Petőfi Népe, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-26 / 249. szám
I oldal »69. október 26. vasárnap Libanon kész tárgyalni (Folytatás az 1. oldalról.) szágok. köztük elsősorban Egyiptom. Szíria. Irak, Kuwait, Líbia és Szudán részéről — annak érdekében, hogy a libanoni hadsereg mielőbb szüntesse be a pa- lesztinaiak ellen indított tesvérháborút. Szíria felől egyébként az éjszakai órákban fegyveres alakulatok — feltehetően palesztinad gerillák, újabb támadást intéztek aknavetők. bevetésével libanoni ha. tárvédelmi létesítmények ellen. A libanoni határőrség felvette velük a harcot. Szíria cáfolja, hogy köze lenne a sorozatos támadásokhoz, amelyek végrehajtói korábban 24 libanoni határőrt raboltak el és tartanak még mindig fogságban. (Reuter. AFP) ződjön meg a neki adott inforrpációk helyességéről, rámutatva arra, hogy egyes libanoni köröknek érdekük a szíriai—libanoni viszony megrontása és ezért provo. kációktól sem riadnak visz- sza. Az eset kapcsán egy szíriai szóvivő kijelentette: a szíriai kormány nem engedi meg, hogy az arab fegyvereket arabok ellen fordítsák. Az USA gyanús aktivitása RÖMA Az Unitá pénteki száma arról a lehetőségről ír, hogy az amerikai fegyveres erők a milánói repülőteret veszik igénybe egy esetleges libanoni beavatkozás megszervezésére. Az Olasz Kommunista Párt lapja szerint a repülőtér egyik szárnyát lezárták, és a nyilvánosság teljes kizárásával titokzatos szállítógépek jönnek-mennek. Nincs kizárva — írja a lap —, hogy e gépek végső úticélja Libanon. Az Unitá emlékeztet arra, hogy 1958-ban az amerikaiak libanoni beavatkozása idején a római és nápolyi repülőtereket vették igénybe az amerikai hadsereg hadtápszol- gálatának biztosítására^ MOSZKVA Jevgenyij Primakov, a Pravda bejrúti tudósítója helyszíni tudósításában megállapítja, hogy a libanoni fővárosban aggodalmat okoz az Egyesült Államok gyanús aktivitása. Nixon elnök kijelentette, hogy „aggódik a libanoni helyzet miatt”. Az amerikai külügyminisztérium képvú selője szerint az Egyesült Államok kész „támogatni Libanont”. Igaz, hogy csüHelou és Atasszi elnök drámai telefonbeszélgetése A lapok újabb részlelteket közölnek Helou libanoni és Atasszi szíriai elnök drámai telefonbeszélgetéséről. Eszerint Helou csütörtökön hajnali 4-kor felébresztette Atasszit és azt állította hogy szíriai csapatok támadást intéztek a libanoni határőrség ellen. Atasszi azt válaszolta, hogy a szíriai erők nem hajtanak végre támadást a főparancsnokság parancsa nélkül és, hogy ilyen parancsot nem adtak ki. Azt tanácsolta a libanoni elnöknek, hogy előbb győ0 A kairói lapok vezércikkei a libanoni eseményekkel foglalkoznak. Az A1 Gumhurija szerint, akik azt képzelik, hogy az amerikaiak védnöksége nyugalmat és jólétet biztosíthat számukra, keserűen csalódnak majd. Az A1 Akhbar szerint egy libanoni népi forradalom ürügyet szolgáltatna az amerikai hadseregnek, hogy elfoglalja az országát, ezért mindent meg kell tenni a válság gyors rendezésére. A térkép Arida és Boqaia libanoni határvárosokat ábrázolja, amely most a libanoni kormánycsapatok és az El Fatah gerillaszervezet harcosai közötti összecsapások tűzfészke. Gyümölcsöző vita a szakszervezeti világkongresszuson Ünnepélyes aktussal kezdődött szombaton a VII. szakszervezeti világkongresszus programja: a tanácskozás megkezdése előtt a küldöttek a Hősök terére vonultak, s a delegációk vezetői koszorút helyeztek el a Magyar Hősök Emlékművén. Az ülést — az Építők Székházában — Karel Po- lacek, a Csehszlovák Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Központi Tanácsának elnöke, az SZVSZ al- elnöke nyitotta meg. Az első hozzászóló —Ramon Freire Pizzano, az Uruguayi Dolgozók Nemzeti Szövetségének titkára — rámutatott: az uruguay-i nép és a munkásosztály szembefordult országának a nemzetközi valutaalaphoz y itlakozott kormányával. Roger Pascré, a vegyipari szakszervezetek nemzetközi szövetségének elnöke a többi között beszámolt arról, hogy a monopóliumok elleni harc érdekében létrehozták a földközi-tengeri, az észak-afrikai és a közép-keleti országok monopólium- és kar teliellenes bizottságát. Abdul Kader Awafo marokkói küldött véleménye szerint a VII. szakszervezeti világkongresszus újabb jelentős lépés lesz a nemzetközi munkásosztály ösz- szefogásának, egységének megteremtése útján. Á márka felértékelése és várható következményei A nyugatnémet Brandt- kormány első nagyszabású politikai és gazdasági lépése az volt. hogy 8,5 százalékkal felértékelték a nyugatnémet márkát. A legfontosabb ok, amely a nyugatnémet gazdaság vezetőit a felértékelés felé sodorta: a márka már hosz- szú évek óta „túlságosan erősnek’’ mutatkozott. A modernül felszerelt és jól szervezett nyugatnémet ipar rendkívül versenyképes volt a világpiacon, az inflációs folyamat kisebb mértékű volt, mint a többi vezető tőkés országban. A nyugatnémet márka viszonylagos erőssége azt jelentette, hogy Angliából, Franciaországból, sőt az Egyesült Államokból is spekulációs tőke áramlott Nyugat-Németországba. Ez jelentős zavarokat okozott ezeknek az országoknak pénzügyi helyzetében. Ezért az említett országok már régóta követelték a márka felértékelését. A felértékelés legfontosabb következménye ugyanis az. hogy a nyugatnémet kivitel 8,5 százalékkal drágább lesz, a Nyugat-Németországba behozott áruk árszintje pedig ugyanennyivel csökken. A nagy kérdés most az: elegendő lesz-e a 8,5 százalékos felértékelés az inflációs irányzatok megfékezéséhez és az árak szilárdságának biztosításához. Nemzetközileg pedig elegendő lesz-e ahhoz, hogy valóban javítson a francia, az angol és részben az amerikai export verseny- képességén. Jelenleg csak a felértékelés legközvetlenebb következményeit lehet felsorolni, ezek pedig a következők; | I |A nyugatnémet ex- I Inortcikkev ára nő, a a Nyugat-Németországba szállított árucikkek ára esik. j o IÁ konjunktúra kissé L__!lehűl és lehetőség nyílik az infláció megfékezésére. I a |A nyugatnémet me!___!zőgazdasági termelőket körülbelül egymilliárd márka értékű veszteség éri a mezőgazdasági import olcsóbbodása miatt. Indira Gandhi fogadta a magyar tájékoztatási küldöttséget DELHI (MTI) Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke hivatalában fogadta az indiai körúton tartózkodó magyar tájékoztatási küldöttséget és válaszolt az MTI, a Népszabadság, a Magyar Rádió és Televízió munkatársainak kérdéseire. Szovjet—amerikai tárgyalások A Szovjetunió és az Egyesült Államok kormánya — megerősítve korábban létrejött megállapodását amelynek értelmében tárgyalásokat kezdenek a stratégiai fegyverkezési hajsza megállítása céljából, — megegyezett, hogy az ezzel kapcsolatos kérdések előzetes megvitatása céljából a Szovjetunió és az Egyesült Államok külön kinevezett képviselői 1969. november 17-én összeülnek Helsinkiben. Nem a történelem fordulópontja Sartre véleménye a Hold meghódításáról Jean-Paul Sarte nemrég Olaszországban járva az alábbi interjúkat adta a Paese Sera című olasz napilapnak. Az amerikaiak leszálltak a Holdra. Mi a véleménye erről? — Felháborít, hogy örökösen azt írják: a holdra- szállás a történelem legjelentősebb momentuma. Ez képtelenség. Csupán nagy műszaki vívmányról van szó, amelyet majd újabbak követnek, de nem látok benne nagyon különöset. A magam részéről nem elleneztem magát a vállalkozást, csupán a tömegközlé- sd eszközök által folytatott reklámot, amelyben szüntelenül ilyen frázisokat használnak: új történelmi korszak, a történelem fordulópontja, az emberiség forradalma. Mindez hazugság. Szép vállalkozásról van szó, nagyon hasonlít Lindbergh repüléséhez, mely hozzájárult a repülőipar fejlődéséhez. Csak később fogjuk majd meglátni, mire is szolgál a Hold meghódítása. Természetesein nagyon fontos eredmény és remélem, hogy nemcsak technikai és katonai célokra fogják kihasználni; valószínű ugyanis, hogy a holdkutatás és az űrkutatás a háborút is szolgálhatja. — Fennáll a veszély, hogy a technika a tudomány fölé kerekedik. Éppen ez volt az oka, hogy néhány tudóst elbocsátottak a NASA-tól. Vámunk kell tehát, hogy megtudjuk: hogyan fogják tulajdonképpen felhasználni a Holdat. — Milyen befolyást gyakorol a Hold meghódítása az emberre, az emberi értékekre? — Akik a Holdra repülnek, emberek — ez minden. Véleményem szerint ettől még hosszú ideig nem leszünk sem jobbak, sem rosszabbak. Gazdaságilag az egész ügyben nem vagyunk érdekeltek. Egyelőre csak katonai érdekekről és presztízsszempontokról van szó. Ugyan milyen befol lyást gyakorolhatna ez az esemény bármiféle mai történelmi eseményre? — Hozzájárulhat-e a Hold meghódítása az ember felszabadulásához? — Minden korszak hozott valami újat. A XVI. században új földrészeket fedeztek fel, aztán új gépeket építettek. Manapsag életünk nagy részét gépkocsiban töltjük, a repülőgépek átrepülnek az óceánokon. Most pedig meghódítottuk a Holdat. — Elsősorban azt szeretném leszögezni, hogy csak akkor lehetünk büszkék a Hold meghódítására, ha ugyanakkor hajlandók vagyunk szégyenkezni a körülöttünk elkövetett minden bűntettért. Vietnamban é* másutt. Mindez széttép. hetetlen egész. Könnyű azt mondani — amit sajnos, megteszünk —, hogy „az ember nagyszerű, mert eljutott a Holdra”, s közben nem azonosítani magunkat azzal az emberrel, aki Vietnamot pusztítja. — Miért sikerült az embernek eljutni a Holdra, miközben nem sikerült véget vetni a háborúnak? — Azért, mert a Hold tudományos és műszaki probléma. A leszálláshoz olyan műszaki és tudományos bázis kellett, hogy milliméterre és másodpercre kiszámíthassák a holdkomp pályáját. — Nem hiszek abban, hogy az emberek közötti viszonyokat — tehát e viszonyok gyakorlatát — a tudomány szabályozhatná. Jó példa erre az osztályharc kérdése. Az osztályharcnak nem lehet a technika segítségével véget vetni. Gondolkodjunk el az amerikaiak ügyéről Vietnamban. Világos, hogy ha úgy döntenének, hogy kivonulnak Vietnamból, könnyen megoldhatnák azt a technikai problémát, amit a csapatok szállítása jelent, és közben nem lenne semmi zűrzavar, mivel az amerikaiak remek szervezők. Csakhogy ehhez előbb el kell határozni, hogy kivonulnak Vietnamból, ez pedig már nem technikai probléma. — Nem gondolja, hogy a Hold meghódítása után az amerikaiak felsőbbrendűségi komplexusa megnövekedhet? — A francia rádióból és televízióból megtudtam, hogy az amerikaiak csak addig érdeklődtek a holdutazás iránt, amíg az emberek a Hold talajára léptek. Később nagymértékben csökkent az érdeklődés, bár a legnehezebb momentum éppen a Holdról való elindulás, az anyaűrhajóval való összekapcsolás és a Földre való visszatérés volt. Mindez már sokkal kevésbé érdekelte az embereket. Az elsők akartak lenni és kész. — Lényegében csak az a fontos nekik, hogy az amerikai életfelfogást ráerőltessék a világ többi részére. így volt ez a holdutazás előtt és így van most is. — Úgy vélem, hogy ez a tényező tényleges befolyást gyakorol az amerikaiak lelkivilágára. Magatartásukat az határozza meg, hogy rá akarják erőltetni a világra az amerikai uralmat, biztosítani akarják az amerikai érdekeket. Csak ez számít igazán. Ebből a szempontból a holdraszál- lás növelheti gőgjüket és agresszivitásukat, de az alapvető dolog az marad, hogy az amerikaiak meg akarják szilárdítani az emberiség 7 százalékának uralmát a többi 93 százalék felett. Azt hiszem, éppen ez az arány áll fenn. Ezen alapszik egyébként az egész probléma. A holdutazás tehát ösztönző hatású, de a harc nélküle is tovább folyna. — Eszerint a Hold meghódítása semmire sem jó az emberiségnek, csak a technikai fejlődést szolgálja? — A Hold csak epizód abban a folyamatban, amelynek során' az ember függővé válik a technikától. Megvan azonban a lehetőség, hogy harcba szálljunk ez ellen. Nem a technika globális elvetése a feladat, hanem olyan megoldás keresése, hogy a technika szolgálja az embert és ne az ember a technikát. — Hiba lenne azonban azt gondolni, hogy ezért a helyzetért a technika felelős. — Ha sikerül felépíteni az új társadalmat, amelynek célja nem a profit lesz, tehát a szocialista társadalmat, akkor a technika megváltoztatja jellegét, mivel csak az embert kell szolgálnia.