Petőfi Népe, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-10 / 235. szám

& oldal 1969. október 10, péntek Véget éli az általános politikai vita. Az ENSZ-közgyűlés 24. ülésszakán a szerda dél­utáni plenáris ülésen befe­jeződött az általános politi­kai vita, amelyben 115 or- f ág képviselői fejtették ki nézeteiket a jelenlegi nem­zetközi helyzet problémái­ról. Portugál meraicjeiezás Az utolsó vitaülésen szó­lalt fel Miranda portugál delegátus. Megkísérelte, hogy elhárítsa országáról azokat a vádakat, amelyek az általános vita folyamán hangzottak el a portugál kormány afrikai gyarmati politikája ellen. Ricardo Alarcon. Kuba állandó ENSZ-képviselője üdvözölte az új perui kor­mány intézkedéseit, ame­lyek az amerikai uralom felszámolását célozzák, s megállapította, hogy^ Latin- Amerika-szerte erősödnek az észak-amerikai imperia­lizmussal szembeni irány­zatok. „Élettér filozófia” A kubai delegátus után Thompson guayanai kül­dött és Iburcio Carias Cas­tillo hondurasi külügymi­niszter beszélt, aki kijelen­tette, hogy El Salvador fegyveres akciói a náci „élettér filozófia” emlékét idézik fel. Az általános politikai vi­ta utolsó szónoka, Buteflika algériai külügyminiszter, beszédét a közel-keleti problémának szentelte. Hangot adott kormánya ál­láspontjának. mely szerint az egész probléma kulcsa a palesztinai kérdés. Egy mondatban így lehet jelle­mezni a közel-keleti prob­lémát — mondta: „Egy megszállt terület, s egv le- igázott nép, amelyet elker­gettek szülőföldjéről”. Még a NfITQ'partnerek is Az általános politikai vi­ta eredményeit összegezve, a TASZSZ-hírügynökség megállapítja, hogy felszó­lalások tanúsága szerint a világközvéleményt két kér­dés nyugtalanítja legin­kább: az Égvesült Államok folytatódó vietnami agresz- sziója és az izraeli agresz- szorok közel-keleti meoter- kedékei. Bár a vietnami há­ború kérdése nem szerenel az ülésszak napirendién, csaknem minden szónok foglalkozott vele. Az ame­rikai politikát csak az ag­resszió közvetlen résztvevői támogatták, s még az Egve- sült Államok NATO-beli Törökország választások előtt VASÁRNAP választások lesz­nek Törökországban, amelyek­nek kimenetele jelentős befo­lyással lehet a NATO súlyos nehézségekkel küzdő délkeleti szárnyának további helyzetére. Ahhoz, hogy á török válasz­tás tétjeit és a választási harc sajátos ellentmondásait akár vázlatosan Is megismerhessük, vissza kell nyúlni a második világháború utáni évek törté­netéhez. Törökországban Ke- mal Atatürk reálpolitikájának ntödja a köztársasági néppárt és személyében ennek vezető­je, Inönü volt. 1946-ban egy, a még oly felemás belső reform- kísérleteket is elutasító, s min­denekelőtt a földbirtokosok ér­dekeit képviselő úgynevezett demokrata párt lépett porond­ra Bayar és Menderesz veze­tésével. A Menderesz-korszak tíz esz­tendeje alatt Törökország „ab­szolút atlanti” politikát foly­tatott: Washington minden ak­cióra hajlandó szövetségesének bizonyult. A Menderesz—Bayar rezsim­nek egy katonai felkelés vetett véget, ez nem volt véletlen. Törökországban a parasztok és az alsó középosztály fiai szá­mára az osztálykorlátokból va­ló kitörés és a hatalom cent­rumához való közeledés egyet­len lehetséges útja a hadsere­gen át vezetett. Ezért az, a török viszonyok között a re­formista, sőt a radikális poli­tikai gondolkodás egyik me­legágya lett. KÉTÉVES katonai interreg­num után 1962. júniusában' vá­lasztásokat rendeztek, s ezen Inönü köztársasági néppártja — mint az várható volt — győ­zelmet aratott. E párt útkere­sése azonban továbbra is túl­ságosan is bizonytalan és szür­ke volt ahhoz, hogy magával ragadja a tömegeket. A falu­ra, a belső mozdulatlanságot őrző nagy támaszpontra pedig nem tudott igazán betörni. Így lnönil kabinetje 1965 ta­vaszán megbukott és rövid át­meneti korszak után az úgy­nevezett igázsi* párt kezébe került a hatalkm. Az Igazság pártról minden­ki tudta, hogy Menderesz öt esztendővel korábban betiltott pártjának alapjaira épült. Az viszont már meglepetésként hatott, hogy ezeken az alapo kon az új párt olyan ktilpoli tikát formált, amely eltávolo mányaitól, és egyre határozot­tabban fordult a realitások fe­lé! partnerei közöl is többen ellenvéleményt nyilvánítot­tak. Hz 1967-es BT-iiatározat Hasonlóképpen erélyesen elítélték a szónokok, köz­tük az összes szocialista or­szágok és az afro-ázsiai or­szágok túlnyomó többségé­nek képviselői Izrael ag­resszív közel-keleti politi­káját. Maga az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak is kénytelenek voltak megállapítani, hogy a békés politikai rendezés egyetlen lehetséges alapja az 1967. november 22-i biz­tonsági tanácsi határozat végrehajtása az izraeli csa­patok kivonásáról. Csaknem valamennyi kül­dött keményen bírálta a dél-afrikai gyarmati és faj­gyűlölő rendszereket, de rá­mutattak arra is, hogy ezek létezése elképzelhetetlen volna a vezető NATO-ha- talmak támogatása nélkül. a csehszlovák kormány felhívása A csehszlovák kormány Oldrich Cernik elnökleté­vel ülést tartott. A kor­mány rendeletet fogadott el azokról a politikai és szer­vezeti intézkedésekről, ame­lyek a Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága . szeptemberi plé­numán hozott határozat megvalósítását szolgálják. Ugyanakkor felhívással for­dul a dolgozókhoz, hogy tegyenek újabb munkakez- deményezéseket Csehszlo­vákia felszabadítása 25. év­fordulójának tiszteletére. A kormány nagyra értékelte a „Május 1.” bánya és más dolgozó aktívák kezdemé­nyezését, hogy jobb gazda­sági mutatók elérésével ün­nepük meg a nevezetes év­fordulót. A csehszlovák kormány felhívta az ország minden dolgozóját, hogy csatlakozzon ehhez a kez­demény ezésh ez. Az ülésről kiadott közle­mény szerint a kormány kidolgozza a jövő évi nép­gazdaságfejlesztési tervet, a csehszlovák gazdasági élet Konszolidálásának program- tervezetét, , valamint az 1971—1975-ös ötéves terv első előirányzatait. Moszkvába utazott a francia külügyminiszter DEMIREL miniszterelnök, az igazság párt vezetőjének irá- a« nyitása alatt lazítottak a tö­rök külpolitika egyoldalú kö­__ t elezettségein. Törökország NA- TO-tagsága azonban sohasem vált kérdésessé. De ezen a ke­reten belül felvetették a NA- TO-támaszpontok jogi státu­sának rendezését, a támasz­pontok helyzetét, bizonyos tit­kos katonai szerződések felül­vizsgálását. Maurice Schumann fran­cia külügyminiszter csü­törtökön a szovjet kormány meghívására hivatalos lá­togatásra Moszkvába érke­zett. A Franciaország és a Szovjetunió állami lobogó, ival feldíszített seremetye- vói repülőtéren Maurice Schumannt Andrej Gromi- ko szovjet külügyminisz­ter és más hivatalos sze­mélyiségek fogadták. Andrej Gromikp szovjet Maurice Schumann francia külügyminiszter tegnap megkezdték tárgya, lásaikat Látogatása utolsó napján, hétfőn a francia küldöttség vezetőjeként részt vesz a szovjet—francia együttmű­ködési vegyes bi zottsá g, az úgynevezett „nagybizottság” ülésszakának megnyitásán. A megnyitó ülés után a számos minisztert magába foglaló küldöttség vezeté­sét Valery Giscard d’Es- taing gazdasági és pénz­ügyminiszter veszi át. A FRANCIA kül­ügyminiszter szovjet­unióbeli útja nagy ér­deklődést kelt az eu­rópai közvélemény­ben. A helyzetelem­zők Schumann láto­gatásának jelentősé­gét abban látják} francia részről újból meg akarják erősíte­ni azt a tényt, hogy a Szovjetunióval • való együttmű­ködés fejlesztése nem konjunkturális, személyhez kötött politika, hanem az objektív helyzet követelménye. A kétoldalú tárgyalások a Szovjetunió és Franciaország kapcsolatain túlmenően áttekintik az egész nemzetközi helyzetet MÁSIK diplomáciai esemény színhelye Is volt tegnap a szovjet főváros, a Kremlben folytatódtak a szovjet —tanzániai tárgyalások, melyen a legmagasabb szintű szovjet állami vezetők, valamint Nyerere tanzániai köztársasági elnök £s miniszterei vettek részt. Nagyjelentőségű dokumentumot hozott tegnap nyil­vánosságra az ugandai elnök. Ismertette az afrikai or­szág kormányzó pártjának, az Ugandai Népi Kong­resszusnak a chartáját, amely kimondja, h*<y a ter­melési eszközöknek az egész nép kezében kell lennie. WASHINGTONBAN tegnap is folytatódott a viet­nami helyzettel kapcsolatos szenátusi vita. Több sze­nátor az amerikai csapatok kivonásának a meggyorsí­tását követelte, hivatkozva arra, hogy egyre több ame­rikai állampolgár ítéli el a Nixon-kormány vietnami politikáját. A vietnami helyzetről beszélt tegnap Csou En-laj kínai miniszterelnök a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány küldöttségének tiszteletére rende­zett pekingi fogadáson. Hangoztatta, hogy az amerikai csapatok egy kis részének kivonása Dél-Vietnamból csupán taktikai fogás, melynek célja a háború meg­hosszabbítása és e ténynek a közvélemény előtti el­kendőzése. MEDICI tábornok, az új brazil elnök, aki november 15-én foglalja el tisztségét, legutóbbi televíziós beszé­dében az ország különböző társadalmi rétegeivel való párbeszéd mellett szállt síkra. Haladó reformokat ígért, visszatérést a teljes demokráciához, az egyetemek, a sajtó, az egyház és a szakszervezetek szabadságához. MOZGOLÓDIK az Indiai Kongresszus Párt jobb­oldala. A reakciós csoportosulás vezetője a pártelnök, aki felfüggesztette tisztségéből Indira Gandhi minisz­terelnök-asszony híveit, a párt balszámyának több te­kintélyes képviselőjét. Válaszul a miniszterelnök és több más baloldali pártvezető követelte az indiai kor­mánypárt fő irányító testületének, az úgynevezett munkabizottságnak az összehívását. Az ellentétek a miniszterelnök-asszony hívei és a reakciós csoportosu­lás között a nyár végén éleződtek ki, amikor Indira Gandhi kormánya bejelentette a nagy bankok álla­mosítását. AZ AUSZTRIÁBAN vendégeskedő magyar parla­menti küldöttség tegnap több nagy létesítményt tekin­tett meg országjáró kőrútján. A magyar delegáció a tartományi parlament meghívására pénteken az ünnepi játékok fővárosába, Salzburgba utazik. K. A. dot« Menderesz atlanti hagyó- ján. A realitás elemei még Job­ban megmutatkoztak abban, hogy ebben az időszakban minden szempontból rendezet­tebbé vált a viszony a Szov­jetunió és Törökország között. A Menderesz időszak „konfron- tációs hisztériája” helyet adott az együttműködésnek, Demi- rel és a Szovjetunió vezetői több ízben magasszlntű meg­beszéléseken találkoztak, sőt Törökország szovjet beruházási hitelt is kapott. Mindez termé­szetesen azzal járt, hogy a szocialista országok és Török­ország kapcsolatai is megja­vultak. A MOSTANI választásokra egy ilyen, külpolitikájában fi­gyelemre méltó vonásokat mu­tató igazság párt a győzelem esélyével indul. ’ Általában azt tartják, hogy a török válasz­tók 65—70 százaléka a párt mö­gött áll. A helyzet rendkívüli belső ellentmondása az, hogy ennek a 65—70 százaléknak csak egy töredéke' értékeli az igazság párti kormány realis­ta külpolitikáját. Nagy több­ségük azért áll a párt mö­gött,. mert azt belpolitikai szempontból a vallási hagyo­mányok őrzőjének tartja. Ügy véli, hogy ez a párt a negy­venezer török falu hodzsák és agák-kormányozta életének konzervatív őrzője. A VÁLASZTÁSOK pontos arányai és mindenekelőtt (a választások után) a hadsereg tisztikarának magatartása fog­ja majd megmutatni, hogy Demircl kormánya meddig képes még fenntartani ezt a kettősséget. A török külpoli­tika utóbbi évelnek reális lé­pésért remélni engedik, hogy az igazáig párt és a kormány csúcsain a választások után bármilyen óvatosan is, — de elindul a belső reformok út­Új városod és városközpontok az NDK-ban a. \*i 1 á* " Aki valaha régen ismerte kén magasodik a közel- tárvárosban is elszabadult itt Ütitársaimmal együtt Drezdát megcsodálta mű- múltban elkészült 250 mé- a pokol: kjlencszáz angol— megállapíthattuk, hogy a kincseit, s gyönyörködött teres televíziós torony. amerikai repülőgép kiöl- Chemnitz folyó partján még építőművészetének és elbű- Az új főútvonalon, a dott bombáinak záporában nagyvárosiasabb az építke­völő tájának pompás ossz- Thälmann Strassén felépült 72 ezer lakos, sok gyár és zés, mint az NDK sok más hangjában, aligha tudta el- a művészet és kultúra leg- iskola pusztult el. Vigasz- városában, hinni, hogy ez a város ro- űjabb otthona, egy ragyo- tálán látványt nyújtott a Valóban, az NDK váro- mokban hevert: értelmetle- gó kultúrpalota, amely az város. És milyen az új sainak és városközpontjai- nül szétrombolták az an- NDK születésének huszadik Chemnitz, amelyet a vá- nak kialakításánál nyoma goi—amerikai bombák a évfordulóján nyitotta meg második világháború szin- kapuit A Háuptbahnhoff te huszonnegyedik órájá- és az Altmarkt között gyors ban, amikor a fasizmust ütemben emelkedik egy már lényegében leverték, szép, korszerű városnegyed, így voltam én is, s az esz- Ezen a területen már el- telen pusztításról készült készült a Prager Strasse felvételek láttán szinte el- egy része, lakóházakkal, és képzelhetetlennek tartót- három impozáns szállodá- tam, hogy a város még val; rövidesen ötre egészí- egyszer feltámadhat rom- tik ki, összesen 3300 ággyal, jaiból. És Drezda alig ne- S miként újjászületett és gyedszázad elteltével nem- rohamosan fejlődik Elba- csak újjászületett, de ele- Firenze — ahogy a néme- venebb, lüktetőbb, életet él, tek nevezik Drezdát —, mint valaha: szociális^ olyan lázas ütemben folyik nagyvárossá fejlődött. az építés szerte az egész Szívós, kitartó munkával NDK-ban. gyógyítják be a háború Nincs messzire Drezdától ütötte sebeket, s ezzel pár- az a város, amely egykor huzamosan épülnek az új pontosan az ellentéte volt házak, lakótelepek. Helyre- a művészetek városának: állították a világhírű Zwin- a sivár bérkaszámyákról, gert, a katedrálist, újjá- szűk hátsóudvarairól és építették a Brühlschén-te- utcáiról, vigasztalanul szür- raszon — Európa erkélyén ke, egészségtelen gyárairól — a Secundogeniturt, ezt ismeretes Chemnitz, a né- ros munkásosztálya érdé- sincs uniformizálásnak, tág a pompás barokk házat, dől- met munkásmozgalom egyik meinek elismeréseként 1953 teret hagynak az építészek goznak a Georgentoron és fellegvára. A város kellős májusában az NDK kor- fantáziájának, a különböző a Schlossturm is visszakap-, közepén meredező gyárké- mánya Karl-Marx-Stadt-rá építési elvek és módok ár­ja csúcsát. A folyó partjá- mények sokasága gázzal, változtatott? Ragyogó áru- vényesülésének. A várost nak képit szépen egészítik füsttel és szálló pernyével házak, üzletek, irodaházak, méltán reprezentálja főút- ki az új toronyház-építke- mérgezte a levegőt. 1945 luxushotelek, intézmények vonala, a Strasse der Na- zések, s a háttérben busz- márciusában ebben a prole; és lakóházak sorakoznak tionen (Nemzetek útja). In­\ modern lakótelepeket ellátják jól felszerelt játszóterekkel is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents