Petőfi Népe, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-11 / 236. szám

* 9. (Mal 1969. október 11, szombat '\SlCAj£> A NEMZETKÖZI sajtó továbbra is szé­les körben foglalko­zik a francia külügy­miniszter szovjetunió­beli látogatásával. A lapok hangsúlyozzák, hogy a legérdekeseb­bek azok a politikai megbeszélések lesz­nek, amelyeket Schu­mann Kosziginnal, Podgomijjal és Gromikóval folytat. Ezeknek főtémája ugyanis az európai biztonsági érte­kezlet. A görögországi katonai junta feje, Papadopulosz mi­niszterelnök nagy beszédben foglalkozott Görögország jövőjével, s azt a parlament nélküli helyzetben látja biztosítottnak. (Erről egyébként lapunk más helyén részletesebben is írunk.) ^BIZTONSÁGI intézkedéseket léptettek életbe az Egyesült Államokban, miután különböző szervezetek október 15-ére tüntetéseket szerveznek a Nixon-kor- mány vietnami politikája ellen. A kongresszus egyik demokrata párti képviselője pedig háborúellenes vitát akar megnyitni a szenátusban. Terve széles körű tá­mogatásra számíthat. Még Laird amerikai hadügymi­niszter fia is bejelentette, hogy jövő szerdán diáktár- , saival együtt tüntet a vietnami háború ellen. A KANADAI Montreálban, ahol a városi rendőrség 17 órás sztrájkja során kitört zavargások több millió dolláros kárt okoztak, még mindig fennáll a zavar­gások veszélye. Emiatt a városba vezényelt katonaság továbbra is ottmarad. VARSÖBAN vagy másutt az USA hajlandó ismét feleleveníteni Kínával a nagykövetek megbeszéléseit, bár erre Pekingből közvetlen kérés nem érkezett. A feszültség enyhülésére legfeljebb a kereskedelmi, il­letve az utazási kapcsolatokban lehet számítani a Kínai Népköztársaság és az USA között. Botrányos jelenetek zajlottak le a brit konzervatív párt brightoni kongresszusán, mivel a tory-küldöttek félelme egyre fokozódott amiatt, hogy a konzervatív párt az 1970 őszén sorrakerülő választásokon veresé­get szenved. A szavazáskor igen sokan, 954-en utasí­tották el a párt hivatalos politikáját K. A. Imeril ai pmokáció!; 1(1» iiaiéii allen A Kínai Népköztársaság külügyminisztériumának szóvivője pénteken tiltako­zott, amiatt, hogy amerikai katofiai repülőgépek és ha­dihajók fegyveres provoká­ciókat követnek el a Bac Bo öbölben halászó kínai hajók ellen. Ezek a kalóz­provokációk — állapította meg a szóvivő — súlyosan fenyegetik a kínai halászok életét és vagyoni biztonsá­gát. Szeptember 19—24-e kö­zött egy amerikai, irányít­ható rakétákat hordozó cir­káló és egy rombolóhajó több ízben provokálta az említett öbölben hajózó kí­nai hálászflottillát. A kínai halászok' heves tiltakozása ellenére az amerikaiak tü­zet nyitottak a hajókra. Egyidejűleg amerikai ka­tonai repülőgépek köröztek felettük és zuhahórepü- lésekkel veszélyeztették őket. Egy katonai helikop* térről revolverrel és puská­val fenyegették a halászo­kat. Október 4-én két ame­rikai katonai repülőgép tüzet nyitott négy kínai ha­lászhajóra. A külügyminisztériumi szóvivő erélyesen figyel­meztette az Egyesült Álla­mokat, hogy haladéktalanul szüntesse be bűnös provo­kációit EJlenkező esetben Izrael nem tanult a történelemből Hejkal, az A1 Ahram fő- szerkesztője pénteki cikké­ben arról ír, hogy Izrael a hatnaposnak mondott há­ború után csak homokot markolt, holott azt hitte, hogy győzelmét a kezében tartja. A homok most kezd elperegni az agresszor ke­zéből. Hej kai emlékeztet Dajan gőgös kijelentésére, amely szerint nem szakí­tották meg a Jordán fo­lyón és a Szuezi-csatornán átvezető telefonvonalat, hogy Husszein király és Nasszer elnök jelentkezhes- sék. Dajan, mint mondta, csak erre a telefonra várt, hogy kiadhassa a paran­csot: készítsenek elő egy asztalt, amelyen a legyő­ző ttek aláírják az izraeli feltételeket. ^Izrael azonban nem, ta­nult a történelemből — folytatja Hej kai. Elfelejtet­te azt a leckét, hogy ha va­lamely erő átlépi teljesítő- képességének határát, ak­kor önmagát ítéli visszavo- nulásrá, nem uralhat olyas­mit, ami meghaladja ter­mészetes kapacitását.” Iz­rael győzelme 1967-ben már önmagában természet- ellenes volt — folytatja Hejkal. A győzelem mámo­rában azt hitte, hogy túl­lépheti saját árnyékét. Tör­ténelmi hibákat követett el. ELŐSZÖR: az egész arab nemzetre rá akarta kényszerí­teni akaratát. Ha a hatnapos háború után visszavonult vol­na a megszállt területekről, akkor azt mondhatta volna az araboknak, hogy ezentúl bé­kében akar élni közöttük, de csak á fegyverekre támaszkod­nia egy két és fél milliós or­szágnak a százmilliós arab nemzettel szemben nem lehet. MÁSODSZOR: 1967 előtt Egyiptom az arab—izraeli harc­ban csak az arab szolidaritás alapján vett részt. Ma az egyip­tomi hazafiság az egyik leg­szilárdabb erő Izraellel szem­ben, minthogy egyiptomi terü­letek vannak megszállás alatt. IVfcst már nemcsak a paleszti­néi nép harcol Izrael ellen, hanem az egyiptomi is. Ugyan- ee áll Szíriára. HARMADSZOR: Izrael fel­támasztotta maga ellen a Pa­lesztinái ellenállást. 1948-bai\ és 1949 után Palesztina egy ré­szét Izrael megszállta, másik része különböző arab gyám­ságok alá került. Nem volt független palesztínai akarat. A palesztínai remények attól függtek, mit tesznek más arab országok. De amikor Izrael megszállta Palesztina még meg nem szállt területét is, ez a sokk felébresztette a Paleszti­nái hazafiságot, talpra állítot­ta a palesztínai forradalmi mozgalmat. NEGYEDSZER: a nemzeti erők küzdelme Egyiptomban, Szíriában, Jordániában és Pa­lesztinában vonzóerőt gyakorolt más arab országokra is, ame­lyek eddig távol voltak a küz­delmektől. ÖTÖDSZÖR: az izraeli ki­hívás folytatása rákényszeríti az arab országokat haderejük újjászervezésére és megerősí­tésére. HATODSZOR: Izrael -most olyan határokra támaszkodik, amelyek megfosztják a villám­háború előnyétől. A háború te­hát hosszú és széles körű lesz, ami nem felel meg Izrael adottságainak. HETEDSZER: Izrael a kihí­vás folytatásával, az erőszakkal csak növeli az ellenállást, ami átformálja az arab nemzetet és ha Izrael folytatja a történe­lem kihívását, az arab erők konszolidálásával elkerülhetet­lenné válik veresége. nem kerülheti el a meg­érdemelt büntetést. (Üj Kína) Ostromállapot Kolumbia kormánya csü­törtökön este ostromálla­potot léptetett életbe az or­szág egyik nyugati kerületé­ben. Az intézkedéssel meg- akarják akadályozni az utóbbi időben egyre gya­koribbá váló emberrablá­sokat. A rendőrség ered­ménytelenül keresi a rao- lóbandák legutóbbi áldo­zatát, a svájci tiszteletbeli konzul fiát, akinek sza­badon bocsátásáért ne­gyedmillió dollárt köve Isi­nek fogvatartóik. Tüntetések Leüi-Imerla-szerte Egész Latin-Amerikában bombarobbantásokkal é' tüntetésekkel emlékeztet­tek Che Guevara meggyil­kolásának második évfor­dulójára. Buenos Airesben nagy rendőri erőket von­tak össze az újabb, várha­tó tüntetések megfékezésé­re. A városban 25 alka­lommal jelentettek robban­tásokat, megrongálódott egy amerikai tulajdonban levő könyvtár és számos olyan épület, amely ameri­kai társaságoknak ad ott­hont. Cordoba egyetemének menzáján egy férfi le akarta tépni Guevara falra ragasztott fényképét, ami­kor bomba robbant mel­lette, és egyik karján s i • lyosan megsebésítette. La Paz bolíviai fővárosban a rendőrség könnygázbom­bákkal oszlatta szét az év­fordulóról megemlékező diáktüntetéseket. Uruguay- ban letartóztatták a „tupa- maros” elnevezésű szerve­zet 16 tagját, akik szerdán merész és sikeres táma­dást indítottak Pando, egy Montevideotól 30 kilomé­terre fekvő kis városka rendőrsége és bankjai el­len. Az évforduló alkalmából a nap folyamán egy argen­tínai és egy brazil lepüló- gépet térítettek Kubába, összesen 105 utassal. Bra­zília történetének első gép­rablását követően a Cara­velle típusú repülőgép már vissza is tért Havannából. TANZÁNIAI VÁ Dar-es-Salaam ma afrikaibb és modernebb, mint nyolc esztendővel ez­előtt, amikor e kelet-afrikai ország függetlenné vált. Ez a megállapítás érvényes egész Tanzániára, amelynek elnöke, Julius Nyerere, hét­főn néhány napos látogatás­ra hazánkba érkezik. Afrikaibb lett ez a tíz­milliós ország, mert meg­szabadult az angol gyarma­ti tisztviselőktől, katonák­tól’. sőt a nagy angol ban­koktól. társaságoktól ; is. Afrikában sokféle kísér­let kezdődött egy olyan tár­sadalmi rendszer megte- termtésére. amely felszá­molná á koloniálizmus ma­radványait. s a szocialista eszmék felhasználásával a Cáfolat a csehszlovák pénzreform ról’ 199 99 A csehszlovák sajtóiroda Oldrich Cemik miniszter- elnök nevében pénteken délután az alábbi közle­ményt hozta ( nyilvánosság­ra: „Prágában, valamint több más városban, s ke­rületben olyan híreket ter­jesztenek, amelyek szerint hétfőn pénzreformot vezet­nek be Csehszlovákiában, s az esetleges megmozdulá­sok. elfojtására katonaság kivezénylését tervezik. A kormány elnöksége le­szögezi: az ilyen és ezek­hez hasonló „információ­kat” felelőtlen és ellens j- ges elemek terjesztik, akiknek az a céljuk, hogy megnehezítsék a gazdasá­gi konszolidációt, nyugta­lanságot keltsenek, s fél­revezessék az embereket. A. kormány elnöksége erélyesen elutasítja ezeket a próbálkozásokat. Egyide­jűleg kinyilvánítja es biz­tosítja az állampolgárokat, hogy nem készül semmifé­le pénzreform, s az ilyes­fajta hírek nem egyebek rosszindulatú koholmány­nál. A kormány elnöksége ugyanakkor elvárja, hogy az állampolgárok maguk is elítéljék az izgatókat és az efféle híresztelések ter­jesztőit.’” Szlovénia helyzete a jugoszláv föderációban Á Szlovén ICSZ KB ülés© Ljubljanában kibővített ülést tartott a Szlovén Kommunisák Szövetsége Központi Bizottsága, ame­lyen nagy teret kapott Szlovénia helyzetének tisz­tázása a jugoszláv föderá­cióban. Ez elsősorban azok­kal a vitákkal van Össze­függésben, amelyek annak kapcsán robbantak ki, hogy a jugoszláv kormány au­gusztusban Szlovénia he­lyett niás jugoszláv tagköz­társaságoknak juttatta a Világbank útépítésekre szol­gáló kölcsönét. A döntés — mint emlékezetes — éles kritikát kapott Szlovéniá-, ban. Az üggyel kénytelen volt foglalkozni a ’ JKSZ Végrehajtó Irodája is, amely elítélte egyes szlo­vén szerveik, közöttük a Szlovén KSZ fellépését, megállapítva, hogy szlovén részről a „politikai nyo­más” megengedhetetlen eszközeivel léptek fel a szövetségi kormánnyal szemben. ‘A szlovén KSZ KB ülé­sének fontosságát aláhúzza, hogy azon részt vett Ed­vard Kardelj és Sztane Dolenc, a JKSZ Elnöksége Végrehajtó Irodájának tag­ja és Mitja Ribicsics ju­goszláv miniszterelnök is. Vrance Popit, a- Szlovén KSZ elnöke referátumában leszögezte: „A. szlovén nép létérdek és kizárólagos érdeke a jugoszláv kpzös,­ség erősítése”. Hangoztatta, hogy Jugoszlávia szerves egész, s a leghatározottab­ban elítélte a szocialista önigazgatás ellen fellépő erők tevékenységét, külö­nösképpen azokét, amelyek a burzsoá nacionalizmus álarca mögött jelentkeznek. „Egy-agy kis nép naciona­lizmusa valójában nem más népekre nézve, hanem saját magára és társadal­mi fejlődésére, nálunk pe­dig ráadásul a szocialista közösségre nézve is veszé­lyes — mondta, s kijelen­tette: a kommunisták szö­vetsége a leghatározottab­ban fellép a megvert reak­ciós erők és azok újjáéle­dése ellen. külföldi monopóliumoktól mentes, „nem kapitalista” útra vezetné a kontinens országait. Guineában. az Egyesült Arab Köztársaság­ban. korábban Ghánában és. más országokban történtek ilyen lépések. A Tanzániát kormányzó TANU-párt és személyesen Nyerere ein j-o 1967 januárjában Arusha városában körvonalazták a sajátosan értelmezett „tan­zániai szocializmus” széles körű programját. Az „arus- hai nyilatkozat1’ elvei közé tartozik a fő termelőeszkö­zök ellenőrzése, valamint az államnak az ,a felelőssége, hogy megakadályozza az ember ember általj vagy a csoport csoport által való kizsákmányolását és a nagy vagyonok felhalmozódását. Nyerere elnök tisztán látja a tanzániai realitáso­kat. azokat a sürgető fel­adatokat, melyekre az or­szág erőforrásait összponto­sítani kell, hogy a „moder­nebb” jelző is általánossá Váljék. A gyarmati örökség és a szegénység azonban olyan korlátokat szab a szé­les körű program megvaló­sításának, hogy Tanzánia is kénytelen élni a külföldi se­gélyek adta lehetőségekkel. A sokfelől elfogadott segé­lyek és kölcsönök hatásával is számolniok kell, mert e hitelek nélkül aligha épít­hetnék meg például a jövő­re üzembe lépő 30 ezer ton­nás, acélhengerművet, vagy a kínai hitellel tervezett 1100 kilométeres Tan-Zam vasutat, amely a zambiai résznek biztosít tengeri ki- kötőt A nagy építkezések mel­lett azonban elsősorban a mezőgazdaság korszerűsíté­sét kezdték meg. Az ültet-! vényeken nem ritkaság a traktor, a szivattyú. Az or­szág nagy részében azonban a rövidnyelű kapa helyett először a vasekét kellett el­terjeszteni. hogy mélyebben szántsanak a kukorica és a köles alá. Ugyancsak az egyik legközelebbi teendő a gyapotban gazdag ország sa­ját textiliparának megte-; remtése: Ezek a modernizálás legfontosabb lépcsőfokai, amelyek kellő gazdasági alapot teremtenek az önál­ló, progresszív tanzániai külpolitikához is. Dar-es-Salaamban nem titkolják, hogy a mozambiki és más fegyveres felszaba­dító mozgalmak biztos bá­zisra találnak Tanzániában a portugál koloniálizmus és a dél-afrikai—rhodesiai faj­üldözők elleni harcukban. Ez a politika találkozik az­zal az igyekezettel, hogy szé­lesítse kapcsolatai a szocia­lista országokkal. Ennek! egyik fontos mozzanata Nyerere elnök világkörüli útjának moszkvai és buda­pesti állomása is. Görögország választások és parlament nélkül Az a célunk, hogy ug- ' PABOTHHMECKO AEA0 rást érjünk el az ország _r.r “ "r-nzzz.rrr™?. .... gazdasági fejlesztésében. I lyen ugrás nem valósítható meg parlamenten ke­resztül” — jelentette ki egy, nemrégiben elhangzott be­szédében Papadopulosz 'görög miniszterelnök. Aztán hozzátette, hogy a „rezsimnek ez az álláspontja meg­ingathatatlan. s ezt meg kell értenie minden görögnek”. Papadopulosz beszédét és az utóbbi napok görögor­szági fejleményeit kommentálva a Szófiában megjelenő Rabotnicseszko - Delo pénteki száma rámutat, hogy a parlamentarizmust ilyen gátlástalan nyíltsággal eddig még nem utasította el a jelenlegi görög vezetők egyike sem. Ellenkezőleg, mindig arról beszéltek, hogy nem akarnak örökké hatalmon maradni, hogy kormányzá­suk átmeneti jellegű. Most a belpolitikai- rendezést két — lényegében megfog’ alatlan és telj< ithetetlen — fel­tételhez kötik. Egyik, hogy „politikai ag átnevelődjék’’ a görög nép, a másik, hogy „ugrás valósuljon meg a gazdasági fejlődésben”. De minthogy ez az ugrás — szerintük — par’ament révén nem érhető el, az auto­matikusan feleslegessé válik. „Papadopulosz beszédét elemezve — írja a Rabotnicseszko Delo —. athéni po­litikai megfigyelők arra az egyedül lehetséges követ­keztetésre jutottak, hogy a rezsim most már fenntar­tás nélkül hirdeti: uralmát nem szándékszik semmi­féle időbeli korláthoz kötni, s választások és parlament nélkül akar irányítani.”

Next

/
Thumbnails
Contents