Petőfi Népe, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-22 / 245. szám

196#. október 22. szerda l oldal Nagyobb felelősséggel Üi pedagógus-párta tápszer vezetek Kecskeméten Jól emlékszünk még ar­ra az időszakra, amikor egyesek a pedagógus-alap- szervezetek léte ellen szól­tak, azt hangoztatva, hogy ezek tagjai inkább az ille­tékes területi szervezetek­ben működjenek. Az élet azóta sokszorosan igazolta, hogy szükség van a kom­munista pedagógusok tö­mörítésére. Sajátos felada­taikat csakis így végezhe­tik eredményesen. Az évek múlásával bebizonyosodott: egy akkora városban, mint Kecskemét, ahol szép szá­mú párttag van az oktatási intézmények dolgozói kö­zött, a szerteágazó és sok­szor bonyolult feladatok el­végzésében nagy segítséget nyújt az önálló pártszerve­zet. Sőt, az utóbbi években már egy másik törekvés is megmutatkozott: az, hogy minden iskola, ahol ele­gendőlétszámú párttag van, létrehozza a saját alapszer. vezetőt. Mivel a taglétszám az utóbbi időben ilyen szempontból kedvezően ala­kult, a felsőbb pártszervek megértették a törekvést és helyet adtak ennek a kí­vánságnak. így került sor a közel­múltban arra, hogy a kecs­keméti középiskolás párt- szervezet utolsó taggyűlését megtartva kimondta felosz­lását, hogy helyébe rögtön megalakulhassanak az is­kolai pártalapszervezetek. Az eddigi egy középisko­lás alapszervezet helyett így hozták létre a követ­kező hármat: a Katona Jó­zsef Gimnázium és kollé­giuma az egyik, a Berkes Ferenc Szakközépiskola és kollégiuma, valamint a Bá­nyai Júlia Gimnázium a másik, és a Mezőgazdasági és Közgazdasági Techni­kum a harmadik, szervezet. Az új alapszervezetek tagjai azonnal munkához láttak: megválasztották ve. zetőségüket és elkészítették éves munkatervüket Ezek­ben a mukatervekben meg­mutatkozik az a törekvés, hogy az iskolán belül a sa­játos feladatoknak megfe­lelően végezzék a párt­munkát. Nem szabad ugyanis figyelmen kívül hagyni, hogy egészen más arculata, feladatköre, prob­lémája van az általános gimnáziumnak, a techni­kumnak vagy szakközépis­kolának. Az elkészített új munka­tervekben a pártfeladatok között jelentős helyet fog­lal el felszabadulásunk 25. évfordulójának méltó meg­ünneplése. Ugyanakkor mindegyik alapszervezet segíteni kívánja az oktató­nevelő munkát, s mindent elkövet annak érdekében, hogy a pedagógiai munka hatékonysága és korszerű­sítése továbbra is jó me­derben haladjon. Erősíteni akarják az iskolai KISZ- 6zervezetek és diáktanácsok munkáját, általában na­gyobb gondot fordítanak a diákönkormányzat erősíté­sére. V. M. lyiásodvirágzás A frissen zöldellö mezőkön nyílnak a tavasz virágai. Virít a gyermekláncfű és a gólyahír. Kecskeméten pe­dig a Békefasor egyik kiskertjében és Juris József kecskeméti lakos budaihegyi kertjében másodszor is szirmot bohtott az alma. Hazánkba érkezett a japán külkereskedelmi és iparügyi miniszter Kedden délelőtt Magyar­országra érkezett Ohira Ma- szajosi japán külkereskedel­mi és iparügyi miniszter, aki dr. Bíró József külke­reskedelmi miniszter ven­dégeként, felesége, leánya és a japán külkereskedelmi és iparügyi minisztérium egyik főosztályvezetője tár­saságában két napon át tar­tózkodik Budapesten. Meg­beszéléseket folytat'vendég- látójával és a magyar gaz­dasági élet több más veze­tő személyiségével. A minisztert és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren dr. Szalai Béla külkereskedel­mi miniszterhelyettes, dr. Házi Vencel külügyminisz­ter-helyettes. a Külügymi­nisztérium és a Külkeres­kedelmi Minisztér’um több v ezető munkatársa fogadta Ott volt Toshio Urabe, ja­pán magyarországi nagykö­vete. Nyugtalanító adósság Több mint százezer tisztségviselőt választanak újjá a KI SZ-a!apszervezetek A félidőnél tart a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség nagyszabású akció­ja: november 15-ig több mint 25 000 alapszervezet­ben választják újjá az ifjú­sági szövetség mintegy 100 000 tisztségviselőjét. A KISZ KB illetékes osztá­lyának információi szerint az alapszervezetek csak­nem 40 százalékában már lezajlottak a választások, a többi helyen javában dol­goznak a 3—5 tagú jelölő bizottságok, a „közvéle­ménykutatók"’. A bizottságok sorra meg­kérdezik a KISZ-eseket: kiket látnának szívesen a különböző tisztségekben, s a többség akaratának megfelelően választják ki azokat az ifjú kommunis­tákat, akiknek megbízatá­sáról majd a taggyűlés dönt A vezetőségválasztó taggyűléseken több mint 700 000 KISZ-tag adja le voksát választott vezetőire, s a KISZ-tagok demokrati­kus jogaival élve dönt tit­kos szavazással arról, hogy kit tart vezetésre alkal­masnak, kit támogat majd Megérkezett az első vadnyúlszállítmány Exportálják a fácánkakasokat Megérkezett az első idei |ség azonban kifogástalan: lőtt vadnyúlszállítmány a MA VAD kecskeméti kiren­deltségére. Az értékesítő alföldi vadásztársaságok kö­zül a Bács és a Békés me­gyeiek szállították az első nagyobb tételt. Ebből ítél­ve az idénynyltó nyúlvadá- szatok nem mindenütt si­kerültek. A még szinte tel­jesen friss, lombos határ búvóhelyet, védelmet nyújt az üldözött apróvadnak. Sok helven a riasztásokra sem reagálnak a fácánok. En­nek tulajdonítható hosv kevés zsákmány érkezik a MAVAD-telepre, A minő­kövérek a fácánok és jól fejlettek a nyulak. A mélyhűtött vadmada­rak exportálását megkezd­ték. Az első rakomány fá­cánkakast. illetve vadka­csát Franciaországba továb­bították. A „fülesek” meg­rendelőinek azonban még vámiok kell. A most beér­kezett kisebb tételt mély­hűtötték. s amikor , össze­gyűlik egy vagonra való. akkor kezdik meg külföldi értékesítését. A lőttvad vá­laszték bővítésére vadliba is érkezett a MAVAD kecskeméti telepére. munkájával újabb két esz­tendőn át A taggyűléseken megvon­ják a legutóbbi két eszten­dő mérlegét, számot vet­nek; mit végeztek, hogyan teljesítették vállalásaikat, lépést tartottak-e a köve­telményekkel. Azt is meg­vizsgálják, hogy a közös­ség eddigi vezetői jól be- töttötték-e hivatásukat. Ez­zel egyidejűleg meghallgat­ják, összegyűjtik azokat az észrevételeket, indítványo­kat, amelyek a szervezeti élet gazdagítását, a még vonzóbb, tartalmasabb mun­kaprogramok kialakítását szolgálják. Ezek a javasla­tok az új vezetőség mun­káját segítik, mert a kö­vetkező évi munkatervet már ők állítják össze. Az alapszervezeti vezető­ség- és küldöttválasztó tag­gyűléseket követően, de­cember 15-ig megtartják az üzemi, falusi, hivatali, tanintézeti, valamint a já­rási, városi és kerületi kül­döttértekezleteket, amelye­ken a felsőbb szintű KISZ- szervezetek, -bizottságok tisztségviselőit választják újjá. A vezetőségválasztő tag- ! gyűlésekkel egyidőben vég­zik el a tagsági könyvek érvényesítését, a tagok ösz- szeírását. Ez az akció nem egyszerű adminisztratív in­tézkedés, hanem fontos po­litikai, szervezeti esemény, a tagság nevelésének lé­nyeges eszköze, a szervezeti élet jelentős tényezője. Nö­veli a bizottságok és az alapszervezetek felelőssé­gét, arra ösztönzi a veze­tőket, hogy tanulmányoz­zák a fiatalok helyzetét, igényeit, véleményét. Ilyen akcióra az elmúlt esztendő­ben került sor első ízben, s olyan jól sikerült, hogy a KISZ Központi Bizott­sága az alapszervezetek rendes évi feladatává tet­te. A tagkönyv érvényesí­tésekor elhangzó beszélgeté­sek a legjobb fórumai az őszinte, közvetlen véle­ménycseréknek, s számot­tevően járulnak hozzá ah­hoz, hogy növekedjék a fia­talok tudatos ragaszkodása a szövetséghez, erősödjék a tagok és a vezetők kap­csolata, fokozódjék a KISZ- szervezetek aktivitása, a fiatalok öntevékenysége. BAJA felszabadulásáról szóló riportjában Mezei István írja. hogy a város legúiabbkori történetével — a helybeliek tudomása szerint is — eddig még senki nem foglalkozott. Megíratlan a város felsza­badítása. az ezt megelőző időszak, az 1944 március 19-ét Kővető hónap >k, a Horthy-rendszer végnapjai, a bajai ellenállási mozga­lom története. „Némi túl­zással — de talán nem is túlzók nagyon — azt mondhatom, hogy a sokkal távolabbi események írásos történeti visszapillantása hozzáférhetőbb, mint az el. múlt huszonöt évé.” —• jegyzi meg bevezetőjében, s ez bizony alaposan el­gondolkoztatja az olvasót. Szeretném szavait alátá­masztani azzal, hogy ma­gam is tanúja vagyok mos­tanában, mennyire híjával vagyunk az ilyenféle rend­szerezett anyagoknak, fel­dolgozásoknak. S ami van, az sem mindig, s főleg nem könnyen hozzáférhető. Csak egy példát veszek, Kecskemét városét. Szinte naponta kopogtatnak a szerkesztőségünkben, de tudomásom szerint a vá­rosi pártbizottságon is olyanok, akik szeretnének többet tudni a város fel- szabadulásának körülmé­nyeiről. A FORRÁSMUNKÁK helyét, címét meg is tud­ják mondani az érdeklő­dőknek, de azt is hozzáte­hetjük, hogy azokhoz csak nehezen juthatnak hozzá Legfeljebb rövid időre a könyvtárban, levéltárban mert árusforgalomban nincs ilyesmi. Van ugyan a könyvesbolt kirakatában egy Kecskemét című tanul­mánykötet. de abban — mint azt sajnálattal a méltatásánál is megállapí­tottuk — a felszabadulás körülményeiről nem talál­ható írás. Annak idején, amikor a Magyar Honvédelmi Sport- szövetség kiadta Weither Dániel tanulmányát ebből a témakörből, nagy hiányt pótolt vele. Ezt a füzetet azonban szinte napok alatt szétkapkodták. A Petőfi Népe is közölte rövidített változatát, de azok az új­ságpéldányok ma már ke­vés helyen találhatók. Tu­domásunk szerint Eszik Sándornak is van egy ér­tékes tanulmánya kézirat­ban Kecskemét felszaba­dulás utáni első esztende­jéről, s ennek kivonatát is szívesen forgatnák most mindazok, akik hivatalból vagy magánemberként for. rást keresnek ebből a té­makörből. S EZ MÉG a jobbik eset, mert Kecskemét fel- szabadulásának legalább akadtak feldolgozói, s anyaguk előbb-utóbb re­mélhetőleg eljut majd a nagyközönséghez. (Milyen sürgősen szükség volna például a középiskolákban ehhez hasonló segédanyag­ra. de még a KISZ- és a pártoktatásban is ha­szonnal forgathatnák.) De az már tényleg meglepő, hogy városaink egy részé­ben még az elhatározásig sem jutottak el. nem is beszélve falvainkróL Pedig az idő múlik, s a szemta­núk felejtenek, megöreg­szenek. Nevek, adatok mennek feledésbe, s a re­konstruálás egyre nehe­zebb. Nyugtalanító adósság törlesztéséről van pedig szó, s most. amikor hazánk felszabadulásának negyed- százados évfordulójára ké­szülünk, feltétlenül törlesz- tenünk kell ebből az adós. Ságból valamit. Ez termé­szetesen megbízatás és anyagi eszközök kérdése is, egy-egy helyi pályázat, a pedagógusok, diákok — akár az úttörőkorban Te­vők — érdeklődésének fel­keltése a legsürgősebb fel­adat. S MIVEL oly sok szép visszaemlékezést közlünk ezekben a hetekben lapunk hasábjain, talán nem hat ünneprontásnak, amikor ezeket a töprengéseket is útjukra bocsátjuk. Abban a biztos tudatban, hogy na­gyon sok helyen átérzik majd ennek jelentőségét. F. Tóth Pál Kéthetes késést pótoltak a mezőgazdasági üzemek Dr. Mészáros István, a MÉM főosztályvezetője ked­den a minisztériumban tá­jékoztatta az újságírókat az őszi mezőgazdasági munkák állásáról. Elmondotta: az idei évet kéthetes időjárás eltolódás jellemezte. Az időjárás azonban ősszel na­gyon kedvező, s így a me­zőgazdasági üzemek októ­ber közepére behozták a le­maradást. A gazdaságokban négy­millió holdas területről ta­karítják be az őszi növé­nyeket. 3.5 millió holdon az őszi vetéseken dolgoznak, nagy munkát ad az őszi mélyszántás, és a másfél millió tonnát kitevő zöld­ség és gyümölcstermelés be­takarítása is. A vetőszántást az elő­elejére elkészülnek. A búza vetésterülete a rozs kárára nőtt Az eddigiek szerint a kenyérgabona vetésterüle­tének kiterjedése a tavalyi­hoz hasonlóan alakul majd. Egy héten belül befeje­irányzott terület 90 száza- ! ződik a 235 000 holdas bur­lékán már elvégezték. A kenyérgabona vetőmag az elmúlt két hétben több mint 900 000 holdas terüle­ten került a földbe. A szak­emberek arra számítanak, hogy a hátralevő félmillió hold vetésével a hónap vé­gére. vagy a jövő hónap A jobb együttműködés érdekében A Hűtőipari Országos Vállalat Bajai Hűtőházában kedden tanácskozást tartot­tak. A megbeszélés a válla lat kezdeményezésére tör­tént és részt vettek rajta a hűtőház körzetéhez tartozó nyolc termelőszövetkezeti területi szövetség képvise­lői. A megjelenteket Vásár­helyi György, a bajai üzem igazgatója üdvözölte, majd Gulyás Béla. az országos vállalat vezérigazgatója tar­tott tájékoztatót a hűtőipar és a termelőszövetkezetek eddig kialakult termelési kapcsolatáról. Előadását kö­vető vitában a közös gazda, ságok szövetségének képvi­selői számos javaslatot tet­tek a jobb együttműködés érdekében. gonya termőterületen a be­takarítás, a cukorrépát idén 168 000 holdon termesztet­ték, az utóbbi napokban 16 százalékos cukortartalmú növény kerül le a földek­ről. a rizs vetésterülete ezer holddal nőtt meg a tavalyihoz képest, itt a ter­més 20 százalékát kell m»» begyűjteni, a 2,2 mill % holdas kukoricások felén letörték a csöveket, ^ A gyümölcskultúrák fej­lődését. beérését is e'ősegi- (ette az őszi nyár. Az al­matermés 80—85 százalé­kát. a szőlő kétharmadát már leszüretelték. Az idei év ajándékának lehet te­kinteni az október második fvi~b„n hr.Arg paradicsomot és paprikát.

Next

/
Thumbnails
Contents