Petőfi Népe, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-11 / 236. szám

1969. október 11, szombat — 3. oldal Véget ért a könyv tér­és honismereti ankét Pénteken folytatódott a kétnapos ankét, amit Kecs­keméten rendeztek annak érdekében, hogy egybehan­golják a könyvtári .munkát a helytörténeti kutatással. Az első napon elhangzott előadások után az ankét másnapján a következők tartottak korreferátumot: Bárdos Ferenc. Fekete De­zső, Fenyvessiné Góhér Áll­na, Joós Ferenc és Mándics Mihály. A korreferátumok és a hozzászólások is (Pastyik István, dr. Nagy Béla, Gé­mes Balázs és mások) hang­súlyozták : a honismereti j mozgalom az egyetemes i magyar kultúra része, mely-j nek további ápolása rendkí- j vüli jelentőségű, főleg a fi- ‘ atalok nevelése szempont­jából. Az ankét utolsó hozzászó­lójaként Bodor Jenő, a me- i gyei pártbizottság munka­társa foglalta össze a ta­pasztalatokat. és annak a reményének adott kifeje­zést, hogy a mozgalom to­vábbra is hasznosan járul hozzá megyénk kulturális életének gyarapításához. Három városi tanács vb-iilése A gyermek- és ifjúság- védelemről készült jelen­tés megvitatása szerepelt fő témaként a Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának tegnapi ülé­sén. A gyámhatóság Kecske­méten kishíján száz, súlyo­san veszélyeztetett kiskorút tart nyilván, de a környe­zeti ártalmaknak kitett gyermekek száma ennek a többszöröse. Leggyakrab­ban a szülők erkölcstelen, munkakerülő életmódja, alkoholizmusa, sok estiben pedig válása az előidéző ok. E kiváltó okok feltárása után az alkalmazandó in­tézkedést a gyermek egyé­nisége, környezete szabja meg. A gyámhatóság ese­tenként figyelmezteti, ta­náccsal látja el a kiskorú érdekei ellen vétő szülő­ket. Súlyosabb esetben a munkaadóval, a szak- szervezeti bizottsággal, pártalapszervezettel is szót ért a kívánt cél érdekében. A kiskorúak életkörülmé­nyeit, magatartásuk alakú, lását az egész várost átfogó társadalmi albizottságok há­lózata mellett a KlSZ-szer- vezetek is hatékonyan el­lenőrzik. A végrehajtó bizotság elismerését fejezte ki az ifjúságvédelem érdekében tevékenykedő szerveknek munkájukért. Az említett téma egyébként a még e hóban megtartandó városi tanácsülésnek is egyik na­pirendi pontja lesz.. Tegnap ugyanerről a kér­désről tanácskozott egye­bek közt a Bajai Járási Ta­nács Végrehajtó Bizottsága ; is. Megállapította, hogy az i ifjúság nevelésének egyik fontos összetevője a sza­bad idő megfelelő eltöltése is Épp ezért a testület nagy jelentőséget tulaj­donít a községi játszópar­kok létesítésének, fenntartásának és szüksé­gesnek tartja, hogy a köz­ségi tanácsok megfelelő te­rület biztosításával, az üze. mek anyagi támogatása mellett, gyermekjátszótere­ket, parkokat hozzanak lét­re, amelyek felett a KISZ és az úttörőszervezetek vál­laljanak védnökséget. A Kiskunhalasi Városi Tanács V. B. ülésének napi. rendjén több téma közt a csökkent munkaképességű­ek helyzetét ismertető be­számoló szerepelt. Hangsú­lyozta a vb: a kezdeti ered­mények után fokozatosan el kell érni, hogy < a kijelölt munkahelyen egyre több munkaképes­ségű személyt foglalkoz­tassanak. A vállalati bizottságok munkáját tudatosabbá kell tenni, a tanácsok illetékes szakigazgatási szervei pe­dig hathatósabb ellenőr­zéssel biztosítsák a rendele­tek betartását Termelőszövetkezeti vezetők tapasztalatcseréje Két évvel ezelőtt alakult meg öt megye kilenc ter­melőszövetkezetének rész­vételivel egy társulás, melynek .célja a kölcsönös gazdasági segélynyújtás a vállalkozásban résztvevő üzemek számára. A társulás tagjai többször összejönnek évente, hogy kicseréljék a gazdaságveze­tés tapasztalatait és kutas­sák a további előrelépés le­hetőségeit. Már eddig is so­kat segítettek egymásnak a korszerű termelési módsze­rek átadásában, nem egy­szer vetőmagot, takarmányt juttattak az arra rászoruló tagszövetkezetnek. Az idei utolsó kétnapos tapasztalatcserét a tisza- kécskei Szabadság és a la­kiteleki Szikra Termelőszö­vetkezetben tartják a tár­sulás tagjai. Ez a két közös gazdaság szintén részt vesz az országban egyedülálló összefogásban. Pénteken a tiszakécskei Szabadság Ter­melőszövetkezetben üzem- látogatáson vettek részt Soós Vince elnök irányítá­sával. A tapasztalatcsere szombaton a lakiteleki Szikra Termelőszövetkezet­ben folytatódik, ahol Deák István elnök vezetésével járják körül a gazdaságot. Mire képes a magyarbarna Országos sza r vasma rha- tény ész tési tanácskozás Városföldön Pénteken országos, ta­pasztalatcserével egybekö­tött szarvasmarha-tenyész­tési tanácskozást tartottak a Városföldi Állami Gazda­ságban. A meghívott állat- tenyésztési szakemberek az új. tejelő magyarbarna szarvasmarha jövőjét, nagy­üzemi tenyésztésének eddi­gi eredményeit értékelték. A részvevőket dr. Horn Artúr akadémikus — az új tejelőtípusú szarvasmarha nemesítő je — tájékoztatta a kísérlet eddigi eredmé­nyeiről. Az üzemi tapaszta­latokat pedig Molnár Mi­hály, a Városföldi Állami Gazdaság főállattenyésztője összegezte. Az országban elsőnek a Városföldi Állami Gazda­ság vállalkozott — a ma­gyartarka, dán jersey és a svájci borzderes kereszte­zéséből származó utódok — a tejelő magyarbarna nagyüzemi tenyésztésére. Ma már több éves ismere­tekkel rendelkezve pontos választ tudnak arra adni, hogy mire képes a magyar­barna: a tenyésztés költsé­geinek alakulása tíz száza­lékkal kevesebb, mint a magyartarkáé. Az elődök­nél több tejet adnak, s a tej zsírtartalma is magasabb. A legkiválóbb egyedek egy laktáció alatt 6—7 ezer li­ter tejet termelnek, 5—5,5 százalékos zsírtartalommal. Egy-egy tehén évente átla­gosan önsúlyának 40—50 százalékát termeli tejzsír­ban. Az utódok korábban foghatók tenyésztésbe, mint a magyartarka növendéke. A nagyüzemi tenyésztés elő­nyét szolgálja az is, hogy a tehenek kiválóan alkalma­sak gépi fejésre. A vita a kistestű állatok hústermelő képessége körül van. Ezzel a hátránnyal is gazdaságos a tenyésztése. A Városföldi Állami Gazdaságban példá­ul tavaly is 3 millió 797 ezer forint tiszta nyereséget könyveltek el a kis tehe­nektől. Jövedelmezősége mi­att továbbfejlesztik az állo­mányt: a jelenlegi 600-ról ezerre gyarapítják. A tanácskozás bemutató­val ért véget A részvevők megtekintették a gazdaság szarvasmarha-állományát, s tanulmányozták a tenyész­tési körülményeket. Memento 1944. október 11. A lig van az országban olyan falu, község, város, ahol ne találna az ember egy-egy márvány­táblát, amelyet az utódok állítottak kegyelettel azok emlékének, akik a szabad­ságért estek el, mártírha­lált haltak az egyetlen igaz ügyért: az emberiség bé­kéjéért. Huszonöt évvel ez­előtt, amikor a sötétség erőinek már csak a „terv­szerű visszavonulás” szé­gyenteljes taktikája ma­radt, lángokban állt Euró­pa, megsokasodtak a ha- lottaink. A fejvesztetten menekülő nácik száz- és ezerszámra ölték meg a leg­jobbakat nem mérlegelve semmit, hiszen egyetlen céljuk a saját bőrük men­tése volt — ideig-óráig. Ebből az általános ka­vargásból, ebből a nácik által véghezvitt esztelen vé­rengzésből is kimagaslik borzalmaival és iszonyatos embertelenségével a kis­kunhalasi dráma, a vasút­állomáson történt tömeges kivégzés. 7\T em először emléke- 1 ” zünk a halasi tragé­diára, sőt néhány évvel ez­előtt olyan emberrel ké­szítettünk riportot, aki ma­ga is egy lépésre volt a haláltól, de aki a véletlen segítségével mégis megme­nekült. Még több, mint húsz évvel az események után is verejtékező homlokkal em­lékezett az akkori időkre, a holtan elterülő bajtársak­ra. s néhány kiskunhalasi családra, ahol időlegesen menedéket találhatott pár üldözött, a kavargásban egérútat nyert katona, aki a 101/322 munkás századba volt besorozva. Hogyan történt, miért következett be ez a tragé­dia, miért kellett meghalnia 196, többnyire fiatal kato­nának Kiskunhalason, a vasútállomáson? A válasz­adásban eligazítást ad az a tény, hogy 1944 októberét írtak, tehát a nácik már napról napra érezték azt az óriási erőt, amelyet a Vörös Hadsereg jelentett. Egyre inkább rájöttek, hogy ezt a gigászi áradatot kép­telenek megállítani. A sztá­lingrádi csata iszonyú lec­kéje úgyszólván valameny- nyi német közkatonában eloszlatta a villámháború­hoz fűzött ábrándokat, s a szigorú valóság szöges el­lentétben állt a Führer ri­kácsolásaival. Eligazít az a tény is, hogy a kiskunhalasi vasútállo­másra befutott szerelvé­nyen egy munkásszázad ka­tonáit vitték magukkal a németek, s tudták, hogy a szovjet hadsereg nincs messze, éjszaka már oda­világítottak az ágyúk tor- kolattüzei. Tudták, hogy a munkásszázad katonái egy összecsapás esetén ellenük fordulnának. Amikor mind­ezzel tisztába jött a szerel­vény parancsnoka, sor- tüzet nyittatott a munkás­századra. 7VT em lehet pontosan ^ ' tudni az áldozatok számát. Az egyik krónika 213 katonáról, a másik 196- ról, a harmadik pedig bi­zonytalan fogalmazásban kétszáz körüli kivégzettről beszél. Nem volt pontos a század, létszáma a megér­kezéskor sem, hiszen út­közben már többen meg­szöktek a szerelvényről, va­lami iszonyatos előérzettől hajtva. Néhányon a sortűz megnyitásakor a félelem, az életösztön vezérletével, a szerencse pártfogásában lel­tek egérútat, s ők életben maradtak. Egyikőjük nő­gyógyász főorvos Budapes­ten, a másik egy nagyvál­lalatnál osztályvezető, a harmadik nyugdíjas, a ne­gyedik tanít stb. A többiek, akiknek a lá­bát, kezét megbénította a döbbenet, s akik ezzel a döbbenettel a szívükben te­rültek el a gyér füvön, a töltés oldalában, a levelü­ket hullató akácfák alatt, már nem tudhatják, hogy az ő vérük is, az ő haláluk is egy lépéssel közelebb vitt bennünket a békéhez, a szabadsághoz. Már nem tudhatják, hogy gyilkosai­kat utolérte a végzet. TI a rájuk emlékezünk, M azokra, akiknek tra­gédiáját márványtábla idé­zi a kiskunhalasi vasútállo­más falán, azért tesszük, hogy önmagunkat és min­den élőt arra figyelmeztes­sünk: a sötétség erői nem riadnak vissza semmitől. Ezt. jól tudjuk ma is, 25 évvel a vérengzés után, és van abban valami fájdal­mas ellentmondás, hogy ha a békéről beszélünk, fel kell idéznünk a háborúk borzalmait, a mártírok em­lékét. Gál Sándor ÉRDEKESSÉGEK a Az eltűnt feleség Coventry angol város polgármesteri hivatalában megjelent Charlas Keenan, és kérte találják meg, hol lakik a felesége, aki az es­küvőjük után három nap­pal eltűnt, és azóta nem tud róla. ..Mikor volt a há­zasság9” — kérdezte a tisztviselő az idős ember­től. „Körülbelül 23 évvel ezelőtt”. „El akar most tő­le válni?” ..Semmiképpen” — felelte Keenan, —„Meg akarom ünnepelni az ezüstlakodalmamat.'' Karrier A filmstúdióban hajba- kapott a két főszereplő. i.Mit akar tulajdonképpen nagyvilágból ez a közönséges perszóna? — zokog az egyik sztár. — Hiszen én már akkor hí­res voltam, amikor ő még azf sem tudta, honnan ve­gye elő a következő férjét!” Határátkelési engedély — ökröknek Az egyik Trieszt környé­ki szlovén faluban me­nyegzőre készültek, s ahhoz — az ősi szokásoknak meg­felelően — egy pár ökörre is szükség volt. hogy az if­jú házasok szekere elé fog­dák. Csakhogy egész Észak- 'Maszországban eg veden ■kröt sem találtak mint­hogy a traktorok minden­hol kiszorították már a jámbor állatokat. Nem ma­radt más hátra, mint Ju­goszláviából kölcsönkérni. A násznagy át is utazott Jugoszláviába és sikerült neki két ökröt előkeríte­nie. Másnap a két tisztára csutakolt jugoszláviai ökör — névre szóló határátlépési igazolvánnyal — át is bal­lagott Olaszországba. \ Áramütéssel „syógyítják” a hűtlen férjeket Kissé ijesztően hangzik és a szakemberek általános helyeslésével sem találko­zik: ha a férj hűtlen a fe­leségéhez — valószínűleg lelki kiegyensúlyozatlanság­ból — akkor úi abban elekt­romos áramütésekkel keze- zelik „betegsége” ellen. A .beteget” képernyő elé ül­tetik és szerelmese kénéit mutatják neki. de eközben minden egyes képnél fái­árq*r,’"^ór; éri. Felváltva bemutatják a feleség képét is, s ehhez hangszalagról szöveget hali: a hang elmondja, milyen következményekkel jár hűt­lensége felesége és a csa­ládja számára. Ezt kiegé­szítik a hipnózisszerű ráha­tással, hogy végül is telje­sen közömbössé váljék sze­relmese iránt. Jó példa ez arra. hogy mennyire bele­bonyolódtunk a technikai gondolkodásba, és azt kép­zeljük. hogy „árammal” és „pirulákkal” minden elér­hető. Nyo’cgyermekes sztriptíz-táncosnő Ne higyjük, hogy a sztrip­tíznek csak a férfiak köré­ben vannak csodáiéi. Ame­rika szenzációja, a nyolc­gyermekes Gaye Spiegel- mann —. akinek minden amerikai asszony tapsol Mintaképül szolgál az ame­rikai nőknek, mert még ennvi. szülés után is bátran felfedheti bájéit — az alak­ja még mindig tökéletes. Harminchat esztendős, és nyolc gyermeke anyagi jó­létéhez jelentősen hozzá­járul nem csekély honorá­riumaival. Gaye Spiegel­mann a legkeresettebb sztriptiztáncosnő Ameriká­ban, válogathat a felaján­lott szerződések között... Jelenleg Las Vegas mellett döntött, ami azt bizonyít! a, hdgy esze is van. Tudja, hogy itt gyűlik össze a hét végeken az iparmágnások színe-java .. no meg a gázsi sem megvetendő ... Patkányok idegnsszeomlása Londonban elektronikus harci eszközökkel indítanak támadást a károg rágcsálók ellen. Ehhez oly magas frekvenciájú hangokat elő­állító készüléket használ­nak. amelynek hangjait az emberi fül már nem érzé­keli. a patkányoknál azon­ban valamiféle idegössze­omlást okoznak, és így könnyebben megfoghatók. Egy vágóhíd közelében kí­sérletet folytattak az új készülékkel, és két percen belül több tucat patkány rohant elő a pincékből és a kutyák könnyen elpusz­títhatták őket. A kísérletek egyébként azt mutatták, hogy ez a készülék rendkí­vüli mértékben igénybeve­szi a lovakat, a teheneket és egyéb háziállatokat is. Türelmetlen olvasó Egy londoni lapban két hónapon át minden szám­ban megie1ent a következő szövegű hirdetés: „Bili. kö­nyörgöm — hívj fel. — Mindent megbocsátottam. Margaret” Két hónap múl­va az egyik számban a hir­detés me'i»tt megieiont egy másik: „Bili. az ördög vi­gyen el, hívd már fel Mar- earetet, aki mindent meg­bocsátott neked. Könyörög­ve kér egy elgyötört ol­vasó.” összeállította: K. A,

Next

/
Thumbnails
Contents