Petőfi Népe, 1969. november (24. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-02 / 255. szám
i oldal 1969. november 2. vasárunn óts»fve?eVse MilYen Változásokat hoz utón az új alapszabály a fogyasztási szövetkezetek életében fejlesztése. Ellátatlan külterületen, tanyaküzpon ton a közelmúltban mint egy 35—40 házi boltot hoz Az alapszabály, amelyet ez év végéig fogadnak cl a szövetkezetek, milyen új vonásokat jelez? — A szövetkezetek jelenleg érvényes alapszabálya 1962-ben. az akkori gazdaságirányítási rendszer követelményeinek megfelelően készült. Nyilvánvaló. hogy ma már ez elavult, olyan alapszabályra van szükség, amely teret enged a szövetkezetek önálló gazdálkodásának, a helyi sajátosságok és érdekek figyelembevételének. a fogyasztási szövetkezetek új „alkotmánya" tehát jelzi a gazdaságirányítási rendszerben bekövetkezett változásokat, valamint a korszerű szövetkezetpolitikai elvek térhódítását. Ismert a közelmúltban lezajlott szövetkezet-elméleti vita. Ennek kapcsán több. a mozgalom fejlődését alapvetően meghatározó kérdés tisztázódott, amelyet aztán kormányhatározatok is rögzítettek. Egyik fontos cél a szövetkezet és tagsága kapcsolatának további erősí- . .lése. A szövetkezetek tevékenységüket jobban igazíthatják a tagság igénye- ez. Az új alapszabály lehetőséget teremt arra is, hogy a tagok kölcsönnel, célrészjeggyel segítsék a szövetkezét gazdálkodását, ez egyúttal anyagi érdekeltséget is -jelent. Mennyiben jelentkezik a jövőben a nagyobb önállóság a fogyasztási szövetkezetek működésében? Az új helyzetben erősödik-e a szövetkezeti demokrácia? — Alapszabályukban a szövetkezetek maguk határozzák meg működésüket és annak feltételeit, természetesen figyelembe véve a törvényeket és jog- s :abályokat. Ebben rögzítik a demokratikus fórumok jogait is. Valamennyi, a szövetkezet gazdálkodásával, tevékenységével összefüggő kérdésben maguk döntenek. így például az üzlethálózat fejlesztésében, az alapok fel- használásában. Korábban a küldöttgyűlés volt a tagság legmagasabb fóruma, ahol a szövetkezet munkájával kapcsolatos döntéseket meghozták, most a rész- 1 zgyűlés. Ez a tagság egészét magában foglalja, vagyis ezentúl a tagok nem küldöttek útján képviseltetik magukat a határozatok meghozatalában — mint korábban — ha- i.em személyesen gyakorolják tulajdonosi jogaikat. Számonkérhetnek. tájékozódhatnak az őket érdeklő kérdésekben és javaslatokat tehetnek. Az új alapszabály jóváhagyása is részközgyűlésen történik. Idetartozik az alapítás megszűnés, kiválás eldöntése. valamint a tagság anyagi érdekeltségé* érintő kérdésekben történő határozathozatal. A szövetkezeti demokrácia erősödését jelzi az is. hogy a függetlenített, választót! vezetőik munkájának számonkérésére küldöttgyűlési különbizottságok alakul- nak, egyes kérdésekben bevezetik a titkos szavazást. Tadjuk, hogy m. áruellátás javítása elsősorban a termelés függvénye, de a termék fogyasztóhoz történő juttatása még sok kívánnivalót tartalmaz. Ezért tesz- szük fel a kérdést, hogy a bekövetkező változások javítják-e az áruválasztékot? — A vállalatok fokozott anyagi érdekeltségének érvényesülése általában megteremtette a termelés növelésének, s így a jobb áruellátásnak is az alapjait. Az új árformák bevezetése elősegítette ugyan a hiány- cikkek körének csökkenését, azonban még mindig számos áru nem kapható rendszeresen. Mindezzel én is azt akarom hangsúlyozni, hogy az áruellátás javulása a termelés függvénye. Szövetkezeteink készletük 90—92 százalékát továbbra is a nagykereskedelmi vállalatoktól szerzik be, a többit közvetlenül a termelő egységektől. Az új alapszabály éppen arra ad lehetőséget, hogy szövetkezeteink társuljanak a ipartól, a gyártó cégektől, termelőktől történő közvetlen árubeszerzésre. Ez mindenképpen módot ad az áruellátás javítására. A szövetkezetektől függ, hogy menynyiben élnek ezzel a lehető, séggel. Már az is kedvező hatással van az ellátásra, hogy a területi kötöttségek megszűntek az árubeszerzésben. Folyamatosabbá vált az áruellátás, javult a választék. Mit tesznek a fogyasztási szövetkezetek a megye kiterjedt tanyavilágának jobb ellátása érdekében? — A külterületi tanyai boltok fenntartását megnehezíti az a körülmény, hogy ezeket a kisforgalmú, többségükben nem gazdaságosan működő egységeket ugyanolyan költségtényezők — eszközlekötési járulék, eszmei bérleti díj, kamatterhek — terhelik, mint a nagyforgalmú városiakat. Szövetkezeteink természetesen fenntartanak ilyen üzleteket, ha a tagság érdeke A szövetkezeti mozgalom sokat fejlődött, tartalmilag kí,vó,^a\ ^ lr,?s,oldáso" is változott, erősödött. Ehhez járul még, hogy a gazda. kat., ke,1. keresnünk. Az sági reform is új helyzetet teremtett, a fejlődés újabb ;e8^lk a hazi holtrendszer, a lváttoztafe^ÍtAna M\ndezek al&Vján jelentős £m SÄ változások, előtt allnak az általános fogyasztási és érté- * kesítő szövetkezetek. Többek között új alapszabályt alkotnak, amely jobban megfelel a kor követelményeinek, mint a régi. . ,,, .. .. , , . A változások felől érdeklődtünk Brachna János elv- ^ok helyin ^ teaok“ ek társtól, a MÉSZÖV elnökétől. "agy^ami "glzlatágok' tá> mogatásával. Ezzel már jelentékenyen elősegítették a tanyavilág lakosságának áruellátását. A hálózat fejlesztése azonban továbbra is csak együttműködéssel lehetséges. Milyen változások történtek az utóbbi időben a gazdasági reform bevezetése nyomán a MÉSZÖV irányító tevékenységében? — A reform nyomán általában nőtt a gazdálkodó egységek önállósága. Jelentkezik ez a szövetkezeteknél is. Már ez változást hozott a MÉSZÖV irányító tevékenységében, amelyet továbbiak követtek. Számos szövetkezetpolitikai kérdés tisztázódott. Megszűnt a MÉSZÖV irányító, felügyeleti szerepe. A jövőben a szövetségben tömörült szövetkezetek érdekképviseletét látja el, támogatja és szervezi az együttműködést, segíti a demokrácia és ön- kormányzat fejlődését, különböző a szövetkezetek munkáját segítő szolgáltaié sokat nyújt. Irányelveket ajánlásokat és felhívásoka dolgoz ki. Ezeket a szövetkezetek választott testületéi megtárgyalják, de csak ák kor kötelezőek rájuk nézve ha elfogadását határozatban rögzítik A MÉSZÖV igazgatósága legutóbbi ülésén jóváhagyta a megyei szövetség új ügyviteli szervezetét. Az át szervezést október 15-én hajtottuk végre. Eszerint MESZÖV-nél három titkárság: fogyasztási szövetkezeti, takarék- és lakásszövet ezeti, valamint elnöki tit kárság alakult, a korábbi főosztály és osztályrendszer helyett. A MÉSZÖV szervezetében és tevékenységében bekövetkezett változás egész társadalmunk demokratizáló dási folyamatának része. Az, hogy a megyei szövetség érdekképviseleti és egyéb koordináló feladatainak mennyiben tesz eleget, egyik fontos tényezője lesz a mozgalom további fejlődésének. Megyei szövetségünk min den dolgozója azon lesz. hogy feladatát az új helyzetben — szövetkezeteink igényeinek megfelelően — a lehető legjobban végrehajtsa — fejezte be a kérdésekre adóit válaszát a ME SZÖV elnöke. A szomszédból jelentjük Üveggyár a A gyárkapun jól öltözött fiatalok, kendős asszonyok, hálószatyrot lóbáló lányok özönlenek ki. Délután van, a nap még bágyadtan világít az égen, s a gyár körül a bokrok, fák közti réseken a kék eget látni. A háború előtti években határozták el, hogy fel, kellene használni valamiképpen a karcagi hévforrásból előtörő földgázt. Először úgy gondolták melegházakat, üvegházakat fűtőnek, vele, később, mivel az alapítók közül az egyik mérnök értett az üvegtechnikához, egy miniatűr üveghutát építettek. A termelés minimális Az izzó üveggömböt előbb nagy szakértelemmel kell „hizlalni”, hogy a falvastagság a lehető legegyenletesebb legyen. volt. Inkább csak kísérletek folytak a műhelyekben, ezek egyik eredményét ma már ismeri az ország. Arany színű, opálos kék, zöldes csillogásé, modern vonalú vázák, tálak hirdetik a karcagi fátyolüveg hírét A gyár azóta munkás nemzedékeket nevelt -fél. Karcagiak, kunmadarasiak és a miniatűr kisvárossá terebélyesedett Berekfürdő nyaralótelepén lakók népesítik be a csarnokokat, amelyekben ma már a legkorszerűbb híradástechnikai gépek üvegalkatrészeit készítik, rádiócsövekhez fújnak precíziós üvegköpenyt, elektronikus számítógépek zöld, piros, sárga színű jelzőgombjait formázzák. Az igazgató Makovszki Vilmos, a Sajószentpéteri Üveggyárból került ide, de már tősgyökeres karcaginak érzi magát és büszkén meséli, hogy a következő . öt esztendőben 40 milliós fejlesztést kap az üzem, megindul a rendszeres export is. A Nagyalföld tágas, sík vidékén, a várostól — Karcagtól — több mint 10 kilométerre gyár nőtt ki a Berekfürdőt övező földből, s ma már nemcsak a környékbeliek ismerik a hírét, hanem rövidesen a külföldi áruházak polcain is megjelennek a karcagi fátyolüveg- vázák és tálak. Cs. L. A fúvás befejező fázisa. Rövidesen a préshengerbe kerül a csővé formálódó izzó üveg. Ezeket a precíziós csöveket. Farkas Balázs üvegfúvó műveit az Iro- dagepjavító Vállalat kecskeméti üzemébe szállítja az üveggyár. Másológéphenger lesz belőlük. (Pásztor Zoltán felvételei) Pinceklub a kecskeméti úttörőknek Városunk felszabadulásának ünnepén a Zrínyi Ilona Általános Iskolában új létesítményeket avattak. Az avatáson megjelent Krajcsovszki József, a városi tanács vb osztályvezetője, Papp István, a megyei úttörőszövetség és Piros György, a városi úttörőszövetség titkára. A honvédség részéről az iskolát patronáló alakulat elöljárói, az iskola tanári kara és tanulói Az új létesítmények — az ifjúsági mintakönyvtár, a pinceklub és a sportudvar — átadása alkalmából az iskola tanulói színvonalas műsort adtak. A kórus megnyitó dalai után három kisdiák Vécsy György igazgatónak megköszönte, hogy fáradságot nem ismerve, szervezett és munkálkodott azon, hogy az új létesítmények elkészüljenek. Kedves kiegészítője volt az átadási ünnepélynek az úttörők által végzett faültetés. A facsemetéket híres emberekről nevezték el. Ezután a vendégek megtekintették a rendkívül ízlésesen berendezett, kandallóval fűtött, több termes pinceklubot — melyben a továbbiakban a tanulók étkezését is lebonyolítják. Végezetül Krajcsovszki József osztályvezető jó tanulást, hasznos foglalkozást kívánt az iskola úttörőinek és köszönetét mondott mindazoknak, akik az építkezés munkájában részt vállaltak. S. K. Előadói konferencia Kedden délelőtt a kecskeméti TIT-klubban előadói konferenciát tart a Hadtudományi Szakosztály, és a Töténeti Szakosztály. Elsőként Horváth Elek őrnagy a Hadtudományi Szakosztály titkára ismerteti dolgozatát, melynek címe: Bács-Kiskun megye felszabadításának története. Horváth Élik új, eddig egyáltalán nem. vagy kevéssé vizsgált' * >kumentutitokra támaszkodva készítette el dolgozatát, tanulmányozta a legutóbbi időkben hozzáférhetővé vált szovjet levéltári anyagokat, valamint a délnémet hadse. regparancsnoksóg napi- és reggeli hadijelentéseit. Ezt követően a Bács-Kiskun megyei földreformról készített munkáját ismerteti Király László, a Bács- Kiskun megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztályának helyettes vezetője
