Petőfi Népe, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-12 / 211. szám
September ti, péntek 3. oldal # Lengyel barátaink életéből Negyedszázaddal ezelőtt siza<badult fel a fasiszta iga alól a baráti Lengyelt ország. Az elmúlt 25 év alatt áldozati* munkával nagyszerű alkotásokat hozott létre a lengyel nép. Különösen jelentős a hatalmas méretű iparosítás. A lengyel vegyipari termelés Például 25 év alatt 40-szeresére emelkedett Ezen belül új iparágak is jöttek létre, minit például a petrolkémia, amely a Barátság olajvezetéken szolgáltatott szovjet kőolajat dolgozza fel. Képünkön a plocki Petrolkémiai Művek hatalmas tartályai. Katowice * legjelentősebb lengyel iparvidék. Szilézia központja, virágkorát éli. Eltűntek a régi szűk, füstös lakónegyedek. Katowice széles utcákkal és modern magas épületekkel rendelkező nagyvárosé vált. Hasonló fejlődés korszakát éli valamennyi lengyel város. Az elmúlt negyedszázad alatt az ország városaiban öt és fél milliónál több lakószobát, ezenkívül több ezer iskolát és középületet építettek. Ma Lengyelország lakosságának nagyobb fele a városokban éL Képünkön Katowice egyik új utcája. Megkezdődött az UISESCO budapesti nemzetközi geológiai konferenciája Az UNESCO legutóbbi közgyűlésén jelentős új tudományos együttműködés, a nemzetközi geológiai korrelációs program megindítását határozta el. A program kidolgozására hivatott nemzetközi szakértői tanácskozást a világszervezet — hozzájárulásként a Magyar Állami Földtani Intézet centenáriumának méltó megünnepléséhez — hazánkban rendezi. A tanácskozáson öt kontinens 34 országának kiváló geológusai, az ENSZ, a geológiai tudományok nemzetközi uniója és más nemzetközi szervezetek képviselői működnek közre. A konferenciát csütörtökön a földtani intézetben dr. Fülöp József, a Központi Földtani Hivatal elnöke, az intézet igazgatója nyitotta meg, majd dr. Lengyel Sándor egyetemi tanár, a Magyar UNESCO- Bizottság elnöke köszöntötte a résztvevőket. A hatnapos szakértői tanácskozás feladatait Michel Batisse, az UNESCO természeti erőforrások kutatásával foglalkozó osztályának igazgatója és Kingsley Charles Dunham professzor, a geológiai tudományok nemzetközi uniójának elnöke ismertette. Papírmalmok Mecsekalján A XVTIX. és a XIX. században virágzott pécsi—baranyai papírgyártás történetét kutatta fel és írta meg dr. Szita László, a dunántúli tudományos intézet munkatársa. Kutatásai során érdekes technikai- és kultúrtörténeti adatokra bukkant, amelyek azt bizonyítják, hogy annak idején a Hatasburg-birodalom egyik fő papírgyártó helye Pécs és környéke volt. Kisebb megszakításokkal egy évszázadon, át működtek a ipapírmalmök a Mecsekal- Bán. Közülük az elsőt 1764- pen alapította Klimó György püspök. Ez volt a birodalom legszebb papírgyára: a Tettye-patak völgyében állt a harminctermes, impozáns, barokk épület, amelyet — elhanyagolt állapotban lévén — 1895- ben bontottak le Ferenc József pécsi látogatása miatt. 1847-ben már tízezer rizsma, azaz ötmillió ív papirost állított elő az üzem. Termékei olyan jó minőségűek voltak, hogy külföldön is szívesen vásárolták. Várnától északra III. Balcsik Míg az Aranyhomok szállodáinak jórésze a hegyoldalra épült, az albenaiak közvetlenül a tenger mellé. Alig negyven-ötven méternyire az ablakunktól tara- joztak a zöldes-kék hullámok. Ily módon szobánkból már fürdőruhában léphettünk ki, s fél perc sem kellett ahhoz, hogy a hűs habokban keressünk menedéket a tűző Í4ap sugarai elől. A Fekete-tengert azonban ismerni kelL Az első napon például állandóan hívogatták kifelé a parti őrök az alig 50 méterre levő bólyá- kig merészkedőket — ahol már takart a víz —, mert a hullámok befelé sodortak. Másnap éppen az ellenkezőjét tapasztaltuk, mert jóformán partra vetett bennünket a tenger. Elég volt azonban derékig bemenni ahhoz, hogy fejünk felett is átcsapjon a sós víz. Ezt azután mindenki nagyon élvezte és természetesen meg is elégedett ennyivel. A forró homokon hasalva is jól érezhettük hol, milyen mély lehet a tenger. A part mellett világos- zöld színű volt a víz — mint a Balaton. Azután kékes sáv következett, egészen bent pedig, mint a tinta, olyan sötét árnyalatba futott át. Egyik délután egy tevét és egy csacsit vezettek a partra. Néhány sztotinkáért bárki meglovagolhatta a jámbor jószágokat. Természetesen előkerültek a fényképezőgépek. hogy megörökítsék a vidám pillanatokat Ezután támadt'valakinek az az ötlete, hogy át kellene menni Balcsikba. Albenából naponta több autóbusz is indult az alig 15 kilométerre levő városba. Negyvennyolc sztotinka kb. 8 forint az útiköltség, de megérte, remek kirándulás volt. Hegyen vezetett az út, ahonnan a végtelen tenger panorámája tárult elénk. A legszebb élményeket azonban utunk végcélja tartogatta számunkra. Balcsik 2500 éves város, még a görögök alapították az ókorban. A monda szerint nehezen jutottak itt vízhez, ezért rengeteg szőlőt telepítettek, s borairól híres vidékké vált. A helységet borkedvelő istenükről Dionüszopolisznak nevezték el. s hogy ez hiteles adat, azt egy itt talált Dionüszosz dombormű is igazolja. Dio- nüszopolisz lakóinak akkoriban olyan jól ment, hogy saját pénzt verettek. A fehér sziklákon épült Balcsik a jelenlegi nevét a XVI. században Balikasz nevű kun földesura után kapta. Ma csendes, romantikus kis városka. Idáig nem ért el a, tengerparti hotelépítkezés. természeti szépségei miatt azonban sokan felkeresik. Meredeken kanyargó utcái, ódon házai feltétlenül a festők ecsetjei után áhítoznak, ám a mi fényképezőgépeink is sűrűn kattogtak. Betértünk a múzeumba is. amely Balcsik múltját idézte. A bejáratnál hatalmas amforák emlékeztettek a Hellászból idáig elmerészkedett első telepesekre. A törAz ötszázeves török uralom emléke Balcsikban: egy minaret. ténelmi tárgyak azonban a török hódítók uralmáról is regéltek, s még arról, hogy ez a város is adott szabadságért harcoló hősöket Bul- gáriának. Egy másik vonzó látványossága Balcsiknak Mária román királynő 1931-ben épült nyaralókastélya. A román népi építészet stílusát tükröző kastély és az azt övező * sziklakertek valóban felejthetetlen látványt nyújtanak. A kastély romantikájához tartozik az itt lejátszódott szerelmi dráma is, amely — a király és öcs- cse közötti párbajt megakadályozni akaró — anyakirálynő halálával végződött. A kastélynak van még egy nevezetessége, a kilátó teraszon levő két kőtrónus. A hiedelem szerint, aki ezekbe beleül, szerelmes lesz. Mondanom sem kell, a kirándulók közül többen — elsősorban a hölgyek — kipróbálták „milyen kényelmes” — mert hát mit lehet tudni... (Folytatjuk) Nagy Ottó Tájékoztató a pincegazdaság szüreti felkészüléséről ara nem A jó bor változik A pincegazdaság üzemei a gazdag termés fogadására megtették az intézkedéseket. A belföldi ellátáshoz s az exportkötelezettségek teljesítéséhez 2,1 millió hektoliter bor elegendő, de ennél 800 ezer hektoliterrel többet vesznek át a termelőktől. A tervek szerint 1,9 millió mázsa szőlőt vásárolnak fel. Ami a pincegazdaság árpolitikáját illeti, a MÁP központja irányárakat, irányelveket adott felvásárló, feldolgozó telepeinek. E szerint a minőségileg gyengébb, a nehezebben értékesíthető borért országosan átlagosan hetven fillérrel kevesebbet adnak, a jó bor ára viszont változatlan marad. A MÁP árai ajánlati jellegűek, az igazgatók, a telepvezetők a helyi lehetőségek, sajátosságok figyelembevételével állapodnak meg a termelőkkel. Az alapárral, a faj- tafelámal, s ezeken belül a különböző árlehetőségekkel a szelektált szüret, re szeretnék ösztönözni a termelőket. Arra is törekednek, hogy alacsonyabb felvásárlási ár a fogyasztói árban is érvényesüljön. Lévén a bor fogyasztási ára is szabad kategóriában, a kiskereskedelem közreműködése szükséges ahhoz, hogy a kedvezményt a vásárlók is élvezhessék. A tervek szerint a MÁP az asztali borok nagykereskedelmi árát mérsékli. Egy tengerpartra «esető festői utcácska*
