Petőfi Népe, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-16 / 240. szám
Kikötőbe* iámacit ha- jótüzek megfékezésére szolgáló, víz- porlasztásos sugárágyúkkal felszerelt különleges oltóberendezés. A vízpermet sokkal eredményesebben oltja a tüzet, mint a vízsugarak, mivel a finoman elosztó részecskék hatásosabban szakítják meg s láncreakciót. Öntözőrendszerek magasabb hozamok Kazahszutc.ban hatalmas völgyzárógát épül az Isim folyón (a kép a vasbetonszerelők „akro- batamutatványáról” készült). Elsődleges feladata nem az elektromos energiatermelés céljára való duzzasztás lesz, hanem a szárazság sújtotta körzetek öntözéséhez nyújt majd lehetőséget. Az építkezés része annak az egész országra kiterjedő programnak, amelynek keretében a terméshozamoknak öntözés útján való emelését kívánják elérni. A Szovjetunióban az utóbbi három év alatt az öntözött földeken mintegy 160 százalékkal nőtt a gabonatermés, 100 százalékkal jobb volt a rizs — és mintegy 120 százalékkal emelkedett a zöldségfélék hozama. Ez idő alatt egymillió hektárral növekedett a kolhozok és szovhozok öntözött területe, s 21 millió hektár legelő rendszeres öntözése kezdődött el. Víz flStHzO az ember szolgálatában Üj, víz alatti laboratóriumot készítettek a le- ningrádi hidrometeoroló- giai intézet ét a Szovjet Tudományot Akadémia Akusztikai Intézetének munkatársai. A Szadko —2 nevű laboratórium két összekapcsolt acélgömbből áll. A felsőben helyezték el a fedélközi és irányítófülkét, az alsó „bejárati” gömbben pedig a kutatók felvehetik a búvárfelszerelést. A laboratóriumot hajó vagy parti állomás szolgálja ki. A szükséges, megfelelő nyomású levegőkeveréket hajlékony csővezetéken át biztosítják (hajóról vagy a partról). A felszíni megfigyelőkkel a kutatók telefonkapcsolat< ban állanak. A Szadko—2 könnyedén úszik a vízen. Ennek ellensúlyozására alul nehezéket, több tonnás vas- betonrudat szereltek feU amely az állomást a mélyben tartja. A horgonnyal drótkötél köti össze a las boratóriumot. Ha azt megeresztik, akkor a Szadko—2 a felszínre emelkedik, ha meghúzzák a csigát, a Szadko—2 lemerül. A laboratóriumot a Szuhumi-öböl mélyén próbálták ki, 25 méter mélységben, de a tudósok mélyebbre is hatolhatnak vele. A leningrádi kutatók azonban nem akartak mélymerülési rekordot javítani ezúttal. A Szadko—2 lakóinak az volt a feladata, hogy ellenőrizzék a leningrádi hidro- meteorológiai intézet víz alatti kísérleti laboratóriumában kidolgozott különleges levegő-összetételt és a dekompressziós táblázatot. Emellett különböző mélységekben tanulmányozták a mélyáramlatok sebességét, a víz hőfokát, a víz alatti növény- és állatvilágot Két kutató éjjel-nappal folytatta megfigyeléseit. Időszakonként magukra öltötték a búvárfelszerelést és 40—50 méter mélységig hatoltak a tenger felszíne alá. A lakosságnak és az iparnak a vízgazdálkodással szemben támasztott igénye — mint a világ többi gazdaságilag gyorsam fejlődő országában — nálunk Is rohamosan növekszik. A fokozódó iparosítás és mezőgazda- sági termelés, a korszerű új lakások, intézmények tömeges építése városban és falun a vízigényeket — és természetesen az elvezetendő káros szennyvizek mennyiségét — nálunk is jelentősen megnövelte. A települések vízellátásának biztosítására napi 500 000 —* az ipar érdekében 2,5 millió köbméterrel kellett ai utóbbi tíz év alatt növel, ni a víztermelési kapacitást. A vízi közművek jelenlegi napi termelése megközelíti a 2 millió köbmétert. A felvételen egy városi szennyvíztisztító telep látható. A JENYISZEJ ÖRIÄSA. A bratszki vízierőmű rövidesen elveszti világelsőségét, a krasznojárszki óriás veszi át tőle a „stafétabotot”. Tizenkét, egyenként 50U ezer kW-os turbinája lesz, amelyekből eddig ötöt helyeztek üzembe, s még ebben az évben négy újabbnak a beszerelésére kerül sor. Ennek megtörténtekor a Jenyiszej folyó vizére épült erőmű kapacitása már meghaladja a bratszkiét. A majdnem teljes kapacitással dolgozó vízierőmű nemcsak a legnagyobb, hanem a leggazdaságosabb a Szovjetunióban, s világviszonylatban is. A gömbben Ivó —, a tartó vázban tűzoltásra tárolt vizet tartalmaznak azok az agro- és akvaglóbuszok, melyek a Vízgépészeti Vállalat lajosmizsei gyáregységében készülnek. Az új típusú víztartályokat nem kell sodronyokkal kikötni, mint a hidroglóbuszokat. s főleg mezőgazdasági településeiken, majorokban praktikus a fölállításuk. i iECHNIKAI 1 iUDOMÁNYjj 1969. október !6 A BÜVArULTÖNY MEÓJA. Levegővel felfújva, vízzel telt kádban ellenőrzik a meósok a legújabb angol nehézbúváröltöny minőségét. Az „egybeszabott” öltöny nagy szilárdságú nylonszálakkal kombinált gumiból ké. szül, s a nyakrészein át lehet belebújni. Még a csizma is szerves része a ruhának. Klimatizált űrruha Az asztronautáknak fel kell készülniük a világűr szélsőséges hőmérsékleti hatásaira, éppen ezért különleges, klimatizált védőruhát öltenek magukra. Az egy darabból készült, teljesen zárt öltözéket vékony csövek hálózzák be, melyek a belső oldalon érintkeznek az ember bőrével. A csövekben kis szivattyúval cirkuláltatott víz átveszi a test melegét, felmelegíti a csőben keringő vizet, amelyet azután a képen látható segédberendezésben lehűtenek, és ismét a csövekbe szivattyúznak. A ruhához tartozó kis villamos szivattyút elemek táplálják. Ha megfordítják az áramlás irányát, hűtés helyett fűthető a víz, amikoris a ruha melegen tartja viselőjének testét. A mindenkori legmegfelelőbb hójoiiot természetesen automatikus szabályozó állítia be. Fotoj MTI-, APN-hírügynökségek Külföldi Képszolgálat, Pásztor Zoltán
