Petőfi Népe, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-24 / 247. szám

1969. október 84, péntek 3. oldal Komócsin Zoltán Rómába utazón Komócsin Zoltán, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizott­ságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára csütörtökön az Olasz Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának meg­hívására Rómába utazott. 360 ezren a KISZ-oktatás különböző tanfolyamain POLITIKAI NEVELŐMUNKA A SZERVEZETEKBEN Elkészült az 1969—70-es tanévre a KISZ-oktatás te­matikája, s 360 ezer fiatal részvételével megkezdődött a politikai nevelő munka a Menyei vezeti kétnapos tapasztalatcserél A megye politikai, álla­mi és gazdasági vezetőinek egy csoportja Buda Gábor­nak, az MSZMP megyei bi­zottság titkárának és dr. Kőrös Gáspárnak, a megyei tanács vb-elnökhelyettesé- nek vezetésével tegnap két­napos tapasztalatcsere-láto­gatásra indult a megyében. A résztvevők között vol­tak a szakszervezetek me­gyei tanácsának vezetői, a NEB-elnöke, a városi párt- bizottságok titkárai, a vá­rosi tanácsok elnökei, az ipari, kommunális és keres­kedelmi válalatok vezetői. Indulás előtt Buda Gábor ismertette a program cél­ját: a megye ipari üzemei, nek kommunális és egyéb, a megye fejlődését kifejező létesítményeinek megtekin­tését és a fejlődéssel járó problémák tanulmányozá­sát. Először a Baromfiipari Országos Vállalat kecske­méti gyárába látogattak, majd a Leninvárosban le­vő szolgáltató egységekkel és kereskedelmi létesítmé­nyekkel ismerkedtek. In­nen az Automatizálási és Gépipari Műszaki Főisko­lába vezetett útjuk. Dél­után az Észak-Bács-Kis- kun megyei Vízmű Válla­lat széktói vízkivételi te­lepét, központi javító mű­helyét és a fedett uszodát nézték meg. Ezután Kiskunfélegyhá­zára mentek, ahol a Vegy­ipari Gépgyár, valamint a Villamosszigetető és Mű­anyaggyár üzemét látogat­ták meg. Mai programjuk Kiskun­halason a Papíripari Válla­lat gyáregységének megte­kintésével kezdődik. Ezután az Épület-asztalosipari Vállalat gyáregységébe mennek, majd Bajára utaz­nak. Ott a Kismotor- és Gépgyár bajai gyáregysé­gében valamint a Finom­posztó Vállalatnál tanul­mányozzák a termeléssel kapcsolatos problémákat. A kétnapos út tapasztalatait a Kismotor, és Gépgyár ba­jai üdülőjében összegezik. Beckett az új irodalmi Nobel-díjas A svéd akadémia Samuel Beckett ír származású, Franciaországban élő drá­maírónak, költőnek és re­gényírónak ítélte oda az 1969. évi irodalmi Nobel-dí- jat. Beckett, aki 1953-ban be­mutatott „Godotra várva” című színművével vált szin­te egyik napról a másikra világhírűvé, már évek óta a legtekintélyesebb irodal­mi alapítvány díjának vá­rományosaként szerepelt a köztudatban. Samuel Beckett most 63 esztendős. 1963-ban Beckett 47 drá­maíró társával együtt alá­írta az a nyilatkozatot, Matematikai verseny Megyei matematikai ta­nulmányi versenyt rendez­nek szombaton délután 3 órakor a Kecskeméti Ka­tona József Gimnáziumban. A múlt századi nagy ma­gyar matematikusról, Kür. schák Józsefről elnevezett versenyt immár 75 éve minden esztendőben meg­rendezi a Bolyai János Ma­tematikai Társulat. Célja a fiatal tehetségek felkutatá­sa, és a matematika iránti érdeklődés felkeltése. Szombaton minden me­gyei székhelyen és a fővá­rosban egyszerre zajlanak a versenyek. A résztvevőknek a középiskolai tananyagból vett feladatokat kell meg­oldaniuk. A versenyt a kö­zépiskolások illetve az idén érettségizettek részére ír­ták ki. amelyben megtiltják műve­ik előadását bármely dél­afrikai, vagy más olyan or­szágban működő színház­ban, ahol megkülönböztetést alkalmaznak a színesbőrű- ekkel szemben. A 375 ezer svéd korona (30 ezer font) értékű Nobel- díj összegét Alfred Nobel születésének évfordulóján, december 10-én VI. Gusztáv Adolf svéd király nyújtja át az írónak a stockholmi Koncert-palotában. középiskolákban és a szak­munkásképző intézetekben. Az oktatás módszerét gon­dos előkésztíő, szervező munkával formálták. A kü­lönböző tanfolyamokon, fó­rumokon, előadásokon el­hangzottak olyan társadal­mi, politikai és közgazdasá. gi alapismeretekkel egészí­tik ki az iskolában tanul­takat, amelyekkel a tanórá­kon kevésbé foglalkoznak a fiatalok. Fontos célja a KISZ-oktatásnak, hogy se. gítse a politikai érdeklődés felkeltését, s rendszeres tá­jékoztatást nyújtson a fia­talokat leginkább foglalkoz­tató világnézeti kérdések­ről, aktuális politikai ese­ményekről. A középfokú tanintézetek diákjai a helyi adottságok­nak, igényeknek megfele­lően négy oktatási forma között válogathattak. Az el­ső osztályosoknak a „Fák­lyavivők” című kört java­solták, amely a leendő és az új KISZ-tagokat megis­merteti a párt és a ma­gyar kommunista ifjúsági mozgalom forradalmi har­caival, a KISZ célkitűzé­seivel, a kommunista er­kölcs és a szocialista haza. fiság követelményeivel. A második osztályosok túl­nyomórészt a politikai vita­körök foglalkozásain vesz­nek részt: ez az oktatási forma a politikai kérdések iránt érdeklődő fiatalok ré­szére biztosít szabad véle­ménycsere-fórumot. Itt olyan előadások hangzanak el, mint „A szocialista orszá­gok együttműködésének fej­lesztése”. „Szocialista elosz­tás, életszínvonal-politika”, vagy a „Barátság, szerelem, párválasztás”. A harmadiko­sok, negyedikesek marxista vitakörökön vehetnek részt, itt elsősorban világnézeti kérdések iránt mélyebben érdeklődő diákfiatalok kép­zésére nyílik lehetőség. Ezt az oktatási formát két ta­gozatban is szervezik: az elsőben társadalmi kérdé­sekkel, a másodikban a nemzetközi osztályharc helyzetével foglalkoznak. Végül a Felszabadulási kör szabadabb formában — el­beszélések, versek ismerte­tésével, riportok, dokumen. tumok felhasználásával — ismerteti meg a fiatalokat a párt, a kommunista ifjú­sági mozgalom és a szov­jet hadsereg felszabadító harcaival. Valamennyi oktatási for­mában — kötelezően — fel. dolgozzák a következő té­mákat: 25 év a szocializ­mus építésének útján; A nemzetközi kommunista mozgalom harca az impe­rializmus ellen; Az ifjúság társadalmi és politikai helyzete hazánkban. raCtEE áa Újjáéledő hagyomány IUEPÜJSAG Csaknem 100 éves múltra tekinthet vissza a dombó­vári nyomdászat A régi ha­gyományok felújítását ter­vezik most, amikor — mint. egy két évtizedes szünet után ismét — új nyomda­üzem kezdi meg működé­sét a községben. A fővárosi Pátria Nyomdával történt megállapodás alapján, a jö­vő év első negyedében in­dul a munka a főként nyomtatványokat előállító hetven személyes üzemben. Debrecen új címere KIS KOCSI, NAGY AKADÄL nOEPB A Tiszántúl fővárosának első címermotívumai mint­egy hat évszázaddal ezelőtt tűntek fel. Most a felsza­badulás évfordulója alkal­mából. realizálódott az a gondolat, hogy a címer min­denkor egy város jellegé­nek a kifejezője. Debrecen új címerpajzsának felső ré­szén a Napba tekintő főnix­madár látható, szárnyai közt lángcsóvával. Alatta nyitott könyv és vörös fo­gaskerék. Ezek a jelképek hangsúlyozottan utalnak a város haladó múltjára, a többszörös elemi csapásokat követő megújhodásra, az iskolaváros jellegre és az iparosodásra. Nyírségi ősz Magyarország Gazdag program jut a fenti című rendezvénysoro­zat minden egyes napjára. Csupán a hét egyetlen nap­ján is olyan események sze­repelnek a műsorban mint országos Moszkvics-találko- zó és autós vetélkedő, ma­gyar—szovjet barátsági ta­lálkozó. Barzó Endre-emlék. iállítás a nyíregyházi szár. mazású festőművész váloga- gatott alkotásaiból, továbbá gitáros teadélután, táncdal- és magyarnótaest. árube­mutató és vásár. Hanglemezgyár — vidéken düMOiöKúm Évente 4 millió hangle­mezt gyárt a Magyar Hang­lemezgyártó Vállalat, amely­nek termékei iránt bel- és külföldön egyaránt nő az érdeklődés. A cég azonban ezeket az igényeket a jelen, légi kapacitással nem tudja i kielégíteni. Ezért elhatároz­ták, hogy 35 millió forintos beruházással Dorogon új gyárat létesítenek, amely a tervek szerint 1971-ben kezd a termeléshez. A város köz­ponti fekvése miatt esett a választás éppen Dorogra, ahol a hanglemezgyártás mellett kazettás magnókhoz szalagsokszorosítást is vé­geznek majd. Deák-emlékszoba «r w» / VI WM N/omifc« ni Méltó állítani emléket Kehidán kívánnak az élete nagy részét a községben le­élt Deák Ferencnek. A diá­kok segítségével szándékoz­nak a haza bölcsének lakó­házát. valamint a temetőben levő XIII. századi román stílusú kápolnát — amely­ben a család sírboltja van — helyreállítani, összegyűj­tik a községben fellelhető emlékeket, Deák Ferenc be. rendezési tárgyait, könyveit is. (összeállította: J. T.) Húszéves vállalat Ünnepeltek a kéményseprők Csütörtökön délben ben­sőséges nünepséget tartott a Kéményseprő és Cserép- kályhaépitő Vállalat a kecs­keméti Park étteremben. A vállalatuk fennállásának 20. éves jubileumát ünneplő ké­ményseprők között megje­lent a megyei tanács építé­si-közlekedési osztályának képviseletében Rozsnyai Kálmán és Gyenes Berta­lan, a HVDSZ megyebizott­ságát pedig Farkas István és Kovács Ernő képviselte. Rendeczky János igazga­tó ünnepi beszédében rész­letesen méltatta á*két évti­zed eredményeit, s elmon­dotta, hogy már négyszer érték el a Kiváló vállalat címet, s több esetben kiér­demelték a megyei tanács elismerő oklevelét. A to­vábbiakban az egyre széle­sedő munkaverseny eredmé­nyeiről szólt, majd a vál­lalat tizennyolc dolgozójá­nak adta át a törzsgárda jelvény bronz-, tizenötnek az ezüst-, huszonkettőnek pedig az aranyfokozatát Megnyitották a nemzetközi radásznapokat Csütörtökön a Tisztiklub nyári helyiségében meg­nyitották az első nemzet­közi vadásznapokat. A há­Színes televízió és energetika Minszkben befejezte mun. káját a KGST ideiglenes munkacsoportjának tanács- kozása, amelyen a színes televízió technikai kérdése­it vitatták meg a KGST- országok és Jugoszlávia szakemberei. • A KGST-országok szak­emberei megvitatták az energetika fejlesztési távla­tait a soron következő Hz esztendőre. A Moszkvában megnyílt tanácskozáson Bulgária, Csehszlovákia. Lengyelország, Magyaror­szág, a Német Demokrati­kus Köztársaság Románia és a Szovjetunió küldöttsé­ge vesz részt. Az öt napra tervezett tanácskozást Pjotr Nyeporozsnyij szovjet ener­getikai és villamosítási mi­niszter nyitotta meg. romnapos eseményre 22 or­szágból 100 külföldi ven­dég érkezett, közöttük ne­ves vadászati kutatók, vad­gazdák és vadászok. A megnyitón ott volt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kor­mány elnökhelyettese, Föl­des László, és dr. Soós Gá­bor mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyet­tesek és dr. Vallus Pál, a Magyar Vadászok Országos Szövetségének elnöke, a Nemzetközi Vadász Szö­vetség alelnöke. Eljött a nemzetközi vadásznapokra dr. J. G. van Maasdijk, a Nemzetközi Vadászati Ta­nács (CIC) alelnöke is. Fehér Lajos, a kormány elnökhelyetese megnyitó beszédében rámutatott: a magyar vadállomány nem­zeti kincsnek számít, meg­védése és gyarapítása az elméleti és gyakorlati szak­emberek közös érdeke. Hangsúlyozta: egyre na­gyabb szükség van a va­dászok nemzetközi összefo­gására. A kapcsolatok szo­rosabbra fűzéséhez jó al­kalmat kínál az 1971. évi budapesti vadászati világ- kiállítás. Ezután megkezdődtek a nemzetközi vadásznapok előadásai, dr. J. G. van Maasdijk, a CIC alelnöke arról tartott előadást, hogy az európai vándormadarak védelmére • nemzetközi együttműködést és szabá­lyozást kell kialakítani. A vadásznapok délutáni prog­ramját Földes László mi­niszterhelyettesnek, az 1971. évi vadászati világkiállítás kormány-főmegbízettjának előadása vezette be, a ter­mészet és az ember kapcso­latát elemezte.

Next

/
Thumbnails
Contents