Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-15 / 265. szám
1969. november 15, szombat 3. oldal Remek hajrá , a hosszabbításban Bács-Kiskun—Szolnok 62:57 (54:50) Csütörtökön este megye nagyjaira vonatkoz- gyet vettek a kecskemétiek villanyfényes mérkőzésen tak a kérdések: Báldy Bá- egy új klubkönyvtár számá- minimális pontkülönbség- lint professzorra, Mészöly ra, kereken négyszer anynyit, mint a szolnokiak. Ez az egyik legmaradandóbb eredménye ennek a vetélkedőnek. Ujranyomták a 25 ér előtti debreceni Néplapot Negyedszázaddal ezelőtt 1944. november 15-én Debrecenben „Néplap” címmel jelent meg az első fel- szabadulás utáni kommunista napilap. Az első szám mindössze kétoldalas volt. Főcímében akkor még arról adhatott hírt, hogy „Megindult a. harc Budapestért és Miskolcérf. A jubileum alkalmából 50 ezer példányban újranyomták a 25 évvel ezelőtti debreceni Néplapot, szombaton a Hajdú-Bihari Napló mellékleteként kapják meg az olvasók Debrecenben és Hajdú-Bihar megyében. Gyula akadémikusra és Molnár Erikre, továbbá a hagyományokra; zenére, helytörténetre. Egy ponttal vezettek még a szolnokiak, amikor az a bizonyos öngól bekövetkezett. Nagy Lajos Három város című művére vonatkoA vetélkedő első kérdéses oportjára Gyóni Lajos válaszolt. Mellette Nagy Sán dór, megyei tanácstag, Vit- ray Tamás, a riporter, és háttérben Heltai Nándor, városi népművelési felügyelő. gél dőlt el a KMK (Közép*- magyarországi Kupák) sorsa. A két együttes hónapok óta edzett, legjobb formájukban léptek pályára. A Kossuth-stadion kissé csúszós talaján azonban nem tudtak kibontakozni, a játék lelassult, így történhetett meg az a — Szepesi játékvezető szerint a rádiózás történetében — példátlan eset, hogy a mérkőzés végét a Petőfin kellett lejátszani. Szolnok nagy lendülettel kezdett, s mindjárt az elején nyolc ponttal elhúzott. A vezetést a félidőig meg is tartotta. Bács-Kiskun azonban mindjobban felzárkózott, s amikor az ellenfél egy öngóllal a mieinket juttatta vezetéshez, együttesünk valósággal szárnyakat' kapott, 42:41-ről a rendes játékidő végére 54:50-re növelte előnyét Ezután már a hosszabbításban higgadtan fogadta a szolnoki támadásokat, s végeredményben tisztes 62:57-es gólaránnyal győzött. Ennyi elég volt a továbbjutáshoz. * Most pedig hagyjuk a tréfát. A „Tiszán innen — Dunán túl” megyék közötti rádiósvetélkedő első akadályát tehát sikerrel vettük. Érdekes játék volt. Százan meg százan dolgoztak hónapokon át a győzelemért, s ha netán nem jutunk tovább, akkor sem volt hiábavaló a sok munka és erőfeszítés. Számos szép példáját láthattuk az előkészületek során az önzetlen áldozat- készségnek; népművelők és különféle szakemberek kutattak, adatokat összegeztek, felméréseket készítettek, amelyeknek jó hasznát vehetjük majd a továbbiakban is. Utólag tanúsíthatom, hogy a szereplők számára nagyon izgalmas völt ez a vetélkedő. S hogy komolyan is vettük, erre bizonyíték, hogy a megyei pártbizottság és tanács valamennyi vezetője eljött és segített. • Nem célom itt részletesen kitérni minden kérdésre. A játék menetét azonban érdemes nagy vonalakban felidézni. Elsőre tíz kérdést kaptunk, s itt bizony lemaradtunk. Nem azért mondom, de a kérdések nagyobbik feie olyan adat volt, amit még a szakember sem tart fejben, mert nem időtálló ismeret, s bármikor előkereshető a statisztikai évkönyvekből. Érdekessé akkor vált a játék, amikor a Ekkor jött a kavarodás. Utolsó versenyszámként tréfás rigmusokat kellett volna írni, de a kecskeméti játékvezető, Vitray Tamás nem nyitotta fel idejében a borítékot, amelyben ez a feladat állt. Nem az ő hibája, nem szóltak neki, A játék állása 54:50, vége az adásidőnek, s most kellene hozzáfognunk a „költéshez”. A szolnokiak viszont készen vannak és tíz pontot remélnek érte... A Kossuth kezdi a 10 órás híreket. A verseny 5 színhelyén pedig megindul a vita. Az ellenfél szeretné a maga javárp fordítani a zavart. Dr. Mészöly Gyula jellemzi a paradicsomfajtákat, azon, hogy az ellenféllel elnézőbb volt a zsűri (gondoljunk a szabálytalanul Szolnokra került kecskeméti levélre, s néhány hiányos válaszra). Ehelyett megköszönte a kitűnő Vitray Tamásnak, hogy mindvégig higgadt maradt, s ezzel bennünket is megóvott a túlzott tüzeskedéstől. Feledjük is el. Okosabb, ha máris készülünk — a középdöntőre. M. L. Kiskőrösi csárda az NDK-ban Kiskőrösi tájjellegű magyar csárdát rendeznek be aa NDK-beli Sangerhausenben, a két település fogyasztási szövetkezetei között létrejött megállapodás értelmében. A kiskőrösi szakemberek a helyszínen tervezték meg a csárda dekorációját és berendezését. A kiskőrösi magyar csárdát — amelyben kiskunsági étel-italkülön- legességeket fogyaszthatnak majd a vendégek — a jövő év elején nyitják meg Sangerhausenben. Társulás formában jogi és műszaki irodák Az OKISZ vezetősége ajánlásokat dolgozott ki a kisipari szövetkezetek számára, hogy társulás formában hozzanak létre jogi, műszaki és revizori irodákat. Az OKISZ további javaslata: a gyártmányok korszerűségének, minőségének fokozása, a műszaki színvonal növelése érdekében — amennyiben azt a szövetkezetek indokoltnak tartják — önkéntes társulás- formában hozzanak létre, illetve tartsanak fenn műszaki irodákat. Mind a jogi, mind a műszaki és revizori irodák szervezéséhez az OKISZ társasági szerződésMég azt is javasolja, hogy tegyenek fel öt kérdést Pestről, de a két csapat induljon újra 0-ról. Mi tiltakozunk. Végre megszületik a döntés: 22,40-kor a Petőfin 5 kérdéssel folytatódik a verseny. De csak négyre van szükség. 62:57-nél behozhatatlan Bács megye előnye. Eldőlt: mi jutunk tovább. * GyÓni Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője búcsúzott nevünkben az ellenféltől, igen sportszerűen őszinte barátsággal. Nem emelt kifogást, pedig elúszott egynéhány pontunk A barkochba szereplői; Vitray Tamástól jobbra Udvaros Béla, dr. Losoncz Mihályné, Vécsi György és Zelles Sándor, mintát dolgozott ki és ezt közzétette e héten megjelent hivatalos lapjában. Eszperantisták tanácskozása Egyhetes továbbképző szemináriumot tartottak az ország eszperantistái Balatonkenesén, a Vasutasok Szakszervezetének üdülőjében. A hét közepén végétért tanácskozást a Magyar Eszperantó Szövetség és a Szakszervezetek Országos Tanácsa rendezte és azon az ország huszonhat városából összesen 53 küldött vett részt, megyénket négytagú delegáció képviselte. A jelenlévők elhatározták, hogy hazánk felszabadulásának közelgő 25. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken, azok előkészítésében, megszervezésében az eszperan- tisiták is részt vesznek, s több szovjet eszperantistái hívnak meg ebből az gi- kalomból. Kecskemét két eszperantó csoportja olyan határozatot hozott, hogy egy-egy olyan munkásmozgalmi mártír nevét veszi fel, aki beszélte a nyelvet. A névadó ünnepségen ismertetik majd a névadó életét, munkásságát. Magyar Ilona volt a megye első Kossuth-díjas pedagógusa — válaszolta dr. Szentendrei Lászlóné. zott a kérdés, de nem várták meg, hogy a játékvezető feltegye, helyette ők akarták megfogalmazni. Rajtavesztettek. Mi válaszoltunk a nekik szóló kérdésre, s ezzel 42:41 lett az eredmény a mi javunkra. Tüstént ezután a barkoch- bával 4 pontot szereztünk, a szolnokiak pedig egyet sem. 46:41. Majd ismét három pont egy valóban imponáló tettel: egy óra alatt 13 880 forint értékű könyvsorsjeHiába készültem Hogy pedig minél előbb essünk túl a kellemetlen momentumokon, mindjárt ezzel kezdem: személy szerint engem csalódás ért ezen a mostani — egyszersmind minden idők legádázabb — ,,Tiszán innen — Dunán túl..megyék közötti rádióvetélkedőn. Tudniillik, hiába készültem, nem kérdeztek... Ehhez azt kell tudni, hogy mint volt Szolnok megyei kenyérpusztítót, s mint aki ma már Bács megye kenyerét eszem — felkért az itténi szervező bizottság: szálljak be a versenybe, hátha tesznek majd fel kérdéseket az ánti-megyéről is — és milyen jó lesz, ha egyet-mást megsúgok Szolnok megyéről... K. kötelességemnek is tekintettem a részvételt Bács megye oldalán, s készültem bitangul. Például — vizsgáztattam magam úton-útféíen ilyeténképpen. „Idefigyelj! Karcagon született ekkor és ekkor, MADISZ- titkár volt, majd az MKP városi titkára — s alighanem a legfiatalabb az országban ilyen funkcióban —, ma miniszter... Ki ő?" — Czinege Lajos! — vágtam rá magamnak, nagy öntaps kíséretében, hogy ilyen gyorsan megfeleltem... Vagy: „Mondjanak a Bács megyeiek három Szolnok megyei Kossuth-díjas tsz- elnököt!” — Bihari János, Lovas Lajos, Bártfai Sándor! — harsogtam, s még- jobban megtapsoltam magam ... Aztán okoskodtam. Lesznek furmányosabb kérdések is, esetleg a régmúltról. Mondjuk elhangzik: „Bács megyeiek, Szolnok megyeiek, figyelem! Mind a kettőnek szól a kérdés, aki előbb válaszol... stb. Tehát: Ki volt Csönkös Klára, s milyen közös vonatkozása van szerepének mindkét megyére nézve?” Elképzeltem a dermedt csendet, amit viszont én könnyed eleganciával oldok fel imigyen: „Csönkös Klára az a kecskeméti lány volt, aki a mohácsi csatában a törökök fogságába került karcagi Ketel vitézt és néhány társát — ennyien maradtak a hős karcagi „századból” — férfiruhába öltözve kiszabadította. Ha- zabújdosott velük Karcagra, s ott a mai Apavára nevű határrészen, az őket üldöző törökökkel vívott hősi harcokban, miután becsalták azokat a kaszákkal, karókkal teletűzdelt nádasba — elesett.. Tehát így is készenléti állapotba helyezkedtem a vetélkedőre. Ami pedig az adatszerűségeket illeti: felvérteztem magam olyan dokumentumokkal, mint például a Szolnok megyei Néplap f. évi október 7-i száma, amely Csáki Istvánnak, a megyei pártbizottság első titkárának ünnepi beszédét tartalmazza. A megye felszabadulása kezdetének 25. évfordulóján adott áttekintést a két és fél évtizedes fejlődésről.... Ilyen előzmények után joggal bizakodhattam: én már felkészültem az ellenmegyéből, most már csak egy pici feltétel van hátra: olyat kérdezzenek, amire tudok válaszolni... Mint hallani tetszettek, ilyen ánti-faggatódzás nem volt, és Szolnok megye nélkülem is elveszítette a csatát. Amit én az elején sejtettem már. Azoknál az első villámló kérdéseknél úgy meglódultak, hogy még rádión keresztül is érezhető volt itt a Bács megyei tanácsháza dísztermében: no, Tiszán túli ellenfeleink most úgy bevérmesedtek a 4 pontos megugrásba, hogy „hengerelni” készülnek. Márpedig a Magyarország— Csehszlovákia világbajnoki selejtező volt rá a példa, hogy 3:1-ről is ki lehet egyenlíteni, sőt... Tóth István
