Petőfi Népe, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-22 / 245. szám
2. óldal 1969. október 22. szerda 'VUTLp ZSÚFOLT karzatok előtt, feszült légkörben választotta meg a nyugatnémet Bundestag — a szövetségi parlament — az NSZK új kancellárját, Willy Brandtot, aki nyomban utána letette az esküt. Kormánynyilatkozatának Ismertetésére október 28-án kerül sor. AZ AMERIKAIAK most már nem is cáfolják, hogy az izraeli hadseregben USA-állampolgárok szolgálnak. Mindez tovább rontja az arab országok és az Egyesült Államok viszonyát. Nem véletlen, hogy az Egyesült Arab Köztársaság külügyminisztere a Szovjetunió, Franciaország és Nagy-Britannia nagyköveteivel tanácskozott a közel-keleti válsággal kapcsolatos amerikai álláspontról. Az Egyesült Államok támogatásával a hátamögctt az izraeli kormány továbbra sem hajlandó eleget tenni a Biztonsági Tanács határozatának és kivonulni a megszállt területekről. Ezt támasztja alá Dajan izraeli hadügyminiszter legutóbbi beszéde is, amelyben arra hívta fel az izraelieket, hogy álljanak készen a harcra a nagyobb és erősebb Izraelért. JAPÁN különböző részeiben 70 ezer rendőr állt készenlétben, s egyedül a fővárosban 400 személyt tartóztatott le a tegnap délutánra meghirdetett nagy béketüntetés előtt. Tokió központjában leállt az élet, bezártak a hivatalok és az üzletek. Százezrek csaptak össze a rendőrséggel a fővárosban és Japán minden részében, hogy tiltakozzanak az 1970. júniusában lejáró japán—amerikai szerződés automatikus meghosz- szabbítása és a vietnami háború ellen, s követelték, hogy az USA azonnal adja vissza Japánnak Okinawa- szigetét. A kommunisták, a szocialisták, a szakszervezetek, a diákmozgalmak, valamint a különböző békeharcos szervezetek által meghirdetett háborúellenes napon, a gyűléseken, felvonulásokon több mint 1 millió személy vett részt. KÉTNAPOS szünet után újra kezdődött a vita az ENSZ-közgyűlés első számú politikai bizottságában a nemzetközi biztonságról. Több ország képviselője hangsúlyozta, hogy fenntartás nélkül támogatja a világ országaihoz intézendő szovjet felhívástervezetet, mivel a dokumentum az ENSZ-alapokmánya elveinek újabb megerősítését jelenti. K. A. Katonai passes SzomikáSiasi Az AP és az AFP a mao- gadishui rádióra hivatkozva gyorshírben jelenti, hogy helyi idő szerint a kedd hajnali órákban a Szomáli Köztársaságban a katonaság és rendőrség átvette a hatalmat. A határokat és a repülőtereket lezárták. A sikeres államcsíny végrehajtói közleményben jelentették be, hogy nem szándékoznak megváltoztatni Sermarke volt elnök politikáját. Helycsere Bonnban Dr. Kiesinger kivonulásával a ’ Német Szövetségi Köztársaság elérkezett az Adenauer korszak végéhez Az 55 éves Willy Brandt a szövetségi köztársaság szociáldemokrata pártjának vezére két kudarc után most már győztesként vonulhat be a kancellári rezidenciába. 'A II. világháború óta első ízben alakul szociáldemokraták vezette kormány az NSZK*-ban. és ellenzékbe vonulnak a keresztény- demokraták. Négy évvel ezelőtt az 1965 szeptember 19-i választási vereség után. az akkor megbukott kancellári elölt világosan megmondta, hogy az SPD nem érte el választási céljait, s nem hallgatott az őt ért sérelmekről sem. amelyet a választás során szenvedett el, amikor- is a hecckampányban olyan hangokat is hallattak, mint az „emigráns Brandt’’. A kancellárjelöltség címkéje sok mindent rákény- szerített akkor Brandtra, többek között megtiltotta, hogy beszéljen arról, amiGáspár Sándor felszólalása a szakszervezeti világkongresszuson Kedden reggel az építők szakszervezeti székházában folytatta tanácskozását a VII. szakszervezeti világ- kongresszus. Az ülésen a vietnami szakszervezetek ösz- szövetségének elnöke, Hoang Quoc Viet elnökölt. Az első felszólaló S. S. Mirajkar, az összindiai Szakszervezeti Kongresszus elnöke részletesen ismertette azokat a harcokat, amelyeket India munkásai és parasztjai vívnak a jobb életért, a demokráciáért és a szabadságért, s azokat az eredményeket. amelyeket részlegesen már elértek a különböző szakszervezetek közös akciói révén. Ezután Gáspár Sándor, a magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára emelkedett szólásra. Részletesen elemezte a magyar szakszervezeteknek, mint szocialista szakszervezeteknek a tevékenységét, munkájuk lényegét és új vonásait. — Hazánkban a szocializmus alapjait már leraktuk, de még távolról sem mondhatjuk. hogy itt az érett, kész szocializmus. A mi A Szakszervezeti Világszövetség 1945. október 3-án Párizsban 56 ország szakszervezeti mozgalmának képviselői megalakították a Szakszervezetek Világszövetségét, amely jellegét tekintve nemzetközi demokratikus osztály- és tömegszervezési szövetség, a tagszervezetek belső önál.óságának fenntartásával a nemzetközi szolidaritás alapján. A szövetség munkáját nem akadályozhatta meg a reformista szakszervezeti szövetségek 1949-ben történt kiválása sem. (EzeKből alakult meg a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége). A jelenleg 52 ország szakszervezetei tartoznak a tagjai kö1. Albánia 2. Argentína 3. Ausztria 4. Brazília 5. Bulgária 6. Ceylon 7. Ciprus 8. Chile 9. Costa Rica 10. Csehszlovákia 11. Dahomey 12. Dél-afrikai Köztársaság 13. DNFF 14. Ecuador 15 Finnország 16. Franciaország 17. Francia Guayana 18. Fülön-szigetek 19. Gambia 20. Guadeloupe (Fr.) 21. India 22. Indonézia 23. Irak 24. Irán 25^ Japán ; A Szakszervezeti Világszövetség tagországai 26. Kína 43. Réunion (Fr.) 27. Kolumbia 44. San Mario 28. Koreai NDK 45. Szíria 29. Kuba 46. Szomália 30. Lengyelország 47. Szovjetunió 31. Libanon 48. Szudán 32. Magyarország 49. tJj-Kaledónia (Fr.) 33. Malgas Köztársaság 50. Uruguay 34. Martinique (Fr.) 51. Venezuela 35. Mauritius 52. VDK 36. Mexikó A Szakszervezeti Világszövet37. Mongólia ség jelenlegi székhelye Prágá38. NDK « ban van, korábban Párizsban, 39. Olaszország illetve Bécsben volt. A szer40. Panama vezet legfelsőbb szerve a négy41. Peru évenként ülésező szakszerve42. Románia zeti világkongresszus, amely most tartja Budapesten a VII. kongresszusát október 17 és 31. között. Itt választják meg a Főtanácsot, amelyben minden tagszervezet képviselteti magát és a Végrehajtó Bizottságot. A jelenlegi kongresszus célja a haladó szakszervezeti mozgalmakkal szorosabb' együttműködés > kialakítása, amiért is a tagországok képviselőin kívül más haladó szakszervezeteket is meghívtak, így összesen 124 ország képviselői vannak Budapesten. — TERRA — társadalmunk még valahol kamaszkorában él. — Nem egy bírálónk — folytatta Gáspár Sándor — azzal vádolja a szocialista és az újonnan felszabadult országokat, hogy életük szegényes. Igaz. nem vagyunk gazdagok: mi a saját munkánkból élünk és tisztessé- gesen élünk. De ha London, Párizs és Amszterdam utcáinak kövét ki lehetne csavarni, abból az európai, ázsiai, afrikai emberek vére és könnye csorogna, amit évszázadokon át magába szívott. Mi ismerjük a történelmet, bennünket nem lehet félrevezetni. — Üj jelenség, hogy egy ideje divattá vált 'saját házunk táján is a szöcializ- mus bírálata, s ez rendszerint együtt jár a szocialista országok szakszervezeteinek bírálatával is. A szocialista társadalom építése nehéz, bonyolult feladat, sikeres megvalósításához szükségünk van a nemzetközi munkásosztály biztatására. együttérzésére és bírálatára. és igényeljük is hozzá barátaink és a jóindulatú emberek bírálatát, tanácsait. A kritikát ugyanis mi nemcsak számonkérésnek. hanem sürgetésnek és biztatásnak is tekintjük. — Rátérve a nemzetközi szakszervezeti mozgalom és a Szakszervezeti Világszövetség problémáira, megállapította Gáspár Sándor, hogy az SZVSZ pótolhatatlan érték a nemzetközi munkásosztály számára. Születése óta a szakszervezeti mozgalom világméretűvé. egyetemessé és tömegessé vált. Hatására haladó szakszervezeti mozgalmak keletkeztek a világ minden részén. A szakszervezetek ma már a szocialista országokban alapvető társadalmi tényezők, a tőkés országokban pedig olyan erőt képviselnek, amellyel a . hatalmon levőknek számolniuk kell. A prágai lapok írják... Valamennyi csehszlovák lap vastagbetűs szalagci- mek alatt, gazdag fényképanyaggal tudósít a csehszlovák párt- és kormányküldöttség rendkívül szívélyes moszkvai fogadtatásáról. A Rudé Právo első oldalon közli O. Svercina főszerkesztőhelyettesnek és S. Öborskynak. a lap külön- tudósítóinak a küldöttség érkezéséről szóló beszámolóját „Egv nagy nép barátsága” címmel. „Nem emlékezünk arra —. írják, hogy valahol és valaha ennyi csehszlovák zászlót láttunk volna, mint hétfőn a szovjet fővárosban. vagy hogy annyiszor hangzott volna fel az orosz hurrá és a cseh nazdar kiáltás. Tudjuk, hogy sok mindent meg lehet szervezni. de az érzelmeknek ezt az őszinte megnyilvánulását soha.’; A szovjet-kínai llriplások visszhangja Az Otecsesztven Front keddi száma rövid kommentárt közöl a hétfőn Pe- kingben megkezdődött szovjet—kínai tárgyalásokról. Egyebek között m:g- állapítja, hogy amennyiben e tárgyalások eredményesek lesznek, az igen nagy jelentőségű a világ békéjének és biztonságának szempontjából. A „szovjet—kínai viszony — írja a bolgár lap — kihat továbbá az ázsiai helyzetre és a kontinens egész atmoszférájára. Az eredméhyes megbeszélések komoly szerepet játszhatnának az imperialista hatalmak expanzionis. ta politikájának megfékezésében a világ számos térségében. A Zycie Warszawy keddi számában „kínai—szovjet tárgyalások” című kommentárjában ismerteti a Pekingben megkezdődött tárgyalások előzményeit, majd megállapítja: Mindenesetre nagy jelentőségű és pozitív esemény egymagában az a tény, hogy a szovjet és kínai küldöttség a tárgyalóasztal mellett a csökkenő feszültség légkörében találkozott. A Victor Zorzához hasonló nyugati hírmagyarázóknak, akik nemrég a Szovjetunió és Kína közti háború kitörését emlegették, most vissza kell vonniok jóslataikat. ért ki szeretett volna állni,' így például az emigrációban töltött éveiről. 1965 Ő6zén Brandt átnézte mindazokat az anyagokat. amelyeket az emigráció idején papírra vetett, s „Odakint” címmel könyvet adott ki saját korábbi „Írások az emigrációban” című munkája alapján, e munkálkodás során Willy Brandt megerősödött abban a felfogásban. hogy mindezt a nyilvánosság elé lehet tárni és nem kell magyarázkodnia. Érdekes volt ez az állásfoglalás, hiszen Willy Brandtot az emigrációból való hazatértekor „külföldi megszállónak’’ könyvelték eL Az Erhardt-kormáy bukása után első ízben nyílt komoly lehetőség, hogy ne csak jelöltként jöhessen számításba, hanem mint szövetségi kancellár, illetve mint szövetségi miniszter és kancellárhelyettes. 1966- ban egy ködös novemberi napon a szociáldemokrata párt vezetősége Herbert Wehner elnöklete alatt tanácskozott a kormányban való részvétel ügyében. Brandt az akkori nyugat-berlini főpolgármester nem vett részt az ülésen, mert repülőgépe a köd miatt nem szállt feL Mire több órás késéssel megérkezik, a CDU—SPD koalíció megkapta a vezetőség áldásait. Brandt ekkor csak a pártfegyelem kötelme alatt vállalta el a részvételt Kiesinger kormányában. Az, ami Brandtnak. mint jelöltnek kárára volt, Brandtnak, mint külügyminiszternek előnyére vált. Még legádázabb ellenfelei sem tudták elvitatni tőle, milyen erkölcsi hitelt kölcsönzött neki múltja kül- ügyminisztersége idején éppen azokban az államokban. amelyek szenvedtek a náci megszállás alatt, s ha az emigráns múlt nem is ajánlólevél minden szövetségi köztársaságbeli polgár szemében, az azonban, hogy az „emigráns” Brandt jó viszonyt tart a külföldiekkel akarva-akaratlan csak javára írható egy külügyminiszternek. — állapította meg néhány esztendővel ezelőtt a Bayern Kurir. Brandt egyéni karrierje szemnontjából nem volt mellékes az sem, hogy megszabadult annaik a Nyugat- Rerlinnek főpolgármesteri tisztétől, amely város napjaink forró politikai góca. Arra a kérdésre, hogy á Brandt irányításával szociáldemokrata vezette kormány valóban alapjaiban megváltoztatja-e Nyugat— Németország politikai helyzetét. a frania Le Nouvelle Observateure október 5-1 számában ilyen nyugatnémet baloldali diákvéleménynek ad helyet: „Semmi sem fog változni, hiszen Brandt legjobb esetben úgy fog viselkedni, mint Harold Wilson Nagy-Britanniában.. Ez a megállapítás nyilván azon alapszik, hogy az SPD 1959-es programjában kijelenti „Nem nyúlnak a termelőeszközök magántulajdonához. Ha az SPD megszerzi magának a kormányzás feladatát, arra szorítkozik. hogy szociális téren igazságosabb viszonyokat teremtsen. Azután azonban. hogy Willv Brandt most már nem a Kiesinger- főle külpolitikai vonalvezetés függvénye előrelépést jelenthet a kelet—nyugati dialógusban is.
