Petőfi Népe, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-19 / 243. szám
V 4. «IM 1959. október 19, vasárnap M i lesz a Tisza menti termelőszövetkezetek közös vállalkozásával? A megyében egyedülálló kezdeményezés az öt Tisza menti termelőszövetkezet vállalkozása, melynek az a célja, hogy mezőgazdasági termékeket, gyümölcsöt, zöldségfélét tartósítsanak. Annál is inkább dicséretes ez az összefogás, mert az értékesítési zsákutcák miatt a mezőgazdasági nagyüzemekben igen sok zöldség és gyümölcs megy évről évre veszendőbe. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenységén belül alig több mint 6 százalékot tett ki az elmúlt esztendőben a termékfeldolgozás. Idei összesítés még nem áll rendelkezésre, az. adatok gyűjtése most folyik. Különösebb fejlődésre nem számolhatunk ebben az évben sem. Ugyanis számos tényező akadályozza a közös gazdaságok feldolgozó tevékenységének fejlesztését, annak ellenére, hogy az idén is jelentős értékek pusztultak el. Nem igazságos Az említett közös gazdaságok, a négy tiszakécskei és a lakiteleki Szikra Termelőszövetkezet közös vállalkozása is küzd mindazokkal a gondokkal, amelyek jellemzik az összes ilyen jellegű feldolgozó üzemet. Ezekről faggatjuk Soós Vincét, az igazgatótanács soros elnökét, a tiszakécskei Szabadság Termelőszövetkezet elnökét. — Nem tartjuk igazságosnak, hogy ha egy termelőszövetkezet maga hoz létre feldolgozó üzemet, arra jelentős állami támogatást kap, ha ugyanezt közös erővel kezdeményezik, nem jár semmiféle állami dotáció. Mint érdekességet jegyzi meg, hogy nemrég Csehszlovákiából egy küldöttség kereste fel a vállalkozást, Dunamócsáról. Ebben a községben szintén létrejött egy hasonló összefogás, a tiszakécskeit tekintik modelljüknek. A kezdeményezéshez azonban az az állam már az indításkor | 2 millió korona segítséget j adott. is csak a nagykereskedelmi eladásra érvényes folytatja Soós Vince. ' .— Tehát, ha saját standján Vagy bármilyen termelőszövetkezeti elárusítóhelyen akarja értékesíteni a termékeit vállalkozásunk, sokkal alacsonyabb áron adhatja el. Például: egykilós őszibarackbefőtt nagykereskedelmi ára 18,61 forint, árdotációval együtt. Kiske- reskedelmi eladás esetén az ár: 11,22 forint. A különbség lényeges. Ezenkívül még egyéb tényezők is akadályozzák a fejlődést. Többek között az is, hogy nem kap készlethitelt a vállalkozás. A hitelpolitikán sürgősen változtatni kellene. Nincs elegendő raktáruk. Talán majd felépül rövidesen egy 50 vagonos, de százvagohos kellene. Kereseti lehetőség A csokorra való gond, akadály miatt a tagszövetkezetek közül egyik-másik a kilépés gondolatával foglalkozik. A jelenlegi rendelkezések bénítják a fejlődést, emiatt hem látják a konzervüzemmel kapcsolatos elgondolások megvalósulását. Pedig az ilyen termelőszövetkezet-közi feldolgozókra szükség van, sőt még jó néhányat kellené' létrehozni az áruválaszték növelése, a termés egy ré- tójgfc injegnjentéss, érdekében. Körüljártuk az üzemet. A fehér köpenyes asszonyok, lányok nagy szorgalommal készítették a különféle savanyúságokat, a raktár most is tele van áruval. Az emberekkel folytatott beszélgetések során gyakran szóba került az is, milyen jó, hogy a szövetkezetek kezdeményezése 130 embernek kereseti lehetőséget adott Ez sem utolsó szempont. K. S. Hercegszántó ünnepe Ma negyedszázada, hogy a 3. Ukrán Hadseregcsoport önfeláldozó hősiességgel felszabadította Hercegszántót. Azóta minden évben hálával és kegyelettel emlékeznek a helybeliek a szabadságot hozó szovjet katonákra, életüket áldozó hősökre. A huszonöt év folyamán elért sikerek, tudatában ma minden eddiginél erősebb a hálaérzet, lelkesebb a visszaemlékezés. A község — egymással testvériesen együttélő, a jobb életért együtt munkál, kodó magyar és délszláv — lakói ma közösen mondanak köszönetét a szabadságért. A pártalapszerve- zetek az elmúlt napokban ünnepi taggyűlésen emlékeztek meg az évfordulóról, a felszabadító szovjet hősökről, valamint a község új életét kézbe vevő, a felszabadult nép sorsáért felelősséget vállaló kommunistákról. Külön is köszönetét mon. danak a pártot megalapító idős Cálity Istvánnak és idős Matiz János, Glavatity Marin pártvezetőségi tagoknak, Szémel Jánosnak, aki már 1919-ben is részt-vett a Tanácsköztársaság harcaiban, s aki 1945-ben irányította a földosztást, Gálily Ljubinkónak, aki a község közigazgatását megindította és idős Szabovlyev Józsefnek az akkori politikai, közéleti úttörő munkájáért. Az ünnepi alkalomra reprezentatív kiállítás nyílt a községi kultúrotthonban, ahol a termelőszövetkezetek fejlődését, eredményeit, a község virágzó kulturális életét, a példásan dolgozó honismereti csoport munkáját tekinthetik meg a látogatók szemléltető tablókon, fotókon. Az ünnepi megemlékezés kiemelkedő részeként úttörők és a kösség vezetői- köszöntik a felszabadítási harcokban részt vett, majd az azt követő időkben példamutató munkát végző idős veteránokat, munkában megöregedett lakosokat. Délután ünnepi nagygyűlésre kerül sor, amelyet) szovjet katonavendégek és a szomszédos jugoszláv községek meghívott delegációi is részt vesznek. Sz: :6y. A Magyar Távirati Iroda új központi szerkesztősége Több mint 7 millió forintos költséggel kialakított, csőpostával, klíma- berendezéssel felszerelt, modern munkateremben működik ezentúl a Magyar Távirati Iroda bélés külpolitikai hírszolgálata. (MTI toto — Pinke Tibor felvétele) Ma játék — holnap valóság Kecskeméti kőművestanulók kősóit Kék egyenruha, egy-i — Kastyik Imre a tábláforma sapka a fejeken, sárga mérőléc a zsebekben. Sorakozó után félkörben állnak a tanulók. Török József szakoktató ellenőrzéssel kezdi: — Munkanapló? Házi feladat? Szerszámok? Miután minden rendben, folytatja: — Ma a derékszögű fal- sarokképzést gyakoroljuk. Kiosztja a feladatokat. Sok hiánycikk — kevés újdonság Ruhafélékből: nagyobb forgalom, árubőség nélkül Kereskedelmünk ezek- ... . ben a napokban hajtja A tiszakécskei üzem íej- végre az év legösszetetlesztésében kisebb gépi berendezések kellenének. Töltők, mosók és egyebek. Ezzel megszűnnének a munkaerőgondok. Jelenleg 130- an dolgoznak a tsz-közi konzervüzemben, de 250 ember is elkelne. A gépesítéshez azonban két dolog kellene: pénz és olyan berendezések, amelyek ilyen kis teljesítményű üzemben jól hasznosíthatók. Sem az előbbi, sem az utóbbi nem áll rendelkezésre. Ugyanis az ipar rendkívül keveset gyárt a kis teljesítményű gépekből Árés hitelpolitika — Az értékesítéssel az árrendszerrel, az ezzel ösz- szefüggő állami támogatással is gondok vannak. Ha a vállalkozásunk kiskereskedelmi forgalomban akarja értékesíteni az árut, akkor nem kapja az állami dotációt. Ez utóbbi ugyantebb feladatainak egyikét: az őszi forgalom lebonyolításával párhuzamosan a lakosság téli ellátására, s az év végi csúcsforgalomra készül. Az illetékes tanácsi szervek a közelmúltban értékelték, vizsgálták a felkészülést, mi pedig ugyanakkor a kereskedelem egyik fontos ágának, a ruházati kedelemnek a helyzetével ismerkedtünk. Mindenekelőtt leszögezhetjük azt ami nemrégiben a Kecskeméti Városi Tanács V. B. előtt is elhangzott, s erre a kereskedelmi ágra is találó: igen sok még a vevőbosszantó hiánycikk és a piacra a kereslet túlsúlya a jellemző. A vevő „fut az áru után", nem pedig megfordítva. re az ágazatra, amelyek eddig is elhangzottak. A gyermekcipők, sajnos, általánosságban hiánycikknek számítanak. Hosszú hónapok, sőt, évek óta ismétlődő áldatlan „tünet” ez, segíteni rajta úgy látszik mindmáig sem sikerült. Biztató ígéret viszont, hogy bundacipőkből a tavalyinál nagyobb lesz a választék. Azt is meg kell állapítani, hogy a férfi- kiskeres- : lábbelikből jobb az ellá- jelenlegi j tás, mint az elmúlt évben; több kisszériás termék, kézműipari gyártmány kerül forgalomba. A megyeszékhely ruházati boltjai egyébként az év eddigi szakaszában 15 millió forinttal forgalmaztak többet, mint 1968-ban ennyi idő alatt. Ez azonban korántsem járt együtt árubőséggel. Mint a kiskereskedelmi vállalat vezeIlyen, nem könnyű körül- J tőitől értesültünk, sok mények között került sor ! még a nehezen beszerezkiskereskedelemben őszi-téli felkészülésre. A cipökqn kezdve: ugyanazok a megállapítások érvényesülnek nagyjából érhető, vagy tartós hiánycikknek számító áru. Ez fokozott munkát ró a beszerzőkre, akik az ellátás érdekében árukutató tévé- 1 kenységüket jóformán az ország egész területén végzik. Sajnos, a hiányos ellátású cikkek sorában kell megemlítenünk a női szövetek némelyikét — így a yester, terliszter anyagokat —, a férfi velúringeket, s a pamut alapanyagból készült áruk jó részét is. Az ipari kapacitás nehezen tud lépést tartani a rohamosan fejlődő lakáskultúrával, ezért meglehetősen hiányos az ellátás szőnyegekből, bútortextilből, nylonfüggönyökből stb. A kínálat nehézségeit az esetek többségében megfelelő hasonló árucikkekkel igyekszik a kiskereskedelem áthidalni. Hogy azért biztatót is mondjunk olvasóinknak, az illetékesek általában a kínálat javulását ígérik férfifelöltőkből. Ezek közül is bizonyára közkedvelt lesz majd az előreláthatólag rövidesen forgalomba kerülő, új fazonú, olasz, műirhából készült sportos kabát. J. T. hoz! Tarjányi rakja á téglákat! ... . .......... A táblán elméletben, a földön gyakorlatban „épül” a 38-as derékszögű falsarok. Török József nézi, néha elégedetten mosolyog, máskor kritizál egy-egy mozzanatot Közben a többiek figyelnek, s közösen megbeszélik a látottakat. Mi a jó, mi a hiba. ki mit vesz észre? — Jól csinálja-e Tarjányi az alsó réteget? — Jól! — hangzik a válasz kórusban. — Es Fazekas jól rajzolta le a falvéget? — Nem! így folyik a gyakorlati óra. Ahogyan ejnézem Török József szakoktató igazi pedagógus. Barátjával és kollégájával. Tóth Sándorral, ők oktatják a kőműves tanulókat a 607. számú Szakmunkástanuló Intézetben. Abban is hasonlítanak. hogy mindketten párttagok és mindketten tovább tanulnak, technikumban. Nagy szeretettel beszélt róluk az iskola igazgatója Weither Vilmos. — Egyformán megbízhatóak. kifogástalan munkát végeznek — így jellemezte őket. — Kapnak megfelelő segítséget az iskolától? — Igen. Főleg Pankotai Gergely gyakorlati oktatás- vezető segít sokat. Nézem a szorgoskodó tanulókat. Az óra második felében már mindenki önállóan oldja meg feladatát. Egyik szemünk a gyerekeken. míg csendesen beszélgetünk. — Elégedett a tanítványaival? — Általában igén. Jobbak, mint a tavalyiak. Bízom abban, hogy az idén kevesebb lesz a lemorzsolódás. És jobb lesz a tanulmányi eredmény is. Amikor egyik fiúval a szakma szereteteről beszélek v-, később, a szakpl^tó közbeszól: — Nincs igazuk azoknak, akik durva szakmának tartják a mienket. Én nem cserélném el semmiért. Figyelem ezeket a fiatalokat. Komolyak, fegyelmezettek, fellépésük határozott. Láthatóan ügyesek, szorgosak. Eszembe jut a híres Móra-novella a Kalci- nált szóda Látom magam előtt egy pillanatra az akkori rongyos, elesett, butácska inasokat. Hol van már — szerencsére — az a világ! Feleszmélek. Itt körülöttünk hűvös, párás, nyirkos őszi reggel, lombhullajtó fák. álmosan cammogó felhők. A kezekben és a kezek közelében a szerszámok: kanál, kőműveskalapács, függőón, serpenyő. S a szorgos emberkék munkálkodnak: emelkednek az apró falacskák. Ma még csak játéknak tűnik ez a munka, de holnap már igazi valósággá válik. Amikor mint végzett szakmunkások, beállnak az építkezések csatasorába. Aki elsétál az új, modern lakótelepen, a Szé- chenyiváros szép házai előtt, a műút mellett megláthatja a serényen munkálkodó tanulókat. És ott láthatja köztük Török József és Tóth Sándor szakoktatókat, amint szeretettel és hozzáértéssel magyaráznak, vagy sajátkezűleg mutatják be az egyes munkafolyamatokat. Vannak nálunk — jól mondta Török József —divatos, felkapott szakmák. A kőműves nem az. nem ilyen. Pedig szép. nagyon szép lehet ez is. Ha szívvel csinálják. szeretettel. Ahogyan ők. Varga Mihály
