Petőfi Népe, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-09 / 234. szám

1969. október 9, csütörtök 3. oldal Az Egészségügyi Minisztérium új rendelkezése Az Egészségügyi Minisz­térium ellenőrzései során megállapította, hogy né­hány egészségügyi intézet­ben egyes vezető beosztá­sú dolgozók hozzátartozója is munkaviszonyban áll. Ezért most a minisztérium hivatalos közleményben írta elő, hogy — a munkafegye­lem további szilárdítása érdekében — ne alkalmaz­zanak az egészségügyi in­tézetekben olyan munka- vállalókat, akik munkakö­rükben magasabb vezető állású hozzátartozójuk köz­vetlen irányítása vagy el­lenőrzése alá kerülnének. Hat év mérlege ERDEI FERENCET. NEMETH LÁSZLÓT ES VÁSÁRHELYI ZOLTÁNT TISZTELETBELI TÁGGÁ VÁLASZTOTTAK Közgyűlést tartott a Katona József Társaság Az eddigi vezetőség hat éven át irányította a Kecs­keméti Katona József Tár­saság életét. A hétfőn meg­tartott tisztújító közgyűlé­sen dr. iMsoncs Mihályné alelnök számolt be a veze­tőség munkájáról. — Tisztelettel adózunk el­hunyt elnökünk. Tóth Lász­ló emlékének — mondotta a bevezetőben. — Elévülhe­tetlen érdemei vannak a többi között társaságunk Gyűjtik a törkölyt Üzempróbára készítik a kun fehértói borkösargyárat Befejezéshez közeledik az ország első borkősavgyárá- nak építése a Kunfehértói Állami Gazdaságban. Az automatizált üzem gépi felszerelésén olasz szak­emberek dolgoznak, s elő­reláthatólag november vé­gén megkezdődhet a pró­bagyártás. Üzemeltetéséhez most vásárolják, tárolják a szőlőtörkölyt. A szüreti melléktermékből 2500 va­gonnyit prizmáznak a gyár folyamatos nyersanyagéllá- tására. A hatalmas betonépít­mény korszerűen felsze­relt munkatermeiben — egyhónapos üzempróba után — 1970-ben kezdik meg a teljes termelést. Ka­pacitása: évente 13 ezer hektoliter kiváló minőségű szesz, 56 ezer mázsa tör­kölyliszt, olaj és a végter­mék: a borkősav. Az üzem termelése teljes egészében fedezi majd a hazai gyógy­szergyárak borkősav szük­ségletét. amelyet eddig im­port útján szereztek be. A gyárépítés költsége 145 millió forintot tesz ki. Kiegészítik majd szociális létesítmények, palackozó üzem és laboratórium. Állásfoglalás tartási szerződésekről A tartási, életjáradéki és öröklési szerződéssel kap­csolatos hatósági eljárás néhány, ’ állásfoglalást igénylő kérdéséről közle­ményt adott ki a Minisz­tertanács Tanácsszervek Osztálya. Mindenekelőtt fi­gyelmet érdemel a szerző­dések bemutatásának, el­bírálásának határidejére vonatkozó rendelkezés. A kormányrendelet ugyanis a nyilvántartásba nem vett régi szerződések bemutatá­sát az eltartó kötelességé­vé teszi, az új szerződé­seknél viszont ilyen kötele­zettséget kifejezetten egyik szerződő félre sem ró, ha­nem a szerződéseket az el­tartott lakóhelye szerint il­letékes államigazgatási szervnél kell bemutatni. Az eltartó tehát a bemutatási kötelezettséget nem hárít­hatja az eltartottra, s ez utóbbi az eltartó mulasz­tása miatt hátrányt nem szenvedhet, ugyanakkor nincs akadálya annak sem, hogy a szerződést az eltar­tott mutassa be. Az igaz­gatási osztály tehát a jó­váhagyás kérdésében köte­les határozatot hozni, ha a szerződést akár az eltar­tott, akár a meghatalma­zottja mutatja be. Az igazgatási osztálynak a szerződés bemutatásától számított 30 napon belül határozatot kell hoznia, s ezt a határidőt az ügyfél egyidejű értesítése mellett az igazgatási osztály veze­tője egyízben, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. A határozat időben törté­A közlemény végezetül megemlíti, hogy kizáró jog­szabályi rendelkezés hiá­nyában a jogi személy ál­tal kötött életjáradéki szerződés hatósági jóváha­gyásának nincs akadálya. felszabadulás utáni újjá­szervezésében, eredményei­ben és tekintélyének kiví­vásában. Ezután részletesen ismer­tette az alelnök az utóbbi hat év tevékenységét. 21 nyilvános ülést tartott a tár­saság, 16 felolvasó estet, 7 nagyszabású — országos hí­rű költők, írók és fővárosi előadóművészek közremű­ködésével megtartott —iro­dalmi estet, összesen 60 je­lentősebb kulturális ese­ményt szervezett a társa­ság a hat év alatt. Mindvé­gig arra törekedett, hogy szervezze az irodalmi köz­életet. felfedezze és nyilvá­nossághoz segítse a fiatalo­kat. Fontos szerepe volt a Katona-kultusz ápolásában a kecskeméti irodalmi és művészeti hagyományok fel. elevenítésében. s részt vál­lalt a város kulturális éle­tének fejlesztésében. A közgyűlés egyetértéssel vette tudomásul a beszámo­lót. Számos új tag ült a hallgatóság soraiban, fiata­lok. akik művészeti vagy tudományos tevékenységük­kel az utóbbi években hív­ták fel magukra a figyel­met De eljöttek a legidő­sebb tagok is. többek kö­zött Imre Gábor, Joós Fe­renc, Nemesszeahy Lajos és Simonka György. Ott volt Madarász László, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Újvári Lajos, a városi ta­nács vb-elnökhelyettese, Bodor Jenő, a megyei párt- bizottság munkatársa, a Forrás szerkesztő bizottságá­nak tagja. A részvevők megegyeztek abban, hogy az utóbbi évek meggyorsult feilődése, s a város kulturális élete előtt álló újabb feladatok szüksé­Miről ír a külföldi sajtó S. O. S., gyermekek! A magyar nyelvű romá­niai napilap, az Előre ír­ja: Az utóbbi években a vi­lágsajtó rengeteget eikke- A politikai és gazdasági kérdé­előre *» (IWBJ3 •*!«!} gessé teszki a társaság mun-' kájának átszervezését. En­nek érdekében módosítják az alapszabályt és kiegészí­tik a vezetőséget. A módosításra vonatkozó javaslatot dr. Hernády Gyu­la titkár terjesztette elő, majd a javaslat elfogadása után a vezetőség új tagjai, nak megválasztása követke­zett. A jelenlevők egyhangúan, szavazással Fehér Sándort, a városi tanács vb-elnök- helyettesét, a Hazafias Népfront városi bizottságá­nak elnökét választották meg -a Katona József Tár saság elnökévé. Ügyvezető alelnök dr. Orosz László ta­nár. ismert Katona-kutató lett. Irodalmi alelnök dr. Losoncz Mihályné, tudomá­nyos alelnök dr. Kiss Ar■ pád kandidátus, a Duna— Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet osztályve­zetője, jegyző Szekér Endre tanár. Az újonnan megválasz­tott elnök emelkedett hangú székfoglaló beszédet mon­dott, majd dr. Kiss Árpád, dr. Orosz László és Körber Tivadar javaslatára a rész­vevők a társaság tisztelet­beli tágjává választották Erdei Ferenc Kossuth-díjas akadémikust, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának főtitkárát, Németh László Kossuth-díjas írót és Vásárhelyi Zoltán Kossuth- díjas karnagyot. Kecskemét szülöttét. Végül az ügyvezető al­elnök terjesztette elő a kö­vetkező évadra szóló mun­kaprogramot. Számos iro­dalmi és tudományos elő­adás, felolvasó est és vita szerepel a tervezetben. No­vember 10-én ünnepi ülést tart a társaság a városi ta­nács dísztermében, ahol a Katona-kultusz és -kutatá­sok felszabadulás utáni helyzetét elemzik. Vitaindí­tó előadást Sőtér István akadémikus tart, felkért hozzászóló Pándi Pál, Ma­jor Tamás és dr. Orosz László lesz. A társaság ezentúl éven­te októberben tartja rendes közgyűlését és november­ben ünnepi ülést rendez Katona József születésének évfordulója alkalmából. M. L. Iíjodó mozgalom S ok szó esett a VII. vegyék az ifjúságot olyan­magyar békekong- nak, amilyen. Abban a vo- resszuson az ifjúságról. A natkozásban. hogy a tudó- plenáris ülésen vagy a te- mányos és technikai forra- matikai munkabizottságok- dalom nyújtotta élmények, ban alig volt felszólaló, aki tájékozottság révén más, a fiatalokról ne beszélt magasabb a műveltségűk, volna. Több szempontból is. igényük, mint az előző Hogy például — viszonylag nemzedékeké volt hasonló kevesen vannak a kongresz- korukban, és más társadal- szusi küldöttek között is, mi viszonyok között. A fia- holott szüntelen bevonásuk talok nem tehetnek róla, a békemunkába nélkülözhe- hogy közvetlen, tehát a vé­telien a mozgalom felfrissü- rükbe, idegsejtjeikbe lera- lése szempontjából. Mert ők kódott élményeik — nincse- az utánpótlás, mert a béke nek a nyomorúságról, el­ás 6 jövőjük is... nyomásról. Ennek örüljünk. Tehát foglalkozni kell az ® annak is, hogy a háború ifjúsággal és foglalkoztatni sem érintette őket közelről jókét... De nem mindegy — hogyan...' Erről a gyan?"-ról — talán a fiata­lok érdekében, az ő ked­vükért hangzottak el a leg­markánsabb. legszemlélete­sebb érvek. Csohány Gabri­ella írónő szenvedélyes fél­téssel ébresztette önvizsgá­lódásra a felnőtt, s idősebb korosztályú küldötteket. Mindannyiunkat. Hogy mi­lyen nagy hiba, ha a béke­mozgalmi — de minden mozgalmi — munka sablo­nos, ha a mozgalom idön­Ne haragudjunk hát, s ne vegyük rossznéven, ha a di­rekt összehasonlító érvek — „bezzeg a mi időnkben...” „míg az úri világban így. addig ma úgy ...” érzelmi­leg nem fogja meg őket, legalábbis nem úgy, mint o.z öregebbeket. J ó a kapcsolata a bé­kemozgalomnak a KISZ-szel, de még nem elég­gé — kapott hangot ez a m,egállapitás is a témabi­zottságban. Kézenfekvő, hogy a népfrontbizottsá­H zett Latin-Ameri káról. sek mellett sok újságíró, szakember, politikus foglalko­zott e földrész társadalmi problémáival. Világjárók, ri­porterek, fotóriporterek tárták fel a favellák sivársá­gát, a luxushotelek szemetesládáiban élelem után ku­tató gyermekek, a munkanélküli ,Jdesperados”-ok ki­látástalan életét. Az idén a brazíliai Petropolisban 80 latin-amerikai szakember vitatkozott a gyermekélelmezés problémái­ról. Ez alkalommal sem hiányoztak a számadatok: Meg­állapították, hogy a latin-amerikai gyermekek táplál­kozási helyzete nagyon súlyos, hogy az éhezés, vagy gyengén tápláltság következtében a gyerekek fele meg­hal, mielőtt betöltené 6. életévét. Az életben mara­dottak kétharmada pedig elégtelenül és rosszul táp­lált, fizikai és pszichikai rendellenességeket mutat. Elképesztő nyomor a világ egyik leggazdagabb ré­szén. Mert Latin-Amerika országai szolgáltatják a ka­pitalista világ kőolajtermelésének 22, réztermelésének 21 százalékát. Szintén ezek az országok biztosítják a kapitalista világpiacon a kávé 80, a banán 74, a cukor­nád 49, a kakaó 34 százalékát, nem is beszélve más mezőgazdasági termény és a hús exportjáról. Csakhogy e gazdagságból vajmi kevesen részesülnek. Hogy is ré- nő meghozatalára és gyors j szesülhetnének, amikor a megművelhető földterület 75 kézbesítésére különös gon- | százaléka a lakosság alig 1 százalékát kitevő nagybir­tokosok tulajdonában van. Latin-Amerika nemcsak az egyik leggazdagabb része Földünknek, de egyben a legfiatalabb is. Geológiai és politikai, de biológiai szempontból is. Peruban például az összlakosság 40 százalékát a húsz éven aluliak al­kotják. Venezuelában a 18 éven aluliak az összlakosság felét képezik. Korán öregszenek az emberek Latin Amerikában. dot kell fordítani, mert ha ez 60 napon belül nem történik meg, a szerződést jóváhagyottnak kell tekin­teni akkor is, ha az igaz­gatási osztály egyébként a szerződést nem hagyta vol­na jóvá. ként fáradt, erőtlen, ha mun- gokban sok lehetőség nyíl- kánk szürke. Amikor a po- hat fiatalok számára közéle- litikai munkában a rutin ti tevékenységre, ezért bát­válik uralkodóvá — odalesz rabban kell őket megbízni a hatékonysága. tisztségekkel. a régi, elavult mód- Lupták István Borsod me­szerekbe merevített gyei küldött szemlélete- sematikus tudást vesznek sen fejezte ki. milyen kárt át tőlünk — márpedig ők az okoznak a fiataloknak az utódaink, munkánk folytatói olyan felnőttek — szülők —, —, a szintelenséget, az akik körülajnározzák őket unalmat tanulják el, mert a tessék-lássék elvégzett hisz végtére az elődöktől munka után is. Kiktől vár- nekik is át kell venniök is- junk színvonalasabb ered- mereteket. ményeket, kikkel szemben Dr. Réczei László, az *Or- támasszunk magasabb mér- szágos Béketanács alelnöke eét, ha nem a friss, dina- a szekciójában ezzel kapcso- mikus ifjúsággal, illetve fia­latban kialakult véleménye- talsággal szemben? Mi lesz két úgy foglalta össze, hogy a jövővel, ha az alig közép- a fiatalság — amikor mély- szerű is kielégíti őket, mert ségesen egyetért a mozga- ‘szüleik, a felnőttek ezért is lom tartalmával — annak „hálásak”? — Nekik adjuk jelenlegi módszereit, forrná- út a stafétabotot — fejezte it kifogásolja. Nem bírják ki frappánsan a munkáskül- a sablont, ismétlést, a szó- dött —, s akik a stafétabo- lamokat. Többen rámutat- tot átveszik, azoknak min­ták, hogy az idősebbek ne óig felgyorsítva kell futniok csupán az általuk begyakor- tovább ... lőtt, kitapasztalt módszere- TTseíc a dolatoh *?*• t?rmal^t t?rttá*J°ye‘ •••*» is alakítottak ki dúl üdvözítőnek tehát ne olyan benyomást küldöttek_ erőltessenek mindent a sa- b vendégekben, hogy a jat elkepzeleseik szennt ha vn békekongresz­nem vegyek eszre fogadják szus a békemozgalom fel. el a fiatalok koreben szüle- frissülésének, fiatalodásá- tett megoldásokat, ötleteket nak nagy demonstrációja is IS• volt. Ez is megfogalmazódott: Tóth István oktatásért Az Iskolarádió ankétia Kecskeméten Szerdán közös tanácsko­zást rendezett Kecskemé­ten a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya és a Magyar Rádió iskolai adásainak szerkesztősége. A tanácskozáson az Iskola­rádió segítségét rendszere­sen felhasználd általános és középiskolák* illetékes tanárai, igazgatói vettek részt. Az Iskolarádió adásai 1963-ban indultak. Akkor 100 iskolában szervezték meg a műsorok rendszeres hallgatását, hogy kísérleti tapasztalatokat szerezzenek az oktatásban való haszno­sításról, s lehetőséget te­remtsenek a kezdeti mód­szerek továbbfejlesztésére. Eleinte az osztályfőnöki óráikhoz, valamint a nyel­vek és az ének tanításához igyekezett segítséget adni a műsor. Fontos lépés volt az Iskolarádió hatókörének kiterjesztésére az adások rögzítése magnószalagon és a sokszorosítás megszerve­zése. Ettől fogva elhárult a műsor felhasználásának legfőbb akadálya, mert nem kellett többé az adás idejéhez igazítani az óra­rendet Azóta az Iskolará­dió szerkesztősége kiter­jesztette a műsor kereteit, s ma már az irodalom, tör­ténelem, matematika és filmesztétika tanításához is segítséget ad. Havril Andrásné, az Is­kolarádió szerkesztőségé­nek nevében arra kérte a a jelenlevőket, hogy a most kezdődő tanévben folytas­sanak vizsgálatokat az adá­sok korszerűbb módszerei­nek kikísérletezésére. Az ankéton valamennyi tantárgy műsorszerkesztői részt vettek. A tájékoztató atán szakcsoportonként tar­tottak megbeszélést az egyes tárgyak oktatásának mód­szertani kérdéseiről. A tanácskozást a Zrínyi Ilona általános iskola új pinceklubjában tartották. A jórészt társadalmi mun­kában az idén nyáron épí­tett klub igen megnyerte a vendégek tetszését, s bizo­nyára többeket ösztönöz majd hasonló helyiségek létesítésére. Épül az algyői Tisza-híd Megkezdték az új algyői Tisza-híd építését. A 470 méter hosszú híd mintegy 120 millió forintos költség­gel 1972-re készül el. Je­lentősen meggyorsítja majd a szeged—debreceni 47-es út forgalmát, mivel jelen­leg Algyőnél egy hídon bo. nyolítják le a vasúti és a közúti forgalmat is. Az új híd munkáihoz nagy gé­pi apparátussal fogott a Hídépítő yállalat.

Next

/
Thumbnails
Contents