Petőfi Népe, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-07 / 232. szám

1969. október 1, kedd Nagygyűlés az NDK megalakulásának ; évfordulóján Húszéves a Német Demokratikus Köztársaság A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa a Német Demokratikus Köz­társaság megalakulásának 20. évfordulója alkalmából hétfőn nagygyűlést rende­zett a fővárosi művelődési házban. A nagygyűlésen részt vett és az elnökségben foglalt helyet Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság ttikára. Nemes De­zső. a Politikai Bizottság tagja. Bíró József külkeres­kedelmi, Bondor József épí­tésügyi és városfejlesztési, dr. Korom Mihály igazság­ügyi, Nagy József né köny-j nyűipari miniszter. Böjti János külügyminiszter-he­lyettes. Szépvölgyi Zoltán,! a budapesti pártbizottság titkára, dr. Herbert Plasch- ke, az NDK budapesti nagy­követe; jelen voltak a bu­dapesti társadalmi és tö­megszervezetek vezetői. A két nép himnuszának hangjai után Bugár János- né, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkár- helyettese nyitotta meg a nagygyűlést, utána Biszku Béla, a párt Politikai Bi­zottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára mon­dott beszédet. A nagy tapssal fogadott beszéd után dr. Herbert Plaschke nagykövet szólt a nagygyűlés részvevőihez. — Húsz évvel ezelőtt új fejezet kezdődött a német nép történetében — mon­dotta. A Német Demokrati­kus Köztársaság megalaku­lásával céljához érkezett a német munkásosztálynak és szövetségeseinek hosszú, ál­dozatos harca. Kiemelte, hogy az NDK napjainkban a szocialista államok szö­vetségének szilárd tagja, nemzetközi tekintélye egyre növekszik. Maid arról a nö­vekvő veszélyről szólt, amely a nyugatnémet impe. riálizmus részéről változat­lanul fenyegeti Európa és a világ békéjét. Befejezésül meleg sza­vakkal emlékezett meg a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság népeinek test­véri kapcsolatairól. A nagy tetszéssel fogadott beszédet követően — az In- ternacionálé hangjai után — művészi műsorral fejeződött be az ünnepség Nagy finnepe van ma a testvéri Német De­mokratikus Köztársaság népének és velük együtt az egész haladó emberiség­nek; húszéves az NDK. Ez, a német talajon kiala­kult első szocialista ál­lam, életerős, húszeszten­dős ifjú, magabiztosan vághat neki harmadik év­tizedének. Pedig nem volt könnyű az az út, amelyet e baráti állam dolgozóinak be kel­lett járniok. A második vi­lágháború végén Németor­szág nemcsak gazdasági ér­telemben hevert romokban; a náci korszak az élet más területein is éreztette bor­zalmas hatását. Sokan úgy vélték, hogy elkövetkezett a nemzethalál, s a német­ség soha nem lesz képes Ünneplő ország, ünneplő város A hiiszesztendős Német Demokratikus Köztársaság egyik rohamosan fejlődő, de történelmi hagyományok­ban is rendkívül gazdag kisvárosa Schwerin. A kör­nyék — talajviszonyait, valamint mezőgazdasági ter­melését is tekintve — sokban emlékeztet a mi me­gyénkre. Ennek a turistáink előtt mindeddig alig is­mert, festői fekvésű városkának a bemutatásával vesz- szük ki részünket német elvtársaink, barátaink ünnep­léséből. A múlt égjük néma tanúja a tó partjára épült kas­tély. Hajdan a tartományt uraló hercegi család rezi­denciája, ma pedig a békés német állam egyik kultu- •lóval az évforduló napját megelőzően megkezdődtek rális létesítménye: óvónőképző intézetnek, illetve kol- már a fennállása 3. évtizedébe lépő államban az ün- légiumnak nyújt otthont, népségek. Voltaképp már az egész idei év ezek jegyé­ben zajlott. A képen Schwerin egyik legszebb műem- m , , , , gmmmmm g n - |g < léképülete, a múzeum, amely előtt folytak le júliusban j .'s * t a megyei lap, a Schweriner Volkszeitung által rende- M§§|§|f 's Vk!,' * '*'<■'' '4\.^ J zott sajtóünnep fő eseményei. Ennek egyik epizódját, a Ma* "V városi énekkar fellépését örökítette meg a fotoriporter |f|' Schwerin — a tavak és erdők városa. Hét tó övezi, sőt nyúlik be némelyikük még a belvárosba is. A vá­A mi Lenin- Vagy Széchenyivárosunk ottani megíe- ,‘lője az új, modern schwerini városnegyed, Lankow, többszintes — 10—12 emeletes — lakóházak váltakoz­nak itt nagyszabású szociális és kulturális célokat szol­gáló épületekkel. A sport- és kongresszusi csarnok — képünkön —, mint neve is mutatja, a testedzés számos ros lakóinak kedvenc hétvégi időtöltései közé tartozik reprezentatív nemzetközi eseményének volt már aszín­egy-egy sétahajózás az üdülőkkel, horgászó helyekkel gazdagon körülvett schwerini tavon. helye. Ez év nvaránt egyébként falai közt került sor a Sajtónan ÜnneDélYeis nmmpyitásága is. feltámadni a romokból. Ebből az igen nehéz helyzetből mindenekelőtt a német kommunisták mu­tatták meg a kivezető utat Német elvtársaink vissza­nyúlhattak a munkásosz­tály békéért, demokráciá­ért, haladásért és munkás­egységért vívott korábbi harcainak tapasztalataihoz, amelyeket a Német Kom­munista Pár,t a Weimari Köztársaságban legálisan, a hitlerizums idején pedig roppant nehéz viszonyok között illegálisan folyta­tott. Németországnak a szovjet csapatok által meg­szállt övezetében megin­dult és egyre nagyobb ütemben folyt a demokra­tikus újjáépítés. A potsda­mi egyezmény szellemében itt eltávolították a hatalmi pocíziókból a náci aktivis­tákat, a militaristákat és a háborús bűnösöket, s bíró­ság előtt vonták őket fele­lősségre szörnyű bűneikért. Üj, demokratikus népi ha­talmat szerveztek, s a ha­talmi szervek élére kipró­bált antifasisztákat állítot­tak. Az imperialista nagy­tőkések és nagybirtokosok vagyonát minden kártala­nítás nélkül lefoglalták. Az üzemeket népi tulajdonba vették, a falvakban pedig radikális földreformot haj­tottak végre. A Német Demokratikus Köztársaság nem tartozik a vii ág legnagyobb államai sorába. Területe: kereken 108 000 négyzetkilométer, tehát nagyobb, mint Bel­gium, Dánia és Hollandia területe együttvéve. Lakos­ságának száma: valamivel több mint 17 millió, tehát az NDK-ban több ember él, mint Belgiumban, Dá­niában és Finnországban összesen. Itt 158 lakos jut minden négyzetkilométer­re, azaz az NDK földünk egyik legsűrűbben lakott országba. Kiterjedése észak-déli irányban mint­egy 500 kilométer, kelet­nyugati irányban pedig 350 kilométer. Gazdasági­lag a világ egyik legfejlet­tebb ipari állama, 6—7. helyen áll világviszonylat­ban. Az NDK lakossága a világ lakosságának 0,5 szá­zalékát teszi ki, de ez az NDK állítja elő a Föld összes országai nemzeti jö­vedelmének 1,7 százalékát. Nyugaton azt szokták mondani, hogy az a nagy­arányú fejlődés, amely Nyugat-Németországban történt, valóságos „gazda­sági csoda”. Pedig az igazi német gazdasági csodát az NDK-ban hajtották végre. Új szocialista városok, ha­talmas gyárak, egész új iparágak (pl. hajóépítő- ipar, petrolkémia, elektro­nikus ipar stb.) születtek. A nemzeti jövedélem 1950- hez képest 1968-ban már 3.5- szeresére emelkedett, s ép'pen a mostani jubileumi évben fogja először túlha­ladni a százmilliárd már­kás határt. (Egy NDK- márka = 4.09 forint).A nö­vekvő társadalmi gazdago­dás azt is lehetővé tette, iiogy a reálbér 1950 óta 3.5- szeresére emelkedhes- sék. A szocialista német állam az idén már kétszer- annyi összeget, 24 milliárd márkát fordít tudományos, kulturális és szociális cé­lokra, mint tizenkét évvel ezelőtt. Néhány éve beve­zették az ötnapos munka­hetet, egyidejűleg 43—44 órára csökkentették a heti munkaidőt és 15 napra meghosszabbították az évi minimális szabadságidőt. Közben az NDK szocia­lista mezőgazdasága is gyors ütemben fejlődött Az államnak eladott tej mennyisége 1950-től 1968- ig 3,7-szeresére, a tojásé 9,7-szeresére, a vágómar­háé pedig 4,3-szorosára emelkedett. A gabonafélék és a cukorrépa vetésterü­letének 90 százalékáról már gépekkel takarítják be a termést, s az állami gaz­daságok és termelőszövet­kezetek földjén ma négy­szer annyi traktor dolgo­zik, mint 1950-ben. Az NDK, mint korszerű mezőgazdasággal rendelke­ző, igen fejlett ipari állam, természetesen egyre fokozza külkereskedelmét is, s ma már mindenfelé megbízha­tó partner a világpiacon és hazánk megbecsült külke­reskedelmi partnere. A két állam külkereskedelme az 1964-ben aláírt és az 1965/ 1970-es időszakra vonatko­zó hosszúlejáratú egyez­mény alapján bonyolódik le, s évente általában 10— 15 százalékkal növekszik. Azt az eredetileg kitűzött célt, hogy külkereskedel­münk 1964-hez képest 1970-ig 60 százalékkal emelkedjék, már az idén elérjük. 1968-ban a Magyar Népköztársaság és a Né­met Demokratikus Köztár­saság külkereskedelmi for­galma először múlta felül az évi 300 millió rubeles határt, s ez 11-szer annyi volt, mint az 1950-es áru­cserénk. Ismeretes az is, hogy az iparban dolgozó magyar fiatalok . ezrei tanulnak szakmát, illetve fejlesztik szakmai ismereteiket az NDK-ban. Kulturális és tudomáT nyos területen is szoros köztünk az együttműködés és a tapasztalatcsere. Az NDK Állami Rádió­bizottsága, illetve távirati irodája, az ADN, baráti szerződéssel szabályozta együttműködését a Magyar Rádió és Tv-vel, illetve a Magyar Távirati Irodával. Egyezményt írt alá a két testvéri ország tudományos akadémiája is. Számos ma- gjrar főiskola, könyvkiadó vállalat, művészeti egyesü­let, stb., közvetlen megál­lapodás alapján működik együtt NDK-beli partneré­vel. Mindent egybevetve: Ma­gyarország kulturális kap­csolatait tekintve, a Né­met Demokratikus Köztár­saság közvetlenül a Szov­jetunió után a második he­lyet foglalja eL ezen túlmenőleg: magyar családok ezrei és tízezrei létesítettek baráti kapcsolatokat NDK-beli családokkal, s évről évre nő közöttünk a turistafor­galom. Sok magyar gyere­ket küldenek szülei egy kis német szóra az NDK-ba, s fordítva, nyaranta NDK- beli fiatalok is tömegesen keresik fel nálunk magyar barátaikat. Nyilván ennek az ünnepi gyűlésnek a részt­vevői közül is sokan élvez­ték már a testvéri Német Demokratikus Köztársaság polgárainak vendégszerete­tét, látták az NDK városai­nak szép, új központjait Pártjaink és kormányaink barátságát és testvéri együttműködését, amely kétoldalú barátsági, együtt­működési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződésben is testet öltött, tehát sze­rencsés módon kiegészítik és elmélyítik a családok tízezeréi között szövődő ba­ráti szálak.

Next

/
Thumbnails
Contents