Petőfi Népe, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-23 / 246. szám
ELMONDJUK MAGUNKRÓL KLUBÉLET DUNAVECSÉN MUNKÁNKRÓL, TERVEINKRŐL Ha a klub munkatervét vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy az adottságokhoz mérten, igen szép céljaink vannak. Elsősorban klubunk havi műsora adja a munkaterv legnagyobb részét. Előadások, amelyre az aktuális probléma megtárgyalásához a községből vagy a járásból a legilletékesebb személyt hívják meg, különféle vetélkedők, viták, mozi- és színházlátogatás tarkítja a programot. Míg tartott a jó idő szabadtéri sportműsorokat, kirándulásokat is szerveztünk, lehetőleg kötetlen formában. Természetesen nem maradnak el a szom. bat esti táncos rendezvények sem. Ha terveinkről beszélünk nem szabad figyelmen kívül hagynunk a lehetőségeket sem. Amennyire helyzetünk megengedi igyekszünk ezeket kihasználni, segítséget kapunk a művelődési háztól és Dunavecse társadalmi szerveitől is. Emellett mindig szem előtt tartjuk a régi igazságot, a takaró és a nyújtózkodás példázatát. Tud. valevő, hogy nem vagyunk nagy klub, nem áll módunkban neves művészeket, közéleti személyiségeket meghívni, hiszen an>agi bázisunk ezt nem teszi lehetővé. Arra sincs pénzünk — egyelőre —, hogy technikai kellékekkel tegyük még nívósab- bá, érdekesebbé foglalkozásainkat. Néhány sorban nem lehet teljes képet adni terveinkről, ötleteinkről, mi úgy foglalnánk össze, hogy a jól bevált módszereket, hagyományokat átvesszük, magunkévá tesz- szük. Amit ezekhez sikerült eddig hozzáadnunk, annak örülünk a legjobban. VÁLTOZNAK AZ IDŐK... Annak idején rengeteg problémánk volt a pinceklub szervezésével. A szülők tiltakoztak, sőt még aláírásgyűjtő kampány is folyt ellenül^. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, s alaposan megváltozott a szemlélet is. A minap ugvanis megállít az utcán egyik klubtagunk édesanyja. bizalmasan félrevon és azt mondja: A fiam újabban sokat jár a Platánba. Beszélj már vele, hogy inkább a klubba járjon ... Ott legalább jó helyen van .. Megígértem, s otthon elővettem az ominózus ívet, amit vagy húsz szülő írt alá. Rajta volt K. néni aláírása is ... —I —s JOBB EGYÜTTMŰKÖDÉST! Pinceklubunk a község valamennyi fiataljának a szórakozását és művelődését kívánja szolgálni. Ennek ellenére a községben levő KISZ-alapszervezetek alig veszik igénybe ezt a lehetőséget, pedig a klub kiválóan alkalmas lenne közös rendezvények megtartására, alapszervezeti ülések lebonyolítására. Véleményünk szerint az ilyen közös programok jobban összekovácsolnák Dunavecse fiatalságát, s ez a hatékony együttműködés hasznos volna mind a KISZ-szervezeteknek, mind a klubnak. A lehetőség adva vari. Éljünk vele. — Föszerkesztőkém, kellene egy interjú az ,„Ifjú- ság”-nak... — Pont velem? És pont te? Nahát, ilyen még nem volt: a felelős szerkesztő meginterjúvolja — o fő- szerkesztőt ... Aztán mégis csak kötélnek áll Kovács Endre, a klub havonta megjelenő folyóiratának, a „KLUB- ÉLET”.-nek főszerkesztője. Az újság keletkezéséről, céljáról faggatom: — Mint azt te is legalább olyan jól tudod, mint én — kezdi csipkelődve —, két évvel ezelőtt határoztuk el, hogy kiadjuk a lapot. Két szám megjelent, aztán abbamaradt az egész. Idén áprilistól kezdve viszont rend. szeresen megjelenik. — Hogyan készül a lap? — A jó öreg Gestättner KLUBRANDEVŰK Kihez megyünk, kit látunk vendégül ebben a hónapban. Gyakran hangzik el ez a kérdés a dunave- csei pinceklubban. A vezetők ezt jó jelnek tekintik, mert azt mutatja, hogy hamar népszerűvé vált az új forma: a klubközi találkozók — vagy ahogyan Duna- vecsén nevezik ezeket az összejöveteleket — a klubrandevúk szervezése. Az első találkozón a dunaújvárosi fiatalok látogattak el a pinceklubba. A Dunai Vasmű Ifjúsági Klubja díszes emlékzászlót adományozott a vecseieknek. Aztán új és új partnerek jelentkeztek, és ma már szinte mindennaposnak mondható a kapcsolat a kalocsai, kunszentmiklósi, dunaegyházi klubokkal, de jelezték érkezésüket a keceli fiatalok is. Mi a célja ezeknek a randevúknak? A dunavecsei . pinceklub vezetői elmondták, hogy a szórakozáson, is- .rnerkedésen kívül mód nyílik a hasznos tapasztalatok és dokumentációk kicserélésére is. Ebből a szempontból különösen jól sikerült az „oda-vissza” alapon lebonyolított találkozó a kalocsaiakkal. Túl azon. hogy a vendégek élményszámba menő műsorral kedveskedtek a vecseieknek, mindkét klub vezetői hasznos ismereteket szereztek egymás munkájáról, átadták egymásnak jól bevált módszereiket. A dunavecsei járásban gombamódra szaporodnak az ifjúsági klubok. Zömük most éli át az indulás nehéz hónapjait. A Dunavecsei „Fülöp György” Ifjúsági Pinceklub tagjai örömmel és készséggel ajánlják fel tapasztalataikat, módszereiket annak érdekében, hogy egyre erősebbé és életképesebbé váljon a megyében az ifjúsági klubmozgalom. — csap a i — rlNTERJÚ stencilgép százhúsz példányban készíti újságunkat. De amíg eljutunk odáig! A tördelés után legalább olyan fáradtak vagyunk, mintha sorok helyett kukoricát tördeltünk volna. Ugyancsak nehéz a rovatcímek rábélyegzése is. Egyre több rovatunk van, s egyre több vele a munka is. — Ha te is úgy gondolod, hogy ezzel a lappal sikerült megoldanunk tagságunk folyamatos tájékoztatását, s elősegítjük a Kiváló Ifjúsági Klub mozgalom követelményeinek teljesítését, akkor állj ide mellém és mondjuk egyszerre: megéri... Odaálltam! — cs — VASÁRNAP délelőtt. Kiskunhalas felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum valamint a halasi középiskolák diákjai és az üzemi KISZ-alapszervezetek tagjai részvételével váltófutást rendeznek a város .utcáin. A KECSKEMÉTI Katona József Gimnázium negyedik „E” osztályának KISZ-tagjai vitát rendeznek a mai magyar film- művészetről. Érdeklődéssel kísérik a bemutatott új műveket, szűkebb körben rendszeresen megvitatják. Ezúttal az IFJÚSÁG munkatársait is meghívták. MAGNÓRA veszik a község idősebb lakosainak visszaemlékezésit a felső- ereki KISZ-fiatalok. így kívánják megalapítani a helytörténeti gyűjteményt, melyet aztán folyamatosan gazdagítanak tárgyi emlékekkel, és a jelenkori élet jellegzetes mozzanatait megörökítő fényképekkel. SZAKKÖR alakult a minap Helvécián, a feketeerdei iskolában. Az orosz nyelv magasabb fokon történő elsajátítását tűzték ki célul a diákok. A szakkört Tamási Béla pedagógus vezeti. Többen levelezőpartnert kívánnak keresni testvérmegyénkben a Krímben, a szovjet pionírok között. A JÖVŐ SZAKMUNKÁSAI ÍZ ÜM IFJÚSÁG Ma egy hete jelent meg lapunkban a Kommunista Ifjúsági Szövetség Bács- Kiskun megyei Bizottságának felhívása, amely megyénk KlSZ-alapszerveze- teinek tagságát megyénk és hazánk felszabadulása huszonötödik évfordulójának méltó megünneplésére szólítja fel. Az utóbbi években számos évfordulót ünnepeltünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a KMP és KIMSZ megalakulásának és a Tanácsköztársaság kikiáltásának félévszázados jubileumát. Az ifjúság tevékenyen kivette részét ed. dig is abból az áldozatkész munkából, amely igazi, meghitt ünneppé változtatta a szocialista forradalmak történetének nevezetes évfordulóit. A felszabadulás ünnepe talán még az említetteknél is közelebb áll ifjúságunkhoz, hiszen a háború befejezése és a kapitalista Magyarország rendjének felszámolása tette lehetővé, hogy az ifjúság élete gyökeresen megváltozzon hazánkban. Éppen ezért különös gondot kell fordítanunk a negyedszázados évforduló megünneplésére. A megyei KISZ-bizottság felhívása számos hasznos javaslatot tartalmaz. Azt tanácsoljuk a KISZ-vezetőségeknek, hogy semmiképpen sem törekedjenek maximális programra, ne zsúfolják a rendezvényeket. Őszintébb visszhangot vált ki, erősebben hat a tudatra, ha a mozgalmak szervezésében, az ünnepélyek rendezésében az egész tagság tevékenyen részt vesz. Az alapszervezetek a profiljuknak legmegfelelőbb javaslat megvalósítását válasszák ki a felhívásból. A felszabadulás ünnepe nem kis részben az ifjúság ünnepe is, hiszen egész társadalmunk megújhodását jelentette. Az országgyűlés legutóbbi ülése többek között az ipari tanulók elméleti és gyakorlati oktatásának mechanizmusával szociális helyzetükkel, problémáikkal foglalkozott. Október elején a Munkaügyi Minisztérium rendeletet adott ki, mely szerint az ipari tanulók ösztöndíját az eddigi egységes havi juttatás helyett, a közép- és felsőoktatási intézmények hallgatóihoz hasonlóan a tanulmányi eredménytől függővé kell tenni. A MÜM-rendelet az ifjúmunkások nyári vakációjával is foglalkozik, s az eddigi 30 napot két hónapos szabadságra kibővítették. A jövő szakmunkásai az ipari tanulók. A Villamosszigetelő és Műanyaggyár kiskunfélegyházi üzemének fiataljai sokat beszélgettek már egymás között a reformról. Elmondták egymásnak tanulási módszereiket, a gyakorlati órák tapasztalatait, beszéltek szakmájuk szereteté- ről, életükről, problémáikról. Egyik beszélgetésen mi is részt vettünk, s néhány véleményt feljegyeztünk, íme: „Megszelídült” áram — Tizenhét éves lehettem, otthon megrázott az áram — mondta Nagy Pál Gábor, a műanyagüzem elsőéves villanyszerelő-tanulója. — Az áramtól féltem, mint a tűztől. Egy égőt sem mertem a foglalatba csavarni. Még általános Iskolába jártunk, osztálytársaim emiatt kinevettek. Elhatároztam, megtanulok az árammal j,bánni”. — Sikerült? .; 1 — Tavasszal, amikor az osztályfőnököm megkérdezte, hogy milyen szakmát választok, nem is tudtam volna a villanyszerelésen kívül mást mondani — mosolygott Gábor. — A focizáson kívül legkedvesebb időtöltésem a barkácsolás. Egész nap, ha, lehetne, s időm is engedné, a rádiómon „bütykölnék”. Nemrég detektoros rádiót csináltam. — Naponta hány órát tanulsz? — Ez attól függ — folytatta. — Nehéz „belerázódni1' a tanulásba. Persze, igyekeznem kell, hiszen a tanulmányi eredmény határozza meg a boríték súlyát. Saját érdekem ... Fizikából jeles Kiss Laci szintén első éves villanyszerelő-tanuló. Alacsony, sovány fiú. Műhelyfőnöke Bajnoknak szólítja. A focipólyán s a műhelyben is otthon érzi magát. — Hogyan lettél villanyszerelő-tanuló? — Véletlenül — tárta szét a karját. — Az iskolai rádiószerelő szakkörre csak azok a tanulók járhattak, akik fizikából fél. évkor jelest kaptak. — Én mindig szerettem ezt a tantárgyat. Most kibővíte- ném: a fizikán kívül a villanyszerelést is nagyon megkedveltem. Műanyag feldolgozó — tévedésből Akkoriban bántotta a dolog, most nevetve meséli: — Kiosztották a jelentkezési íveket, az osztályból öten jelentkeztünk női szabónak — mesélte Kovács Ilona. — Csodálkoztam, amikor megkaptam az értesítést, hogy felvettek műanyagfeldolgozónak. Társai választott szakmájukban dolgoznak, tanulnak. Kezdetben sokat kesergett Ilona, mert a szövetekkel könnyebb, érdekesebb dolgozni, mint vasat reszelni. — Első évben különböző szerszámok készítésével foglalkozunk — folytatta. — Szívből utáltam a satut, a szerszámokat. Talán megszerettem? Megszoktam? Ügy érzem, ha nem csinálnám, hiányozna. Később, amikor a műanyagok formázásával foglalkozunk, érdekesebb dolgunk lesz. Minden kezdet nehéz ..' „Miért ne...?” — Ha vásárolna egy kitűnő szakkönyvet, megértené, miért szeretem eny- nyire a villanyszerelést — tanácsolta Szarka Erzsébet harmadéves villanyszerelő-tanuló. — Annyi érdekes részből tevődik össze a mi szakmánk, hogy a szakkönyvek olvasásakor a beat sem érdekel — Kicsit furcsa, hogy a „férfi” szakmát választottad. — Miért? — kérdezte Erzsébet. — Ha orvos, jogász, sőt esztergályos, maró szakmunkás nő is lehet, villanyszerelő miért ne?... Igaza van. — Térjék Mária a barátnőm — folytatta. — Néha szakmai vitákat folytatunk. Ha a szomszédok megkérnek, szívesen megjavítjuk a rádiót, vasalót. — 200—250 forint is összejön havonta a maszekmunkából — kapcsolódott a beszélgetésbe Térjék Mari. — S mire költitek? — Imádjuk a zenét — vágták rá. — Már többször lejöttek Félegyházára az Illésék vagy a Metró. Sűrűn járunk moziba, színházba. — Terveitek? A szakmunkás-oklevél megszerzését, érettségit, különböző tanfolyamok elvégzését, s nem utolsósorban az albérleti szoba helyett egv kényelmes lakás anyagi fedezését tűzték ki célul. És számításba jöhet majd a házasság is ... Tárnái László
