Petőfi Népe, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-17 / 241. szám
« 1969. október 17, péntek S. oldal NOVEMBER 15: Világszolidaritás Vietnamért Jelentés érkezett Budapestre, az Országos Béketanácshoz: a stockholmi Vietnam-konferencia nemzetközi összekötő bizottságának a napokban tartott ülésén elhatározták, hogy november 15-ét szerte a világon a vietnami nép szabadságküzdclmét segítő szolidaritás, testvéri összefogás napjává nyílvánítják. Követelik, hogy „az Egyesült Államok és szövetségesei azonnal, teljesen és feltétel nélkül vonják ki összes csapataikat Dél-Viet- namból”. A felhívást magáévá téve, az Országos Béketanács is elhatározta, hogy a november 15-e körüli napokban Budapesten és vidéken egyaránt szolidaritási megmozdulásokkal erősíti az amerikaiak vietnami agressziója elleni nemzetközi tiltakozás hangját. Baján ülésezett a megyei takarékossági albizottság Baján, a járási tanács székházában tartotta meg ülését tegnap a megyei takarékossági albizottság. Az október 31-i világtakarékossági nap előkészületei jegyében zajlott tanácskozáson a bajai járás takarékossági mozgalmáról tárgyalt az albizottság. A járási tanács képviseletében Bogár János vb- titkár, a városi tanács részéről pedig dr. Kárpáti átalakultak az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek Határoztak az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek: legtöbbjük — ösz- szesen 1724-en — a társulási formát választotta, kisebb részük pedig — összesen 238 szövetkezet — a szakszövetkezeti forma mellett döntött. A korábbi rendelet értelmében ugyanis most végérvényesen tisztázták azt a bonyolult és sokszor ellentmondásos helyzetet, ami az úgynevezett egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek terén kialakult. Korábban nyolc olyarí formát tartottak számon amely lehetővé tette például 210 termelőszövetkezeti csoport, 61 szakszövetkezet és 2076 egyéb, különféle rendszerben működő társulás létezése. A helyzet azonban már- már áttekinthetetlen volt és ezért kínált a rendelet az átalakulásra kétféle, mindenki számára előnyös lehetőséget. A mezőgazdasági társulások az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek keretében tevékenykednek majd. Volt olyan, korábban beszerzési-értékesítési tevékenységet folytató csoport is. amely egyenesen fogyasztási szövetkezetté alakult. Az országban 11 ilyent tartanak számon. 64 egyszerűbb szövetkezet érdekes módon élt a lehetőséggel: egyrészük tsz-ekkel egyesült, sokan közülük pedig közös gazdaságokká alakultak. A rendelkezések nyomán 374 egyszerű mezőgazdasági szövetkezet működési engedélyét megvonták. Erre nem azért került sor, mert például a tagság nem tudott dönteni a felkínált leIRÓFELFSÉG — Ki az a szőke dáma a fejed felett?! A postamesternő hagyatéka Halála után sem tagadta meg postás mivoltát Farkas Irén. Mátraballa nyugalmazott hivatalvezetője. A postamesternő takarékbetétkönyvekben és ezüst pénzérmékben 68 000 forintot hagyományozott a Magyar Postára. Végakarata az volt, hogy az alapítvány kamataiból évente két postás árva. vagy félárva diák részesüljön segélyben. Az alapítvány felhasználásáról az örAhagyó végrendeletének megfelelően rendelkezett a posta vezér- igazgatója. Az összeg kamataiból képzett segélyalapot két egyenlő részben évente egy összegben ítéli oda egy bizottság. A segélyre — amelyért a posta vezérigazgatójához kell folyamodni — pályázhat minden postás árva, vagy félárva, aki valamelyik postai technikum vagy szakközépiskola nappali tagozatos tanulója. A segélyt első alkalommal a jövő év elején adják ki. hetőségek között, hanem mert a csoportok jórésze csak papíron működött. Ezek a szövetkezetek már az új rendelet hatályba lépésekor sem mutattak fel gazdasági eredményeket, működésük formális volt, s ezért mindenképpen indokolt a megszüntetést kimondó határozat. Az új formák keretei között tevékenykedő szövetkezetek működési engedélyeit a járási tanács vb-k jóváhagyták. Antal vb-titkár tájékoztatta az albizottságot a takarékosság terén elért eredményekről, a lakásépítkezésekről, valamint az építőanyag-ellátás problémáiról. Mindkét tájékoztató figyelemre méltó eredményekről adott számot. A többi között Baján és a járásban együttesen több mint 300 milliós takarékbetét-állományt kezelnek az OTP-fiókok, takarékszövetkezetek, illetve postahivatalok. Fejlődik a lakásépítkezés és különösen örvendetes az OTP-társasházak egyre növekvő száma. Az albizottsági ülésen részt vett járási és városi tanácsi vezetők, valamint a községek vb-titkárai részéről elhangzott felszólalások jól érzékeltették azt a sikeres tevékenységet, melyet a takarékosságra nevelésben és lakásépítés ütemének gyorsítása érdekében kifejtettek. A továbbiakban Lakos Kálmán, a megyei takaré-: kossági albizottság titkára ismertette a világtakarékossági napok előkészületeivel kapcsolatos szervezési feladatokat, utalva a VTN nemzetközi jelentőségére is. Kecskemét és több város fásítási terve készült el Balatonarácson Több mint 30 vidéki város és üdülőhely jelentette be igényét, a fejlesztési terveket is figyelembe vevő fásítási programra a balatonarácsi erdészeti tervezőknél. A balatonarácsi- ak eddig körülbelül tucatnyi megrendelésnek tettek eleget. Átadták többek között a Velencei-tó környékének rendezési programját. A terv nagyjából egy tájegységgé olvasztja ösz- sze a Velencei-tó és Székesfehérvár jelenleg még előnytelenül széttagolt vidékét. A tó kopár északi partjára 500 hektáros zöld „folt” kerül. Változatos zöld szegélyt kap a vidéken átfutó balatoni autópálya is. A szűk völgybe települt Salgótarján rendezési tervének elkészítésénél a levegő megszűrése volt az elsődleges szempont. Pécs zöldövezetének kialakításánál ugyanilyen követelményekkel kellett számolniok a tervezőknek. A másik dunántúli nagyváros Győr — fásítási tervében az ipartelepek és a lakóterületek közötti zöldövezetek kapták a legerősebb hangsúlyt. Külön program szerint fásítják az I. számú nemzetközi útvonal mentén fekvő területeket. Kecskemét fásítási terve az Alföld speciális igényeinek megfelelően készült el. A tervezők minden esetben gondosan ügyeltek a környék esztétikai képének egységére, az egészségügyi követelményekre, s arra, hogy szép, kellemes pihenést és szórakozást nyújtó víkend- helyeket képezzenek ki a városok körüL A népi építészet értékei ZA1AI int v wv tv \ w>tM ntamvjé »««• ni n»h«i vn A göcseji népi építészet emlékeinek helyszíni megmentését sürgette legutóbbi ülésén a Zala megyei műemlékvédelmi bizottság. Az ország első szabadtéri múzeuma is ebben a megyében épült fel annak idején. A skanzen azonban nem pótolhatja azt a hatást, amit az eredeti környezetükben meghagyott épületek látványa jelent Az előzetes felmérések szerint egy füstös- konyhás lakóház, pajtával és pálinkafőzővel, két festett, faragott ormú épület és néhány sárkemencés, füstös-kony hás boronaház érdemes a megmentésre. Valamennyi épületet falumúzeumként szándékoznak hasznosítani. Negyven éve fest tojásokat Somogyi Néplap Kifinomult ízlés, nagy technikai érzék és ügyesség jellemzi a Marcaliban lakó dr. Tiszamarty Antal- né hímes tojásait. Bizonnyal kevés párja akad az országban is, csaknem másfél száz darabból álló gyűjteményének. A tojásfestésnek immár négy évtizede hódoló művész a népi kincsek iránti olthatatlan szeretettel tanulmányozza a hímzéseket, szőtteseket — a kalocsai pingált falakat is —. s ezekből meríti élményanyagát, gazdag motívumait. Háromezer éves ékszerraktár Dunántúli napló * 3Sl~ yr.ifr--' - • -r Bronz tárgyakat szántott ki nemrég az eke Nagyvej- ke község határában. A megtaláló, Ambrus József a lándzsákat, tokos baltákat. sarlókat átadta a múzeumnak. A tudományos szakemberek által végzett helyszíni hitelesítő ásatás során valóságs bronz eszköz. és ékszerraktárt sikerült napvilágra hozni. Tömegesen kerültek a felszín, re a fémből készült fegyverek, mezőgazdasági eszközök, lószerszámok. Most elektromos műszerrel további leletek után kutatnak. .Védett** lesz a hegy ÖOiMÖK&m Pihenő- és üdülőhellyé fejlesztik a kemenesalji táj legszebb részén emelkedő Sághegyet. Vízvezetékrendszert és turistautat építenek ki. s ezenkívül krátermúzeumot is berendeznek. Fontos körülmény a fejlesztési program kidolgozásában, hogy a hegy közelében melegvizű forrásokra bukkantak. Rövidesen a Sághegy védetté nyilvánítására is javaslatot tesznek az illetékes szerveknek. (Összeállította: J. T.) Közelít egymáshoz az ipar és a kereskedelem VÁLLALATI VÉLEMÉNYEK A GAZDASÁGI HELYZET 1970-RE VÁRHATÓ ALAKULÁSÁRÓL A Központi Statisztikai Hivatal keretében működő ! gazdaságkutató intézet 1200 ipari, építőipari bel- és külkereskedelmi továbbá termelőeszköz-kereskedelmi vállalat véleménye alapján felmérést készített a gazdasági helyzet 1969—70-ben várható alakulásáról. Hasonló véleménykutatást első ízben tavaly készített az intézet. A vállalatok, amelyektől I a válaszok beérkeztek, az ; ország ipari termelésének 194 százalékát adják, a 1 nagykereskedelmi forgalomnak 80, a kiskereskedelminek 52, a külkereskedelmi forgalomnak pedig 89 százalékát bonyolítják le, így véleményük megközelítően az egész magyar ipar és kereskedelem becsléseit tükrözi. A prognózis szerint az ipari termelés jövőre gyorsabb ütemben növekszik, mint az idén. 1969-re a megkérdezett ipari vállalatoknak 75, 1970-re pedig 83 százaléka számol a termelés növekedésével, ugyanakkor a jövő évre a növekedésnek a vállalatok közötti megoszlása is egyenletesebbnek ígérkezik. Az idei 20,6 százalék helyett 1970re a vállalatok 17,4 százaléka számít 10 százaléknál nagyobb termelésnövekedésre, viszont jóval kevesebb azoknak a száma, ahol a termelés stagnál, illetve csökken. Az építőipari vállalatoknál az átlagosnál jelentősebb fejlődésre van kilátás: 23,2 százalékuk 10 százaléknál nagyobb, több mint egyhar- maduk pedik 6 és 10 százalék közötti termelésnövekedést tervez. A lakosság ellátásának jövő évi prognózisa is kedvezőbb az ideinél, bár a közszükségleti cikkeket gyártó üzemek, és a kereskedelem elképzelései továbbra sem egészen vágnak egybe. Az idén az ipari üzemek egy része csökkentette belkereskedelmi szállításait. Mindenekelőtt a ruházati ipartól kapott kevesebb árut a kereskedelem, mint amennyire szükség lett volna. Az előrejelzések szerint — jövőre az érdekelt ipari üzemek 73 százaléka növeli belkereskedelmi szállításait. Az ipar és a kereskedelem 1970. évi elképzelései közelebb állnak egymáshoz, mint 1969-ben. A, kiskereskedelmi vállalatoknak azonban körülbelül 64 százaléka kívánja 6 százalékkal nagyobb mértékben növelni forgalmát. Az ipar és a külkereskedelem között is minden bizonnyal sor kerül a vélemények egyeztetésére, bár a terveik közötti eltérések most kisebbek, mint az előző évben. Áz exportlehetőség megítélésben áz iparvállalatok nyolcvanöt százaléka a kivitel további növelésére számít, ezen- belül csaknem egyharma- duk 10 százaléknál is nagyobb mértékben szándékozik fokozni az exporttermelést. A külkereskedelmi vállalatoknak azonban csak 19 százaléka tartja reálisnak a 10 százaléknál nagyobb mérvű exportnövekedést. A gazdaságkutató intézet véleménye szerint a beérkezett vállalati vélemények általában tükrözik a tényleges gazdasági folyamatokat, a piaci helyzetet, s erősen megközelítik azokat az előirányzatokat, számításokat, amelyeket az ágazati szervek készítettek az 1970-es terv folyamatban levő kidolgozásakor. .
