Petőfi Népe, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-10 / 235. szám
1909. október 1#, péntek S. oldal Tervek a gyermek- és Az almatermés elhelyezésének ifjúságvédelmi kónapra gondjairól tanácskoztak Kiskőrösön A megyei tanács elnöke a nyár folyamán konferenciára hívta össze azokat, akik munkakörüknél fogva elsősorban hivatottak az élet alakulását kutatni és a bajokat orvosolni. A konferencia a Végh Antal nevéhez fűződő úgynevezett „Állóvíz” problémát tárgyalta. Ezt a járási és városi konferenciák sora követte. s minden alkalommal szóba került a gyermekvédelem és az ifjúság nevelésének ügye. A konferenciák megállapításai alapján, s az illetékes szervek által szerzett sokféle tapasztalat birtokában határozta el a megyei gyermek- és ifjúságvédelmi munkaértekezlet, hogy Bács-Kiskun megyében novemberben megszervezi a gyermek- és ifjúságvédelmi hónapot. Ennek legfőbb célja, hogy a felszabadulas óta eltelt negyedszázad ne- velési eredményeit számba- vegye, az ifjúság- és gyermeknevelés gondjait fel" mérje keresse a jelenlegi helyzet megjavításának módjait A terv alapjan megyei, járási, városi és községi rendezvényekre kerül sor. A hónap ünnepélyes megnyitása november 15-én lesz. Ezen Madarász László, a megyei tanács vb- elnökhelyettese tart előadást Megyénk gyermek- és ifjúságvédelmének időszerű kérdései címmel. Az egyhónapos program sok hasznosnak ígérkező rendezvényéből itt csak néhányat említünk meg. Megyei gyermek- és ifjúság- védelmi kiállítás lesz az óvónőképző intézetben. Hangos előadókat hívnak meg a témába illő előadások tartására. Többek között dr. Veczkó József egyetemi tanárt és dr. Babay Béla ügyészt. Vitát rendeznek az üzemi, társadalmi szervek gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységéről. Az elkészült terv sokat ígérő. Az előkészítő bizottságokon. pedagógusokon és tömegszervezeteken múlik, hogy közös összefogással biztosítsák a hónap sikerét. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Hazafias Népfront felajánlotta a segítségét. Várhatóan részt veszt ebben a munkában a KISZ és a nőtanács is. Az előkészítő bizottság a szülői munkaközösségek közreműködésére is számít. V. M. A szőlő- és gyümölcstermelő szövetkezetek, gazdaságok legnagyobb értékesítési, szállítási problémái az alma körül sorakoznak. Ez volt a témája tegnap Kiskőrösön a szakszövetkezetek területi szövetsége, a SZÖVOSZ, az AGROVédelmi bemutató a pusztán Embertömeg a pusztán, Kecskemét határában, Ménteleken. Lehetnek vagy kétszázötvenen. Sűrű csoportban vonulnak az Alkotmány Tsz majorsága felé. Valamennyien az állategészségügyi szolgálat emberei: tsz-vezetők, tsz-gaz- dák, szakemberek. A térségen félkörívben gyűlnek össze. Valahonnan, mintegy rejtjeles hívásra, előgördül két nagy, fehér, kamionszerű autó. Pontosabban: egy kisebb és egy nagyobb. Oldalukon vörös- kereszt. A kecskeméti állatkórház kocsijai. Dr. Szende Károly, az állatkórház vezetője az embereknek pár szóval elmagyarázza a kocsik rendeltetését. A mostanit és az esetben, ha netán ... Ezt is láttuk tehát Megyünk tovább. Birkahodály. Két végéhez szalmabálákat raknak a piszkos-zöld színű sugárvédelmi öltözetbe bújt emberek. Bár igyekeznek, úgy tűnik, lassú- dan mozognak. Különben csend van, októberi délután, aranyló napfény. Béke. Csend van, de nem sokáig. A közelben berregni kezd egy különös gépkocsimonstrum. Mint ahogy dr. Szende elmagyarázza: nagyteljesítményű mozgó fertőtlenítő berendezés, nyolc ilyen van az országban összesen. Legalábbis amit polgári célokra használnak. Egynéhány műszaki adat: Álltóhelyében egyszerre 20 perc alatt 20 hektó vizet melegít fel 85 fokra, húsz gépkocsit sugármentesít s egy nagy állattenyésztő major fertőtlenítését egy óra alatt végzi el. Járvány esetén igen jó szolgálatot tehet — békében is. A védőöltözetes „marslakók” elszedik a szalmabálákat a hodály végétől. Megjelenik néhány lófogat a trágyát hordják kifelé az épületből. Minden a forgatókönyv szerint történik. A gépkocsin bekapcsolják a kompresszort, felbőg a motor, a szórófejek csapjait megnyitják a védőöl- tözetesek. A főcsapból 3,5 atmoszféra nyomással vágódik elő a vízsugár, a többi csapnál — ezek zuhanyfejben végződnek — láthatóan kisebb a nyomás. Fellocsolják a trágya helyét, s azt az útszakaszt is, ahol a trágyát elszállították. Aztán sorra következnek a falak, meg a nádtető. Űjból változik a helyszín. A fertőtlenítő kocsi a karámhoz gördül, elővezetnek egy tehenet. Három, kis idő múlva négy „marslakó” zuhanyfejjel a kezében közrefogja a jószágot megnyitják a csapokat, s elkezdik mosni-dörzsölni a jószágot. Az nem nen nyílik a karl-marxstadtiak kedvenc pihenőhelye, a Rosenhof (Rózsaudvar) ez az örökké virágdíszbe öltözött, padokkal, karosszékekkel ellátott tér, ahol szép számmal találunk üzleteket vendéglátó üzemeket is. Már most impozáns a város, de a karl-marx-stadtiak az elismerő szavakra csak így válaszolnak: „Ez még semmi, nézzétek majd meg öt év múlva!” — S ki csodálkozhat azon, hogy hangjukból a jogos büszkeség csendül ki. Halle megye székhelyétől, Haliétól nyugatra, a földeken 1963 nyárutóján és őszén takarították be utoljára a termést. A szántó traktorok helyett földmérők tűntek fel, majd megérkeztek a földgyaluk és kotrógépek. Ezen a területen azóta új város épül: ha teljesen elkészül, négy lakótelepből áll majd, egyenként 5000 lakással és 15— 20 ezer lakóval. Hat év telt el a munkálatok megindulása óta, s az építők eddig 15 000 lakáskulcsot adtak át az új bérlőknek. Jelenleg 50 ezer lakost tartanak nyilván Halle-Neustadtban, a vegyipari dolgozók új városában. A lakóházakkal egy- időben épültek az üzletek, szórakozóhelyek, szolgáltató üzemek, rendelőintézetek, iskolák és óvodák. Az utóbbiak között találhatjuk tudja mire vélni a dolgot, oldalazva toporog, majd a karám széléhez bújik, mintegy megadva magát a tortúrának. A védőöltözetesek, láthatóan jókedvvel, körülsikálják az állat fejét, lapockáját, ha- saalját Alapos munkát végeznek. Aztán ennek is vége szakad. A polgári védelmi be. mutató a ménteleki iskolában filmvetítéssel zárul. Odakünn újból beáll a pusztai csend. Könnyű szél surran végig a nyárfák során. A nyárfák hallgatnak. Hiába is magyaráznánk nekik, hogy itt ezen a délutánon „atomcsapás” történt... H. D. TRÖSZT, az AGROKER, a MÉK és a kertészeti egyetem irányításával működő kertészeti munkaközösség által rendezett tanácskozásnak is. Dr. Szamosközi László, a SZÖVOSZ osztályvezetőjének- bevezetője után Pfenning Gyula, megyei főkertész adott tájékoztatást Bács-Kiskun megye idei várható téli alma terméséről. A feladatot csak a legteljesebb összhangban lehetséges megoldani. A gazdaságok és az értékesítő szervek szoros együttműködésére van szükség. A téli alma kisüzemi tárolásáról dr. Dobray Endré- né egyetemi adjunktus tartott előadást a megjelent szakembereknek, majd Peter Pál, a Bács megyei MÉK osztályvezetője vázolta a MÉK lehetőségeit és szerepét a téli alma értékesítésében. Rámutatott az export és a belföldi szállításokban mutatkozó nehézségekre, amelyet főként a MÁV elégtelen vagonparkja okoz. Az AGROKER felkészüléséről, különös tekintettel a tárolással kapcsolatos növényvédelmi feladatokra Szemes Béla osztályvezető tartott előadást. A hozzászólók többsége a termelő üzemek problémáival, értékesítési nehézségeivel foglalkozott és javaslatok hangzottak el az almatárolás és eladás gondosabb tervezésével kapcsolatban. Egységes átutalási postautalvány Megszűnik á biancó befizetési lap A postaforgalom Korszerűsítése során a Posta Vezérigazgatóság a következő években gépesíti a postahivatalok pénzfelvételi és elszámolási munkáit. Pénzbírság a szakmunkástanuló-képzés szabályainak megszegéséért A hivatalos lap 77-es számában kormányrendelet jelent meg, amelynek értelmében pénzbírsággal sújthatok azok, akik a szakmunkástanulók gyakorlati képzésében a jogszabályokban meghatározott kötelezettségeiket megszegik, illetve, akik a Az NDK építészei bátran alkalmaznak új megoldásokat. Képünk a tudomány és kultúra házának makettjét mutatja. Az épület 110 méter magasan, háromszögformában emelkedik majV az ég felé. (A Zentralbild képei.) a 140 személyes, gyűrűala- Az NDK építkezéseire kú óvodát, s itt építették általában jellemző, hogy fel az NDK legnagyobb már a tervezésnél tekintetvásárcsarnokát. tel vannak mindazokra a szükségletekre, amelyeket a jövendő városkép kialakításánál figyelembe kell venni. A várostervezők különösen ügyelnek például arra, hogy gyér forgalmú utak vezessenek az iskolákhoz, s helyesen osszák el a szociális intézményeket, az orvosi rendelőket, bölcsődéket, óvodákat stb. Nem feledkeznek meg a bevásárlási centrumokról, a különböző szolgáltató üzemek elhelyezéséről, a kulturális intézményekről, sporttelepekről, szállodákról sem. Az ilyenfajta építkezések jó példáit találjuk a már említetteken kívül Berlinben, az NDK fővárosában, a Keleti-tenger parti Rostock új városnegyedében, Lütten-Kleinben, Eisenhüttenstadtban, Magdeburgban, Hoyerswerdá- ban, s még többfelé az országban. Minden városépítési tervet, mielőtt azt az illetékes városi képviselőtestület, tanács jóváhagyná, a lakosság elé tárnak megvitatásra, hogy az érdekeltek megtehessék észrevételeiket, felhívhassák a figyelmet az esetleges hiányosságokra és javaslatot tehessenek előnyös megoldásokra. Csak ezeknek a vitáknak az alapos értékelése után kezdenek hozzá a tervek realizálásához, s mint az említett példák is mutatják: kitűnő eredménnyel. Hollósi Tibor tanulók számára előírt juttatásokat nem biztosítják. Mint a Munkaügyi Minisztérium rámutat, a szabálysértési kódex kiegészítéséről van szó, s a rendelet a szakmunkásképzésről nemreg elfogadott törvény sikeres végrehajtását szolgálja. Eddig csupán a kisiparosok ellen indítottak szabálysértési eljárást a tanulókkal kapcsolatos kötelezettségek elmulasztása esetén, a pénzbírság felső határa ilyenkor is csupán ezer forint volt Az új rendelet alapján 1970. január 1-től a vállalatokat, szövetkezeteket is, tehát bármely munkáltatót pénzbírsággal ic- het sújtani, amelynek maximuma 3000 forint. Ezenkívül fokozatosan bankszámla zonylatok 1970 elejétől bevezetik a befizetési bi- elektronikus rendszerű feldolgozását. A gépesítés követelményeinek megfelelően a posta egységesíti a feldolgozási rendszert, és a befizetéshez szükséges űrlapokat. Ezért a jelenlegi többrészes, illetve különleges taglalású csekkbefizetési űrlapok helyett január l • tői egységes háromrészes „átutalási postautalvány”-t hoznak forgalomba. A jelenlegi csekkbefizetési lapok, többrészes postautalványok 1970. december Síig használhatók fel. A Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Beruházási Bank és az Országos Takarékpénztár régi rendszerű befizetőcsekket már nem készít, és nem ad a számlatulajdonosoknak. A posta megszünteti a bianco befizetési lapokat is. Helyettük díjmentes „belföldi postautalványt;’ rendszeresítenek, ezekért azonban befizetéskor az utalványokra megszabott díjat számítanak fel. Amennyiben a számlatulajdonostól kapott átutalási postautalványon történik a befizetés, azért díjat nem kell fizetnie a feladónak. Bonaparte a drámaíró A Scena Illustrata című olasz folyóirat 1908-ban érdekes adatokat közölt Napóleon drámaírói tevékenységéről. Corneille „Cid” című tragédiája olyan nagy hatással volt az ifjú Napóleonra, hogy elhatározta: ő is ír egy tragédiát klasszikus stílusoan. „Hektor” című elkezdett színművét a negyedik felvonásig sikerült megírnia, majd a mű sokáig hevert az íróasztalában. Tizenegy évvel később, 1805-ben Bonaparte véletlenül megtalálta az elveszettnek hi t kéziratot, és — ekkor már császárként — elhatároz a, hogy színpadra viszi művét. Napóleon magához hívatott egy Lancivale nevű, klasszikus stílusban alkotó írót, és megbízta, hogy fejezze be tragédiáját, arra is megkérte, hogy csak Lancivale neve szerepeljen a darabon. Lancivale be is fejezte a színművet, de ‘a Comedie Francaise igazgatósága — ehhez a színházhoz fordult Lancivale •— nem fogadta el a daraoot. Amikor Napóleon értesült a dologról, az alábbiakat írta a kéziratra: Co- medie Francaise színész?! eljátszák a tragédiát, amelyet előbb ostobán visszautasítottak ... Három nét múlva az udvar jelenlétében bemutatták a darabot. A „Hektor” hatalmas sikert aratott. Lancivalét érdemrenddel tüntették ki. Igaz, azóta sem hallott többé senki a tragédiáról.
