Petőfi Népe, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-07 / 232. szám

& oldat 1969. október 7, kedd A YIS. magyar békekongressziis állásfoglalása (Folytatás az 1. oldalról) sebben a magyar nép szoli­daritását a hősiesen harco­ló Vietnam és az imperia­lista agresszió ellen küzdő arab népek igazságos ügye iránt. A kongresszus test­véri szolidaritásáról és ál­landó támogatásáról bizto­sította valamennyi függet­lenségéért harcoló népet. Hosszú és alapos viták­ban foglalkozott a kong­resszus azokkal az új mód­szerekkel, amelyekkel a bé­kemozgalmi munkát a kor követelményeihez kívánja igazítani. Leszögezte, hogy a békemozgalom minden­kié: ez kiapadhatatlan ere. jének egyik forrása. A VI. magyar békekong­resszus óta eltelt hat esz­tendőre visszatekintve a tanácskozás megállapította, hogy a békemozgalom to­vább erősödött, hatóköre kiszélesedett, nemzetközi tekintélye és befolyása gya­rapodott. Napjaink legfájdalma­sabb és legveszedelmesebb háborús gócpontja Viet­nam. A Vietnamot pusztító tűz bármikor továbbterjed, hét. Beláthatatlan a ve­szély, amelyet e háború ki­terjedése magában hordoz. A VII. magyar békekong­resszus együttérzését és el­szánt akaratát fejezi ki és kpveteli, hogy a amerikai és a csatlós országok felté­tel nélkül vonják ki csapa, taikat Vietnamból. A békekongresszus a kö­zel-keleti viszály tovább­terjedésében újabb bi­zonyítékát látja annak, hogy háborúkkal semmiféle vitás nemzetközi kérdést nem lehet véglegesen meg­oldani. A békekongresszus kifejezte azt a véleményét, hogy ezt a tűzfészket a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatá­nak végrehajtásával, az iz­raeli csapatok kivonásával lehet felszámolni. A kong­resszus fontosnak tartja az ENSZ szerepét a béke fenntartásában és támo­gatja ezirányú törekvéseit. A VII. magyar békekong- resszus újból leszögezi, hogy a háború nem végzet- szerű sorsa az embernek. Békében akarunk, tudunk és fogunk élni!” Az állásfoglalást a kong­resszus küldöttei egyhan­gúlag szavazták meg. Willy Brandt szolidságét kér Koalíciós tárgyalások Bonnban Brandt, mint külügymi- váltás barátságos külföldi nlszter, hamarosan lemond, hogy Brandt, mint kancel­lár-jelölt, erősebben össz­pontosíthasson a koalíció összeállításával kapcsola­tos tárgyalásokra és az új szövetségi kormánypolitika kialakítására — ez a leg­újabb bonni értesülés a Szociáldemokrata Párt par­lamenti frakciójának háza- tájáról. Tájékozott körök szerint Brandt szabadságot kér Kiesingertől, a nagy- koalíció hivatali idejének lejárta előtt. Brandt és a kiszemelt koalíciós part­ner, a Szabad Demokrata Párt vezetősége előrelátha. tólag október 24-én vázol­ja politikáját a Bundes­tagban, három nappal a kancellárválasztás után. Bonni értesülések szerint belpolitikai téren a „mini­koalíció” bizonyos gazda­ságilag elmaradottabb kör­zetek szociális felsegélyezé. sére, valamint adóenged­ményekre készül, viszont — az FDP követelésére — a munkásságnak az igaz­gatásban való részvétele, a választás előtti szociálde­mokrata propagandajelszó, feledésbe merül. Az új ko­alíció külpolitikai „aduja” az új keleti politika lesz, amit Kiesinger még e po­litika körvonalazása előtt támadott. A kormányalakítással kapcsolatos előzetes tár­gyalások még mindig foly­nak. Hans-Dieter Genscher, a Szabad Demokrata Párt alelnöke, egy rádió-ripor­ternek azt mondotta, hogy pártja megelégedne há­rom tárcával. Nyilvánvaló — fűzte hozzá, hogy Scheel pártelnök lesz a külügymi­niszter, Josef Érti pedig földművelésügyi miniszter, maga Genscher belügymi­niszteri bársonyszékre pá­lyázik. A hétfői bonni General Anzeiger vezércikkében azt írja, hogy a bonni őrség­visszhangja úgy hat a CDU—CSU-ra mintha seb­re sót hintenének. Ha a ke­leti megelégedést úgy is te. kinti, mint igazolását an­nak, hogy az új koalíció „ki fogja árusítani” az NSZK érdekelt, a nyugati visszhang nagyon fájdal­mas. A CDU—CSU úgy te­kintette magát, mint a szö­vetségi hűség egyetlen biz­tosítékát. Most azonban Nixonnak és Pompidounak nem okoz gondot, hogy Brandt vonul be a kancel­lári palotába, s Londonból egyenesen azt hallani, hogy a változás előnyökkel is járhat. i A Frankfurter Rundschau vezércikke szerint az új kormány új tempót és új minőséget fog hozni a bon­ni politikába. Az a szín­vonal, amelyet Schiller a gazdaságpolitikába vitt, ki fog terjedni az egész kor­mányra. Egy fiatal,, elhasz. nálatlan társaság veszi ke­zébe az ügyeket. Olyan emberek, mint Helmut Schmidt. Horst Ehmke, Klaus von Dohrtányi, Hans Dieter Genscher és Ralf Dahrendorf szabják 4 meg az irányvonalat. A „háló­sapka-demokráciának” vé­ge, az utolsó régi klisék is el fognak tűnni . írja a Frankfurter- Rundschau. A továbbiakban a kong­resszus küldöttei elfogadták a magyar békemozgalom működési elveit, majd meg­választották az Országos Béketanácsot, melynek két­száz tagja van. Bács-Kiskun megyéből dr. Dobos László jogász. Farkas József, a Ha­zafias Népfront megyei tit­kára, Gazda József, kiskun­félegyházi közgazdász, dr. Hamvas Endre, nyugalma­zott kalocsai érsek, dr. Ijjas József kalocsai érsek és Ké- iesi Antalné bajai gyermek­gondozónő lett tagja az Or­szágos Béketanácsnak. Far­kas József, dr. Hamvas Endre és dr. Ijjas József az Országos Béketanács Elnök­ségének is tagja. Az elnökség tisztségvise­lői: Elnök: dr. Sík Endre, elnökhelyettes: dr. Réczei László, alelnök Boldizsár Iván, Darvasi István, Har­mati Sándor, dr. Hamvas Éndre, Hárs István dr. Jó- boru Magda, Kiss Károly, dr. Kovács Dezsőné, Mátyás László, dr. Mondok Pál, Pé- thő Tibor, Terényi István, dr. Zsébők Zoltán. Titkár: Sebestyén Nándorné. A tisztségviselők megvá­lasztása után dr. Réczei László zárszava következett, majd a VII. magyar béke­kongresszus befejezte ta­nácskozását Elhelyezték Szirmai István hamvait Hétfőn délután a Mező Imre úti temető munkás­mozgalmi panteonjában elhelyezték Szirmai István­nak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága elhunyt tagjának, országgyűlési képviselőnek a hamvait. A hamvakat tartalmazó urna elhelyezé­sénél a családtagokon, hoz­zátartozókon kívül az MSZMP Központi Bizott­sága képviseletében jelen volt Apró Antal, Pullai Ár­pád és dr. Orbán László. Ugyancsak ott voltak az országgyűlés, valamint a Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségéinek képvi­selői. Magyar államférfiak üdvözlő távirata az NDK vezetőihez A német nép első munkás-paraszt állama, az NDK megalakulásának huszadik évfordulója alkalmából Ká­dár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kormány elnöke üdvözlő távira­tot intézett Walter Ulbrichthoz, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága első titkárához, az NDK államtanács elnökéhez és Willy Stophhoz, a Né­met Demokratikus Köztársaság minisztertanácsa elnö­kéhez. , Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke dr. Gerald Göt- tingnek, az NDK népi kamarája elnökének, Péter Já­nos külügyminiszter Otto Winzemek, az NDK külügy­miniszterének fejezte ki jókívánságait az évforduló al­kalmából. Táviratban üdvözölték partnereiket a társa­dalmi és tömegszervezetek vezetői is.-­Tito tavasszal Olaszországba látogat Az elnök Sajtóértekezleté Tito jugoszláv elnök a szlovéniai Kran j-ban, a Saragat olasz köztársasági elnök hivatalos jugoszlá­viai látogatásán részt vevő olasz újságírók számára tartott sajtóértekezletén, lé­nyegében az ismert jugo­szláv álláspontokat fejtette ki, mind az ország belső helyzetéről, mind pedig kü­lönböző nemzetközi kérdé­sekről. A jugoszláv állam­fő egyértelműen elutasított olyan megjegyzéseket, mintha Jugoszláviát bár­miféle veszély fenyegetné más szocialista országok részéről, s kijelentette, hogy Jugoszlávia kapcsola­ta a Szovjetunióval és más szocialista országokkal jó. Tito ebben a vonatko­zásban az együttműködést húzta alá, emlékeztetve többek között .Gromiko szovjet külügyminiszter múlt hónapban lezajlott jugoszláviai látogatására, s az akkor mind szovjet, mind jugoszláv részről hangoztatott véleményekre. A jugoszláv elnök nem volt hajlandó visszatérni a csehszlovák kérdésben Ju­goszlávia és mások között tavaly kialakult nézetkü­lönbségekre, s egy, a ro­mán—jugoszláv kapcsola­tokkal foglalkozó kérdésre adott válaszában is arra hívta fel a figyelmet, hogy Románia tagja a Varsói Szerződésnek. Tito Jugosz­lávia és a KGST-tagorszá- gok gazdasági kapcsolatai­nak alakulását is pozitívan értékelte. A jugoszláv elnök csu­pán Jugoszlávia és Albá­nia viszonyának alakulá­sát minősítette nem kielé­gítőnek. Reményét fejezte ki, hogy a Szovjetunió és Kína közötti kapcsolatok javulni fognak. Tito hangoztatta, hogy az európai biztonság és együtt­működés kérdésében, a lé­nyeget tekintve,* hasonlít egymáshoz Jugoszlávia és Olaszország álláspontja, hozzátéve, hogy a konti­nens biztonsága érdekében még sok problémát kell megoldani. A jugoszláv ál­lamfő nagy hangsúly adott a földközi-tengeri orszá­gok közötti együttműködés, a térség békéje fontosságá­nak. Éreztette, hogy a viet­nami háború és a közel- keleti válság kérdésében bár Saragat elnök és ő „többé-kevésbé hasonló né­zeteket vall”, mégis van­Felélénkültek a harcok Dél-Vietnamban Az utóbbi 12 órában Dél- Vietnam területén ismét megélénkültek a harci cse­lekmények. Amerikai ka­tonai szóvivők szerint az éjszakai órákban és hét­főn hajnalban 26 olyan esetet jegyeztek fel, amikor a dél-vietnami felszabadí- tási hadsereg erői az ame­rikaiak és a dél-vietnami kormánycsapatolf állásait és létesítményeit támad­ták. Egy nappal korábban ugyanennyi idő alatt csak 17 támadás volt. A szóvi­vők szerint 13 esetben a rajtaütéseknek halálos és sebesült áldozataik voltak. Az összecsapások közül a legjelentősebb Dél-Vietnam középső részén zajlott le, ahol 'hat amerikai katonát öltek meg, 19 másikat pe­dig megsebesítettek a sza­badságharcosok. „Az ellen­ség veszteségeiről nincse­nek értesüléseink” — mondja az amerikai csa­patok szóvivője. Az amerikaiak B—52-es típusú óriásgépei vasár­nap este és hétfőn hajnal­ban is bombázták a sza­badságharcosok feltétele­zett állásait. nak véleménykülönbségek Belgrád és Róma között, hangoztatva, hogy Olaszor­szág is békés megoldását kívánja a vietnami válság­nak, Jugoszlávia ugyanak­kor azonban egyértelműen az amerikai csapatok kivo­nása, és amellett is síkra- szállt, hogy a vietnami népnek magának kell dön­teni jövőjéről. A Közel-Kelet vonatko­zásában Tito utalt arra, hogy mind Olaszország, mind Jugoszlávia a BT ha­tározatainak végrehajtásá­ban látja a kiutat, rámu­tatott azonban arra ,is, hogy míg Jugoszláviának kitűnő kapcsolatai vannak az EAK-kal, és az arab or­szágok elleni agresszió miatt megszakította dipló- máciai viszonyát Izraellel, addig Olaszország jó kap­csolatokat , akar mind az arab országokkal, mind Tel-Aviwal. Tito egy, az el nem kö­telezettséggel kapcsolatos kérdésre válaszolva remé­nyét fejezte ki, hogy az el nem kötelezett országok csúcsértekezletére még a jövő esztendőben sor kerül. Jugoszlávia és Olaszor­szág közötti kétoldalú kap­csolatokat a jugoszláv el­nök jónak és minden terü­leten fejlődőnek mondotta. Tito bejelentette, hogy elő­reláthatólag jövő tavasszal sor kerülhet hivatalos olaszországi látogatására. Tito kijelentette: „Egyet­értünk abban, hogy a gaz­dasági kapcsolatokat még tovább kell szélesíteni, s ezzel együtt fejlődnek a politikai kapcsolatok, a pártok közötti kapcsolatok is és erősödik az együtt­működés a kultúra terén. E tekintetben mind az egyik, mind a másik fél részéről megvan a jóakarat. Külföldi kaleidoszkóp A tájfun áldozatai A „Flossie” nevű tájfun miatt támadt áradások kö­vetkezményeképpen Tajva­non negyvenhetén meghal-, tak, 28 ember pedig eltűnt Az anyagi kárt több mil­lió dollárra becsülik. A hajléktalanok száma 30 000 körül mozog. Katonai gé­peiéről ejtőernyővel dobnak le élelmiszert és ivóvizet a katasztrófa sújtotta terület lakossága számára. Pakisztáni delegáció érkezik a szocialista országokba Karachiból pakisztáni ke­reskedelmi küldöttség in­dult út*ak a Szovjetunióba. A küldöttség látogatást tesz még Lengyelországban, Csehszlovákiában és Ma­gyarországon. Kubai kommunisták Moszkvában Az SZKP KB meghívásá­ra szeptember 15-e és ok­tóber 5-e között látogatást tett a Szovjetunióban ä Kubai Kommunista Párt küldöttsége. A delegáció szovjetunióbeli tartózkodá­sa sörán a pártszervezetek­nek a mezőgazdasági mun­ka terén kifejtett tevékeny­ségét tanulmányozta. A ku­bai vendégeket fogadta Fjodor Kulakov, az SZKP KB titkára is. A Kubai KP delegációja vasárnap eluta­zott a szovjet fővárosból. Kolumbiai határozat A Kolumbiai Kommunis­ta Párt Központi Bizottsá­gának plénuma egyhangú­lag elfogadta azt a hatá­rozatot, amely méltatja a kommunista és munkáspár­tok moszkvai nemzetközi értekezletének fontosságát A plérium felhívta a kom­munistákat és az ország dolgozóit a Lenin-évforduló előkészületeiben való rész­vételre. A plénum határo­zata tartalmazza azt a fel­hívást, is, hogy szilárdítsák meg a szolidaritást Viet­nam és Kuba hős népével. Erdőtüzek a Riviérán Erdőtüzek dühöngenek a francia Riviérán, a tűz két pontról terjed minden irányban. Hétfőn reggel erősítéseket vezényeltek a minden eszközzel harcoló tűzoltósághoz. Jugoszláv export-import A jugoszláv kivitel szep­temberben meghaladta a 115 millió dollárt, ami 15 százalékos emelkedés a múlt év hasonló hónapjá­hoz képest. Az import ösz- szege viszont meghaladta a 165 millió dollárt. A szeptemberi külkereske­delmi forgalom egyik jel­lemzője az volt, hogy míg az export 2 százalékkal nö­vekedett, az import 1 szá­zalékkal csökkent a szocia­lista országok viszonylatá­ban. Ábha Eban a pápánál Abba Eban izraeli kül­ügyminiszter vasárnap este Rómába érkezett, hogy ta­lálkozzék VI. Pál pápával. Eban az A1 Aksza-per elő­estéjén, az ENSZ-közgyű- lésről jövet érkezett Olasz­országba, és a pápánál be­jelentett látogatását politi­kai megfigyelők összefüg­gésbe hozzák a jeruzsálpmi bírósági tárgyalással. Ez az első eset, hogy a pápa ki­hallgatáson fogadja Izrael állam valamely képviselő­iét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents