Petőfi Népe, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-28 / 250. szám

1969. október 28, kedd Hétfőn újabb földmozgást észleltek Vasárnap délután és hét- mozdultak, a lámpák ki­főn délelőtt enyhe földren. gést észleltek Dél-Dunán- tálon — Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye tér­ségében. Károk sehol sem keletkeztek. Pécsi jelentés szerint vasárnap 16 óra 40 perc. kor, hétfőn pedig 9 óra után 12 perccel észleltek földlökéseket. Néhány perc eltéréssel ugyanebben az időpontban zajlott le az érintett terü­let egészén az átlagosan egy percnél valamivel to­vább tartó enyhe földren­gés. Megmozdultak a búto­rok, kilengtek a csillárok, az edények összecsördül- tek, a szobanövények leve­lei zizegtek. A rengést leg­erősebben a magas — 7— 10 emeletes — házakban észlelték. Az emberek sokhelyütt — Pécsett, Kaposváron Szek- szárdon — az utcára tó­dultak. Az Országos Földrengésvizsgaló Intézet tájékoztatása jelentések, arra mutatnak, hogy az a földrengés való­színűleg ugyanazon a kör­nyékén tört ki, mint a tegnapi, mérete azonban elérte a 6,5-et, vagyis na­gyobb volt a vasárnap dél­utáni jugoszláviai rengés­nél. És alighogy ez a ne­gyedtíz előtt kezdődött ren­gés véget ért, a sashegyi földrengésjelző készülékek szalagjaira már újabb ta­lajmozgás — valószínűleg az előbbinek az utórengé­se — rajzolta rá a nyo­mait. lendültek, sőt még a há­zak legfelső emeletein még az épületek gyenge kilen­gését is tapasztalták. Erősebb rezgéseket jelen­tettek Pécsről, pontosabban a Misina tetőről. Ezeket az észleléseket a sashegyi készülékek is alá­támasztották. A budapesti műszerek szalagjain hétfőn reggel 9 óra 11 perc és 23 másodperckor tűntek fel az első jelek. Ezek is, akárcsak a pécsi Küldöttségek hazánkban Kari Dietzlnek, az NDK közoktatásügyi miniszter- helyettesének vezetésével háromtagú német közokta­tásügyi küldöttség érkezett hazánkba, néhány napos lá­togatásra. A küldöttséget a Nyugati pályaudvaron Lu- gossy Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes vezetésé­vel fogadták. • V. P. Sztanyisz szovjet össz-szövetségi felsőoktatási miniszterhelyettes vezetésé­vel 10 napos látogatásra hétfőn háromtagú szovjet küldöttség érkezett hazánk­ba. A vendégeket a Feri­hegyi repülőtéren dr. Po- iinszky Károly, művelődés­ügyi miniszterhelyettes Ve­zetésével fogadták. Földrengés, vasúti szerencsétlenség Jugoszláviában Tábortüzek mellett éjszakázott Banja Luka lakossága Tíz halott, száznál több sebesült A gépkocsival utazók ér­dekes módon nem észlelték a rengést. Az utcákon tar­tózkodóktól tudták meg, mi történt. A rengés a Ba­laton vonalát nem érte eL A siófoki meteorológiai ál­lomás műszerei már nem is érzékelték. * A szokásos munkamenet­nek megfelelően hétfőn reggel emelték ki az Or­szágos Földrengésvizsgáló Intézet sashegyi obszerva­tóriumának műszereiből azokat a szalagokat, ame­lyek a vasárnapi földren­gés nyomán Budapestre ér­kezett rezgéseket örökítet­ték meg. A szeizmogramok bi­zonysága szerint az obszer­vatórium készülékei vasár­nap dé!u ián 16 óra 37 perc és 37 másod perckor közeli, Nem egészen két eszten­dővel az emlékezetes rend­kívül súlyos debari föld­rengés-sorozat után vasár­nap és hétfőn újból föld­mozgások rázták meg Ju­goszláviát. A földrengések központ­ja mindkét napon a Bosz­niában levő Banja Luka városka és környéke volt Banja Lukán eddig egy halottról tudnak, egy kis­leányról. Több mint száz volt azonban a sebesültek száma, akiket jórészt még ma is kórházban ápolnak. A vasárnapi jugoszláviai földlökésekkel egyidőben Szicíliában is megmozdult a föld, ugyanott, ahol 1968 januárjában katasztrofális földrengés volt. Banja Lukán és környé­kén hétfőre virradóra újból földrengések voltak, közü­lük kettő erősebb, az egyik 22 óra körül, a másik pedig hétfőn reggel 4 órakor. Az emberek ismét kimenekül­tek házaikból. A Banja Luka-iak többsége az egész éjszakát tábortüzek mellett töltötte. A sarajevói föld­rengésjelző állomás műsze­rei 6 fok erősségű földren­gést észleltek ekkor, de az epicentrumot még megkö­zelítőleg sem tudták meg­állapítani. Hétfőn délelőtt 9,10 órakor újabb földmoz­gás volt Jugoszláviában, amit Belgrádban és Újvi­déken is érezni lehetett. Jelek szerint a földrengés központja ismét Banja Lu­kán volt, ahol a lökések ereje nagyobb volt, mint vasárnap. Az első jelenté­sek szerint ismét sok ház megrongálódott és össze­dőlt. A Bosznia Hercegovi- na-i városban és környékén nagy a nyugtalanság. A földrengés-sújtottá terüle­teken egész éjszaka és hét­főn is, teljes lendülettel folyt a helyreállítás és a károk felmérése. Jugoszláviának egyébként is balszerencsés hétvégéje volt. Szombaton délután ugyanis Okucsaninál, a Belgrád és Zágráb között közlekedő jugoszláviai ex­pressz százkilométeres se­bességgel belerohant egy tehervonatba. A szeren­csétlenség pontos okát még mindig nem tisztázták. Végleges adatok szerint az összeütközésnek kilenc ha­lálos áldozata van és har­mincnyolcán sebesültek meg. Sem a halottak, sem a sebesültek között nincs magyar állampolgár. körülbelí <"0 kilométer tá­vol,ságban. tehát minden-' esetre Negyedszázada történt Nyílt levél a néphez 19 A A október 28-án I# nyílt levelet in­tézett a magyar néphez a Kommunisták Magyaror­szági Pártja. Ez a nyílt levél megjelölte az egyet­len lehetséges utat és módot a valódi fegyver- szünet eléréséhez. A kommunista párt nyílt levele, mint kiált­vány, mindenekelőtt le­leplezte a Horthy-legen- dát. Megállapította, hogy a gyászos fordulatért, a nyilas hatalomátvételért, az utolsó csatlós gyaláza­tért — egyértelműen Hor­thy és garnitúrája a fele­lős. A nyílt levél rámuta­tott, hogy a valódi kiug­rás feltétele a honvédség átszervezése, fegyveres együttműködés a Vörös Hadsereggel, a munkásság és a polgári demokrati­kus magyarok felfegyver­zése. Horthy tisztában volt mindezzel, de a szük­séges tennivalókat tuda­tosan szabotálta. Félt a néptől. Persze, a kommunista párt nyílt levele a de­mokratikus erők hibáit sem takargatta. A demok­ratikus pártok ugyanis beérték az antifasiszta propagandával s elhanya­golták a szervezés mun­káját. Ügy gondolták, a nép érzelmi szembefordu­lása a fasizmussal elegen­dő tett. A bban reménykedtek, ** hogy a Vörös Had­sereg gyorsan és simán felszabadítja az országot, s meglapulva ki lehet várni ezt a boldog pilla­natot. Ezért az antifasisz­ta propaganda csupán a feladat egyik fele volt, a másik fele a fegyveres felkelés megszervezése lett volna. Ez elmaradt. A kommunista párt még idejében fölemelte figyel­meztető és hívó szavát Ütmutatásának helyessé­gét, politikai tisztánlátá­sát az idő teljes mérték­ben igazolta. A nyílt le­vél kimondta: „A magyar népnek nem várakoznia kell a Vörös Hadsereg felszabadítására, hanem az általános nemzeti el­lenállással vállalnia kell a harcot a Vörös Hadse­reg támogatására, orszá­gunk és népünk érdeké­ben! Ma a harc vállalása kisebb áldozatokkal a bé­két és a szabadságot je­lenti, a harc nem válla­lása pedig azt, hogy a há­ború végig gázol minden hajlékon, tanyán, falun és városon!” A kommu­nista párt e katasztrófa elhárítására fegyverbe szólította a magyar népet. O rszágos méretű par­tizánharc — ez volt a lehetséges plat­form. A kommunista párt legjobb fiai és még né­hány elszigetelt csoport — valóban fegyvert fo­gott. De ha valamennyi antifasiszta teszi ezt, ak­kor a háború hónapokkal megrövidül, tízezrek élete és mérhetetlen anyagi ér­ték megmarad, Budapest nem válik romhalmazzá és a béketárgyalás színe elé nem a Harmadik Bi­rodalom utolsó csatlósa­ként áll az ország. 1944- ben taglétszámát tekint­ve a kommunista párt ki­sebbségi párt volt, de po­litikája az egész magyar nép egyetlen lehetséges po­litikája, nemzeti politika volt. Kétszeresen súlyos minden nemzeti kataszt­rófa, ha ennek oka nem az előrelátás hiánya, ha­nem az, hogy az idejében meghirdetett helyes poli­tikát az egyén és a tömeg nem követi. Ez az év­forduló legnagyobb tör­ténelmi tanulsága. Földes Mihály MEGKEZDŐDÖTT \ A MUOSZ-KÜLDÖTTKÜZGYÜLÉS Hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia nagytér- j mében megkezdődött a Magyar Újságírók Országos ■ szövetségének kétnapos küldöttközgyűlése. A tanács- !> kozáson megjelent Pullai Árpád, az MSZMP KB ■ titkára, Jakab Sándor, az MSZMP KB agitációs és s propagandaosztályának vezetője, Várkonyi Péter, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Hajnal Jenő, a Tanácsköztársaság Vörös Újságjának mun- £ katársa, továbbá a magyar újságírás több vezetője. < a szerkesztőségek küldöttei. A hétfői tanácskozáson \ ott volt Jiri Kubka, a Nemzetközi Újságíró Szerve- > zet főtitkára is. í Barcs Sándor, a MUOSZ elnöke, az MTI vezérigaz- ) gatója megnyitó szavai után Siklósi Norbert, a ) MUOSZ főtitkára szóbeli kiegészítést fűzött a vá- í lasztmány írásban benyújtott beszámolójához. > Utána a bizottsági bejelentések következték, majd \ a MUOSZ alapszabályainak módosítására vonatkozó > javaslatokat terjesztettek elő. Ezután megkezdődött ; a vita. < határai?.non kívül bekö- vetkezett földrengést je­leztek. A saj lóban ' közölt adatok szerint a keletkezési hely közelében a felszínen kivál­tott hatások úgynevezett epicentrális erőssége a Mercali-Sieberg skála sze­rint nyolc fok körül volt, körülbelül ugyanannyi, mint . a Dunaharasztiban 1956 elején bekövetkezett földrengés esetében. A fé­szekben átalakuló energia nagyságát jellemző Richter- skála szerint mérete, amit a Wiechert-féle földrengés- jelző készülék adataiból számították ki, hat körüli volt Ebben a tekintetben tehát meghaladta az 5,5 ér­tékű dunaharaszti földren­gést. Az emberi érzékszervek által is észlelhető talaj- mozgás mindössze néhány másodpercig tartott, * jó­val érzékenyebb műszerek jelzései szerint azonban kö­rülbelül 25 másodpercbe telt, amíg a talaj mozgások lassan-lassan teljesen el­csitultak. Hétfőn reggel negyed tíz­től hosszú időn .át szünet nélkül szólt az Országos Földrengésvizsgáló Intézet sashegyi obszervatóriumá­nak telefonja. A telefoná­lók egymás után jelentették be, hogy a főváros különböző ré­szein érezték a talaj meg­mozdulását. Többnyire csak gyenge mozgások voltak észlelhe­tők, egyesek azonban olyas­mit is közöltek, hogy a la­kásokban a virágok meg­HA™ MŰTRÁGYA RAKODÖSZERKEZET REPÜLŐGÉPHEZ A Mezőtúri Felsőfokú Me­zőgazdasági Technikum technológiai műhelyének dolgozói — a helyi állami gazdaság megbízásából — olyan rakodógépet szerkesz­tettek, amellyel a mező- gazdasági repülőgépek tar­tályait alig másfél perc alatt megtölthetik műtrá­gyával. A gépet őrlő- és rakodószerkezettel látták el. Kiszolgálásához egy RS— 09-es traktor és négy mun­kás szükséges. A műtrá- gyázó-repülőgépek a töltő­szerkezet alkalmazásával felszállásonként hét-nyolc perc időmegtakarítást ér­tek el. KILENCVENSZEMÉLYES GYÓGYSZÁLLÓ NYÍLT HARKÁNYBAN A most megnyílt bara­nyai vendéglátó napok ki­emelkedő eseménye volt az európai hírű Harkányfürdő új szállodájának — a Nap­sugár gyógyszállónak — a felavatása. A kilencven- személyes szálloda külön­leges szolgáltatást nyújt a vendégeknek: az orvosi ke­zelésre rászorulók ..házon belül” belgyógyászati, reu­matológiai és nőgyógyá­szati szakvizsgálatban ré­szesülhetnek. TÁRlat | MARTINI 5 IKERVÁRI KOSARAKBAN Kétszáz évvel ezelőtt kéz-S dődött el a kosárfonás as Rába-parti Ikerváron. A < Batthyány család külföldií szakemberekkel működte- ? tett kis kosárfonó-műhelyé-5 bői alakult ki a mai, csak-í nem 200 tagú háziipari szö-i vetkezet. Évente hatmillió < forint értékű fonott árut készít, amelyet Európa szinte minden részébe, to- j vábbá Amerikába, Kana- j dába szállít. Kagylófotelek,* kerti garnitúrák, utazóko- < sarak, dobozban szállítható,’ összerakható gyermekülő- \ kék dicsérik a Vas megyei falu lakóinak kézügyessé­gét. Rendkívül népszerűek az ikervári italos-pezsgős kosarak Kanadában, hol például a Martini italokat ilyenekben szolgálják feL ISKOLAI GALÉRIA SALGÓTARJÁNBAN Gádor Emil festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás a Salgótarjáni Bolyai János Gimnázium iskolagalériájá­ban. Az ország első iskolái galériájának — 1966-ban alakították ki — sorrend­ben ez a nyolcadik tár­lata. Az ott kiállító művé­szek közül eddig többek között Feledy Gyula és Csohány Kálmán ajándé­kozott műveiből a galériá­nak, így már saját állandó anyaga is van. GYARAPODIK A „KÉKVÉRCSÉK ERDEJE” Az egykori feljegyzések szerint őstölgyesek álltak a Hortobágy Tisza-víz jár­ta részein, s ezekből ma már csak az óhati „kékvér­csék erdeje”, valamint a Malomárok 30—40 tölgyfája maradt. Hová lettek az er­dők? Elvitette a debreceni cívisek kapzsisága. A fel- szabadulás után mindössze 33 hektár erdős terület volt a Hajdúságban. Negyedszá­zad alatt csaknem húszezer hektárral növekedett a be­ültetett terület. Évente hat­millió forintot költenek er­dőnkívüli fásításra, s foly­tatják a debreceni Nagyer­dőnek 1961-ben megkezdett rekonstrukcióját is. POLGÁRI VÉDELMI KI MIT TUD BÉKÉSCSABÁN A több hete tartó Békés megyei polgári védelmi na­pok zárórendezvényeire va­sárnap került sor Békés­csabán. A városi tanács dísztermében nagyszábású polgári védelmi kiállítás nyílt, amely ismerteti a ra­dioaktív-, vegyi és bioló­giai védekezés feladatait, az élet- és vagyonmentés esz­közeit, a védőfelszerelése­ket és a különböző műsze­reket, A polgári védelmi „Ki mit tud”-bői Orosháza város versenyzője került ki győztesen. RÖPÜLJ PÁVA NÉPDAL VERSEN Y GYŐRÖTT A .^Röpülj páva” felsza­badulási népdalverseny Györ-Sopron megyei döntő­jét vasárnap rendezték meg Győrött, a Rába Vasas Mű­velődési Házban. A verse­nyen csakne n százan léptek dobogóra, ft legfiatalabb versenyző tizenhat éves volt, míg a legidősebb, id Makrai Zoltán győri réz­műves betöltötte nyolvan- kettedlk életévét. A ver seny legjobbjai az országos elődöntőben már a televízió képernyője élőtt lépnek fel. BEFEJEZŐDÖTT A PÉCSI BÁBFESZTIVÁL Pécsett befejeződött a nemzetközi felnőtt bábfesz­tivál, amelynek három ver­senynapján tíz hazai és külföldi amatőr bábegyüt­tes mutatta be műsorát A legjobb együttes díját a párizsi La Compagnie de l’Isle bábszínház nyerte. A budapesti Orion bábegyüt­tes, a „Kiváló bábfeldolgo- zás” díját, a pécsi Bóbita bábegyüttes az „Eredmé­nyes stíluskísérletek” dí­ját, a szófiai Árny- és Báb­színház pedig a zsűri kü- löndíját kapta. Az egyén díjakat egy-egy marka?’ egri és békéscsabai bábja szó között osztották meg. Összeállította: K. A.

Next

/
Thumbnails
Contents