszerelő, gáz- és készülékszerelő és központifűtés- szerelő tanulóink. A jövőben egységesen csőszerelőket képzünk. Az első és második évben csaknem teljesen azonos a tananyag, s Csak az utolsó esztendőben következik a specializálódás. Ily módon a leendő munkások szabadabban mozoghatnak egy mesterség határain belül a munkahely igénye szerint. HORVÁTH JÁNOS, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának igazgatója: — Folyamatban van egy, a gyáregységünket bővítő nagy beruházás, aminek a befejezésével a jelenlegi ezerről ezerötszázra emelkedik a létszámunk. Az újabb dolgozókról szakmunkások képzésével igyekszünk gondoskodni. Igen távoli vidékekről is vannak ipari tanulóink, akiket el kellett helyeznünk. Már az új törvény szellemében a 607-es számú MüM. Intézet kollégiumában sikerült otthont találni részükre, oly módon, hogy vállalatunk hozzájárul a kollégiumi költségek fedezéséhez. Ugyancsak ez a törvény teszi lehetővé a társadalmi ösztöndíj adását, amit mi a szerződéseinkben ahhoz a feltételhez kötünk, hogy a leendő szakmunkások legalább 5 évig nálunk dolgozzanak. DR. TÓTH IMRE, a megyei tanács vb munkaügyi osztályának a vezetője a törvény várható hatását mérlegeli: — Jelenleg már megközelíti a 12 ezret a megyei szakmunkástanulók létszáma. Miközben megkíséreltük kielégíteni a rohamosan fejlődő ipar szakmunkásigényét, meg kellett küzde- nünk a tanulóotthonok hiányával. A falusi fiatalok beiskolázásának továbbra is a kollégiumok létesítése a legfontosabb feltétele. A Munkaügyi Minisztérium a | jelenlegi 5 éves terv időszakában 67 új tanteremmel bővíti az iskolákat, 3 kilátásba helyezte, hogy további 340 tanműhelyi, illetve 350 tanulóotthoni hely- lyel gyarapodunk 1975-ig. Ezenkívül 8 tantermes kereskedelmi szakmunkásképző iskola épül Kecskeméten, Kiskunhalason pedig tornateremmel bővül az új intézet. A megye igénye viszont még ennél is nagyobb. — A soron következő 5 éves- terv időszakában 24 ezer szakmunkástanulónak kellene beiratkozni. Véget ér a demográfiai hullám, s ez azt jelenti, hogy csak 43 ezren fejezik be az általános iskolai tanulmányaikat! Kedvezőtlen lenne tehát, ha! ugyanannyi fiatal maradna otthon, mint eddig. A harmadik 5 éves terv időszakában ugyanis 16 ezrei> nem folytatták a tanulmányaikat. A többségük lány^ akiket nem szívesen fogadnak a vállalatok. Egyebek között azért sem, mert több helyen hiányoznak a külön szociális létesítmények, für- I dők stb. Ugyanakkor a lányok is idegenkednek még ! olyan eddig csak férfiak ál- I tál űzött szakmáktól, amelyekre pedig alkalmasak lennének. Az otthonmaradók számának a csökkenését épp az új törvény garantálja azzal, hogy elsődleges hatáskört ad az iskoláknak, mivel „a szakmunkástanuló viszony a szakmunkásképző iskolába történő beiratkozással jött létre”. Az intéz, mények és közvetve a tanácsok tehát nagyobb hatással lehetnek a munkaadókra1, hogy azok milyen összetételben fogadják a tanulókat. Emellett központi áttekintésünk lesz az egyes szakmák telítettségéről, és így másikat tudunk ajánlani a jelentkezőknek. Halász Ferenc Rekord Izsákon •KjUhMTABo TERSNC : A Magyar Állami Pincegazdaság Alföldi Üzemének izsáki pinécszete még soha ennyi árut nem vett át, mint az idén. Százezei mázsa szőlőt vásárolt fel a pincészet a termelőszövetkezetektől és a háztáji gazdaságoktól. A kedvező őszi időjárás jól megérlelte a sáx-fehért ég a bor minősége várhatóan jobb lesz. mint az előző esztendőkben. Az alföldi üzem vezetői, együttműködve a Rács-Kiskun megyei Építőipari Vállalattal, időben lehetőséget teremtettek egy nagy teljesítményű francia prés üzembe helyezéséhez. Ennek köszönhetően az átvétel zökkenőmentes volt, annak ellenére, hogy minden eddiginél nagyobb mennyiségben jelentkezett az áru. Az izsáki sárfehér ugyanis már nem értékesíthető étkezési szőlőként külföldön, és ezért az ösz- szes termés lényegében a pincészethez került. A tervek szerint jövőre még egy ilyen francia COQ nevű prés kerül beállításra hiszen az eddiginél még nagyobb termésre számítanak a nagyüzemi telepítéseknek és művelésnek köszönhetően. Egyébként Izsákon vették át a legtöbb szőlőt a megyében. Mustra átszámítva az állami pincészetek 730 ezer hektoliter árut vásároltak fel. Olaj helyett murci Egymás után' futnak be a forrásban levő borral telt hatalmas tartálykocsik az algyői szénhidrogén-medence központi olaj-tank- állomására. A megtelt olajtartályok oldalán már felirat figyelmeztet a veszélyre : „Vigyázz, mustgáz!” A nagy olaj- és földgázmező még épülő tankállomásának hatalmas tartályait ugyanis a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat bérbeadta a tárolóhelyhiánnyal küzdő Magyar Állami Pince- gazdaságnak. _ Az olajat még „nem látott” vastartályok belsejét parafinnal szigetelték. Az így előkészített tartályokat folyamatosan mintegy 80 000 hektoliter „murcival” töltik feL 71ÍÍ tteiettvéü' A bácskai gyerekdolgozatok elemzése IX. nagyzolása néha majcT Mások a kisebb ívűnek minden féket elveszít: tűnő pályához is nagy lélegzetet vesznek: Édesapám, főkönyvelő. Édesanyám otthon a háziasszak. Édesapám szeretné, ha gimnáziumba men— Az én szüleim azt tartást vezeti. Családi kör- akarják, hogy menjek to- ben már volt szó arról, i vábbtanulni. Az édesapám bogy milyen szakmát vá- j azt akarja, hogy legyen be- j lőlem valami. Én is azt ! szeretném. A szüleim azt aé/c. Édesanyám szerint az | akarják, hogy postáskis- általános iskola után ta- asszony legyek, és én ezt múljak valamilyen szak- a szakmát nagyon szere- mút, amihez kedvem van, tem, mert csak bent kell olyat. Én szakmát szer elüldögélni a postán, és le- ]lék tanulni. Gyors- és gépbélyegezni a leveleket, meg írónő szeretnék lenni. Édestelefonálni. Édesapám azt aPám nem akar belegyez- szeretné nagyon, hogy rh pedig ma már a gyorsegész élelemben jó dolgom és gépíróiskola is érettlegyen. Bárcsak sikerülne ságit ad. Minden vágyam és célom, hogy jó gyors- és a tervem! A szijlő kívánsága, hogy Oépíró legyek. I gyermekének egész életé- Van azonban esőt, mikor ben jó dolga legyen — hát nem csupán az értelmisé- : ez nemcsak érthető, hanem ginek készülő gyerek érzi tisztelendő vonás is! Ám ez úgy, hogy jó lesz egy ki- I az. aPa nem kíméli a lábé- csit álszenteskedni, hanem szélőkészségét, hogy lányá- már az is, amelyik valami bői postáskisasszonyt faragjon. És a gyerek már tökéletesen meg is van jobbnak tűnő szakmát választ: — Szüleim a termelöszöI „főzve”. A szülők ilyen vclkezelbcn v dolgoznak. Megvitattuk, hogy mi legyek, és úgy döntöttünk, hogy a Diesel-mozdony- szerelés nekem nagyon megfelelő lesz. Nagy kedvem Van hozzá, mert türelmem van hozzá, és nem vagyok túl nagy. Ezért is reménykedek, hogy felvesznek. A tanulmányi átlagom mindig négyen felül volt, mert én komotyan készülök az életre! Én tudom, hogy felelősség kell, és én vállalom a mozdony, szerelést, bármilyen nehéz is. Tanáraim és az osztályfőnököm a magatartásommal és a viszonyommal meg vannak elégedve. Egy kislány Szeremléről: — Legtöbbször a nagybátyámmal beszélgetek a jövömröl, mert én az ő hasznos munkásságát szeretném folytatni. Mi ugyan. azt szeretnénk, a szüleim is, én is. A boltos szakmát választom, mert az szép és felelős munka. Nagyon tetszik nekem ez a szakma. A bátyám sokat beszél róla. Tudom, hogy sokat kell dolgozni, és a fizetés se valaihi nagy. De vannak ám gyerekek, akiket a szülők nagyzolása sem hat meg — vagy éppen az riasztja el őket a felkínált pályától? — Édesapám a. termelő- szövetkezetben brigádveze- tö, édesanyám növénytermesztő. Édesapám azt akarja, hogy mérnök legyek, édesanyám is. De én általános gépszerelő akarok lenni. Szerelni szeretek. Van szerelőjátékom, és mindig szerelek. Szeretem a gépeket. A sógorom egyszer elvitt a gyárba, és láttam, hogyan szerelnek. Vidáman viccelődnek, fütyülnek. Egyszóval, nem kell ahhoz egyetemet végezni, hogy az ember boldog, megelégedett legyen. Ez a kisfiú már szétnézett a világban, és tudja. Az apja még nem ... vagy már nem ? — De vannak markánsabban fogalmazó gyerekek is. Az alábbi dolgozatból például azt a fejlődő típust érezzük ki, kinek számára már minden pálya egyforma, mert társadalmi előítéletektől men.1 tesen, csupán saját hajlama és érdeklődése szerint választ: — Apám kovács. Én azt gondoltam, hogy autó- és motorszerelő leszek, mert annál érdekesebb szakmát nem tudok elképzelni magamnak. Szüleim mást is javasoltak, az se rossz, de mégis az az utolsó véleményem, hogy autó- és motorszerelő leszek. De ha esetleg nem vennének föl, akkor elmegyek gimnáziumba. (Folytatjuk.)
