Petőfi Népe, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-26 / 249. szám

8. oldal 1969. október 26, vasárnap Felszabadulásij eseménynaptár OKTÓBER 27.: Okécs- 1 ke. ; OKTÓBER 28.: Kéles. ; halom. Sükösd. OKTÓBER 29.: Bu- ' gac, Ersekcsanád, Fájsz, j Kunszállás, Nemesnád- ] udvar. OKTÓBER 30.: Bátya, ■ ; Drágszél, Dusnok, He- ! tényegyháza, Homok- \ mégy, Imrehegy, Kis- \ kunhalas, Jakabszállás, < ! Kaskantyú, Páhi, Kecel, ! Miske, Ordas, Soltvad- kert, Űjkécske, Város. í ’ föld. \ OKTÓBER 31.: Csá- ! szártöltés, Dunapataj, i Dunaszentbenedek, Ha­jós, Izsák, Kalocsa, Kecskemét, Kerekegyhá- \ za, Kiskőrös, öregcsertő, \ Szakmár. NOVEMBER 1.: Akasztó, Ágasegyháza, ; Ballószög, Csengőd, Fok­tő, Fülöpháza, Fülöp- 1izállás, Géderlak, Harta, Helvécia, Nyárlőrinc, ; Kunadacs, Kunbaracs, Kunpeszér, haj osmizse, > Orgovány, Tabdi, Úszód. A rejtvénytotó mérlege NYELVŐR A múlt vasárnapi szá- ezek nem vehettek részt az munkban közöltek szerint i értékelésen, véget ért a 4 hónapig tartó | Az első forduló során 621 rej űvtnypáiyázatuna. Ígye- olvasónk küldte be a szel- keztünk olvasóink számára I vényeit, közülük a 3. for­meglehetősen változatos kérdéseket feladni. A pá­lyázat során összesen 126 kérdés került közlésre, amelyek közül 48, azaz az összes kérdésnek kb. egy­negyede a megyénkkel volt kapcsolatos, 18—18 kérdést adtunk fel az irodalom, költészet, színház, továbbá a technikatörténet és a kép­zőművészetek köréből. 9 kérdés a magyar és a nem­zetközi munkásmozgalom köréből származott. 3—3 kérdés olvasóinknak a tör­ténelemmel. a nyelvtörté­nettel. a matematikával, a tudósokkal és a földrajzi felfedezésekkel kapcsolatos ismereteit tette próbára. Az első forduló végéig 8741, a másodiknál 8048. a harmadik fordulónál pedig 6949 érvényes szelvény ér­kezett be, összesen tehát 23 738 szelvény került ki­értékelésre. Tizenegy olva­sónk 252 db szelvénye ha­táridőn túl érkezett, így dűlőig 267-en tartottak ki. Sok levelet kaptunk ol­vasóinktól a pályázat so­rán, amelyeket köszönettel nyugtáztunk. Amint ezek­ből is kitűnt, olvasóink rendkívül szorgalmas mun­kát folytattak a megfeité­Szerkesztőségünk e rejt­vénypályázatra közel 25 ezer forint értékű díjakat tűzött ki, illetve azóta eze­ket a nyertesek meg is kapták. Reméljük, hogy pályáza­tunk minden résztvevője jól szórakozott — s ami a célunk volt — ismereteit ig gyarapította. Ily módon nemcsak a nyertesek, hanem minden nálvázó részére Megkezdték a vadászati világkiállítás vidéki bemutatójának építését A Tatai Állami Gazdaság remeteségpusztai kerületé­ben megkezdték az 1971-es vadászati világkiállítás leg­nagyobb vidéki bemutató­jának építését. Az élővadak számára 16 hektáros terü­letet „rendeznek be”. Nem állatkertszerűen. hanem természetes környezetükben ■ mutatják be az állatokat. Ehhez úgynevezett csende­reseket telepítenek, a dám­vadak számára szántóföl­det vetnek be. A vadas­kertben felvonultatják az állami gazdaságok több mint egymillió hektárnyi vadrezervátumában vadász­ható öszes fajtákat. A nagy­vadakat már a télen be­fogják. Helyet kapnak a ki­állításon a vadmadarak is. Külön területet foglal majd el az Európában kihalóban levő legnagyobb vadmadár, a túzok. A vízimadarak számára mesterséges tavat építenek. Kiállítják a vadá­szathoz kapcsolódó külön­böző eszközöket, így a ma­gasleseket, vadetetőket, só- zókat, vadmentőket stb. Nagy kiállítási csarnokot is építenek. Az „e“ hangról Fapp Zoltán kecskeméti olvasónk átvette a Petőfi Népe kiadóhivatalában a rejtvén ytotó első díját, egy hordoz­ható tv-készüléket. Tűzveszélyes az angol „élő történelem” Az angol országos filmar­chívumot élő történelemnek nevezik Az itt tárolt fil­mek pótolhatatlanok, de bármely pillanatban lángba borulhatnak. A problémát a nitrátfilm okozza. A némafilm arany­korának remekművei — Charlie Chaplin, Buster Keaton és Rudolph Valenti­no — filmjei cellulúz-nitrát- fiJ.nből készültek, akárcsak e legtöbb film egészen 1951- ig. A cellulóz-nitrát még új korában is annyira gyúlé­kony, hogy betiltották an­Szalonnabőr mint könyvjelző nak postai szállítását. Ha egy ilyen film meggyullad, a lángot semmilyen ismert eszközzel nem tudják elfoj­tani. mert a film oxigént termel. Sem a Víz, a ho­mok, és egyetlen vegyi tűz­oltószer sem hat rá. Az Amerikában végzett kísérletekből kitűnt, hogy egy tonna nitrátfilm alig 26 másodperc alatt elég és mérges gázt áraszt égés közben. Az Astoncliton-i angol filmarchívum 37 mil­lió láb hosszúságú filmsza- lagiából 32 000 lábnyi a nit­rátfilm. Clark Gable. Jean Harlow Charlie Chann filmjei mel­lett vannak köztük érdekes híradó filmek. így például az. amely Viktória királynő, ről készült gyémántjubileu- mán. sek során, s most már, a pályázat befejeztével el­árulhatjuk. hogy „trükkös” kérdések feladása nem volt szándékunkban. Az volt a törekvésünk, hogy a me­gyéről szóló kiadványok­ban. mindenki által hozzá­férhető lexikonokban, nép­szerű szakkönyvekben min­denki megtalálhassa a kér­désdere a helyes választ. Ennek ellenére — éppen olvasóink szorgalmas utá- nanézése révén, egy alka­lommal a „hivatalos” meg­oldást helyesbítettük és ezt a „Rejtvényposta” cím alatt közzé is tettük. Nem tud­tunk azonban elfogadni minden „helyesbítési” ja­vaslatot, például azzal kap­csolatban. hánv Kossuth- szobor van Magyarorszá­gon. valaki azt közölte ve­lünk hogy egy budapesti orvos adatai szerint 150 Koirsuth-szobor van az or­szágban Ugyanis erre vo­natkozóan hivatalos, me- ffvaj adat leien! meg nyom­fSq £7 npf c;'7*57_ hryr megoldást fo­gndtiík el. A során az 1. foT'dnló körmvebb S0>bo! a rná&ik k®t fordnló valamivel nehezebb kérdé­sekből állott. Ez a fokozás viszont lementette bo«?v olvaiséinkat rne^oM- hata^o kérdések r*^é kiyén- tiífr állítani. pé<rnir>irrő! ör- ven,de+es t4nv”ként á!!or>íto+- tnk rnef?, bo^v a nálvézék köznH sok fi.atal aknrff és rooiT^^itócokísf írm-n ^ok yé- r’/'vcVvmi kőr^^^ből kamtunk. 7VT (OfT ■orVyzO'T'yíik flónnVnn TTÍ <?krTT^t^orfxrt^ ^«7nT*Ó1 k ícon k°^Té<» f óy'Tr r\rzrvf+ V\o ."JVTöTn fnrTíyVfj. ortynok TOj HZ Oka. hasznos volt ez az újszerű rejtvénysorozat, és bízunk abban, hogy következő rejt­vénypályázatunk alkalmá­val ugyanilyen lelkesedés­sel fogják várni és megfej­teni a lapunkban feltett kérdéseket. Köszönjük a rejtvényso­rozattal kapcsolatos fára­dozásaikat! Szerkeszőség Magánhangzóink közül az „e” hang nagyon sokszor ismétlődik. Ezt magunk is sokszor észrevehetjük be­széd vagy olvasás, főként hangos olvasás közben. Iro­dalmunkban számos példát találhatunk arra, hogy íróink — sokszor csak a tréfás hatás kedvéért — fel is használták. Édes Ger­gely, a XVIII. század vé­gének egyik mesterkedő költője (talán neve magán­hangzóitól is indíttatva) egész költeményt írt „e”- hangzókkal. Jókai pedig egész kisregényt írt, nyil­ván csak nyelvi virtuozi­tásból. Karinthy Frigyes eszpe- rente nyelvnek nevezte tré­fásan az ilyen beszédet. (A Füles 1970. évi Évkönyvé­ben „aszparanta”, „oszpo- rontó”, sőt „öszpöröntő” nyelvű szövegeket is talá­lunk, de ezek már nem is nyelvi virtuskodások, ha­nem inkább mondat-, sőt gondolatgyötrések.) Az esz- perente beszéd ma már in­kább csak a kabaréműso­rokba szorult. Mindannyian hallottunk olyan emberekről, akik szinte sportszerűen űzték az eszpérente nyelvet. Egy hajdani adoma szerint Bal­tazár Dezső ref. püspök egy látogatásán olyan káp­lánnal találkozott, aki az­zal kérkedett, hogy min­dent ki tud fejezni „e” hanggal. A püspök moso­lyogva mondta, hogy az ő nevét biztos, hogy nem. De rövid gondolkodás után már jött is a megoldás: fej­sze-retesz. A káplán Balta­zár nevét összetételnek vet­te, így könnyen boldogult (Balta-zár: fejsze-retesz). De a költők is felhasz­nálták az „e” hang stílus­hatását. Petőfi költészeté­ben inkább ösztönösen, mint tudatosan jelentkezik ez a stílushatás. A Tisza című költeményében azt fejtegette, hogy a természet pompájával a nyelv nem versenyezhet: „Oh termé­szet, oh dicső természet — Mely nyelv merne verse­nyezni véled.” A második sor egyhangúsága igazolja Petőfi nagyszerű mondani­valóját Ady Endre két verse rí­meiben is érzékelhetjük az „e” hangzók stílushatását Egy éjjel nem tudott alud­ni a vásárra menő szeke­rek nyikorgása miatt. Ezt fejezik ki A távoli szeke­rek című versben a „sze­kerek” szóval összecsengő, kellemetlen érzést keltő rí­mek. A gyermekség elégiá­jában pedig a „gyermek” szóval rímelnek a szóvégek, így a gyermekséghez kap­csolódó gyengédség, ked­vesség kifejezője lesz az egész versen végigvonuló „e” hangzós rím. József Attila Születésna­pomra c. versének olvasá­sakor sokan talán nem is gondolnak arra, hogy a vers játékosan könnyed és mégis szinte egyedülállóan művészi formai tökélyéhea a sok_„e” hang szürke hát­teréből kiemelkedő más magánhangzók színessége is hozzájárul. Pedig ha el­gondolkodunk az e és é hangok, valamint a többi magánhangzó arányán, meglepő eredményre ju­tunk. Legközelebb erről is szó lesz. Kiss István A Kecskeméti Városi és Já- ■ási R-ndörkapitányság kéri a lakosságot, hogy 19G9. október U-én 09 6t& 6} jármű veikké’ te oarkíroz-aogk a Katona Jó­Helsinkiben egy nagy kölcsönkönyvtár tulajdono­sa három hónap alatt az olvasók által visszahozott könyvekben a következő könyviéizőket találta: sza­lonnabőr, borotvapenge, zsebkendő, 11 játékkártya két előbivo't film. 23 levél Öt fénvkén és eSV nagyobb tt m ndk't oldalát te'ies hosz- , , . , . _ , '2ában, mivel az említett ű+­CÍmletn ban Viegv. ^ vala- i rákászok a járműforgalomtól mim egv válást . kimondó 1 lesznek zárva, bírói ítélet — ez utóbbi 1 . KózH továbbá hogy az út e£v szerelmes regényben ^ i~es és a 8-as je’ű helyi já- volt. . Iratú autóbuszok a Cifrapalota A rendőrség köz'em ínye Kos'su'h téren a ; m-ígá^ót s^m ------ i I é s a rendőrségnél levő megál­lókat a Rákóczi úton egyik irányban sem érintik. Nem ér?ní k továbbá a 8-as jelzésű autóbuszok a Nagykőrösi utcai zsef tértől "’zabad'^nr tér**"*, és a Rákóczi J A fenti forgatomkor'átozá: 1 és forTalomeltere^s a~ért vá­lik szükségessé, mert Ke?ske- mét város fe’szabadu’ásának 25. évfordulóját ünnepli a la­kosság, mely a’kalommal az nősített t^rn’^eken n^gv sze­mélyi és ^rműforgal ómmal kell számolni. Vezérigazgatói utasítás a híriapkézbesítők bérének és munkaidejének rendezésére A Posta vezérigazgatója utasítást adott ki a hírlap­kézbesítői díjtételek mó­dosításáról, és a kézbesí­tők munkaidejének rende­zéséről. Vidéken a hírlapkézbesi- tőket kétféle kategória — bel- és külterületi megkü­lönböztetés — szerint díjaz­ták; ez azonban nem állt arányban tényleges mun­kájukkal, terhelésükkel. Előfordult például, hogy az a külterületi kézbesítő, aki­nek nagyobb kiterjedésű, nehezebben bejárható kör­zete volt, kevesebbet kere­sett, mint a belterületiek. Ezért ezentúl a vidéki kéz­besítőket is három kategó­riába sorolják; a belterü­letiek két kategória szerint laponként 1—2 fillérrel, míg a külterületi kézbesí­tők minden lap utón 1—4 fillérrel kapnak töb­bet, mint eddig. A rendel­kezés csaknem két és fél ezer vidéki kézbesítő havi bérét átlagosan 90—100 fo­rinttal növeli. A budapes­tiek mindhárom kategóriá­ban 1—1 fillérrel többet kapnak. A díjtétel módosí- íás összesen évenként mint- "■gv 3,5 millió forinttal nö­veli a hírlapkézbesítők bé- "ét. A vezérigazgatói utasítás. ' an ugyan nincsen benne, de bevezették a kézbesítők jutalmazását is. A bérrend­szer ugyanis csak a meny- nviség növelésére ösztön­zött, a hivataloknak nem volt lehetőségük a minősé­gi munka anyagi elismeré­sére. A Postavezérigazgató­ság most negyedévenként 275 000 forintot ad erre a célra. A vezérigazgatói utasítás rendezte a hírlapkézbesítők munkaidejét is. Korábban valamennyi lapkihordó árus munkaidejét átlagosan 4 órában határozták meg, s akik körzetük nagysága, vagy egyéb okok miatt en­nél többet dolgoztak, hát­rányos helyzetbe kerültek. A ténylegesen napi hat órát dolgozó kézbesítőnők pél­dául nem kaphattak gyer­mekgondozási segélyt. Ezért ezentúl a kézbesítőkkel kö­tött munkaszerződésekbe már a tényleges elfoglalt- sági időt tüntetik feL \ *■* Ot ország vízügyi együttműködése Október 21 és 25 között Budapesten tanácskoztak a Tisza vízgyűjtője országai­nak vízügyi küldöttségei. A tárgyaláson részt vevő cseh­szlovák, jugoszláv, magyar, román és szovjet vízügyi főhatóságok képviselői meg­vitatták a többoldalú együttműködés lehetőségét. Megállanod+ak abban, hogy a növekvő vízszükséglet továbbá a vizek káros ha­tása elleni hatékony véde­kezés szükségessé teszi az Ardekpi<. öt ország eavütt- o Tisza VÍZtryni- Mién Tt céibé! perireZ+ofAtt °1 és állandó közös szak- 4T.tA-rsopormt hoztak létre. R'hztérozták. hogy közös ‘■■'nnliT'ánvt dolooznak ki a ’Tit^o-^^VIrív' Tplortloarj V17­gazdálkodási helyzetéről, távlati vízgazdálkodás-fej­lesztési tervéről és vízmér­legéről. A tanácskozáson résztve­vő küldöttségek tiszteletére Dégen Imre államtitkár, az Országos yizügvi Hivatal elnöke ebédet adott. Vizes „mérleg A tavaly júniusi ünne­pélyes megnyitás óta 1968- ban 140 ezren keresték fel a kecskeméti fedett uszodát, idén október első dekád- jáig bezárólag 162 ezer volt a fürdőzők száma. Ez az ütem arra enged következ­tetni. hogy a sport és fel­frissülés e ..fpl’egvárának” ez évben 200 ezernél is több látogatója lesz. \

Next

/
Thumbnails
Contents