Petőfi Népe, 1969. október (24. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-14 / 238. szám

1969. október 14, kedd S. oldal Három űrhajó a Föld körül Sajtóvisszhangok (Folytatás az 1. oldalról.) írül és hogy héttagú le­Vezető továbbképzés Tegnap nyílt meg Kecs­keméten a megyei tanács vb ipari osztályának szer­vezésében a tanácsi válla­latok vezetőinek (igazgatók, főkönyvelők, főmérnökök, illetve műszaki vezetők) már hagyományossá vált évi továbbképzése. Az idén annyiban változtatott a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága a szervezésen, hogy nemcsak az ipari, ha­nem valamennyi tanácsi — kereskedelmi, kommunális, szolgáltató, mezőgazdasági stb. — vállalatainak veze­tőit is meghívták a tanfo­lyamra. Az első napon dr. Szabó László, a Borsodi Vezetőképző Iskola tanára, „A vezetés feladatai és funkciói” címmel tartott előadást. Ma ugyancsak dr. Szabó László A vezetés szervezete és folyamatos fejlesztése című témával foglalkozik. A tanfolyamon hat előadás hangzik el. Nemzetközi sajtódelegáció Kecskeméten Tegnap Kecskemétre lá­togatott a Budapesten ta­nácskozó nemzetközi újság­író-értekezlet küldöttsége. A mintegy ötventagú dele­gációban részt vett az euró­pai sajtóvilág számos hír­neves képviselője, többek között Adriano Falvo az olasz. Jean Maurice Her­man a francia. Hans Davil az NSZK-beli és Herbert Raabe a nyugat-berlini új­ságíró szövetség elnöke. A vendégek először a világhí­rű magyar zenei nevelés egyik fellegvárában, a Ko­dály Zoltán Ének-Zenei Ál­talános Iskolában és Gim­náziumban folyó oktatási módszerekkel ismerkedtek, majd a városi tanács dísz­termében Reile Géza vb-el- nök adott fogadást tisztele­tükre. Az újságíró-küldött­ség Kecskemétről bugaci kirándulásra indult. Nagydíj Brüsszelben Sikerről érkezett hétfőn Bu­dapestre telex-jelent és Briisz- szelből, ahol a most zajló 40. élelmiszervásáron a Hung expo szervezésében a magyar kül­kereskedelem is részt vesz. A brüc szeli vásár rendezősége a magyar pavilonnak arany­éremmel járó nagy díj at ítélt. A Terimpex Külkereskedelmi Vállalat exportcikkei közül kettő, a kaskavál sajt, vala­mint a Hercz és Pick szalá­mi nyert nagy díj at. A díjazott termékeket megtekinteiték, sőt meg is ízlelték a magyar pavilont felkereső vendégek, köztük a belga kormány több tagja, és a gazdasági élet szá­mos vezető személyisége. A belga szakemberek elismerés­sel nyilatkoztak a magyar pa­vilonról és árukínálatról. Megérkezett a szovjet küldöttség a szakszervezeti világkongresszusra A VII. szakszervezeti vi­lágkongresszusra Buda­pestre érkezett a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának küldöttsége A. N. Selepin elnök vezetésé­vel. A küldöttség fogadásá­ra megjelent Gáspár Sán­dor, a SZOT főtitkára. f G. Nesev, bolgár orvos- professzor. az orvostudomá­nyok kandidátusa a Na- rodna Mladezs című lap­nak adott interjújában azt hangsúlyozta, hogy a szov­jet űrhajózás legújabb fej­leményei szorosan össze­függnek a szovjet űrorvos­tudomány fejlődésével. Rendkívül érdekesnek ne­vezte azt a tényt, hogy a Szojuz—6 két űrhajósa nem visel védőruhát. Figyelem­re méltónak tartja a bolgár tudós azt is, hogy az űrha­jósok étrendje a már ha­gyományossá vált űrtáplá­lékon kívül az űrhajó­sok ízlésének megfelelő földi ételeket, különféle italokat is tartalmaz. A londoni délutáni la­pok első oldalon adják hírül, hogy a Szovjetunió felbocsátotta a harmadik Szojuz-űrhajót. Az Evening Standard és { az Evening News közli Sa- talov és Jeliszejev fényké­pét. A lapok megállapít­ják, hogy a Szovjetunió ez­zel új rekordot állított fel: ez az első eset, hogy egy országnak egyszerre három űrhajója kering a Föld kö­ANATOLM FILIPCSENKO al­ezredes, a vasárnap felbocsá­tott Szojuz-7 űrhajó parancsno­ka 1928-ban született, a voronye­zsi terület Davidovka falujá­ban. Az iskola elvégzése után esztergályosként dolgozott az egyik gyárban, mielőtt az űr­hajósok közé került, éveken át katonai repülőként teljesített szolgálatot. Azt követően, hogy kitünte­téssel elvégezte a Harkov mel­letti Csugujevszk repülőiskolá. ját, 1950-től kezdve a szovjet hadsereg különböző repülő­egységeinél szolgált. Később elvégezte a repülőtiszti akadé­miát. Ebben az időben lett az SZKP tagja. Filipcsenko az űrhajósok ál­lományába kerülve egyike volt azoknak, akik a Vosztok és a Voszhod űrhajókon, majd a Szojuz-típusú űrhajókon a repülést földi viszonyok között megtanulták. Elvégezte az űr­repülési, valamint az orvosi, biológiai felkészülés teljes programját. Ez év januárjá­ban Vlagyimir Satalovnak a Szojuz—4 parancsnokának dublőré volt. Filipcsenko űrhajós nős, két fia van, a 12 éves Alekszandr és a 8 éves Igor. VLAGYISZLAV VOLKOV, a Szojuz—7 űrhajó repülőmérnö­ke 34 éves. Egy moszkvai repü­lőtervező fia. 1953. óta foglalko­zik repüléssel, amikor beke­rült a moszkvai repülőmémö- ki főiskolára. Később mint mérnök, egy tervező irodában dolgozott. Vlagyiszlav Volkov is tagja az SZKP-nak. Az űrhajósok csoportjával együtt Volkov elvégezte az űr­repülésre való felkészülést, megkapta a teljes műszaki és orvosi, biológiai kiképzést. Volkov felesége is mérnök, egy fiuk van, a 11 éves 'gór. Apja Nyikolaj Grigorjevics Volkov ma is mint .tervező- mérnök dolgozik. Anyja Olga Mihajlova Volkova sok esz­tendőn át különböző repülő­gyárakban dolgozott. VIKTOR GORBATKO alezre­des paraszti családból szárma­zik. Az észak-kakukázusi Ku- bánban született. Itt végezte el a középiskolát és itt kapta meg az első repülőkiképzést. Később 1953-ban 19 éves ko­rában a Rosztov melletti ba- tajszki repülőiskola hallgató­ja lett, majd különféle -epü- lőegységeknél szolgált. A má­sik két űrhajóshoz hasonlóan ő Is tagja a pártnak. Az űrhajósok közé kerülve Gorbatko kémén v munkával készült az űrrepülésre. Ez év januáriában ő volt az, aki mint dublőr készen állt arra, hogy szükség esetén a Szojuz —5 kutatómérnökének Jevge- nyij Hrunovnak a helyére lép­jen. Gorbatko tavaly szerezte meg a legmagasabb mérnöki képzettséget a moszkvai Zsii- kovszkij repülőmérnöki aka­démián. Gorbatko repülőmérnök is nős, felesége Valentyina orvos i Két lényük van. a 12 éves f Irina és a 9 éves Marina. genyseg vesz részt az űr­utazásban. Általában egyet­értenek abban, hogy az űr­hajósok egy Föld körüli űrállomás hegesztéssel való összekapcsolását fogják gyakorolni. Az Egyesült Államokban igen nagy érdeklődés kí­séri 'a szovjet űrkísérletet. A lapok első oldalon szá­molnak be a szovjet világ­rekordról, arról, hogy egy­szerre hét űrhajós kering a Föld körül. A rádió- és tv- állomások bőséges hírössze­foglalókat közölnek, a tv- állomások nagy része köz­vetített felvételeket a fellö­vésről, illetve a kozmoví- ziós adásokból. A New York Times érde­kes cikket közöl az űrállo­másokról, hangoztatva: míg az Egyesült Államok a Hold-utazást tekintette a jelenlegi kutatási program céljának, a szovjet tudósok már hosszú idő óta azt hangoztatták, hogy tudo­mányos szempontból a Föld körül keringő űrállo­másnak igen nagy a jelen­tősége, s ezek lehetnek a távlati program alapjai. VLAGYIMIR SATALOV, a hétfőn startolt Szojuz—8 szov­jet űrhajó parancsnoka már másodszor tesz űrutazást Föld­körüli pályán. Idén januárban két űrhajót kapcsolt egymás­hoz a világűrben és így — mint ismeretes — létrejött a világ első kísérleti űrállomá­sa. Satalov 42 éves, ebből 24 év a repüléssel, és a világűrrel függ össze. Először a katonai repülőiskola, majd a Sztálin­grád környéki pilótaiskola nö­vendéke volt. Az utóbbit 1949- ben fejezte be. Tanulmányai elvégzése után pilótaoktató volt négy évig, amikor is a moszkvai katonai' repülőakadémia hallgatója lett. Ezután parancsnoki tisztsége­ket töltött be repülőalakula­toknál. Az űrhajósok sorába 1963. januárjában került. Erre az időre különféle repülőgépe­ken már körülbelül 2000 órát repült. Elsőosztályú pilóta, 1953. óta az SZKP tagja. Satalov Eszak-Kazahsztán- ban, Petropavlovszkban szüle­tett. Apja vasutas volt. Vla­gyimir kétéves volt, amikor a család Leningrádba költö­zött. A szülők ma már nyug­díjasok. Satalov felesége — Muza Andrejevna — a mező- gazdasági tudományok kandi­dátusa. Igor fiuk a moszkvai repüiőfőiskolán tanul, Lena leányuk 5. osztályos iskolai ta­nuló. ALEKSZEJ JELISZEJEV, a Szojuz—8 fedélzeti mérnöke már egyszer végzett űrrepü­lést. Idén januárban Jevge- nyij Hrunov alezredesei együtt űrsétát tett, és átment a Szo­juz—4 űrhajóra, ahol Vlagyi­mir Satalov várta őket. Ez volt az űrhajózás történetében az első „kozmikus átszállás”. Hétfőn már másodszor indult űrrepülésre Föld körüli pályán. A feladatok sikeres teljesítésé­ért Jeliszejevet és a többi fentemlített űrhajóst annak­idején a Szovjetunió Hőse címmel tüntették ki. Jeliszejev 1934-ben született Zsizdrában, egy Kaluga kör­nyéki kisvárosban. Kalugában élt és tevékenykedett Konsz- tantyin Ciolkovszkij (1857— 1935), a kozmonautika meg­alapítója. A középiskolát Jeli­szejev Moszkvában végezte, utána a Bauman nevét viselő moszkvai technikai főiskola hallgatója lett. Később egy tervező irodá­ban dolgozott és meg zerezte a technikai tudományok kan- | didálusa fokozatot. Két évvel ezelőtt, már mint az űrhajó­sok gárdájának a tagja, belé­pett az SZKP-ba. Jeliszejev felesége — Lari- sza Ivanovna — mérnök. Lena leányuk 9 éves. Jeliszejev édesanyja — Valentina Iva­novna — professzor, a kémiai tudományok doktora. Jeiorseg a Szovjet Tudományos Aka­démia f'z5ka-kémiai intézeté­ben dolgozik# A Szojuz-7 és -8 utasai Emlékünnepség Csikérián (Folytatás az 1. oldalról.) te nyilvánult meg a taps- óta ápolják baráti kapcso- velődési házban emlékűn- ban, amellyel az emlékűn- lataikat Csikériával — üd- nepségre gyülekezett Csíké- népség kezdetén bevonuló vözletét tolmácsolta jeles ria lakossága. Elfoglalta a kis úttörőket köszöntötték, ünnepe alkalmából Balatoni helyét az elnökség is, mely- akik a felszabadulás lángja László, s egyidejűleg bejé­nek soraiban többek között hálastafétát hozták a ha- lentette, hogy az igazgató- ott volt Ognyenovics Milán, tárról. ság dolgozóinak kollektívá­a Magyarországi Délszlávok Ezt követően Vízin Ger- ja két tv-készüléket aján­Koszorúzás a szovjet hősök sírjánál. Szövetségének főtitkára, or. gely, a községi tanács vb- dékoz a csikériai iskolák- szággyűlési képviselő, Iván elnöke köszöntötte a nagy- nak. Istvánná, a megyei pártbi- gyűlés részvevőit. Majd Az emlékünnepség szín- zottság osztályvezetője, or- dr. Glied Károly, a megyei vonalas kultúrműsorral szággyűlési képviselő, Far- tanács vb-elnökhelyettese folytatódott. Az ünnep al- kas József, a Hazafias Nép- tartott nagyhatású ünnepi kaiméból nyitották meg a front megyei titkára, Pan- megemlékezést. Felszólalt helybeliek által oly sok sze- kovits Józsefné, a nőtanács az emlékünnepségen Og- retettel készített helytörté- megyei titkára, a kiskun- nyenovics Milán főtitkár is. neti kiállítást. A délutáni halasi járás és a község A Budapesti Távbeszélő program keretében került párt-, tanács- és gazdasági Igazgatóság négyezer dolgo- sor A béke első napja című vezetői. zójának — akik a tsz-pat- szovjet film díszbemutató­Az egybegyűltek szerete- ronáló mozgalom kezdete jára. Á Szojuzok programja: előkészület űrállomások építésére A jelenlegi kísérlet fő feladata az eddigi hiva­talos jelentések szerint új­fajta műszerek és irányító- rendszerek kipróbálása, va­lamint hegesztési kísérletek elvégzése. Az új irányítórendszer lehetővé teszi az űrhajó pilótája számára, hogy nagy pontossággal saját maga határozza meg térbeli hely­zetét, s a nyert adatok bir­tokában irányítsa űrhajó­ját, A kézi irányítással kü­lönféle égitestekre történő tájolás célja nyilvánvalóan egy olyan rendszer kidolgo­zása, amely lehetőséget ad különböző égitestek megfi­gyelésére, fényképezésére. Ilyen rendszerek nélkül el­képzelhetetlen a jövő táv­csöves mesterséges holdja, amelynek feladata az égi­testekről érkező, és a Föld felszínén a légkörben tör­ténő elnyelődés miatt nem észlelhető sugárzások meg­figyelése lesz. Meteorológia, geológiai és geofizikai megfigyelések is szükségessé teszik, hogy az űrhajós műszereit a meg­figyelni kívánt jelenségre vagy tárgyra irányozza. Ez a feladat sem oldható meg másként, csak úgy, hogy az űrhajós saját maga végzi rendszere irányítását, tájo­lását, s közben ellenőrzi, hogy a műszerek valóban az észlelni kívánt objek­tumra irányulnak. Mind­ezek a feladatok földi irá­nyítással megoldhatatlanok, már csak azért is, mert az űrhajó nem szükségképpen áll mindig kapcsolatban a földi központtal. Az új irányítórendszerek­hez természetesen új, nagy üzemanyagtartalékkal ren­delkező, gazdaságosan mű­ködő, sokszor és biztonság­gal ki- és bekapcsolható rakétahajtóművekre is szükség van. Ezek segítsé­gével az űrhajó pilótája járművét valóban pilóta­ként irányíthatja, különbö­ző pályákra vezérelheti, s ezért a Szojuz-rendszerek joggal viselik az űrrepülő­gép elnevezést. A jövő tartósan ember­lakta űrállomásai szem­pontjából azonban nemcsak a nagy cselekvési függet­lenség fontos követelmény, hanem a megfelelő műszer­park is. A felhasználásra szánt műszerek merőben más körülmények között — a világűrben, a súlytalan­ság állapotában, gyorsan mozgó rendszereken — üze­melnek. Sőt: sok műszernek egyszerűen nincs is földi megfelelője, mivel az a földfelszínen semmire nem volna használható. A speciális űrcélokra ki­alakított műszerek viselke­dését ugyan igyekszenek aprólékosan ellenőrizni és kipróbálni a világűr viszo­nyait több-kevesebb hű­séggel lemásoló úgyneve­zett szimulátor-kamrában, az igazi vizsgára mégis a világűrben kerül sor. Ek­kor nyílik mód arra, hogy a műszereket a gyakorlat­ban kipróbáló személy meg­vizsgálja a berendezés al­kalmazhatóságát, és a hasz­nálat során szerzett tapasz­talatokkal hozzájáruljon azok tökéletesítéséhez. A jelenlegi kísérletben ilyen műszerek és berende­zések kipróbálása is folyik: párhuzamosan készülnek az űrjármű és berendezései, s e párhuzamos fejlesztés­nek megfelelően folyik a gyakorlati kipróbálás is. Az ember ennek révén válik majd olyan tevékeny űr­utassá, aki űrjárművében nem passzívan mozog a vi­lágűrben, hanem azt esz­közként használja fel újabb tudományos és gyakorlati feladatok megoldására. Ax űrállomások fej­lesztésével foglalkozó Szo- juz-program jelenleg folyó kísérletében az űrhajósok kísérleteket végeznek fé­mek tartós egyesítésére a világűrben. Erre a célra a hegesztés különféle vál­tozatait próbálják ki, töb­bek között a hideghegesz­tést is. Ez a folyamat a fé­mek atomjait körülvevő elektronok közötti kölcsön­hatás eredménye, amely nagytisztaságú, szennyezé­sektől és oxidrétegtől men­tes, gyakorlatilag hézag­mentesen összeillesztett fém vagy egyéb felületek kö­zött külső energiaközlés nélkül- végbemegy. Az ilyen hegesztéseknek fontos sze­rep juthat pl. az űrhajó külső burkolatának javítá­sa alkalmával, A világűr gyakorlatilag légüres terében elektronsu­gárral, vagy plazmanyaláb­bal végzett hegesztések le­hetőséget adnak egy több éjemből összeállított űrállo­más illesztési pontjainak légzáró és mechanikusan is szilárd egyesítésére. A fel­adat biztonságos megoldása is egyik nélkülözhetetlen feltétele a jövő nagymére­tű, hosszabb ideig műkö­dő, emberlakta űrállomásai létesítésének. Slnka József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents