Petőfi Népe, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-28 / 250. szám
€ mst 1989. október 38, ke&8 ...Hogy jobban megismerjék egymást Varga Ferenc, a kalocsai járási pártbizottság első titkára, Berta Somogyi László, a pártbizottság titkára, Pétiké János, a járási tanács vb-elnöke, Sántha László vb-titkár, Kanyó János, a kalocsai rendelőintézet főorvosa, Ba- kóczai László járási-városi főorvos, — ez a névsor is jelzi, hogy a kalocsai járás vezetői nagy fontosságot tulajdonítottak annak a kötetlen hangú beszélgetésnek, melyet a múlt héten a községi körzeti orvosokkal folytattak. A könyvtárban lezajlott — minden protokolláris formaságot nélkülöző — eszmecserének vendége volt Horváti! Rezső, a megye pártbizottság munkatársa is. Mi volt mégis a cél? Röviden ez; mondják el problémáikat a községi körzeti orvosok, legyenek azok akár személyükkel, akár a köz- egészségüggyel, hivatásukkal kapcsolatosak. Hogy a közvetlen értesülések nyomán gyorsabban, s hatékonyabban tudjanak segíteni a járás párt-, tanácsi és szakvezetői. Természetesen erről az oldalról is elhangzottak kérések, kívánságok, javaslatok. Mindjárt ehhez fűzve emeljük ki: a járási vezetők rendkívüli tapintattal hangoztatták — távol áll tőlük még az árnyéka is annak, hogy „orvosok akarnának lenni”, amikor esetleg tanácsolnak valamit. Kifejezték őszinte meggyőződésüket, hogy a falusi orvosok igen fontos rétegét jelentik a községek társadalmának. Az emberekkel való kapcsolatuk sajátossága révén sok tekintetben nagyobb bizalommal vannak hozzájuk, véleményüket kérik, állásfoglalásukra kíváncsiak. Éppen ezért is kívánatos, hogy például a falvak művelődési életében intenzívebben legyenek benne az orvosok. A vendégek elmondották, nagyon szívesen tartanak egészségügyi előadásokat. Megértik, hogy amikor egy- egy termelőszövetkezetben a korszerűbbnél korszerűbb állattenyésztési létesítmények megépítése után — az emberekre, a gondozókra is gondolnak a vezetők — mosdó, öltöző, külön gondozói épület létrehozásával —, a felvilágosító munkán is múlik: kihasználják-e azokat. Mert van tsz ebben a járásban is, ahol megvan a modern mosdó, öltöző, de nem veszik igénybe. Parancsszóval, a vezetőség utasításával érjék el, hogy az emberek hamarabb belássák, miért fontos kézmosás után kezdeni ilyen vagy olyan munkához, vagy lefürdeni, mikor vége a műszaknak? Az orvos szava nagyobb biztosíték a sikerre, mint egy utasító határozat. S az egészségügyi követelmények betartására demokratikusabb meggyőzéssel szoktatni a tsz-gazdákat, mint határozatokkal. A felvilágositó. Ismeretterjesztő előadások vállalásakor kérték az orvosok: a helyi szervek, vezetők a szervezésben támogassák őket különösen. Amikor napjában 50—70 pácienssel foglalkoznak, nem tudják azt megtenni, hogy az előadásokra ők toborozzanak hallgatókat. így fesz elkerülhető, hogy csupán öt-hat résztvevő jöjjön össze fontos témával foglalkozó előadásra __ A mikor a község művelődési tervét összeállítják, iktassák be az ő előadásaikat, feladataikat is a programokba. A járási vezetők megjegyezték: a körzeti orvosok igényeljék is, hogy a helyi párt- és tanácsi vezetők őket is vonják be a távlati — 5 éves — és az éves tervek elkészítésébe is. Ott fejtsék ki véleményüket az orvosok, milyen fontos egészségügyi létesítményekre lenne szükség. Mint szakemberek, alapos indokokkal — mindennapi tapasztalataik erejével — tudják alátámasztani a beruházások szükségességét. Ezzel teljes mértékben egyet lehet és kell érteni, hiszen a beszélgetés alkalmával is egyik péld,a a másikat követte annak bizonyítására, milyen helyes lett volna bizonyos létesítmények terveztetésénél előre is kikérni az egész- ségügyi szakember véleményét. Dunapatajon felépült az iskola. Ha még a kivitelezés előtt megkérdezik az orvost, egészségügyi szempontból megfelelőbben lehetett volna tervezni a helyiségeket... Mint ahogy a gyógyításban, ebben is fontos szerepe van a megelőzésnek. Szép is, 36 is a szelíd i napközis tábor, de az ellátással, az élelmiszerek tárolásával, a gyerekek elhelyezésével kapcsolatban célszerű lenne az orvos tajná- csát is meghallgatni. Az eddigiek is szemléltetik, milyen fontos szorosabb „kooperáció” a társadalom egészségügyével szakmailag, hivatásérzetből törődő orvosok és a helyi politikai, gazdasági, kulturális életet irányítók között. S hogy ugyanannak a nagy, közös ügynek egybetartozó két oldaláról van szó. Mind Varga Ferenc, a pártbizottság első titkára, mind Pétiké János vb-el- nök ígéretet tett, hogy — e hasmos véleménycsere gyakorlati sikere érdekében — a községi párttitkárokkal, tanácsi vezetőkkel ugyancsak konzultálnak ebben az ügyben. Tóth István Látogatás egy hegesztő-tanntii Két-három kisebb ház is elférne benne, akkora csarnok a kecskeméti Fémmunkás új. modern tanműhelye Kétoldalt munkaasztalok sora. Fent hatalmas lámpák ontják a fényt. A fal mellett egyik oldalon fúrógépek, másik oldalon oxigénpalackok. Zöld és fekete minden. Patikai tisztaság. A tanulókkal a szakmájukról beszélgetünk. — Szereted? — kérdezem az egyiket — Szeretőn, de sokat kell gyalogolni. — Gyalogolni? Hol? Mikor? — Messze van az otthon. .. És gyalog járunk. Bár amióta ilyen szép a tanműhely, valahogy nem veszem úgy zokon. Jobb dolgozni, mint azelőtt. — Olyan volt ez a csarnok. attól féltünk, hogy összedől — meséli Cseh Sándor szakoktató. — Azt szeretnénk — néz körül —. hogy megkedveljék a szakmát a tanulók. Ügy gondolom, a vonzóan tiszta környezet és az, hogy mindekinek van külön szerszámkészlete, nem utolsósorban pedig az emberi A termelőszövetkezeti építőipar A valóságról beszélünk, ha ezt a kifejezést használjuk: termelőszövetkezeti építőipar. A tsz nem kisipari szövetkezet és nem építőipari vállalkozás. A termelőszövetkezetek ácsai, kőművesei, szakiparosai, együttesen pedig építőbrigádjai, közös vállalkozásai, vagy vál- . lalatai azonban ma a szakmában tekintélynek számítanak, munkájuk még a legátfogóbb, legnagyobb számokkal dolgozó statisztikában is nyomot hagy. Nélkülük ma nem beszélhetnénk a magyar mezőgazdaság fellendülésének szakaszáról, az igazi nagyüzemi kombinátok létrejöttérőL A kisipari szövetkezeti, tanácsi és állami építőipar ugyanis képtelen lett volna felépítem azt a sok milliárd értékű épülettömeget, Épül a biológiai kutatás centruma Szegeden Szegeden az Odessza körúton negyedmilliárdos beruházással épül a Magyar Tudományos Akadémia biológiai kutató telepe, mely 1971-ben kezdi meg működé sét. Képünkön: A kilencszintes laboratóriumi épület. Őszi vásár a Népművészeti Boltban .v Bőséges áruválaszték: Gyermekruhák, kötött kesztyűk, sapkák, pulóverek, csongrádi—gyulai falvédőkből, hímzésekből. Száda függönyanyagok a legnagyobb választékban. Közületeket is kiszolgálunk. Várjuk kedves vásárlóinkat, népművészeti boltunkban. Kecskemét. Nagykőrösi utca 5. Ö841 amely a fellendülés egyik legfontosabb bázisa. Ebből a bevezetésből már az is kedecrül, hogy ezt a kapacitást, ezt a mezőgazdasági termeléstől látszólag távöl álló ipari erőt a szükség hívta létre. A tsz szorosan vett, zárt körében azonban nem -tudtak megmaradni. Ennek két oka is volt. Egyrészt a saját üzem építkezése nem volt folyamatos. Amikor éppen nem épült százas istálló, kár lett volna az értékes, gyakorlott együttest szélnek ereszteni, aztán három hónap múlva újra összeszedni. A másik, hogy kívülről is jelentkezett, sőt dörömbölt az igény. A falusi emberek lakást akartak építeni, a faluban tatarozásra szorult az iskola, de erre se akadt kapacitás. Sőt, sokszor igazán igényes, komoly építkezésre se akad. Hát a tsz-ek elvállalták. Ez a folyamait azonban nem volt mentes az ellentmondásoktól. A tsz-ek úgynevezett kiegészítő tevékenységének éppen ez vált az egyik legproblematikus ágazatává. A részleteket talán jobb volnál mellőzni, de a tény, hogy a kiegészítő tevékenységet általában szabályozó minisztertanácsi határozat után most még egy, újabb minisztertanácsi határozatra volt szükség, ahhoz, hogy a termelőszövetkezeti építőipart helyére lehessen tenni a népgazdaság szerteágazó láncolatában. A határozat nem csökkenti a termelőszövetkezeti építőipar rangját, sőt újra, külön aláhúzza fontosságát, megérdemelt becsületét óvja, meghatározza tevékenységének fokozatait. Általános elv marad — még az első határozatból' átvéve —, hogy bármely szintű tsz építőipari erő szabadon dolgozhat a saját gazdaságában és az élelmiszer- gazdaságban. Ez belső munkának számít. Az elhatárolás a külső munkákra vonatkozik. A szakma legkisebb — és érthetően a leggyengébb — láncszemei a hagyományos tsz-építőbiígádok, építőrészlegek. Ha ezeknek szabad kapacitásuk marad, vállalhatnak munkát a lakosságtól, a tanácsoktól: a járás területén belül. Annak érdekében azonban hogy a pénzszerzési szándék ne mehessen az ottani feladaok megoldásának rovására, a külső munkanem lehet több, mint a kapacitás egyharmada. A következő fokozat a termelőszövetkezeti, építőipari közös vállalkozás. Ezek azok a bizonyos Tö- VÁL-ok, amelyek sok szép feladatot oldottak meg, de esetenkint, túlbecsülve erejüket, vagy megszédülve a dörömbölő külső igényektől, bizony kudarcokat is vallottak. Számukra a határozat lehetővé teszi, hogy a saját megyéjükben, valamint a közvetlen határos megyékben is dolgozhassanak. Működési körük azonban elsősorban az élelmiszergazdaság. Nem a minisztertanács, hanem az élet bizonyította be, hogy a TÖVÁL a fejlődésnek csupán egy közbeeső fokozata. Az igényes feladatok megoldása erős egységeket kíván. Olyanokat, ahol már a legfejlettebb technikát is alkalmazhatják, ahol már nem csupán kivitelező, de tervező építészmérnököket is foglalkoztatnak, akik már nem a megbízótól várják, hogy az anyagokat beszerezze és a helyszínre szállítsa. Ennek a fejlett- tebb igénynek a termelőszövetkezeti közös építőipari vállalat felel meg. Ez önálló jogi személy, méretei több közös vállalkozás együttes erejének felelnek meg, formája lényegesen már nem különbözik a tanácsi, vagy állami vállalatokétól. A gazda viszont az alapító tsz-ek összessége. Nos, a határozat kimondja, hogy az ilyen vál. lalatok bárhol, bármely építőipari munkát elvégezhetnek. Az igazgatótanács dönti majd el, hogy a vállalat ötszázas istállót építsen-e a faluban, vagy bérházat Budapesten. Rajtuk múlik, hogy okosan határozzanak. Az új minisztertanácsi döntés tehát nem csökkenti, hanem növeli a termelőszövetkezeti építőipar becsületét. Az elhatározások célja a jobb munka nélkülözhe-. tetten feltételeinek biztosítása. A termelőszövetkezetek vezetőitől, építőipari szakembereitől függ ezután, hogy az elvi döntés élő tartalommal telítődjék, a tsz-építőipar elismerése tovább fokozódjék! SB, bánásmód. a hangnem, segít ebben nekünk. A másodévesek között nyolc lány van. Kérdezem tőlük, hogy eredetileg is ezt a szakmát választották? A válaszok őszinték: egyikőjük sem ez akart lenni. Az egyik szabó, a másik kettő fodrász, azután ápolónő. kereskedő és így to- tovább. Egyesek még mindig nem nyugodtak bele, hogy nem sikerült a tervük. Kérdezem Cseh Sándort, tudja-e ezt? — Tudom. Ezért is követtünk el mindent a szép munkahelyi környezet megteremtéséért. Es örömmel mondom: máris van eredmény. Nagyon tetszik nekik a mostani helyzet. Közben tovább folyik a munka. Vasfűrészek sikítanak, reszelők zörögnek, sercegő, szikrázó lángok villannak a fekete boxok- ban, salakleverők kopogása színezi a zajt. Bőrköté- nyes, lábszárvédős, kesztyűs tanulók szorgoskodnak kábelek, elektródák; pajzsok között. Fekete fülkék nyelik el a felloba- raó lángokat. — Az elsősök is hegesztetnek? — Nem. Először általát nos lakatosképzést kapnak. Ez azt jelenti, hogy kalapálnak, nyújtanak, kovácsolnak fűrészelnek, szegecselnek, forrasztanak; vágnak, vésnek, köszörülnek, tehát sokoldalú előképzést kapnak, mielőtt hegeszteni kezdenének. Ez a mai nap amolyan avatásféle- ebben a tanműhelyben. Egy bemutató foglalkozással kapcsolták össze az indulást. Itt ván az iskola igazgatója: Tóth László és a két igazgató- helyettes is, Fekete László és György István. El- monják, milyen jó szakember Cseh Sándor. És milyen áldozatos munkát végzett, amíg ez az igazán korszerű tanműhely elkészülhetett. Műszaki főiskolára jár, családja van, közben minden szabad idejét az üzemben töltötte. — Pedig megfogadtam azelőtt: többször már nem készítek tanműhelyt. De ilyen az ember: nem tud nyugodni. Mindig többet, szebbet akar. Varga Mihály AZ IPAKI MUSZERGYAR (IKLAD) értesíti kedves vásárlóit, hogy a COFIM kávéőrlő, a POLXMOT autópolírozó, a VENTIM és az SZK— 40-es asztali szellőző, az UK—17-es háztartási varrógépmotor és a T— 12-es varrógép lábkapcsoló garanciális javítását Bács megyében kizárólag a Pamovili szövetkezeti ós tanácsi Káváira-:-^ végzi, a következő címeken: Kiskőrösi Vegyes Ktsz, Kiskőrös, Kossuth u. 12. Izsák, Kossuth u. 14. Szekszárdi Vasipari Vállalat Kecskeméti Kiren- ' deltsége Kecskemét, Rákóczi u. 21. Szolgáltató Javító és Vegyesipari Vállalat Kecskemét, Kéttemplom köz 3—5. Építő és Javító Ktsz Tiszakécske, Kossuth u. 6. Császártöltési Vegyes és Építő Ktsz Császártöltés, Bajai út 84. 8648
